Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-31 / 26. szám, csütörtök
16 Utazás ÚJ SZÓ 2013. JANUÁR 31. www.ujszo.com Nagyon népszerű lett az új járat Két éve repül Budapestre a Qatar Airways Kicsi az esélye annak, hogy egy hordozható eszköz megzavarja a repülőgépek érzékeny műszereit Lezuhanhat a repülő iPod miatt? Egyes hordozható eszközök a jövőben fel- és leszálláskor is használhatók lesznek, annak ellenére, hogy ezt a jelenlegi szabályozás több évtizede tiltja (Képarchívum) ÖSSZEFOGLALÓ A Qatar Airways bő két éve, 20LL. január L7-én kezdett el repülni Budapestre A320 típusú gépekkel, akkor még csak heti négy alkalommal. Az új járat hamarosan nagy népszerűségre tett szert, így már 2011 szeptemberétől napi járattal üzemelt Budapestre a Qatar Airways. A kapacitásbővítés jelzi, hogy a piac visszaigazolja a budapesti járathoz fűzött katari reményeket. Ebben nemcsak a Qatar Airways közel-keleti és öböl-menti desztinációinak népszerűsége játszik szerepet, hanem az is, hogy Dohán át az Ázsiába, Ausztráliába és Afrikába utazók 4-5 órával rövidebb idő alatt érhetnek célba, mintha egy nagy forgalmú és ellenirányban lévő nyugat-európai repülőtéren szállnának át. ÖSSZEFOGLALÓ A Pegasus Airlines, az SAS és a KLM lett a legjobb fedélzeti ételeket kínáló európai légitársaság a Skyscanner European Airline Food Awards listáján. A fedélzeti kulináris kínálat véleményezésében több mint 550 európai utazó és blogger vett részt, a légitársaságokat több kategóriában értékelték. A diszkont-légitársaság kategóriában a török Pegasus végzett az első helyen, amely Bécs- ből több török városba is kínál utat. A második helyezést a brit Flybe légitársaság kapta. A harmadik és negyedik a Monarch és az easyJet lett. Az ötödik helyezett spanyol Vueling ételei szintén kedveltek az utasok körében. A rövid távú járatokon kínált ételek kategóriájában a Scandi2013-ban Budapest és Doha között a légicég a meghosszabbított törzsű, 93 tonnás gépével 38-cal több utast szállíthat, mint korábban. Az A321-esek forgalomba állítását az indokolta, hogy jelentősen megnőtt a kereslet a Qatar Airways budapesti járata iránt, amely egyébként Zágrábbal is összeköti a magyar fővárost. A tavalyi famborough-i légközlekedési világkiállításon vehette át sorrendben második alkalommal az Év légitársasága elismerést Akbar Al- Baker, a Qatar Airways vezér- igazgatója. Arepjegy.hu által szervezett „Az én légitársaságom 2012” magyarországi felmérésben szintén a Qatar Airways lett „Magyarország kedvenc légi- társasága”, amely „A legjobb ár-érték arány” kategóriában is első helyezést szerzett. (TO) navian Airlines (SAS) lett az utasok kedvence. A német Lufthansa a második helyre került, a tavalyi győztes Turkish Airlines pedig a harmadik helyezett lett, megelőzve a British Airwayst és az orosz Aeroflotot. A hosszú távon közlekedő járatok fedélzeti ételei közül a holland KLM-é ízlett legjobban a felmérésben részt vevőknek. Az első ötbe az Aeroflot, az SAS, az Air France és a BA került még. A Skyscanner felmérésén részt vevő 1500 nemzetközi utazó többsége, 54% úgy véli, hogy a légitársaságok által kínált ételek jó minőségűek, háromnegyedük szerint tavalyhoz képest javultak is. Sőt, sokan (43%) beismerik, annyira finomak a kínált falatok, hogy sokszor megkívánják a szomszédjuk menüjét is. (TO) Az elektronikus eszközök használatát tiltó repülésbiztonságiszabályozás sok ponton túlhaladottnak, következetlennek vagy értelmetlennek tűnik. Azt, hogy a hordozható eszközök valóban a repülés biztonságát veszélyeztető interferenciát okoznának, mostanáig senkinek sem sikerült egyértelműen bizonyítania. A szabályozásért felelős Federal Aviation Administration azonban újabb felülvizsgálatot rendeltei, így elképzelhető, hogy változtatnak az évtizedek óta érvényben lévő szabályozáson. ÖSSZEFOGLALÓ A civil légiforgalmi előírásokat felügyelő amerikai szervezet, a Federal Aviation Administration (FAA) nemrég bejelentette, hogy újragondoljákagépekfedélzetén használható elektromos eszközökre vonatkozó szabályozást. Mindez azt jelentheti, hogy egyes hordozható eszközök a jövőben fel- és leszálláskor is használha- tóklesznek, annak ellenére, hogy ezt a jelenlegi szabályozás több évtizede tiltja. Az FAA azt nyilatkozta, hogy a kormány és a repülésbiztonsági ügynökségek minden lehetőséget megvizsgálva fogják eldönteni, hogy az utasok milyen eszközöket használhatnak a gépek fedélzetén. A csoport a hordozható elektronikus eszközöket (portable electronic devices, PED) a technikai szabványaik alapján fogja vizsgálni, így konkrétan meghatározhatják, hogy a repülés egyes szakaszaiban milyen eszközöket lehet majd használni. Az FAA arra is kitért, hogy a felülvizsgálat nem terjed ki a telefonokra: a mobiltelefon használata továbbra is tilos lesz a repülés teljes időtartama alatt. A vizsgálatok befejezését márciusra ígérik, de a PED-ek engedélyezése valószínűlegennéljóval többidőt fog igénybe venni. Ha egy utas megkérdezné, hogy miért kell kikapcsolni a telefont a repülőút alatt, és miért nem lehet a PED-eket használni fel- és leszállás közben, valószínűleg azt a választ kapná, hogy ezek az eszközök megzavarhatj ák a repülőgép fedélzeti elektronikáját. Bár ez elméletileg lehetséges, érdemes megjegyezni, hogy nincs tudományos bizonyíték, ami ezt alátámasztaná. A Repüléstechnikai Bizottság (RTCA) korábbi, 1996 előtt készült tanulmányai szerint a PED- ek zavarhatják a kritikus fontosságú fedélzeti berendezéseket, például a magasságmérőt - igaz, ezekben azt is megemlítik, hogy ennek csekély a valószínűsége. Az interferencia nem csupán a kommunikációt zavarhatja, hanem hamis riasztásokat is küldhet veszélyes helyzetekről, vagy elektromos zavart okozhat a pilóták fejhallgatójában. 2001-ben egy szlovéniai gép kényszerleszállást hajtott végre Szarajevóban, mert egy bekapcsolt mobil- telefon maradt az egyik poggyászban; utólag megállapították, hogy ez aktiválhatta a hamis tűzjelzést a fedélzeten. A Boeing légitársaság egy 1995-ös esetre hivatkozott; akkor egy utas laptopja a London és Párizs között közlekedő járaton okozott interferenciát. A pilóták úgy vélték, a gép bekapcsolása miatt hibásodon meg a robotpilóta. Noha a Boeing megvásárolta a kérdéses laptopot az utastól, és végeztek vele egy külön tesztrepülést ugyanazon az útvonalon, az interferenciát nem sikerült szimulálni. 2003 és 2009 között a Nemzetközi Légügyi Szövetség (IA- TA) 75 olyan esetet dokumentált, ahol elektromos interferencia okozta a repülőgép rendellenes működését; az adatok 125 légi- társaságtól származtak. Huszonhat esetben a robotpilóta, a tolóerő-automata vagy a futómű működésében lépett föl zavar, tizenháromszor téves riasztás történt. Az ABC News szerint, bár sosem sikerült közvetlen összefüggést kimutatni, beszámoltak egy esetről, amikor 4500 lábnyi magasságban a robotpilóta kikapcsolt és figyelmeztető jelzést adott, és a magasságmérő is fals adatokat mutatott. Az utaskísérők három működő iPodot és egy mobiltelefont találtak a fedélzeten; miután kikapcsoltatták ezeket az utasokkal, a zavar megszűnt. Jobbfélni, mintlezuhanni A mindig óvatos szakértők szerint ez nem annak a jele, hogy a PED-ek nem okozhatnak káros interferenciát; épp ellenkezőleg, az eredmények azt bizonyítják, hogy ilyesmi előfordulhat. A mérnökök szerint azért nehéz reprodukálni a repülés közben fellépő zavarokat, mert nehéz ugyanazt a környezetet szimulálni. Nagyon valószínű, hogy a zavarkeltéshez megfelelő együttállás szükséges; a mikrohullámú sugárzók, a rádiótornyok és a műholdas adások szintén interferenciát okoznak, a PED-ek pedig ezekkel együtt okozhatnak üzemzavarokat. John Sheenan, az RTCA igazgatója szerint a repülőgép interferenciája nagyban függ az elektromágneses környezettől; az egyes üzemzavarokat leginkább a repterek környékén lehetne reprodukálni, ahol az interferencia amúgy is erős. Mivel ezeken a helyeken fokozott a kockázat, a szervezet ajánlása szerint fel- és leszálláskor érdemes minimalizálni a kockázatot, vagyis kikapcsolni a hordozható eszközöket. Ilyenkor a repülőgépek más forrásokból is elektromos jeleket kapnak, például kábeltévéadásokból, az adótorony sugárzásából, valamint az FM frekvenciájú rádióállomásokból. Nem tudják, hogy veszélyes-e A mobiltelefonok más frekvenciát használnak, mint a fedélzeti eszközök; elképzelhető, hogy ezért érkezik kevés bejelentés a telefonok által keltett interferenciáról. Tim Brown, a boul- deri Colorado Egyetem professzora azonban azt állítja, hogy ha több eszközt egyszerre használnak - beleértve az FAA által engedélyezett fedélzeti telefonokat -, az elméletileg okozhat interferenciát. Brown szerint az, hogy egy eszköz más frekvencián működik, nem garancia az interferencia elkerülésére, mert nem lehet kizárni, hogy a zavaró jelek nem juthatnak át más hullámhosszra. Bár a mobiltelefon nem feltétlenül okoz működési zavart, az FAA megvédte a tiltást, arra hivatkozva, hogy az utasok biztonsága az elsődleges szempont. Aszervezet szerint már az is elfogadhatatlan, ha csak egy jelentés igazolja az esetleges kockázatot. A kritikus pillanatok A PED-ek használatát elsősorban fel- és leszállásnál tiltják. Ilyen esetekben nem értelmetlen az interferenciára hivatkozni; lehet, hogy a Góbi sivatag fölött nem okoz problémát az egyes eszközök használata, de egy forgalmas reptéren, például a chicagói O’Hare-en aggályos lehet. Repülésbiztonsági szempontból a fel- és leszállás a legkockázatosabb helyzet. Utazási magasságban repülve nagyon ritkán történnek balesetek - ha elő is fordul ilyen, ott sem a PED- ek használata, hanem más szokott zavart okozni. Landoláskor és felszálláskor a pilóták azonban folyamatos kapcsolatban állnak az irányítótoronnyal, és ügyelni kell a maximális biztonságra, különösen a forgalmasabb reptereken. Az elektromos eszközök által kibocsátott jelek elvileg még fel- és leszállás közben sem zavarhatják össze a digitális fedélzeti elektronikát, de az üzemeltetők szeretnék minimalizálni a kockázatot. A hordozható CD-lejátszók például okozhatnak interferenciát; igaz, hogy ez elsősorban a régebbi, 1984 előtt gyártott gépeket érinti, ám a légitársaságok akár húszéves gépeket is forgalomban tartanak. A PED-ek használatának tiltása azért vonatkozik minden eszközre, mert az utaskísérők nem vizsgálhatnak meg minden eszközt felszállás előtt, kényelmesebb fel- és leszállás előtt mindet kikapcsoltami. Sokan joggal vélhetik úgy, hogy a jelenlegi szabályozás értelmetlen és ellentmondásos. iPodot például nem lehet fel- és leszállás alatt használni, de villanyborotvát igen, holott arról többször is megállapították, hogy zavaijaarádiójeleket. Az FAA adatai szerint 2010-ben 712 millióan utaztak repülőgépen az Egyesült Államokban.Ha az utasoknak csupán egy százaléka használta volna az elektromos eszközeit - ami két embert jelent egy Boeing 737-esen-, az azt jelentené, hogy hétmülió utas veszélyeztette volna 11 millió járaton az utastársai életét. Ehhez képest az elmúlt években egyetlen balesetet sem dokumentáltak, amelyet elektromágneses interferencia oko- zottvolna. Az is elgondolkodtató, hogy ha az elektromos eszközök használata valóban kockázatos lenne, a Nemzetbiztonsági Hivatal engedélyezné-e, hogy az utasok felvigyék a fedélzetre. A Transportation Security Administration korábban az üdítősflakonokat is tiltólistára helyezte, pedig a fedélzetre csempészett, gyúlékony folyadékkal még nem robbantottak fel egy utasszállítót sem - kazettás magnóval viszont igen. (index) A hosszú távon közlekedő járatok fedélzeti ételei közül a holland KLM-é ízlett legjobban a felmérésben részt vevőknek (Képarchívum) A rövid távú járatokon a SAS lett a kedvenc Melyik légitársaság kosztja a legfinomabb?
