Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-04 / 3. szám, péntek
2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. JANUÁR 4. www.ujszo.com A mentőalakulatok sokkal gyorsabban kiérnek Még soha nem voltak az utak ennyire biztonságosak ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ismét valamivel biztonságosabbak voltak tavaly az utak az országban. Az elmúlt 12 hónapban közúti balesetekben 296 ember halt meg, 1996 óta ez a legalacsonyabb adat. A 2011-es adatokkal összehasonlítva is 9 százalékkal jobb eredmény, 28 emberrel kevesebb ■ halt meg tavaly az utakon. Az ország történetében így először sikerült teljesíteni az Európai Unió által meghatározott minimális értéket, amely Szlovákia esetében 300-nál kevesebb halálos áldozatot jelent. Ugyanúgy rekordértékeket mutat a könnyű (1100 személy) és súlyos sérülések (5332 személy) száma. Robert Kaliňák belügyminiszter elégedett ezzel az eredménnyel, emlékeztetett, hogy Szlovákia megalakulásának első évében 677 személy halt meg közúti balesetben az országban. „Az elmúlt húsz év alatt összesen 11 483 ember halt meg baleset során, ez egy kisebb város teljes lakossága. Ez a szám is igazolja, hogy az országban még mindig a közúti baleset a legnagyobb gyilkos” - mondta a belügyminiszter. Tibor Gašpar országos rendőrfőkapitány a nagyobb biztonság hátterében a szigorúbb, 2008 januárjától hatályos közúti közlekedésről szóló törvényt látja, de azt is, hogy a rendőrök gyakrabban tartanak közúti ellenőrzéseket. A mentők és tűzoltók munkája is hatékonyabb lett az elmúlt években, öt év alatt 15-30 perccel sikerült csökkenteni az időt, míg a mentőalakulatok kiérnek egy karambolhoz, (dem, SITA) Áprilistól változik a foglalkoztatási törvény Betiltanák a mellékest SÁNDOR RENÁTA Pozsony. A munkanélküliekre a szokásosnál is nehezebb év vár. Elképzelhető ugyanis a foglalkoztatási törvény olyan módosítása, hogy áprilistól a regisztrált munkanélkülieknek semmilyen bevételük nem lehet. Jelenleg havi bevételük maximum 145,94 euró lehet. A módosítási javaslattal ősszel hozakodott elő a szociális minisztérium, de rengeteg kritika érte, így talán visszakozik. A minisztérium azzal indokolta a munkavállalási lehetőség megszüntetését, hogy ha ezt nem lépi meg, akkor a munkaadónak nem lesz érdeke, hogy „rendes”, alkalmazotti munkaviszonyba felvegye a munkanélkülit. Ha ezt a javaslatát vissza is vonja kormány, a munkanélküliek elhelyezkedési esélyeit akkor is rontja. Szigorítja ugyanis a vállalkozásindító támogatások odaítélésének feltételeit. Áprilistól a munkahivatalon múlik majd, ad-e a támogatást. RÖVIDEN Egyszerűsödik a honosítási eljárás Budapest. Gyorsabban lehet majd magyar állampolgárságot szerezni, a magyar kormány egy új szabályozással egyszerűsíti az anyakönyvezési, a nyüvántartási és az állampolgársági eljárásokat, ezáltal jelentősen egyszerűsödik az ügyintézés - áll a magyar kormány közleményében. A hivatal szerint eddig 370 ezer kérelem érkezett, 320 ezren már le is tették állampolgársági esküjüket. A kérelmezők nagyrészt erdélyi és vajdasági magyarok, de eddig összesen 65 ország állampolgára nyújtott be már egyszerűsített honosítási kérelmet összesen 73 külképviseleten. A legtöbb kérelmet Csíkszeredán, Kolozsváron és Szabadkán adták be. (MSz) Az amnesztiának köszönhetően enyhült a börtönök zsúfoltsága, de így is tele vannak Néhányan már megint ülnek (TASR-felvétel Pozsony. Az előzetes számításokhoz képest sokkal több elítéltre vonatkozik a köztársasági elnök amnesztiája, az első fázisban, vagyis az amnesztia kihirdetésének napján, de né- hányukat már be is gyűjtötte a rendőrség. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A rendőrség tegnap már le is tartóztatott egy amnesztiával szabadult foglyot. „Hazatérte után megfenyegette családját, ezért a rendőrök letartóztatták” - tájékoztatott tegnap Tibor Gašpar országos rendőrfőkapitány. A rendőrség nyomoz egy áruházi lopás ügyében is, amelyben szintén egy frissen szabadult elítélt a gyanúsított. A vártnál többen, 500 elítélt helyett 753-an kerültek szerdán szabadlábra, tájékoztatott Jana Zlatohlávková, az igazságügyi minisztérium szóvivője. Az amnesztiában részesültek száma ezzel még nem teljes, a bíróságok a következő hetekben döntenek a feltételes szabadságvesztésre ítéltek és a jogerősen letöltendő szabadságvesztésre ítélt, de a büntetésüket még meg nem kezdett Túlzsúfoltak a börtönök elítéltek ügyében. Szerdán, az amnesztia kihirdetésének napján, mintegy 60 bíró közvetlenül a börtönökben döntött a meghirdetett közkegyelem a- lapján a feltételeket teljesítő rabok szabadon engedéséről. A munkát még aznap be kellett fejezniük, vagyis már nincs olyan jogerősen elítélt rab a börtönökben, akire vonatkozna az amnesztia. A következő hetekben nehezebb munka vár a bíróságokra: meg kell találniuk azokat az elítélteket, akik nincsenek börtönökben, de vonatkozik rájuk az amnesztia. A feltételes szabadságvesztésre ítéltek és a börtönbüntetésük letöltését csak később kezdő elítéltek iratai ugyanis országszerte a bíróságokon vannak, ott kell ezeket átvizsgálni. Naponta 28 ezer euró megtakarítás A közkegyelem megtakarítást is eredményez, naponta mintegy 28 ezer euróval kerül kevesebbe az elítéltek fogva tartása. Minden elítélt naponta 37 euróba kerül az országnak, és a börtönök túltelítettek. Az amnesztia előtt 10862 embert tartottak fogva, közülük 9559 töltötte büntetését, a teljes kapacitás 108 százalékra volt kihasználva. Az amnesztiának köszönhetően a telítettség csökkent, már csak 99 százalékos a börtönök „kihasználtsága”. Akár ezer elítélt is szabadlábra kerülhetett volna, ha csak a 18 hónapos határt nézzük, a kizáró okok - mint például az alkoholos vagy drogos állapotban elkövetett bűncselekmény - csökkentették a kegyelemben részesíthetők számát. Tiszta erkölcsi bizonyítvány A közkegyelem az elítéltek erkölcsi bizonyítványát is tisztára mossa, vagyis törli belőle a bűncselekményre vonatkozó bejegyzést. A tiszta erkölcsi bizonyítványra azonban még várniuk kell, az adminisztrációs feladatok akár néhány hetet is igénybe vehetnek. „Az erkölcsi bizonyítvány tisztára mosása nem automatikusan történik, adminisztratív folyamat eredménye, ami időt vesz igénybe” - magyarázta Monika Jankovská, az igazságügyi minisztérium államtitkára. (lpj, TASR) A Smer gyorsan választana főügyészt, ajelöltek közé kerülhet Fico egykori osztálytársa is Procházka: Čentéš nem fog sokat elérni ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Egyetértenek jogászok abban, hogy ha már Ivan Gašparovič államfő úgy döntött, nem nevezi ki főügyésznek Jozef Čentéšt, akkor ezt az elhatározását már semmüyen fellebbviteli határozattal nem lehet törölni vagy felülbírálni - még az Alkotmánybíróság döntése sem segítene. Radoslav Procházka, a parlament alkotmányjogi bizottságának alelnöke szerint Gašparovič egyszerűen eldöntötte, hogy nem nevezi ki Čentéšt, és kész. „Az, hogy ezt a döntését milyen érvekkel vagy jogmagyarázattal támasztja alá, már egyszerűen nem érdekli. S ezen lehetetlen lesz Felesleges a panasz? (Gabriel Kuchta felvétele) változtatni” - mondta Procházka. Ezt a helyzetet szerinte az Alkotmánybíróság korábbi, nagyon szabadon megfogalmazott, tágan értelmezhető döntése idézte elő. „Ebben gyakorlatilag szabad kezet adtak az államfőnek. Csak az egyértelmű belőle, hogy joga van kinevezni és elutasítani a parlament jelöltjét. Azt, hogy milyen kritériumok alapján és milyen indoklással utasíthatja el, már mindenki úgy magyarázza, ahogy akarja” - szögezte le Procházka. Szerinte a Smer egészen biztos, hogy az első lehetséges alkalommal, a legrövidebb időn belül saját jelöltjét választja meg főügyésszé. Robert Fico miniszterelnök tegnap kijelentette, csak olyan jelöltet fog megválasztani a Smer, amelyik élvezi az ügyészek bizalmát. A párton belül állítólag három jelölt neve merült fel. Az egyik Dušan Kováčik speciális ügyész, a másik Jaroslav Čižnár pozsonyi kerületi ügyész, Fico volt osztálytársa és Eva Miššíková, a főügyészség ügyésze. Az új főügyész megválasztásához a minimum 76 szavazat kell. Mivel a Smernek 83 képviselője van a parlamentben, nincs szüksége az ellenzékre. Kérdéses, miképp viszonyul majd az ellenzék a választáshoz. Igor Matovič, az OLaNO elnöke úgy véli az ellenzéki pártoknak meg kellene egyezniük, és egységesen boj- kottálniuk kellene a választást, (dem, SITA) A háromezer lélekszámúnál kisebb települések iskoláinak igazgatását Magyarországon az állami Klebelsberg Intézményfenntartó Központ kapta meg Čaplovičnak megtetszett Orbánék államosítása ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A magyar példa szolgálhatna alapul a szlovákiai iskolák államosításánál, mondta egy interjúban Dušan Čaplovič. Az oktatásügyi miniszter azt fontolgatja, hogy a nagyobb hatékonyság érdekében az állam visszaveszi a megyéktől és az önkormányzatoktól az iskolák fenntartásával kapcsolatos feladatköröket. „Orbán Viktor magyar miniszterelnök azt mondta, ha többet ad az adófizetők pénzéből az iskoláknak, akkor azt közvetlenül teszi meg, ezért úgymond államosította az iskolákat” - emlékeztet Čaplovič, hozzátéve, hogy valami ilyesmit tudna elképzelni Szlovákiában is. A javaslatnak eddig nemigen volt pozitív visszhangja. Az oktatásügyi alkalmazottak szak- szervezete (OZ PŠaV) azon kevés szervezet egyike, amely nem zárkózik el a javaslat elől. „Ez egy érdekes gondolat, amelyet meg kell fontolni” - jegyezte meg Pavel Ondek, a szak- szervezet elnöke. Elképzelhetőnek tartja, hogy az iskolák közvetlen finanszírozásának lennének pozitív hozadékai. Erősen kétséges, hogy a magyar iskolák mennyire tudnának profitálni a felvázolt változásból. Sok helyen ugyanis csak a teljesen vagy részben magyar irányítással rendelkező önkormányzati szervek jóindulatán múlik, hogy nem szűnnek meg a kisiskolák. A magyar pártok kivárnak Konkrét kritikát csak akkor lehet megfogalmazni, ha a miniszterjavaslata elkészül - szögezték le kérdésünkre az MKP és a Híd szakpolitikusai. „Čaplovič az orbáni modellel példálózik, de meg kell jegyezni, hogy ott az államosítás azt jelentette, hogy a járások kapták meg az iskolák felügyeletét” - emlékeztet A. Szabó László, az MKP alelnöke. A háromezer lélekszámúnál kisebb települések iskoláinak igazgatását Magyarországon a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ kapta meg, mely így 120 ezer embernek ad munkát. A köznevelés átalakításáért felelős központ az ország legnagyobb munkáltatója lett. Az ottani államosítás csak részben nevezhető államosításnak, jegyzi meg Ožvald Erzsébet a Hídból. „Az. Orbánkormány az alkalmazottak bérezését vette a minisztérium hatáskörébe, az épületek fenntartása bizonyos esetekben maradt az önkormányzatoknál” - emlékeztet. Egyben hozzáteszi, hogy a normatív rendszer szerinte hosszú távon fenntarthatatlan. A magyar példa A magyarországi átalakítás főszabálya, hogy a háromezernél kisebb lélekszámú települések iskoláinak működtetése január 1-jétől automatikusan az állam kötelessége, ám ha az önkormányzat a bevételeiből azt képes finanszírozni, átveheti a feladatot, írja a hvg.hu. 83 kistelepülés nyilatkozott úgy, hogy az iskoláját a jövőben is maga akarja működtetni, melyre 55-en kaptak engedélyt az oktatásért felelős minisztertől. A háromezernél nagyobb lélekszámú települések közül 227 nyilatkozott arról, hogy a működtetést is átadná az államnak. Közülük 120 vállalta, hogy hozzájárulást fizet az államnak iskolája működtetéséhez, a többi 107 pedig mégsem mondott le iskolája működtetéséről. (SITA, vps)
