Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-24 / 20. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JANUÁR 24. Vélemény és háttér 7 Izrael a zűrzavart nem engedheti meg magának, a szomszédok alig várják, hogy lecsaphassanak rá Ki fogja csóválni a kutyát? Dráma Izraelben, politikai patthelyzet, nem jött be a papírforma. Az első izraeli kommentárok értékelik így a keddi, előrehozott választások eredményét. Az előzetes felmérések Netanjahu magabiztos győzelmét jósolták, de pillanatnyilag nem lehet tudni, ki alakíthat kormányt. MALINAK ISTVÁN Simon Peresz államfőnek ugyanis nemcsak azt kell figyelembe vennie a kormányalakítási megbízatás odaítélésekor, hogy ki szerezte a legtöbb mandátumot, hanem azt is, ki tud működőképes koalíciót létrehozni. A katonák és a külföldön szavazók voksait ma számolják össze, ezért a hivatalos végeredményre holnapig várni kell, de az izraeli választási bizottság már tegnap bejelentette, patthelyzet alakult ki: a kneszet jobb- és baloldali tömbjéhez tartozó pártok egyenlő számú mandátumot szereztek. Izrael már hozzászokhatott a hasonló drámai pillanatokhoz a politikai rendszer sajátosságai miatt. A kneszet viszonylag kicsi, 120 fős, de az úgyszintén igen alacsony, 2 százalékos parlamenti küszöb miatt általában tíznél is több párt szerez mandátumot (az eddigiben 13 párt volt). Ezért a törvényhozás általában igen sokszínű, sosem volt könnyű normálisan működő koalíciót létrehozni, a nagyobb pártok gyakorta kényszerültek tőlük távol álló kis, 2-3 mandátu- mos pártocskákkal lepaktálni, (elvtelen) alkukat kötni velük, így nem volt ritka, hogy a farok csóválta a kutyát. Az elkövetkező napok izraeli történéseinek megértéséhez figyelembe kell venni, hogy a jobb- vagy baloldali kategória itt nem azt jelenti, amit Európában. Persze fontos a gazdaság, hiszen az előrehozott választásokat is a 2013-as költségvetés elfogadásának nehézségei miatt írták ki, de a helyzet itt sem más, mint Európában: a válság miatt egyetlen kormány - legyen jobb- vagy baloldali - sem kerülheti el a megszorításokat. Meghatározóbb az ideológia. De Izraelben - nagyon durván leegyszerűsítve - az ideológia egyetlen A nemzetközi helyzetet tekintve sem Izraelnek áll a zászló, a zsidó állam az arab tavasz legnagyobb vesztese. szóban is összefoglalható: palesztinok. Vagyis a viszonyulás a zsidó haza védelméhez, a palesztinok jogaihoz, a palesztin államisághoz. Tömören: azok számítanak baloldalinak, akik hisznek abban, hogy tárgyalásos úton békét lehet kötni a palesztinokkal. A jobboldal a palesztinokkal szembeni keményebb fellépést, a ciszjordániai telepbővítéseket támogatja. Nem ritka a vegyes felvágott sem, amikor egy balosnak nevezhető szociálpolitikát hirdető párt a palesztin kérdésben jobb felé húz. Pillanatnyilag csak az biztos, hogy nagyon nehéz lesz szilárd koalíciót összehozni. Pedig Izraelnek még sosem volt olyan nagy szüksége a stabil kormányzásra, mint most. A nemzetközi helyzetet tekintve sem Izraelnek áll a zászló, a zsidó állam az arab tavasz legnagyobb vesztese. Hatalmas nyomás nehezedik rá az USA és az EU részéről is annak érdekében, hogy változtasson a palesztinokkal szembeni magatartásán. Ha a patthelyzet sokáig elhúzódik, akkor a pakliban az is benne van, hogy új választásokat kell kiírni. A gyengeséget, a zűrzavaros belpolitikai helyzetet nem engedheti meg magának, mert az arab szomszédok alig várják, hogy lecsaphassanak rá. VAN ÁLMOM: LOJÁLIS SZLOVÁK L KISEBBSÉG! (Tüskéscápa/Foto: Krošlák) Ügyészi vizsgálatot kezdeményeztek a görög statisztikai hivatal vezetői ellen Nem bírják a valós számokat a görögök MT1-F1GYELŐ A görög kormányok éveken át kozmetikázták az Európai Uniónak küldött jelentéseket az ország gazdasági helyzetéről, de a válsággal fordult a kocka: rosszabb adatokat tettek közzé, hogy a lakosság torkán könnyebben le tudják nyomni a megszorító intézkedéseket. Ügyészi vizsgálat indult a görög statisztikai hivatal vezetője és két munkatársa ellen, mert feltehetően szándékosan nagyobbnak tüntették fel a 2009-es görög államháztartási deficitet, azaz a ténylegesnél rosszabbnak az ország gazdaságihelyzetét. Egy 2010-es statisztikai felülvizsgálat megállapította, A görögök magukévá tették Churchill mondatát: Csak annak a statisztikának hiszek, amit én magam hamisítottam. hogy valójában az államháztartás hiánya az éves bruttó hazai össztermék (GDP) 15,4 százaléka, és nem 13,6 százalék, ahogy az a korábbi kimutatásban szerepelt. Egy évvel később aztán a hivatal igazgatótanácsának egy korábbi tagja azt állította, szándékosan növelték meg a számot, ezzel adva okot a kemény megszorító lépésekre, adóemelésre, az állami fizetések és nyugdíjak visszafogására. A hivatal tagadja a vádat, mondván, azért lett magasabb a hiány, mert az európai irányelvek alapján számoltak. Görögország 2010 májusában kapta az első nemzetközi segélycsomagot, s azóta is a Nemzetközi Valutaalap, illetve az eurózóna tagjainak segítségére szorul. Cserében viszont gazdasága megreformálására és súlyos megszorító intézkedések bevezetésére tett ígéretet. Az ügyészek javasolják, hogy az államnak kárt okozó adathamisítás miatt emeljenek vádat a statisztikai hivatal három vezetője ellen, akik akár életfogytiglani börtönbüntetést is kaphatnak. Tavaly februárban vizsgálat indult annak kiderítésére is, hogy a feltételezett adathamisításért politikusok is felelőssé tehetőkbe, de eddig nem történtvádemelés. KOMMENTAR Nem oszolnak KOCUR LÁSZLÓ A labancok biztosan szednek valamit, más oka nem lehet, hogy a kötelező sorkatonai szolgálat mellett döntöttek - gondolta volna a szerző, ha Karinthy Találkozás egy fiatalemberrel című novellájának hőséhez hasonlóan vasárnap szembetalálkozott volna ifjúkori, a sorkatonai szolgálat elblicceléséért mindent megtevő önmagával. Vasárnap Ausztriában népszavazást tartottak a sorkatonai szolgálat eltörléséről, és bár nem elsöprő, de markáns fölénnyel nyertek a sorozott hadsereget pártolók. így szomszédunk Dániával, Észtországgal, Finnországgal, Ciprussal, Görögországgal és Törökországgal, valamint az Európán kívüli világ számos államával együtt kitart a sorozott haderő mellett. (A pontosság kedvéért tegyük hozzá, az osztrák haderőt megközelítőleg fele-fele arányban alkotják hivatásosok és sorozottak.) Nem volt olyan régen, emlékezhetünk még rá, amikor az időközben a süllyesztőben eltűnt Juraj Líška SDKÚ-s védelmi miniszter 2005-ben a Pohoda fesztiválon bejelentette a sorkatonai szolgálat eltörlését. Miniszter talán utoljára az állampárt valamelyik kongresszusán kapott olyan ütemes vastapsot, mint akkor ő. A célközönség díjazta, hogy eltörölt egy nagyon rossz imázsú intézményt, mely egyébként sem találta a helyét a rendszerváltás utáni társadalomban. A kapitalista ellenség, amely ellen a néphadsereg dicső fiai két évig védték a hont, hirtelen baráttá, a leépülő szervezet pedig a költségvetések sorozatos vesztesévé lett, mely még inkább eltávolította attól, hogy eredeti funkciójának akár csak elméletileg is meg tudjon felelni. A mindenkori kormányok pedig, azon túl, hogy a védelmi minisztériumot fejőstehénként használták zavaros ügyleteikhez, semmit sem tettek azért, hogy ez másképp legyen. Martin Glváč védelmi miniszter tavaly meglebegtette az önkéntes tartalékosi rendszer bevezetésének lehetőségét. A tárcavezető egyelőre sok konkrétumot nem tudott róla mondani, ennek ellenére borítékolhatjuk, hogy - éppen a hadsereg jóindulattal is vegyesnek nevezhető társadalmi megítélése miatt - nem lesz egy sikertörténet. A sorkatonai szolgálatra szavazó osztrákok 70 százaléka gondolja úgy, hogy a katonaság, ületve a nem fegyveres szolgálat fontos társadalmi hozzájárulás a fiatalok részéről. Ahhoz, hogy ez nálunk is így lehessen, előbb a szlovák politikai közegben is értelmezhető kifejezéssé kellene válnia a társadalmi felelősségvállalásnak. Utána már csak néhány évtized kellene, hogy a hadsereg meggyőzze a lakosságot önnön létjogosultságáról. Addig megmarad a társadalmi érdeklődés peremén létező virtuális szervezetként, mely egy, az ausztriaihoz hasonlatos népszavazást biztosan elbukna. FIGYELŐ Sarkozy is disszidál? Brit sajtóértesülés szerint Londonba költözne Nicolas Sarkozy volt francia elnök azzal az ürügygyei, hogy egymilliárd fontos befektetési alapot hoz létre, a célja pedig a magas francia luxusadó elkerülése. A két évre tervezett szupermagas luxusadó az évi 1 millió eurót meghaladó jövedelmeket 75 százalékkal sújtja. Ez ugyanaz az adó, ami miatt a színész Gerard Depardieu is európai-orosz vesszőfutást mutatott be az elmúlt hetekben. A hírről a londoni Daüy Mail és a francia Mediapart is beszámolt. Nicolas Sarkozynek egyéb kellemetlenségei is akadtak odahaza. Állítólag szeretné elkerülni a L'Oreal-örökös Liliane Bettencourt adóelkerülési botrányában játszott szerepe miatt folyó vizsgálatot, és más egyéb ellene folyó kutakodásokat. (privátbankár) A román betegek eldorádója Magyarország lehet a román betegek eldorádója, miután ősztől a román biztosítónak is meg kell térítenie a külföldön elvégzett egészségügyi ellátást - írta az Evenimentul Zilei román napilap. A lap szerint több ezer román eddig is külföldön vett igénybe egészség- ügyi szolgáltatásokat, s ősztől nőhet a számuk. A külföldi költségek körülbelül felét megtéríti majd a román betegbiztosító, a kezelésre pedig Magyarország a „legkézenfekvőbb” ország. A lap szerint sokan már most Debrecent vagy Szegedet választják, mivel jobbak a körülmények a magyarországi kórházakban, a román magánkórházak pedig drágábbak. A lap szerint már most 15 román állampolgárt utalnak be naponta a szegedi kórházba, ahol az orvosok közül néhányan már románul is szólnak a betegekhez. (MTI)
