Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-04 / 3. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JANUÁR 4. Közélet 3 A magyarok sokkal pesszimistábban értékelik Szlovákia teljesítményét, mint a többségi nemzet A szlovákok elfogadták az államot Pozsony. Viszonylag szerény körülmények között emlékeztek meg Szlovákia vezetői az ország 20 évvel ezelőtti létrejöttére. Pedig a lakosság egyre büszkébb az ország teljesítményére. LAJOS P. JÁNOS A lakosság többsége húsz évvel az ország létrejötte után büszke Szlovákia teljesítményére. Igaz, az arány hullámzik, 2011-ben például visszaesett 50 százalék alá. Az IVÓ társadalomkutató intézet és a Focus közvélemény-kutató intézet közös felmérése mutatja, hogy a lakosság 2006-ban és 2008-ban volt a legbüszkébb az ország teljesítményére, akkor az elégedettek és inkább elégedettek aránya meghaladta a 70 százalékot. A büszkeséget általában jelentősen befolyásolják az évben elért sportteljesítmények. „A 2012-es emelkedést jelentős mértékben befolyásolta a szlovákiai sportolók remek teljesítménye, elsősorban a jégkorong-válogatott eredménye a világbajnokságon” - állítja Zora Bútorová szociológus, az IVÓ munkatársa. A Smer választóira hatással volt a választások eredménye és az azt követő kormányváltás is. „A lakosság véleményére hatással van a 20 éves évforduló is” - véli a szociológus. Csak a magyarok harmada elégedett A magyar kisebbség sokkal pesszimistábban értékeli az ország teljesítményét. „A büszkeség érzése sokkal erősebb a szlovák nemzetiségű lakosság körében” - hivatkozik a felméElfogadták, s egyre többén büszkék Szlovákia teljesítményére (Gabriel Kuchta felvétele) Büszkék lehetünk Szlovákiára? 2003 2005 2006 2007 2008 2010 2011 2012 Igen 49% 59% 71% 66% 77% 66% 49% 60% Nem 43% 37% 23% 28% 17% 26% 46% 30% Nem tudja 8% 4% 6% 6% 6% 8% 5% 10% Forrás: IVÓ, Focus Híd választóinak mindössze 26 százaléka büszke az ország eredményeire, 51 százalék kimondottan elégedetlen, 23 százaléknak pedig nincs véleménye. rés eredményére Bútorová. Míg 2012-ben a szlovák nemzetiségűek közül 63 százaléknyian voltak elégedettek az ország teljesítményével, a magyarok körében ez az arány csak 34 százalékos. Elégedettebbek a főiskolai végzettséggel rendelkezők (68%), a vállalkozók (69%) és az alkotómunkát végzők (63%), míg az alapiskolai végzettséggel rendelkezők körében 56 százalék, a munkanélküliek között pedig csupán 52 százalékos az elégedettek aránya. A Híd választói a legpesszimistábbak Jelentős a különbség a szlovák pártok és a Híd választói között is. A legelégedettebbek a Smer választói, 71 százalékuk büszke az ország teljesítményére, de még a „legpesszimistább” szlovák párt, az OLaNO választói is 63%-ban elégedettek. Ezzel szemben a Asportvezet Az emberek a sportolók teljesítményeire a legbüszkébbek, 29 százalék említette a sportolókat - elsősorban a hokistákat - a büszkesége okaként. Őket követi 17 százalékkal az uniós tagság, 10 százalékkal az önálló ország életképessége és 9 százalékkal az euró bevezetése. Az emberek leginkább a politikusok miatt szégyenkeznek (23%), ezt követi a korrupció (19%), az életszínvonal (14%) és a romák helyzete (8%). Kisebbségi jogi téren előrelépések - gazdasági és szociális téren kudarc az elmúlt húsz esztendő A szlovákiai magyarság két évtizede MÓZES SZABOLCS Pozsony. Szlovákia 20 évvel ezelőtti megalakulása napján egy pillanat alatt 4%-os kisebbségből 10%-os kisebbséggé vált a magyarság. Az elmúlt két évtized mozgalmas volt a honi magyarság szempontjából is, a kisebbségi jogi törvények nagy része ekkor került elfogadásra. Az ország megalakulásakor még a „sokpártrendszer” volt jellemző a magyar térfélre, az MKDM-Együttélés a parlamentben, az MPP azon kívül működött, s létezett egy Magyar Néppárt nevű formáció is. Először 1994-ben indult közösen a három párt (MKDM-Együtté- lés-MPP), az egyesülésre 1998-ban került sor. 2009-ben a Híd megalakulásával szűnt meg az „egypártrendszer”. 1993-ban a második Mečiar- kabinet megbuktatása után felálló Moravčík-kormányt kívülről támogatta az akkori Magyar Koalíció. Ha nem számítjuk a VPN listáján bejutott FMK-kép- viselőket, akkor szlovákiai magyar párt először 1998-ban lett tagja kormánykoalíciónak. Az MKP végül két cikluson keresztül, 2006-ig volt a végrehajtó hatalom része. A következő magyar kormánytagság (Híd) 2010-2012 közé esik. A 90-es években a mostaninál fagyosabb volt a szlovák-magyar viszony, sokak számára még a jobboldalon is elképzelhetetlen volt, hogy magyar pártot kormányra engedjenek. A Mečiar-kormá- nyok magyarellenes politikája ellenére 1995-ben megszületett a magyar-szlovák alap- szerződés. Ezt a magyarországi jobboldal és a szlovákiai magyar pártok is több szempontból kritizálták. 1993-ban engedélyezték a nem szlovák keresztnevek használatát és az „óvá” női végződés elhagyását, szintén a 90-es években fogadták el a „táblatörvényt” - ennek köszönhetően lehetett magyarul is kiírni a magyarlakta települések neveit. A parlament 1999-ben fogadta el a kisebbségi nyelvek használatáról szóló törvényt, mely a mai napig a köz- és államigazgatásban való magyar nyelvhasználat alapját képezi. Ezt a jogszabályt módosította a parlament a Híd kezdeményezésére 2011-ben. A Selye János Egyetem alapítását 2003-ban hagyta jóvá a parlament. Azokban az években függetlenedett a nyitrai „magyar kar” is. Nem sikerült ugyanakkor kedvező megyei felosztást elérnie a magyar képviseletnek, pedig emiatt a koalícióból való kilépéssel is fenyegetőzött az MKP - végül maradt. Ugyancsak hosszú évek óta megoldatlan a kisebbségi kultúrák finanszírozásának törvényi szintű rendezése. Sem a második Dzurinda-kormány, sem a Radičová-kormány alatt nem sikerült ebben a kérdésben dűlőre jutni. Oktatási és kulturális jellegű önkormányzat kiépítésére szintén nem került sor, pedig ez valamennyi - egykori és jelenlegi - magyar párt programjában vagy távlati elképzelései között megtalálható. Ugyancsak megoldatlan a kettős állampolgárság büntetésének kérdésre, s a „magyar jellegű” szlovákiai atrocitásokat sem sikerült kivizsgálni - legyen szó az 1993-as „Fradi- verésről”, a Maiina Hedvig- ügyről vagy a DAC-Slovan mérkőzés közben történt rendőrattakról. Míg a kisebbségi jogok terén voltak sikerek az elmúlt 20 évben, gazdasági és szociális téren a déli magyarlakta régiók a vesztesek közé tartoznak. A magyar kormány- tagságok ellenére viszonylag kevés infrastrukturális beruházás realizálódott itt, s a déli járásokban a legnagyobb a munkanélküliség is. KRONOLÓGIA Szlovákia 20 éve ♦ 1993 - az év első napjaiban szinte a világ összes országa elismeri az önálló Szlovákiát, az ENSZ január 19-én fogadja tagjai közé ♦ 1994 - márciusban megbukik a második Mečiar- kormány, helyét a jobboldali Moravčík-kormány veszi át; a szeptemberi választások után azonban újra Vladimír Mečiar kerül hatalomra - a HZDS az SNS-szel és Ľupták vezette ZRS-szel alkot koalíciót ♦ 1995 - március 19-én Horn Gyula magyar és Vladimír Mečiar szlovák kormányfő aláírja a szlovák-magyar alapszerződést; augusztus 31-én a szlovák titkosszolgálat (SIS) aktív közreműködésével elrabolják Michal Kováč köz- társasági elnök fiát ♦ 1996 - áprüis 29-én merénylet áldozata lesz Robert Remiáš, feltehetően ebben a gyilkosságban közreműködik az SIS ♦ 1997-május 2-án a szlovák kormány is elismeri, hogy Robert Remiáš gyilkosság áldozata lett; a kormány meghiúsítja a május 23-24-re kiírt népszavazást az ország NATO-csatla- kozásáról és a közvetlen államfőválasztásról; a NATO júliusban felfüggeszti Szlovákiával a csatlakozási tárgyalásokat ♦ 1998 - márciusban lejár Michal Kováč köztársasági elnök megbízatása, Vladimír Mečiar kormányfő az átvett jogköröket kihasználva amnesztiában részesíti a népszavazás meghiúsítóit és ifj. Kováč elrablóit; megalakul az MKP; a szeptemberi választásokat a Mečiar-elle- nes pártok nyerik, október 30-án megalakul Mikuláš Dzurinda első kormánya ♦ 1999 - Ivan Lexát, az SIS korábbi igazgatóját a parlament megfosztja mentelmi jogától; májusban Rudolf Schuster lesz az első közvetlenül választott köztársasági elnök + 2000 - megszűnik az ország Mečiar idején kialakult nemzetközi elszigeteltsége, az országba látogat Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke, valamint George Robertson, a NATO főtitkára; Rudolf Schuster súlyosan megbetegszik, életveszélyes állapotba kerül ♦ 2001 - az első megyei önkormányzati választások ♦ 2002 - februárban bedőlnek a BMG Invest és az AWG által működtetett piramisjátékok, több százezer ügyfél pénze végleg elveszik; a szeptemberi választások után újra Mikuláš Dzurinda alakít kormányt; novemberben megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások a NATO-val ♦ 2003 - végső fázisba kerül a NATO-csatlakozás, áprilisban aláírtuk az Európai Unióhoz való csatlakozási szerződést; május 16-án a lakosság népszavazáson mond igent az EU-csatlakozásra; június 1-től vizit-, recept- és ágydíjat fizetnek a betegek Rudolf Zajac egészségügyi reformjának megfelelően ♦ 2004 - áprilisban az ország hivatalosan is a NATO tagja, májusban az EU tagja; Ivan Gašparovič nyeri az államfőválasztást; júniusban az SDKÚ nyeri az első európai parlamenti választásokat a HZDS, a Smer, a KDH és az MKP előtt; októberben szélvihar tarolja le a Magas- Tátra hatalmas területeit ♦ 2005 - februárban Bush-Putyin csúcstalálkozót tartanak Pozsonyban, novemberben (feltehetően náci elkövetők) megölik Daniel Tupý diákot, ügye máig sincs lezárva ♦ 2006 - januárban a szlovák légierő gépe lezuhan a magyarországi Telkibánya határában, 42 katona meghalt; februárban a KDH kilép a koalícióból, a júniusi előrehozott választásokat a Smer nyeri, megalakul az első Fi- co-kormány; augusztusban Nyitrán megverik Maiina Hedviget, mert magyarul beszélt, ügye azóta is kivizsgálatlan, sőt, az ügyészség az áldozatot zaklatja ♦ 2007 - december 20-án Szlovákia csatlakozik a schengeni térséghez, a határokon megszűnik az ellenőrzés ♦ 2008 - májusban az Európai Bizottság engedélyezi az ország csatlakozását az eurózónához ♦ 2009-január elsejétől az ország hivatalos fizetőeszköze az euró; januárban több mint két hétre leáll az orosz földgáz szállítása; áprilisban újra Ivan Gašparovič nyeri az elnökválasztást; júliusban megalakul a Híd; augusztusban a szlovák kormány nem engedi át a határon Sólyom László magyar köztársasági elnököt ♦ 2010 - februárban Mikuláš Dzurinda bejelenteti, hogy nem ő lesz pártja kormányfőjelöltje; a júniusi parlamenti választásokat ugyan a Smer nyeri, de SDKÚ-SaS-KDH-Híd kormány alakul Iveta Radičová irányításával - először vezeti nő az országot + 2011 - júniusban a parlament Jozef Čentéšt választja a főügyészi posztra, az államfő azonban nem nevezi ki; októberben megbukik Iveta Radičová kormánya; novemberben az orvosok tömeges felmondást nyújtanak be magasabb fizetésért harcolva; kirobban a Gorilla-botrány, az ügy vizsgálata azóta is tart, eddig eredménytelenül ♦ 2012 - márciusban a Smer nyeri a parlamenti választásokat, megalakul a második Fico-kormány; novemberben a pedagógusok háromnapos sztrájkot tartanak
