Új Szó, 2013. február (66. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-13 / 37. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. FEBRUÁR 13. Közélet 3 A legnagyobb kérdés az, hogy európai lesz-e az új pápa, vagy más kontinens jelöltje lesz a befutó Erdő Péter lehet a titkos favorit (MTI-felvétel) A pápa lemondásának bejelentése után elindultak a találgatások, ki lehet az utódja. Amíg fel nem száll a fehér füst a Sixtus-kápolnából, csupán annyi biztos, hogy semmi sem biztos. Sokszor a legesélytelenebb jelöltek közül kerül ki a befutó. Állítólag Erdő Péter is pápa lehet. MÓZES SZABOLCS Magyar még sosem vezette a katolikus egyházat. Márciusban ez megváltozhat. Erdő Péter esztergom-budapesti érsek az elmúlt évtized közepe táján a legesélyesebb pápajelöltek közé tartozott, ám az utóbbi években neve egyre ritkábban szerepelt az ilyen jellegű összeállításokban. A római Italian Observer lap viszont tegnap azt írta, az európai bíborosok közül Erdő számít a választás favoritjának. A jól informált vatikáni forrásokra hivatkozó cikk kiemeli, hogy 60 évével hosszú ideig pápa lehetne, ezzel stabilizálhatná a hivatalt, melyet megrázott XVI. Benedek váratlan lemondása. Állítólag II. János Pál kifejezett óhaja is az volt, hogy a pápai trónra a jövőben is európaiakat válasszanak. Erdő 2002 óta vezeti a legnagyobb magyar érsekséget, az öreg kontinensen befolyásosnak számít - ő az Európai Püspöki Konferencia vezetője. Magyar főpap utoljára a 16. században állt legközelebb a pápai székhez: Bakócz Tamás esztergomi érseket 1513-ban jelölték a trónra, ám végül Giovanni Medici lett a „befutó” (X. Leó néven). Néhol esélyesként emlegetik Esélytelen nyerhet Erdő neve ugyanakkor távolról sem szerepel minden összeállításban. Az osztrák APA hír- ügynökség nyolcas listáján a negyedik helyre tette, ám például a BBC legfrissebb tízes listáján nem szerepel. Olasz lapok - a már említett Observe- ren kívül - szintén alig hozzák szóba esélyesként. Minden összeállításban a kanadai Marc Ouellett és a ghánai Peter Turkson neve szerepel, sok helyen feltűnik a bécsi Christoph Schönborn, az olasz Angelo Scola neve is, de dél-amerikai jelölt is lehet „befutó”. Abban minden szakértő egyetért, hogy előre megjósolhatatlan, kit választanak meg. Sőt, sokszor az új pápa nem a legnagyobb esélyesek közül kerül ki. 1978-ban például senki sem számított arra, hogy Karol Wojtylát emelik Szent Péter trónjára. „Kontinenscsata” A legnagyobb kérdés az, hogy európai lesz-e az új pápa vagy sem. Lapértesülések és a szakértők véleménye ebben is eltér. Az olaszok nagy része biztos abban, hogy olasz lesz az egyházfő - ezt az elméletet hitelt érdemlőnek tartja Imrich Gazda szlovákiai vatikanista is, mivel XVI. Benedek ideje alatt nőtt az itáliai bíborosok száma. Más források viszont azt írják, elérkezett az idő, hogy egy Európán kívüli főpap vezesse az egyházat - azért is, mert a kereszténység az utóbbi évtizedekben az öreg kontinensen kívül erősödött a leglátványosabban. Az új pápát a március közepén összeülő konklávé fogja megválasztani. Ennek a 80 évnél fiatalabb bíborosok a tagjai. A több mint 120 tagú testületnek Erdő Péter is tagja. A választás érdekessége, hogy pápává nem csak püspököt lehet választani, sőt, a közhiedelemmel ellentétben viszonylag kevés feltételnek kell megfelelnie a jelöltnek. A konklávé elvileg az összes felnőtt, megkeresztelt férfi közül választhat. Ám ennek gyakorlati esélye a nullával egyenlő: utoljára a 14. században választottak olyan főpapot, aki nem a bíborosok közül került ki. XVI. Benedek pápa nem látogatott el sem Szlovákiába, sem Magyarországra Érsekleváltás és új egyházmegyék Itt még minden rendben. Bezák és XVI. Benedek (Képarchívum) MÓZES SZABOLCS XVI. Benedek pápa nyolcéves pontifikátusa alatt érték a legnagyobb változások a szlovák katolikus egyházat. 2008-ban átrajzolta az egyházmegyék határait, új főpásztorokat nevezett ki, s leváltotta Róbert Bezák nagyszombati érseket. A változtatásokat ugyanakkor nem lehet személyéhez kötni, az egyházmegyei átrendezés előkészítése például többéves folyamat volt, melyben a hazai egyháznak volt döntő szerepe. Tény viszont, hogy ha valamilyen okból ellenezte volna a módosításokat, azok nem jöttek volna létre. A legnagyobb változás a megyehatárok átrajzolása volt. 2008-ig szinte teljes egészében a történelmi Magyarország korából maradt püspökségi határok voltak érvényben, két apróbb változással (Nagyszombat külön főegyházmegye lett 1977-ben, a Kassai Püspökséget pedig 1995-ben érsekségi rangra emelték). 2008-ban két új egyházmegye jött létre (Pozsonyi Érsekség, Zsolnai Püspökség), alapvetően átrajzolták a Nagyszombati Érsekség és a Nyitra Püspökség határait, s enyhén módosult a besztercebányai és rozsnyói egyházmegye területe is. A nyugati egyháztartomány központja pedig Nagyszombat helyett a főváros lett. Ilyen volumenű változások nagyon ritkák az egyházban. A változások negatívan érintették a magyar híveket, ugyanis míg korábban a nyugat-szlovákiai magyar területek egy püspökségbe tartoztak, az új három egyházmegyébe szórta szét őket. Közép- és Kelet-Szlo- vákia déli területeit nem érintette a változtatás. Nem teljesült a magyar hívek több évtizedes óhaja: nem jött létre magyar többségű egyházmegye - igaz, az etnikai jellegű „terület- rendezés” rendkívül ritka a katolikus egyházban. Szintén ritkaságnak számít, hogy egy főpásztort leváltson a Szentszék, Szlovákia rövid történetében pedig teljesen példa nélküli. XVI. Benedek 2009- ben nevezte ki Róbert Bezákot nagyszombati érsekké, majd tavaly nyáron váratlanul felmentette a szolgálat alól. A leváltásra azóta sem érkezett hiteles magyarázat. Bezák ügye az új pápa megválasztása után fordulatot vehet, ám szakemberek azt kizártnak tartják, hogy egy hazai egyházmegye élére neveznék ki. Esetleg egy külföldi püspökséget bízhatnak rá, vatikáni nagyköveti kinevezést kaphat vagy valamely vatikáni szervbe hívhatják. XVI. Benedeket többször is hívták szlovákiai látogatásra, ám egyszer sem jött el - pápaként pedig már nem is fog. Tény ugyanakkor, hogy hajlott kora miatt kevesebbet utazott, mint elődje. II. János Pál háromszor járt nálunk. A lemondását bejelentő egyházfő pápaként Magyarországon sem járt - elődje két magyarországi utat jegyez. XVI. Benedek 2005-ben kezdett pontifikátusa alatt lényeges változás egyébként nem érte a magyar katolikus egyházat. Állítólag súlyos betegsége miatt mondott le XVI. Benedek pápa méltósággal távozik ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Fáradtság, öregség vagy egy súlyos betegség? Egyre szaporodnak a XVI. Benedek pápa lemondásáról szóló elméletek. A betegség és a fáradtság változatlanul a legnépszerűbb magyarázatok, de sok helyen a Vatikán általános válságához kötik a lemondását. Mások szerint a pápaság nyolc év ke- resztút volt számára, míg egyes értékelések szerint a konzervatív pápa ezzel a lehető legmodernebb döntést hozta meg, hozzájárulva a katolikus egyház reformjához. A pápa állítólag már tavaly március óta mérlegelte a lemondását. A lösservatore Romano szentszéki napilap hétfői száma arról írt, hogy a pápa már hónapokkal korábban meghozta döntését, amelyet tavaly márciusi, Mexikóban és Kubában tett látogatása óta mérlegelt. A pápa lemondását több egyházi és sajtóforrás is XVI. Benedek megromlott egészségi állapotával magyarázta, annak ellenére, hogy a szentszéki szóvivő a bejelentés utáni órákban kizárta, hogy a pápa betegség miatt távozna. Az IlSole240re napilap szerint XVI. Benedek három hónappal ezelőtt szívritmus-szabályozó cserén esett át a római XII. Pius Klinikán. A titokban tartott műtét jól sikerült az újság szerint - a hírt sem a Vatikán, sem a klinika nem kommentálta. Más elméletek szerint a pápa belefáradt a vatikáni belhar- cokba, melyeket nem tudott érdemben befolyásolni. Abban minden megfigyelő egyetért, hogy a pápa méltósággal távozik hivatalából. Sokak szerint mély hatással volt rá elődje, II. János Pál szenvedése, aki utolsó éveiben nagyon rossz egészségi állapotban volt. Megfigyelők szerint XVI. Benedek nem akart hasonló sorsban osztozni, ezért időben távozott posztjáról. (MSz, MTI) Állítólag nem akart hasonló sorsra jutni, mint elődje (SITA/AP-felv. Készítik a lemondó egyházfő új rezidenciáját Ma lehet az utolsó pápai szertartása ÚJ SZÓ-HÍR A mai hamvazószerdái liturgia lehet a jelenlegi pápa által tartott utolsó szertartás. Federico Lombardi szentszéki szóvivő szerint az utolsó általános audienciát február 27-én tartja meg a Szent Péter téren, ami egyben a búcsúja is lesz. „XVI. Benedek pápai gyűrűjét február 28. után összetörik. Még nem tudjuk, milyen címet fog viselni, valószínűleg nem bíborosnak fogjuk nevezni, és lehet, hogy a tiszteletbeli római püspök titulusát viseli majd” hangsúlyozta Lombardi. Megjegyezte, hogy mivel az egyház is teljesen új helyzettel találta magát szemben, számos részletkérdés még tisztázásra vár. Az egyházfő a lemondását követően a Vatikánban sem marad sokáig. Márciusban a Rómához közeli Castel Gandol- fo pápai rezidenciájára költözik, majd innen a Vatikánon belüli Mater Ecclesiae kolostorba. „A kolostort is előbb-utóbb el fogja hagyni, és máshova vonul vissza” - mondta Salvatore Fi- sichella érsek, az egyik pápai tanács elnöke. (MSz) A Mater Ecclesiae kolostor. Egy ideig itt fog élni. (Képarchívum
