Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-14 / 11. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JANUÁR 14. Vélemény És háttér 5 Jöhet a második forduló - érdekes választás előtt áll Csehország A szalonkomcsi és a herceg Csehország polgári de­mokrácia. Minden vadhaj­tásával együtt. Nem úgy néz ki, mintha holnap ki­rályságot kiáltanának ki, s annak esélye, hogy dikta­tórikus rendszer lépne a mai helyébe, lényegesen kisebb, mint más kelet-eu­rópai államokban. LOVÁSZ ATTILA Most mégis érdekes helyzet alakult ki: az elnökválasztás má­sodik fordulójába egy később szocdemmé avanzsált szalon­kommunista és egy ízig-vérig arisztokrata került. No, ebből hogyan lesz polgári demokrata elnök? Ha az önálló Csehország ed­digi két elnökét nézzük, mind­ketten a bársonyos forradalom termékei. Havel a kommuniz­mus elleni harcos erkölcsi tekin­télyével hagyott nyomot a cseh politikában. A '89 előtt ugyan párttag és a pártállami prog­nosztikai intézet munkatársa Klaus viszont a legjobboldalibb politikát folytatta '89 után, nem kevés szerepe van a rendszervál­tás utáni politikai tér megfogal­mazásában. Havelről halálakor, egy éve, rengeteg méltató írás je­lent meg, azok számát szaporí­tani fölösleges, Klausról viszont roppantul igazságtalan lenne azt állítani, hogycsakachileisaj- tótájékoztatón elemeit golyós- tollal írná be magát a történe­lembe. A csehek nem lettek az eurózóna tagjai, de a cseh koro­na nem áll rosszul, egy sor gaz­dasági törvény megvétózásával, a banktanácsi tagok kinevezésé­vel, az alkotmánybírák megvá- logatásával Klaus igenis elővette közgazdász énjét, és nem papri­kajancsiként nevezték őt pro­fesszor úrnak. A harmadik cseh elnök viszont más lesz. Mindkét jelölt a '89-es fordulat után ke­rült a közéletbe, de az egyik a már mozgó vonatra ugrott föl - no jó, a cseh szociáldemokratá­kat váltópárttá tette, hogy aztán rájuk csapja az ajtót - a másik Havel árnyékában, amolyan ma­jor domusként vált ismertté. Zeman, annak ellenére, hogy a szociáldemokratákból jelentős pártot faragott, sokat is ártott a baloldalnak, a cseh korrupció, urambátyám-viszonyok, a poli­tika és a gazdaság csókos össze- ölelkezésének aktív létrehozója, ezt nem mossa le magáról. Ugyanúgy, mint ahogyan a bár- dolatlan, esetenként sokadik Be­cherovka után elkövetett kiszó­lásait, amelyek csak Zeman pal­lérozott nyelvhasználata okán nem állíthatók csatasorba Slota hasonszőrű megjegyzéseivel. Ezzel szemben mind Havel munkatársaként, mind később, aktív parlamenti és kormánypo­litikusként Schwarzenberg her­ceg (merthogy az, közeli mun­katársai sokszor csak úgy szólít­ják: knize, ő meg mosolyogj iga­zi liberálisként viselkedett. Brüsszelben imádják az újság­írók, mert olyan nyelven vála­szol, amelyen kérdezik, közben hamiskásan mosolyogva tömi a pipáját. Igaz, 74 évesen az unalmas parlamenti viták idején vígan szundikál. De az agya vág, és ha valaki ma a feudalizmus bástyájaként fogalmazná őt meg, azt lehet, hogy párbajra hívná, de polgári politikusként a párbajt azonnal le is fújná. Ka­rakter, mert külügyminiszter­ként gyakran sokkal jobban lát­ja, hol vannak Csehország szö­vetségesei és hol a külpolitikai kockázatok, mint a hazafi Klaus, és ennek finoman hangot ad és helyre teszi a dolgokat. Á csehek érdekes választás előtt állnak. Egy exkommunista és egy arisztokrata mérkőzik két hét múlva az aránylag kevés, mégis jelentős jogkörrel bíró el­nöki posztért. Egy köztársaság­ban. Az orosz elnököt igazán csak két szomszédja, Fehéroroszország és Ukrajna vezetője bosszantotta fel Putyin a csúcson JARÁBIK BALÁZS Az év elején a befolyásos ame­rikai Foreign Policy külpolitikai magazin Vlagyimir Putyin orosz elnököt másodikként hozta a vi­lág legbefolyásosabb emberei­nek listáján. Mivel az első helyet egyszerűen nem osztotta ki - így jelezte a Foreign Policy szer­kesztőgárdája, hogy a világ ügyeit jelenleg senki sem tudja egyedül kézben tartani, vagy egyértelműen befolyásolni. Vla­gyimir Vlagyimirovics így a glo­bális csúcsra ért - persze ez né­zőpontkérdése. Mindezt tetézte a Gerard Depardieu kavarta ál­lampolgárságibotrány, a jó öreg Gerard, az újsütetű orosz kapóra jött az egyébként jobb napokat is látott Putyinnak. Mert a 2012-es év sokkal kevésbé volt Putyiné, mint azt ő maga várta. Az ismé­telt helycserés megoldás Dmitrij Medvegyev régi harcostárssal már sok volt a Putyin-kormá- nyok gazdagoknak és a közép- osztálynak is kedvező gazda­ságpolitikáján felnőtt moszkvai elitnek. De Moszkva nem Orosz­ország, és Putyinnak a vidéki többséggel és kisebb csalásokkal sikerült megnyernie a választá­sokat. Köszönhette mindezt el­lenzékének is, amely nem képes sem személyi, de legfőképpen lényegi alternatívát nyújtani a „putyinizmussal” szemben. Ám a közvélemény-kutatók szerint az oroszok többsége nyugati mintára immár több szabadság- jogot szeretne, nagy számban helyesli az ellenzéki tüntetése­ket - de támogatja Putyint is. Nem skizofrénia ez, hanem egy hosszabb távú, de biztos átme­net, vagyis rendszerváltás. Látszólag Putyin komolyan gondolja a rendcsinálást. Az „örökös” moszkvai polgármes­ter, Luzskov eltávolítása után antikorrupciós kampányba kez­dett, aminek „saját” hadügymi­nisztere is áldozatul esett. Mind­eközben visszaállították a re­gionális választásokat. Az ame­rikai törvényhozásban nagy többséggel elfogadott ún. Mag- nitsky-lista miatti szankciók után ismét dühöng a Nyugat-el­lenes retorika, és első követ­kezményként megszületett a törvény, miszerint orosz árvákat immár nem fogadhatnak örökbe amerikaiak. Ám a legnagyobb „fülest” a szomszédaitól kapta Putyin: Alexander Lukasenko rendsze­rét továbbra is Moszkva finan­szírozza, mégpedig anélkül hogy Fehéroroszország elkezdte volna a Moszkva által régóta kö­vetelt privatizációt. Janukovics ukrán elnök pedig, úgy Putyin módra, az utolsó pillanatban mondta le moszkvai útját, jelez­ve, hogy Ukrajnának nemigen akaródzik belépni a Putyin által gründolt Eurázsiái Unióba. Az orosz gazdaság egyelőre még teljesít. Bár hosszú távon a gazdaság növekedése nem tartható fenn, mivel szinte a kőolaj- és gázimportra épül, de rövid távon a gazdaság várha­tóan továbbra is növekedést produkál. Elsősorban azért, mert az USA - és most már Eu­rópa is - a pénznyomtatásba menekült, amíg saját gazdasá­ga magához tér. Putyin érde­me „mindössze” annyi, hogy kibírta a helyi nyomást. A töb­bit - látszólag - elintézi helyet­te a világ. KOMMENTAR Tőrdöfés a forintnak S1DÓ H. ZOLTÁN „Világunk nem ésszerű, nem normális, döntése­ink hatásai nem számíthatók ki előre, ezért nem hozhatunk racionális döntéseket” - írta Matolcsy György magyar nemzetgazdasági és pénzügy- miniszter a Heti Válasz hetilapban, hozzátéve, hogy túl erősnek tartja a forint árfolyamát. Nos, a számokkal hadilábon álló, álmodozó szemével kanosaiul festett eget fürkésző miniszter másnap máris meg­kapta a racionális (pénz) világ üzembiztosán érkező pofonját: pénteken a forint megroggyant, meg sem állt297forint/euró szintig. A nagyotmondásban, a fényes jövő merész képének nagy ívű felvázolásában gyakorta jeleskedő Matolcsyra csak azért figyelnek ennyire, mert nagy a valószínűsége, hogy már­ciustól ő tölti be a Magyar Nemzeti Bank elnöki posztját. Ez bi­zony nem jó hír a forintból élők számára, mivel a meghirdetett gazdasági unortodoxia jegyében az sem kizárt, hogy elnöksége alatt leolvasztják a jegybanki tartalékokat, magyarán a 33 mil­liárd eurót meghaladó tartalék egy részét gazdaságélénkítésre vagy az adósságok törlesztésére fordítják. Magyarország vi­szont a Nemzetközi Valutaalap hitele nélkül nincs abban a helyzetben, hogy az évek során gondosan bespájzolt pénz akár csak egy részét is felélje. Kiszámíthatatlan pánikot okozna eza forintpiacán, az sem kizárt, hogy az éppen egy éve 324 fo- rint/euró szinten felállított eddigi negatívrekord is simán meg­dőlne. Hiszenmárpusztánajegybanki elnökszemélyével kap­csolatos aggodalmak miatt is a Raiffeisen Bank elemzői rövide­sen 300 forintos eurót várnak. A gyengülő árfolyam pedig újabb lökést ad az inflációnak, ami Magyarországon már így is 5 százalékfélettjár, látványosan drágulna az üzemanyag, vége­zetül a hazai össztermékhez viszonyított államadósság aránya újra elérné a Gyurcsány-kormány idejében mért riasztó szintet. És akkor még nem beszéltünk a devizahitelesek százezreinek átkozódásáról... Teljességgel felesleges Matolcsy nyílt kirohanása a forint ellen, hiszen elhibázott gazdaságpolitikája eleve folyamatosan ero­dálja a magyar fizetőeszköz erejét. Arrólnem is szólva, hogy a pénzügyminiszterek az árfolyamról nyüatkozva szinte pati­kamérlegen mérik mondandójukat, mert tudják, mennyire be- folyásolhatjákaz aktuális kurzust. Ehhez képest-élve a Nép- szabadság kifejező hasonlatával - „Matolcsy szavainak megér­téséhez még egy széntelepi mázsa is nanotechnológiai érzékenységű műszernek számít. ” OrbánViktorkormányfőegykorábbiévértékelőjében2012-t az elrugaszkodás évének nevezte, ám az ugródeszka besza­kadhatott a kétharmados hatalommal bíró kormány súlya alatt, mert érezhető gazdasági visszaesés lett belőle. Az idei pedig az emelkedés éve lenne, ami merész jelző a gyengülő fo­rintot és a 0 százalék körüli növekményt látva. Nem célunka gúnyolódás, a politikusok óhatatlan nagyotmondásainak kifi­gurázása. Ám számunkra, szlovákiai magyarok számára na­gyon nem mindegy, mi történik Magyarországgal, meddig folytatódik még a vergődése. Korábban több mint 20 ezer szlo­vákiai dolgozott magyar földön, ma már csakjó, ha9000, a szűkülő lehetőségek, a gyenge forint, a2005-ös szintre vissza­esett magyar gazdaság nem sokjóval kecsegtet. Ilyen helyzet­ben pedig-Matolcsytcáfolva-éppenracionálisdöntésekre, kiszámítható gazdaságpolitikai lépésekre volna szükség, nem pedig a forint padlóra küldésére. FIGYELŐ Doni megemlékezések Emlékeznünk muszáj, hogy történelmünket meg tudjuk tartani - hangoztatta Hende Csaba, a Fidesz hon­védelmi minisztere a doni ka­tasztrófa 70. évfordulóján. Hangsúlyozta, a feladatot, amit a magyar királyi 2. had­seregre bíztak, nem lehetett megoldani. „Megtették a kö­telességüket, amit a haza ne­vében megköveteltek tőlük és annál sokkal többet is: mind­azt, amit lehetett” - mondta Hende Csaba. A baloldali pár- tokmegemlékezésénHorváth Csaba (MSZP) hangsúlyozta: az Orbán-kormány nosztalgi­ával tekint arra a Horthy- rendszerre, amely vágóhídra küldte a magyarokat - fogal­mazott. 900 ezer magyar élet volt az ára a Horthy-féle poli­tikának-tette hozzá. (MTI) Sorakozó a fegyverboltnál Megugrott a fegyvereladá­sok száma az Egyesült Álla­mokban, mert a legutóbbi ámokfutás nyomán feltehető­en szigorítják a fegyverbirtok­lást. Néhány üzletnél hosszú sorok kígyóztak, a vevők órá­kig álltak sorban, hogy még gyorsan lőfegyverhez jussa­nak - írta a The New York Ti­mes. A lőszerek iránt is nagy volt a kereslet, az üres polcok látványa a fegyverboltokban megszokott képpé vált az utóbbi időben. (MTI) Ki ___________________^______________ÜM8..I----1___________________■- Mióta eurónk van, egy politikus sem tett annyit a szlovákiai magyarokért, mint a Matolcsy. (Peter Gossányi rajza)

Next

/
Thumbnails
Contents