Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-15 / 12. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2013. JANUÁR 15. www.ujszo.com Elpuskázott túszmentés Mogadishu. Az as-Sa- bab Szomáliái iszlamista szervezet tegnap Twitter- oldalán közzétett három fotót egy férfi holttestéről. A képeken állítólag annak a francia kommandónak a vezetője látható, amely Denis Allex francia túszt próbálta meg szombaton kiszabadítani, de sikertelenül. Jean-Yves Le Drian francia védelmi miniszter tegnap azt közölte, hogy feltehetően két francia katona halt meg a rajtaütésben. Párizs szerint a túszt is megölték, bár az as-Sa- bab szerint még mindig életben van. (MTI) Bevándorlási reform Washington. Olyan átfogó bevándorlási reform előkészítését rendelte el Barack Obama amerikai elnök, amely egyebek között megteremti a lehetőséget az USA-ban törvénytelenül tartózkodó 11 milliónyi bevándorló többségének állampolgárrá válásához. (MTI) EU-támogatás Egyiptomnak Kairó. Herman Van Rompuy, az EU elnöke bejelentette Kairóban, hogy az unió és nemzetközi pénzintézetek több mint ötmilliárd euróval támogatják az ország demokrácia felé vezető útját. Rompuy az iszlamista elnökkel, Mohamed Mur- szival tárgyalt. (MTI) Rálőttek a pártszékházra Athén. Ismeretlen támadók többször rálőttek tegnap hajnalban a kormányzó Uj Demokrácia párt athéni székházára; az incidensben senkinek sem esett baja, de károk keletkeztek az épületben. A rendőrség szerint két férfi Kalasnyikov gépkarabélyból nyitott tüzet az épületre. Szimosz Kedikoglu kormányszóvivő közölte, ez jelképes támadás volt Antonisz Szamarasz miniszterelnökellen. (MTI) Izland visszatáncol Reykjavík. Izland felfüggesztette uniós csatlakozási tárgyalásait, mert áprilisban választások lesznek, és egy az EU-val szemben kritikusabb kormány kerülhet az ország élére. Izland bankjainak 2008-as csődje után, 2009-ben kezdte meg a tárgyalásokat a csatlakozásról. (MTI) Gyorsan lezárnák az intervenciót a franciák, akik Afrikában futhatnak bele egy Afganisztán-szerű konfliktusba Párizs lecsapott az iszlamistákra Bevetés előtt a francia vadászgépek (TASR/AP-felvétel) Párizs/Bamako. Több tucatnyi iszlamista fegyverest öltek meg a franciák Maliban, a szélsőségesek szervezete pedig európai francia célpontok elleni támadásokat ígért. A francia parancsnokságot ugyanakkor meglepte az iszlamisták felszereltsége és fegyelme. ÖSSZEFOGLALÓ Francia kérésre tegnap este összeült az ENSZ BT, hogy meghallgassa Párizs tájékoztatóját a pénteken elkezdett katonai intervencióról. Párizsi közlés szerint a beavatkozás célja az iszlamista csoportok dél felé történő előrenyomulásának megfékezése. A brit kormány is bejelentette, légi logisztikai segítséget nyújt Franciaországnak a Maliban zajló hadműveleteihez, de szárazföldi harcoló alakulatokat nem küld az afrikai országba. Hollandia tegnap ugyancsak támogatásáról biztosította tegnap Párizst, mondván: meg kell állítani az iszlám gyökerű terrorizmust. Laurent Fabius külügyminiszter tájékoztatása szerint a francia erők megállították az iszlamisták déli irányú előrenyomulását, és a terroristák bázisait támadják északon. A Gao város és környéke elleni francia légi csapásokban több mint hatvan iszlamista fegyveres halt meg. „A támadásokat a búvóhelyükön átvészelő iszlamisták az éjszaka kimerészkedtek, és összeszedték társaik holttestét” - mondta el egy helyi lakos az AFP-nek. A forrás szerint főleg a gaói katonai táborban haltak meg sokan. Az iszlamisták éppen tanácskoztak, és váratlanul érte őkét a támadás. Gaóban található a térséget ellenőrzése alatt tartó iszlamista szervezet, a Mozgalom a Nyugat-afrikai Dzsihád Egységéért (MUJAO) főhadiszállása. Ez fenyegette meg Párizst: „Franciaország megtámadta az iszlámot, mi pedig Allah nevében az ország szívére mérünk csapást.” Több egybehangzó forrás közölte tegnap azt is, hogy iszlamista fegyveresek, akiket az Iszlám Maghreb al-Kaidája (Aqmi) terrorszervezet egyik vezetője irányít, megtámadták a Mali középső részén, Barnákétól 400 kilométerre lévő Di- abali várost, amely a mali kormányerők ellenőrzése alatt áll. Laurent Fabius szerint a hadjárat rövid lesz, legfeljebb néhány hétig tarthat. Azokat az aggodalmakat igyekezett eloszlatni, amelyek szerint Francia- ország Afrikában futhat bele egy Afganisztán-szerű konfliktusba. Szakértők úgy látják, több jel is arra mutat, hogy az afganisztáni háború végeztével Nyugat-Afrikában nyílik a terrorizmus elleni háború új frontja. „Meg kell szabadulnunk ettől a terrorizmustól, amely Mali biztonságát, Franciaország biztonságát és Európa biztonságát fenyegeti” - mond ta Fabius. A NATO tegnap üdvözölte Franciaország katonai beavatkozását Maliban, de azt is közölte, hogy Párizs nem kért segítséget a szövetségtől. Oana Lungescu szóvivő szerint a tagállamokat „foglalkoztatja a terrorista szervezetek jelentette fenyegetés, nem csak Maliban, az egész régióban”. Nem sokkal később az uniós szóvivő is közölte: az EU nem vesz részt a Maliban zajló hadműveletekben. . (MTI, TASR, NOL, ú) Vita a taláros testület jogosultságáról Szenátorok támadják Klaus amnesztiáját TASR-ÖSSZEFOGLALÓ Prága. Huszonkilenc szenátor - főleg baloldaliak - kérték tegnap beadványukban a cseh alkotmánybíróságot, törölje el Václav Klaus államfő január elsejei, a közvéleményt is felháborító amnesztiájának egyes rendelkezéseit. Főleg a kegyelmi rendelet 2. cikkéről, vagyis a nyolc éve húzódó és tíz évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható ügyekről van szó. Az amnesztia révén a társadalomban nagy visszhangot keltett gazdasági-korrupciós bűncselekmények- amelyek sok embert károsítottak meg - gyanúsítottjai megússzák a büntetést, ami sérti az emberek igazságérzetét. A szenátorok szerint az alkotmánybíróság jogosult az amnesztia felülvizsgálatára, hiszen azért van, hogy bírói védelmet nyújtson a polgároknak. Ezzel szemben - az idnes.cz hírportál szerint - Pavel Rychetský, az alkotmánybíróság elnöke nincs meggyőződve arról, hogy a szenátoroknak joguk volt ilyen lépéshez folyamodni. Szerinte a taláros testület leghamarabb azt fogja megvizsgálni, megtámadhatják-e a szenátus tagjai az elnökikegyelmet. Nincs elég fegyver Damaszkusz ostromához Aszad egy hadihajón él ÖSSZEFOGLALÓ Damaszkusz. Bassár el- Aszad szíriai államfő ideje nagy részét már nem Damaszkusz- ban, hanem egy hadihajón tölti a Földközi-tengeren. Ezt tegnap írta az al-Vatan szaúdi napilap titkosszolgálati értesülésekre hivatkozva. A forrás szerint Aszad családjával és bizalmasaival együtt él a hajón, amelyet „oroszok őriznek”. Ha valahol muszáj megjelennie, helikopterrel közlekedik. A tegnapi statisztikák szerint 26 embert, közöttük sok gyermeket öltek meg vasárnap a szír kormányerők, amikor légierővel és tüzérséggel támadták Damaszkusz lázadók kezén lévő keletiperemvárosait, közöttük Gú- tát. Az OSDH emigráns emberjogi szervezet elnöke, Rámi Ab- der-Rahmán elmondta, a konfliktus 22 hónapja alatt 3500 gyermekhaltmegSzíriában. A lázadók már majd egy hete lövik rakétagránátokkal és aknavetőkkel a közelben lévő Mu- leiha légi támaszpontot. A támaszponton számos harckocsit, páncélozott járművet és lőszert őriznek. A Szabad Szíriai Hadsereg (FSA) fegyveresei megsemmisítettek öt harckocsit és egy páncélos járművet. A hadsereg 600rakétát lőtt ki a városra. A kormánycsapatok a légierő, a tüzérség és a damaszkuszi Kaszjún-hegyen és a környékbeli támaszpontokon hadrendbe állított rakéták segítségével próbálják meg feltartani a lázadókat, akik több szunniták lakta peremvárost már elfoglaltak a főváros körül. Azonban a felkelőknek nincsen elegendő emberük és nehézfegyverük a Damaszkusz elleni ostromhoz, ahol becslések szerint több mint 70 ezer, többségében az alavita kisebbséghez tartozó katona állomásozik. (MTI, ú) London nem akar kilepni az EU-bol, bar jól meglenne nélküle Cameron sokallja az EU jogköreit ÖSSZEFOGLALÓ London. Tagadta tegnap a brit kormányfő, hogy zsarolná az Európai Uniót. Ugyanakkor hozzátette: bár Nagy-Britanni- ának nem áll érdekében, hogy kilépjen az EU-ból, de „újfajta egyezséged’ kell elérnie Brüsszellel az EU-hoz fűződő viszonyrendszerérői, és a brit választóknak meg kell adni az esélyt, hogy erről véleményt nyilvánítsanak. David Cameron ezt a nagy érdeklődéssel várt, az EU-brit viszonnyal kapcsolatos beszéde előtt fejtette ki. Cameron a BBC-nek kijelentette: Nagy-Britannia természetesen nem omlana össze az EU-n kívül sem, de kereskedőnemzetként azt diktálják érdekei, hogy az uniós egységes piac része maradjon. Mint fogalmazott, bízik abban, hogy egyezségre tud jutni az EU-val az új viDavid Cameron (TASR/AP) szonyrendszerről, és ehhez fogja kérni a brit választók „beleegyezését”. Megfigyelők emlékeztettek: a múlt héten Washington is - nagy feltűnést keltve - egyértelműen amellett tört lándzsát, hogy London maradjon az EU-ban. Cameron - tartva magát az e kérdésben eddig folytatott kommunikációs stratégiájához - továbbra sem ejtette ki a népszavazás szót, csak annyit mondott, hogy a választókat „egyértelmű módon” fogják megkérdezni. Azt sem írta körül, hogy pontosan milyen változtatásokra törekszik az unióhoz fűződő viszonyban, de korábbi nyilatkozataihoz hasonlóan ismét utalást tett arra, hogy az EU-nak átadott egyes szuverenitási hatáskörök „hazatelepítését” szeretné elérni, emellett bürokratikusnak tartja az EU gazdasági szabályozó mechanizmusát. A napokban az unió több vezető politikusa is keményen bírálta a brit magatartást. (MTI, ú) Az amerikai katonák mentességén vitatkoznak A véneké az utolsó szó 215 párt indul Új rekord Itáliában Róma. Rekordszámú politikai formáció regisztráltatta magát a február 24-25-i olasz választásokra, közöttük a kormányfőnek mégiscsak Silvio Berlusconit jelölő jobbközép Szabadság Népe (PdL), lógóján a „Berlusconi miniszterelnök” felirattal. Összesen 215 párt indul, 15 százalékkal több, mint 2008-ban. Rengeteg a teljesen új politikai erő: a Mario Monti vezette listától a Kalózpártig teljed a lista. Regisztráltatta magát a Kenyeret, békét, munkát elnevezésű párt, az Éljen Olaszország, a Kommunista Munkáspárt, az Elég az adókból és az Ezereurós nyugdíjminimumot! párt is. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Kabul. A törzsi vezetőkből és vénekből álló hagyományos afgán nagytanács, a loja dzsirga dönt arról, hogy az amerikai katonák kapnak-e büntetőjogi mentességet Afganisztánban 2014 után. Ezt Hamid Karzai afgán elnök közölte tegnap. Jelenleg nagyjából 100 ezer külföldi katona állomásozik Afganisztánban, a kontingens kétharmada amerikai. A nemzetközi haderő 2014 végéig kivonul a muszlim országból, de néhány ezer amerikai katona azután is Afganisztánban maradna. Az USA ragaszkodik ahhoz, hogy e katonákra ne vonatkozzanak az afgán törvények, csak az amerikai hadi szabályzat. Karzai szerint ebben a kérdésben nem a kormánynak, hanem az afgán népnek kell döntenie. Elmondta, Washington azt szeretné, ha 3-9 ezer katona maradna Afganisztánban, hogy „kiképzéssel és más módon” 2014 után is segítse a terrorizmusellenes műveleteket. Hamid Karzai úgy látja, 8-9 hónapon belül megszülethet az USA és Kabul között az erről szóló kétoldalú megállapodás. Eredetileg úgy volt, hogy a múlt hét végén, az afgán elnök washingtoni látogatásán írják alá. Emlékeztetőül: az USA korábban az összes katonáját kivonta Irakból, mert nem született megállapodás a jogi mentességükről. (MTI, ú)
