Új Szó, 2013. február (66. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-11 / 35. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. FEBRUÁR 11. Autó-motor 13 Problémát okoznak a túl hangos gépjárművek, de a hangtalanul suhanó hibrid autók is veszélyesek lehetnek a vakok és gyengén látók számára Halkabb autókat akar az utakon az Európai Unió Strassbourg. Az autók zaj- kibocsátásának csökken­tésével védené az uniós polgárok egészségét az a jogszabálytervezet, ame­lyet múlt szerdán foga­dott el az Európai Parla­ment (EP). Míg az új gépkocsik zajosságuktól függően címkéket kap­nának, a halkan járó elektromos autókat hallhatóbbá tenné az uniós szabályzás. DEMECS PÉTER A folyamatos zajkitettség kimeríti a szervezet tartaléka­it, megzavarja a szervek ren­des működését, továbbá szív- és érrendszeri panaszok ki­alakulásához vezet. Az unió népességének a fele kénytelen folyamatosan 55 decibel (db) feletti zajterhelést elviselni a forgalom miatt, ezért döntöt­tek úgy, hogy szigorítják az előírásokat - tájékoztatta az Új Szót az EP szlovákiai kép­viseletének szóvivője, Soňa Melláková. ,A Bizottság javaslata kizá­rólag a motorok keltette zajra koncentrál, azonban más té­nyezőkkel - az útburkolat mi­ezentúl annak zajszintjéről is grafikus címke tájékoztatná. A zajszintet a hirdetésekben és az autószalonokban is fel kell majd tüntetni. Veszélyesen csendes Már az Európai Parlament is megelégelte a túl hangos autókat nőségével, a gumiabroncsok­kal és aerodinamikai faktorok­kal is foglalkoznunk kell” - mondta a téma parlamenti fele­lőse, Miroslav Ouzky (ECR, cseh) a szavazás előtti vitában. A képviselő ezután a tagálla­mokkal tárgyal a jogszabály végleges formájáról. Szigorúbb határértékek Az új szabályok életbe lépé­sétől kezdve a gyártók hat­nyolc évet kapnának arra, hogy a határértékeken belül teljesítő járműveket tervezzenek. A leg­több autó esetében jelenleg al­kalmazott 74 db-es határ 68 db-re csökken, a legnagyobb teherautók (12 tonna felett) (Az EP sajtóosztályának felvétele) maximálisan megengedett 81 bd-es zajszintjén nem változ­tattak a képviselők. A vásárlókat a jármű üzem­anyag-fogyasztása, a gumiab­roncsai által keltett zaj és szén­dioxid-kibocsátása mellett A zajos járművek mellett a túlságosan halkan járók is ve­szélyesek, vélik a képviselők. Az elektromos és hibrid au­tókba ezért a jövőben a par­lamenti javaslat szerint hang­jelző rendszert kellene beépí­teni. A rendelet a szlovák EP- képviselők is támogatják. „A zajszint csökkentése valóban hozzájárulhat a lakosság egészségének javulásához. Vi­szont gondolnunk kell a koc­kázatos csoportba tartozó személyekre is, például a va­kokra és gyengén látókra. Az elektromos gépjárművek csendessége komoly veszélyt jelent számukra. Ezért támo­gatjuk azt az előírást, amely kötelezné ezen hibrid járgá­nyok gyártóit, hogy hangjelző rendszert szereljenek autó­ikba” - mondta Miroslav Mikolášik, a KDH EP-képvise- lője. Mielőtt a rendelet hatályba lépne, még az Európa Ta­nácsnak is rá kell bólintania. A Bugatti szinte kizárólag a férfiak márkája, csak négy tulajdonosnőről tud az egész világon Magyar nő adja el a világon a legtöbb Bugattit Ha Pozsony megye lesz, az utakra is találnak pénzt - állítja Ju­raj Miškov (Tomáš Benedikovič felvétele) SaS: az eddiginél jóval több pénz kellene Kátyúk miatt külön megye a fővárosból? ÖSSZEFOGLALÓ London. Négy Grand Sport, három Grand Sport Vitesse, egy ĽOr Blanc, két Super Sport és egy Centenaire - ez Krizsán Anita 2012-es mérle­ge. Ha lelkes Bugatti-fotós volna, vagy prospektusokat gyűjtene, altkor is lenyűgöző volna a teljesítmény, csakhogy Anita nem keresi, hanem elad­ja a szupersportkocsik Par­nasszusán is különtermet bér­lő márka autóit. Kiemelkedő tehetség Krizsán Anita tizenhárom évvel ezelőtt költözött Nagy­Britanniába, ahol egy vidéki Honda márkakereskedésben kezdett el dolgozni. Gyorsan kiderült kiemelkedő értékesí­tési tehetsége, ezért hamaro­san a fővárosba költözött, és átnyergelt az európai luxusau­tókra. 2008-tól Porschékat, majd 2010-től Range Rovere­ket árult. A világ első számú és legöregebb Bendey kereskedé­se, az 1927-ben alapított Jack Barclay 2011 szeptemberében vette fel a franciául és oroszul tökéletesen beszélő Anitát, a cégóriás vezetője azonban pil­lanatokon belül áthelyezte őt a „speciális ügyosztályhoz”: a Bugattik értékesítésével fog­lalkozó részlegre. Egy Bugatti értékesítése túl­zás nélkül művészet, mégpedig fárasztó művészet. Krizsán Anita munkája nem ér véget a szerződés aláírásával, és ezt nem a szokásos, közhelyes mó­don kell érteni. Ő szó szerint a nap 24 órájában ügyfelei ren­delkezésére áll. Nem is tehetne másképp, hiszen ügyfelei, fő­ként orosz és közel-keleti milli­árdosok, más időzónában él­nek. Kapcsolatuk személyes és bensőséges, Anita minden au­tót személyesen ad át az ügy­félnek, legyen az Bahreinben vagy Moszkvában. Az anyagiakról sem ő, sem a Jack Barclay vezetősége nem beszél, de a brit piacon benn­fentes körök szerint a Bugatti értékesítői a vételár fél-egy százalékának megfelelő juta­lékban részesülnek minden el­adásból. Néhány tucat elkelt járgány évente Anita szerint gyakran jelent kihívást női mivolta, ám külön­leges kommunikációs tehetsé­gének köszönhetően általában az elutasító ügyfelekkel is meg­találja a hangot. Sajnálja ugyanakkor, hogy a Bugatti szinte kizárólag a férfiak már­kája: mindössze négy tulajdo­nosnőről tud az egész világon. A Bugatti, bár a tömegpiac­ra termelő Volkswagen kon­szern leányvállalata, jellemző­en igen kis darabszámban ér­tékesíti autóit. A csoport éves jelentése szerint 2011-ben összesen 38 autót értékesítet­tek világszerte, kettővel keve­sebbet, mint egy évvel koráb­ban (összehasonlításként: az azonos időszakban a szintén a VW AG-hoz tartozó Bentley 7003, a Lamborghini 1602 da­rab autót adott el), a vásárlók hovatartozását a konszern többi márkájával ellentétben nem jelzik a céges statisztikák. Az eredeti Veyron 16.4 mo­dellből alig több mint 300 da­rab készült a gyártás hét évé­ben, az utolsót akkortájt ad­hatták el, amikor Krizsán Ani­ta belépett a Jack Barclay-hoz. Jelenleg a márka egyeden modellt, a Veyron Grand Spor­tot és annak különkiadásait kínálja, (vezess.hu) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Akár megyei stá­tuszt is adna a fővárosnak az el­lenzéki Szabadság és Szolidari­tás (SaS), ha másként nem si­kerül elegendő pénzt szerezni a pozsonyi utak karbantartására. Erről Juraj Miškov (SaS), a párt parlamenti képviselője beszélt. Miškov szerint Pozsony me­gyének a fővárosi önkormány­zattal kellene osztoznia a gépjárműadóból származó be­vételen. Pozsony az összeg egyötödét kaphatná meg. A po­litikus szerint erre azért van szükség, mert a megyei ön­kormányzat csak a Pozsony kö­rüli utakat hozatja rendbe, a fővárosiakat mostohán kezeli. Az SaS a fővárosi közgyűlésen arra akarja kötelezni a Smer támogatta, függetien Milan Ftáčnik főpolgármestert, hogy kezdeményezzen tárgyaláso­kat Pavol Frešo (SDKÚ) megyei elnökkel. Ha a kérdést nem si­kerül a fővárosiak számára is megnyugtató módon rendezni, Miškovék készek kezdemé­nyezni, hogy Pozsonyt nyilvá­nítsák megyévé is. Prágát hoz­ták fel példaként, amely nem­csak főváros és helyi önkor­mányzattal rendelkező telepü­lés, hanem megye is. (TASR) Évi tíz eladott autó is elég a rekordértékesítéshez, egy ilyen Veyron ára 1,7 millió eurónál kezdődik (SWSS felvétel)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents