Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-26 / 22. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JANUÁR 26. Szalon 23 Jarábik Gabriella: „Nekünk, akik valamilyen kulturális intézményben dolgozunk, az a feladatunk, hogy minél szélesebbre tárjuk a kapukat" Kreatívan kell bemutatni az értékeinket Bő tíz évvel ezelőtt ala­kult meg Pozsonyban a Szlovákiai Magyar Kul­túra Múzeuma. Folyama­tos tevékenységével nemcsak a fővárosban találkozhatunk, hanem Szklabonyán és Al- sósztregován is. Ez utób­bi helyszínen fontos ál­lomáshoz érkezett a munka: lezárásához kö­zeledik a Madách-kastély teljes körű felú jítása. Jarábik Gabriella, a mú­zeum igazgatója volt az Új Szó Stúdió vendége. LAKATOS KRISZTINA Emlékeim szerint a 90-es években élénk szakmai vita folyt a reprezentatív szlová­kiai magyar múzeum létre­hozásáról, kezdetben első­sorban arról, melyik létező regionális intézmény alakul­hatna át ilyen formában. Mi­lyen indokok vezettek végül is odáig, hogy egy teljesen új intézmény jött létre a Szlovák Nemzeti Múzeum részeként? Remélem, pontosak az emlé­keim - a 10. évforduló kapcsán készült évkönyvbe a közelmúlt­ban írtam meg a múzeum meg­alakulását, történetét. Valóban, 2000 körül sok szó esett a szlo­vákiai magyar múzeum létre­hozásáról. Elsősorban a komá­romi múzeum tartott igényt er­re a szerepre - ott már korábban létrehozták a magyar'kultúra részlegét, és úgy látták, ez a megbízás őket illeti. A Fórum Intézet is rendezett egy szimpó­ziumot a témában, ők inkább azt szerették volna, ha Rima­szombatban jön létre egy do­kumentációs központ a Gömör- Kishonti Múzeumban. Ugyan­akkor ezeket a megoldásokat sem Nyitra, sem Besztercebá­nya megye nem támogatta. Az érintett múzeumok ugyanis megyei fenntartásúak, nem csak a régióban élő magyarok múltját és hagyományait kutat­ják, dolgozzák fel és mutatják be; a hosszú évtizedek alatt fel­halmozott gyűjtemények a me­gyét illetik. Sok hercehurca után az akkori kulturális mi­niszter kiadta az ukázt: akárhol, de egy éven belül alakuljon meg a szlovákiai magyarok múzeu­ma. Tegyem hozzá: ezt nagyon támogatta az akkor kormányon levő MKP, többek között Csáky Pál és Bugár Béla is. A témához tartozik, hogy a Szlovák Nem­zeti Múzeum részeként fokoza­tosanjöttek létre a nemzetiségi intézmények, belső igény is volt arra, hogy ez a szervezeti háló teljes legyen. Az elmúlt tíz év mérlege alapján szakmailag mit jelen­tett az a tény, hogy a Szlovák Nemzeti Múzeum részeként működtök? A hazai magyar szakmai köz­vélemény kezdetben nem jól fogadta a döntést, de az idő minket igazolt. A pozsonyi székhely nagyon jó székhely, lehetőséget teremt arra is, hogy az érdeklődő szlovákok megis­merjék a tevékenységünket. A Szlovák Nemzeti Múzeum ed­dig nagyon jó gazda, mind szakmailag, mind anyagilag; biztosítja a nemzetiségi múze­umok működéséhez szükséges költségvetést. És a szakmai fe­gyelmet is: van egy színvonal az SZNM-ben, és ezt mindenkinek el kell érnie. Ha ez megvan, szabad az út a világba: bárhova elvihetjük, megmutathatjuk az értékeinket. Idén májusban lesz tíz éve, hogy a nagyközönség előtt is megnyílt pozsonyi székháza­tok, ahol anno állandó kiállí­tást rendeztetek be. Mit talál ma a Brämer-kúriában a lá­togató? Még mindig aktuális az ál­landó kiállításunk, a Magyarok Szlovákiában. Különösen a nép­rajzi része, Danter Izabella munkája még ma is megfelel a követelményeknek. Tervezzük a történeti rész felújítását, ez azonban hosszabb időt vesz igénybe. Gyakorlatilag minden hónapban van valamilyen ren­dezvényünk, legyen az kiállí­tásmegnyitó, könyvbemutató, beszélgetés. Január 28-án pél­dául Gyurgyík László lesz a Mú­zeumi szalon vendége - egye­bek között a népszámlálási eredményekről beszélgetünk. Az éves programból három kiál­lítást ajánlanék mindenki fi­gyelmébe. Márciusban Csütör­töki András és két társa restau­rátori munkásságát mutatjuk be. Érdekes része lesz az anyag­nak a Madách-síremlék tavaly megkezdett felújításának a fotódokumentációja. A Múze­umi éjszakák alkalmából a 130 éves Gömör-Kishonti Múzeum vendégeskedik nálunk, műtár­gyakon, dokumentumokon ke­resztül mutatjuk be a régiót. Ezenkívül Farkas Veronika művészettörténészt kértük fel, hogy állítson össze egy Dúdor István-kiállítást. Ugoijunk egyet a térben - Nógrádba. A szklabonyai Mikszáth-emlékház már évek óta megújult formában, új kiállítással várja az érdeklő­dőket. Ennél jóval nagyobb projekt a sztregovai Madách- kastély felújítása, ami a vé­géhez közeledik. Mi történt Sztregován az elmúlt évek­ben, hónapokban? Nagyon sok munka áll mö­göttünk. Egy szlovák-magyar projekt részeként valósult meg a felújítás, Csesztvén már átad­ták a Madách-kúriát, mi január 30-án adjuk - pontosabban vesszük - át az alsósztregovai kastélyt. Nem csak a pénz meg­szerzése volt nehéz feladat, utána következett a közbeszer­zés, a megfelelő kivitelező meg­találása, annak biztosítása, hogy a munka haladjon, min­den a tervdokumentációnak megfelelően menjen... Renge­teg probléma volt, felbukkant 12 régészeti lelet, kérni kellett a projekt meghosszabbítását... És vannak még feladatok: most egy gyönyörűen felújított, üres kastélyt veszünk át. A kiállítást el kell készíteni. Egyrészt a 19. századi középnemesi kastély életét szeretnénk korhűen be­mutatni, a tér másik részében pedig a Tragédia legfontosabb elemeit szeretnénk kiemelni. Emellett úgy rendezzük be a kastélyt, hogy legyen helye mú­zeumpedagógiai foglalkozá­soknak, előadásoknak, koncer­teknek. Alsósztregova - földrajzi értelemben - meglehetősen távol esik a jelentősebb kultu­rális központoktól. Túl a fel­újításon - milyen tartalom­mal tölthető mega kastély? Azt gondolom, Alsósztregova - Nagykürtös és Losonc között - olyan kulturális központtá vál­hat, amely eddig hiányzott a ré­gióból. Alsósztregován fantasz­tikus fejlesztések történtek: a termálfürdő mellett hotel, wellnessközpont épült, tehát az odalátogatóknak mi kulturális csemegét kínálhatunk, a hoz­zánk látogatók pedig fizikailag is kikapcsolódhatnak. Kulturális intézmények életteréről, életlehetőségei­ről beszélgetve adott a kér­dés: mitől érdekes, kinek ér­dekes ma a színház, a galéria, adott esetben a múzeum? Mindig azt mondjuk: a múlt ismerete nélkül nincs jövő, és a jelen is szegényebb. Nekünk, akik valamilyen kulturális in­tézményben dolgozunk, az a feladatunk, hogy minél széle­sebbre tárjuk a kapukat, becsa­logassuk a látogatókat. A mú­zeumnak nemcsak az a felada­ta, hogy kutasson, halmozza az értékeket, hanem kiemelten fontos feladata, hogy közelebb vigye a bemutatott témát az emberekhez. Fontos, hogy kre­atívan adjuk közre azt, ami ér­ték. Hogy a gyerek megfoghas­son egy tárgyat, hogy multime- diális eszközökkel, játékokkal, filmvetítéssel találkozzon, ami elindítja a fantáziáját. Tapasztalataid szerint egy évtized alatt bekerült a köz­tudatba a múzeum és a két emlékhely? Megtalálják hoz­zátok az utat a látogatók? Sokat köszönhetünk a szlo­vákiai magyar médiának, min­den kérésünknek eleget tesz, közli a felhívásainkat, meghí­vóinkat. De arra is rájöttünk, hogy magunknak is sokat kell tennünk a látogatók megszólí­tásáért. A szklabonyai Mik- száth-emlékházba és Alsó- sztregovára sok iskolás csoport jár, de például Pozsonyba láto­gatva kevesen térnek be hoz­zánk. Pedig kitűnő lektoraink vannak, akik érdekes progra­mokat kínálnak a gyerekeknek. Szklabonya és Alsósztregova esetében nagy plusz, hogy a Mikszáth- és a Madách-kultusz élő jelenség, a Csemadok is so­kat tesz az ápolásáért. Decem­berben például 120 iskolásnak szerveztek a Bethlen Gábor Alapnál pályázott támogatás­ból buszos kirándulást, mely­nek során elvitték őket a Kék­kői Múzeumba, Szklabonyára és Alsósztregovára. Ez egy po­zitív példa. Lehet, hogy á gye­rekek körében ma nem divat, de éppen ez az iskolák, kulturá­lis szervezetek felelőssége: hogy felhívják a figyelmet az értékekre. , A beszélgetés „ megtekinthető fü az ujszo.com-on. KÉPGALÉRIA Ilyen volt. A források szerint az alsósztregovai Madách-kastély építése a 15. századra tehető. A 18. században átépítették, de erődszerű alaprajza ezután is megmaradt. Itt született 1823. január 21-én Madách Imre, aki élete nagy részä itt töltötte, az oroszlánbarlangnak nevezett teremben írta Az ember tragédiáját, és itt is halt meg 1864. október 4-én. Az épületben 1964-től működik múze­um. A kastélyt a múltban többször átalakították, az építészeti és műemléki vizsgálat tanúsága sze­rint a munkálatok során gyakran kényszerű szükségmegoldásokat alkalmaztak. Komoly gondot je­lentett a falak salétromos felázása, a tető beázása, a belső terek szakszerűtlen utólagos kialakítása. Ilyen lesz. A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma Nógrád és Besztercebánya megye közreműködésével nyert pályázati forrást a Közös örökségünk - Madách projektre. A megközelítőleg 2 millió eurós keret egy részét a magyarországi Csesztvén a Madách-kúria részleges felújítására for­dították, Alsósztregován pedig mintegy 1,5 millió euróból megtörtént a Madách-kastély teljes re­konstrukciója. A felújítás során a 19. századi állapotból indultak ki. Az emlékhely újabb funkciók­kal is bővül: a jövőben konferenciaközpontként, tudományos kutatóhelyként, alkotóházként működhet. (Az SZNM-Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma képarchívumából) Jarábik Gabriella, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának igazgatója az Új Szó Stúdióban (Thur Helga felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents