Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-22 / 18. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. JANUÁR 22. www.ujszo.com A volt SNS-es képviselő nem mondott igazat Ügyészség: Lipšic nem hallgatott le képviselőket ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nem sikerült igazolni, hogy az előző kormány alatt Dániel Lipšic akkori belügyminiszter jóváhagyásával parlamenti képviselőket hallgatott volna le a rendőrség. Az ügyben indított eljárást egyéves nyomozás után az ügyészség lezárta azzal, hogy semmi sem történt - közölte a Sme napilap. „Megbízható forrásból tuA faliújságos miniszter (Vladimír Simíček felvétele) dóm, hogy Lipšic miniszter tudomásával legalább 40 ellenzéki és koalíciós képviselőt lehallgatnak a hatóságok. A miniszter megpróbálja saját kezébe összpontosítani a hatalmat, gátlások nélkül dönt lehallgatásokról, információkat gyűjt politikai ellenfeleiről” - nyilatkozta 2011 márciusában azSNSakko- ri parlamenti képviselője, Igor Štefanov. Abban az időben kellett döntenie az ügyészségnek arról, hogy kérvényezi-e a parlamenttől a képviselő mentelmi jogának megvonását a faliújságtender ügyében. Štefanec mentelmi jogát végül a parlament felfüggesztette, de az ügyben még nem született ítélet. Lipšicet akkor a parlament védelmi bizottsága is kihallgatta, az ügyben a főügyészség speciális ügyosztálya indított vizsgálatot Peter Šufliarsky vezetésével. Az ügyészség a Sme napilap felkérésére közzétette: már egy évvel ezelőtt leállították a vizsgálatot. „A nyomozás során nem sikerült olyan bizonyítékokat összegyűjteni, amelyek igazolták volna bűncselekmény elkövetését” - nyilatkozta a főügyészség szóvivője, Vladimíra Gedrová. (dem) RÖVIDEN Méreg a lengyel kekszekben Pozsony. Patkánymérget találtak a Szlovákiában is forgalmazott lengyel gyártású kekszekben, a Tesco és a Kaufland üzlethálózatok kivonták az édességet a forgalomból. Akinek otthon lengyel Stilla dolce Cocoa rolls vagy Vanilla wafers nevű édessége van, az mielőbb dobja ki és ne egye, mert nem kizárt, a lengyel Magnolia cég gyártmányáról van szó, amelyben a lengyel ellenőrök patkánymérget találtak. A méreg a 2012. november 22. után gyártott édességekbe került bele. (SITA) Szlovák kémet fogtak Iránban Pozsony. Kémkedés miatt vettek őrizetbe egy szlovák állampolgárt Iránban - tájékoztat a tvnoviny.sk hírportál. A külügyminisztérium a Markíza televíziónak megerősítette, hogy a múlt héten Teheránban őrizetbe vettek egy szlovák állampolgárt, aki állítólag az ázsiai ország atomenergiaprogramjáról szerzett információkat a CIA-nek. Pozsony már magyarázatot kért Irántól az őrizetbe vétellel kapcsolatban, de egyelőre nem kapott választ. (SITA) Richter szerint veszít névleges értékéből a nyugdíjalapokban kezelt befizetés, a pénztárak cáfolnak Nem csökken az alapok vagyona Pozsony. Félrevezeti az embereket Ján Richter munka-, szociális és családügyi miniszter, állítja Ján Paška, a Magánnyugdíjpénztárak Szövetségének (ADSS) alelnöke. A miniszter ugyanis vasárnap a Szlovák Televízióban azt állította, hogy a nyugdíjpénztárakba befizetett összeg nem növekedett, hanem csökkent. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ „Biztosítjuk az ügyfeleket, hogy a nyugdíjalapokban kezelt vagyon értéke jelenleg magasabb, mint az általuk befizetett járulékok összege” - cáfolta tegnap a miniszter szavait Ján Paška. Szerinte ugyanilyen félrevezetőek a Szociális Biztosító által szétküldött levelek, amelyek a nyugdíjbiztosítás változásairól tájékoztatják az ügyfeleket. Paška szerint a látszólagos csökkenés oka az lehet, hogy sem a miniszter, sem a SzociáJan Richter nem mindig mond igazat (SITA-felvétel. lis Biztosító nem vette figyelembe, hogy a második pillért Robert Fico első kormánya több alkalommal is megnyitotta, és az állami rendszerbe visszatérők vitték magukkal a megtakarításaikat is. így a pénztárakban kezelt összva- gyon csökkent, de ezzel párhuzamosan alacsonyabb lett az ügyfelek száma is. Félrevezetőnek tartja Paška azt az állítást is - amivel Jozef Mihál (SaS) korábbi szociális ügyi miniszter is egyetértett -, hogy az átlagnál rosszabban kereső és az 50 évesnél idősebb ügyfeleknek előnyösebb az állami rendszer. E két csoport együttesen mintegy egymillió embert jelent. „Ez túlságosan leegyszerűsítő megközelítés” - véli Paška. Szerinte az állami pillér sokkal nagyobb kockázatokat rejt, mint a nyugdíjpénztárakon alapuló második pillér. ,A Szociális Biztosító éves hiánya a második pillér hatása nélkül is 900 millió euró, vagyis a kifizetett nyugdíjak 20 százaléka” - állítja az ADSS alelnöke. - Ha a Szociális Biztosító akkora nyugdíjakat akarna fizetni, amekkorákat a bevételei lehetővé tesznek, akkor 20 százalékkal csökkentenie kellene a nyugdíjak összegét.” Szerinte az első és a második pillért csak akkor lehet majd összehasonlítani, ha az első pillért is tartósan fenntartható módon állítják be, azaz bevételei fedezik majd a kiadásait. Az éves 900 millió eurós hiányt jelenleg az állami költségvetés fedezi. (lpj, SITA) Pavol Paška házelnök kizártnak tartja, hogy a jövő évi választásig módosítsák az alkotmányt Nem lesz erősebb köztársasági elnökünk MÓZES SZABOLCS Pozsony. Úgy néz ki, a Smer mégsem kívánja megerősíteni az elnöki jogköröket. Pavol Paška házelnök szerint pártján belül nincs erre hajlandóság, s amúgy sem lenne meg hozzá a kellő többség. Az államfő kompetenciáit az alkotmány szabályozza, ennek átírására 90 szavazat szükséges a parlamentben. Ennyivel a Smer sem rendelkezik, legalább még egy frakció támogatására szükség lenne. Korábbi spekulációk szerint az Egyszerű Emberek szállította volna Ficóéknak a minimálisan szükséges 7 voksot, ám ezt Igor Matovič pártvezér többször is kizárta. A köztársasági elnök hatáskörei szinte ugyanazok, amelyeket az első, 1992-ben elfogadott alkotmány is tartalmazott. Ez viszonylag szűk politikai mozgásteret biztosított az elnöknek, mindez akkor sem változott meg, amikor 1998- ban bevezették a közvetlen elnökválasztást. A közvetlenül választott államfőknek általában nagyobb jogköreik vannak annál, amit a szlovák vagy pl. a magyar alaptörvény biztosít az állam első emberének. Paška tavaly nyáron még arról beszélt, szükséges lenne megerősíteni a jogköröket, egyensúlyba hozva ezzel a választás módját és a kompetenciákat. Akkor több elemző is úgy vélekedett, ezzel Robert Ficónak készíthetik elő a terepet - a Smer háza tájáról érkező információk szerint a miniszterelnök 2014-ben szívesen átülne az elnöki székbe. Fico indulását azóta senki sem cáfolta, a Smer továbbra is ahhoz tartja magát, hogy csak év végén nevezi meg elnökjelöltjét. Elemzők szerint ez viszont nagyon késő időpont a jelölt felfuttatásához, hacsak nem maga a kormányfő-pártelnök lesz ajelölt. Az elnöki jogkörök azóta egyébként törvénymódosítás nélkül is erősödtek. Az Alkotmánybíróság (AB) tavaly őszi döntése ugyanis a kinevezések terén sokkal erősebb jogköröket adott neki, mint amit az alaptörvény eredetileg biztosított, s amit az AB korábbi döntéseiből ki lehetett olvasni. Paška szerint idén az Alkotmánybíróságjogköreinek ügyében születhet alkotmány- módosítás. A Smer szűkíteni szeretné azok körét, akik beadványukkal az AB-hez fordulhatnak, mivel évente sok száz beadvány érkezik a kassai testülethez. A parlament februárban második olvasatban tárgyal egy AB-vel kapcsolatos tervezetet, a KDH azt szeretné elérni, hogy ha képviselők csoportja egy törvényt támad meg a testületnél, akkor az AB legkésőbb 90 napon belül kezdjen el foglalkozni az üggyel. Korábban volt rá példa, hogy a beadvány benyújtása után két évvel kezdett csak bele a testület egy törvény alkotmányossági vizsgálatába. A Smer első olvasatban támogatta a KDH-s tervezetet, Paška szerint a második olvasatban saját, fentebb leírt módosításukkal egészítenék ki a javaslatot. Az AB jogköreinek átírásához is alkotmányos többség kell. A munkanélküli-segély feltétele, hogy az utolsó három évből legalább két évig fizessük a biztosítást, ebben az esetben a segély hat hónapig jár A munkanélkülieknek hét napjuk van a bejelentkezésre ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A 2008-as válság óta folyamatosan növekszik a munkanélküliség mértéke, decemberben már meghaladta a 14 százalékot, egyre többen igénylik a munkanélküli-segélyt is. A segélyre való jogosultságnak megvannak a feltételei: az első, hogy az ügyfél jelentkezzen a lakhelye szerinti munka-, szociális, és családügyi hivatalban. Ezt nem szükséges megtenni rögtön a munkaviszony befejezte után, de ajánlatos, ugyanis ha az állását elveszített személy nincs nyü- vántartva a munkahivatalban, önmagának kell fizetnie az egészségbiztosítási járulékot, ami idén februártól havonta 55,02 euró a nem regisztrált munkanélküliek számára. Nem kötelező, de jobb regisztrálni „A törvény nem kötelezi a munkáját elveszített személyt arra, hogy jelentkezzen a munkahivatalban, saját belátása szerint dönt. Azonban ha a munkaviszony befejezte után legkésőbb 7 napon belül nem jelentkezik a hivatalban, maga fizeti az egészségbiztosítást, kivéve abban az esetben, ha táppénzt, gyermekgondozási segélyt vagy egyéb jövedelempódó támogatást kap - mondta lapunknak Marianna Lelkeso- vá, a dunaszerdahelyi munkaügyi hivatal szóvivője. - Amint bejelentkezik a hivatalba, az állam biztosítottjának számít, és már az állam fizeti utána az egészségbiztosítási járulékot.” Munkanélküli-segélyre az jogosult, aki a kérelmezést megelőző három évben legalább két évig, vagyis 730 napig fizette a munkanélküli-biztosítást, ami az alkalmazottaknál a társadalombiztosítás része. Ha valaki határozott idejű munkaszerződésre dolgozott, s ha nincs meg az utolsó három évben a két év biztosítása, akkor a kérelmezést megelőző négy évet veszik figyelembe, ennyi idő alatt kell meglennie a 730 napnak. A munkanélkülisegély hat hónapig jár, a határozott idejű munkaszerződéseseknek viszont bizonyos esetekben csak négy hónapig - mégpedig akkor, ha csak a négy év alatt van meg a 730 biztosítási napjuk, nem pedig három év alatt. Ebben az esetben a naptári napot számítják, nem a munkanapokat. A munkanélküli-segély ösz- szegét a kérelmezést megelőző két év bruttó fizetéséből számítják ki, összege a napi kivetési alap 50 százaléka. Ha valakinek a kérelmezést megelőzően nincs két év releváns jövedelme, akkor abból a rövidebb időszakból számítják ki, amíg volt jövedelme. A munkanélkülinek is jár a táppénz Ha valakinek nincs módja bejelentkezni a munkahivatalba rögtön a munkaviszony befejezése után, mert megbetegedett, akkor táppénzre jogosult, de ennek is feltételei vannak. „Fontos, hogy a betegséget megelőző két évben meglegyen a 270 nap betegbiztosítása, csak ekkor jogosult a táppénzre. A táppénzt a munkaviszonyban már nem lévő személynél rögtön a betegség első napjától kezdve a Szociális Biztosító fizeti, függetlenül attól, hogy határozatlan vagy határozott időre szóló munkaviszonya volt. A betegnek természetesen el kell juttatnia a Szociális Biztosítóba az orvos által kiállított igazolást az ideiglenes munkaképtelenségről” - nyilatkozta lapunknak Beata Halasi Banáková, a Szociális Biztosító dunaszerdahelyi ki- rendeltségének igazgatója. „Ha a védelmi idő letelte után, vagyis a munkaviszony megszűnésétől számított hét naptári nap letelte után betegszik meg valaki, akkor már nem jogosult a táppénzre” - tette hozzá az igazgató, (sán)
