Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-11 / 9. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 201S. JANUÁR 11. vww.ujszo.com Jansa nem tud elszámolni Ljubljana. A jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) támogatásáról biztosította a párt vezetőjét, Janez Jansát. A kormányfőt azzal gyanúsította meg a politikusok vagyonoso- dását vizsgáló bizottság, hogy nem tud számot adni a privát bankszámláján 210 ezer euró eredetéről. De a kormányválság ezzel nem oldódott meg, mert az SDS két koalíciós partnere is Jansa lemondását követeli. A testület ugyanakkor a baloldali ellenzék vezetőjénél, Zoran Jankovic ljubljanai polgármesternél is talált visszásságot: 2,4 millió euró eredetére vár magyarázatot. (MTI) Lőnének a japánok Tokió/Peking. A japán védelmi minisztérium adott esetben figyelmeztető lövésekkel riasztaná el a vitatott hovatartozású tengeri területek légterébe betérő kínai repülőgépeket - írta a japán sajtó. A kínaiul Tiaojü-, japánul Szenkaku-szigetek hovatartozása körüli konfliktus újabb fejleményére Peking azonnal reagált: provokatívnak, veszélyesnek és felelőtlennek nevezte a tervezett japán döntést. Közölte: a kínai katonai gépek továbbra is arra fognak repülni, amerre akarnak. (MTI) Megint túlélte a keresztapa Jeruzsálem. Robbanás volt tegnap Tel-Aviv központjában, a hadsereg főhadiszállásának környékén, heten sérültek meg. A pokolgépet egy autóra erősítették. A rendőrség szerint bűnügy, és nem terror áll a robbantás hátterében. Immár nyolcadszor kíséreltek meg merényletet az izraeli szervezett bűnözés egyik legismertebb családjának vezetője, Niszím Al- peron ellen. (MTI) Chávez később esküszik Caracas. Törvényesen elhalasztható a venezuelai elnök beiktatása, a rákbetegséggel egy kubai kórházban gyógykezelt Hugo Chávez elnök az alkotmányban előírt január 10-i időpont után is leteheti a hivatali esküt. így döntött a dél-amerikai ország legfelsőbb bírósága. Az ellenzék szerint ezzel sérült az alkotmányos rend. A kormány és az alelnök addig is a hivatalban marad a kormányzati folytonosság elvének a jegyében. (MTI) Megfigyelők szerint biztosan lesz második forduló, Miloš Zemannak és Jan Fischernek van esélye a továbbjutásra Csehországban hamarosan véget ér a Klaus-korszak KOKES JÁNOS Prága. A sorozatos kormányválságokba és korrupciós botrányokba belefáradt csehek többsége két dolognak örül: 1. először választhatják közvetlenül az elnököt, 2. hamarosan véget ér a Klaus-korszak. Az államfő utolsó húzásával, az érthetetlenül széles körű amnesztiával a polgárok több mint 80 százalékát feldühítette. Václav Klaus mandátuma március 7-én ér véget. Tavaly februárban sikerült úgy módosítani az alkotmányt - négy elvetélt kísérlet után hogy ezentúl nem a parlament két háza, hanem közvetlenül a lakosság választ államfőt. Ennek első fordulója kezdődött tegnap délután. Kilencen szálltak versenybe, de csak két volt kormányfőnek, a szociáldemokrata Miloš Zemannak és a technokrata Jan Fischernek van esélye arra, hogy bejusson a második fordulóba. Ugyanis a hatályos törvények szerint ha az első fordulóban senki sem szerzi meg a szavazatok több mint felét, a két héttel később megtartandó A tegnap délután kezdődött első fordulóban kilenc jelölt indult. Felső sor (balról): Miloš Zeman, Jan Fischer és Vladimír Franz. Alsó sor: Karel Schwarzenberg, Táňa Fischerová, Zuzana Roithová, Premysl Sobotka, if j. Jirí Dienstbier és Jana Bobošíková. (TASR-fotó) második körbe bejutott két jelölt közül az nyer, aki egyszerű többséget szerez. Politikai érdekesség: a pártok nemigen erőltették az alkotmányos változást, mert a parlamenti elnökválasztás jóval nagyobb teret biztosított számukra a kulisszák mögötti alkudozásra, mint a közvetlen elnökválasztás. De a legutóbbi államfőválasztások körüli botrányok miatt akkora társadalmi nyomás keletkezett a közvetlen elnökválasztás bevezetése érdekében, hogy azt már a pártok sem hagyhatták figyelmen kívül, s a téma Petr Nečas kormányának programjába is bekerült. Az államfői jogkörök nem módosultak lényegesen. Csehország továbbra is parlamenti demokrácia marad, nem lesz elnöki köztársaság, ahogy azt néhányan tudni vélték. Kibővítették viszont azon okok körét, amelyek miatt az elnök visszahívható. Az államfő korábban életfogytig tartó mentességet élvezett a hivatali ideje alatt elkövetett esetleges bűncselekményekért, ez a jövőben kizárólag a mandátum idejére korlátozódik. Megállapodott a török kormány Öcalannal: lezárják a kurd felkelést, a PKK leteszi a fegyvert Karacsigate Politikai merénylet Párizsban JXydien Párizs/Ankara. Holtan találtak három kurd aktivista nőt - török állampolgárokat - tegnapra virradóra a párizsi kurd intézetben, mindhármukat fejbe lőtték. A merénylet akkor történt, amikor a török kormány épp tárgyalásokat kezdett a bebörtönzött Abdullah Öcalan kurd vezetővel. ÖSSZEFOGLALÓ A holttestekre hajnali 2 óra előtt bukkantak rá az 1983-ban alapított kurd intézet területén, amely a Lafayette utcában található. Az első feltételezések szerint a török állampolgársággal rendelkező áldozatokat kivégezték, de még vizsgálják a tragédia pontos körülményeit. Az áldozatok feltehetőleg ismerték támadóikat, akiket maguk engedtek be abba a helyiségbe, ahol a brutális gyilkosság történt. A hír hallatán az intézet előtt tegnap a párizsi kurd közösség 200-300 tagja tüntetett. Manuel Walls francia belügyminiszter tűrhetetlennek nevezte a történteket. A központ munkatársa szerint a történtek mögött politikai indíték áll, s elmondta, az egyik áldozat, Sakine Cansiz a Törökországban fegyveres harcot is folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) alapító tagja volt. A két másik nő állítólag látogatóként érkezett az intézetbe. „Nincs kétségem afelől, hogy a történtek mögött politikai indíték áll” - tette hozzá az ügyben megszólaló. A Kurdisztáni Munkáspárt, amelyet több nemzetközi szervezet és nyugati ország terrorSakine Cansiz a PKK alapítója volt (TASR/AP) szervezetnek tekint, 28 éve harcol a török fennhatóság ellen. Az összecsapásokban eddig több mint 40 ezren haltakmár meg. A török kormánypárt tegnap közölte: a kurd szeparatisták belső vitája állhat a párizsi merénylet mögött. HuseynCelik, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) szóvivője hozzátette: „Ez kísérlet lehet arra, hogy megszakítsák a kormány és a börtönbüntetését töltő Abdullah Öcalan vezette PKK közötti kapcsolatot. Belső harcnak tűnik, láttunk már ilyen típusú incidenseket. Lehetnek olyanok, akik ki akarják siklatni ezt a folyamatot. Nagyon óvatosnak kell lennünk. ” A PKK is közleményt adott ki, s a török államon belül rejtőzködő sötét erők számlájára írta a merényletet: „E támadások Imrali (Öcalan börtönszigete) és a török kormány kapcsolatfelvétele ellenirányúinak.” A török sajtó szerint a hatóságok már megállapodtak Öcalannal a három évtizede tartó kurd felkelés lezárásáról, a PKK fegyverletételéről, amelyért cserébe a kurdok alkotmányos garanciákat kapnának nemzeti kisebbségi érdekeik érvényesítésére. (MTI, TASR, ú) Párizs. Nyomozati titok megsértésének gyanújával indított vizsgálatot Nicolas Sarkozy korábbi francia elnök ellen három vizsgálóbíró a francia médiában Karacsigate-ként emlegetett ügyben. Az exelnök ellen a 2002-es karacsi merénylet áldozatainak családtagjai tettek feljelentést. Franciaország 1994- ben 820 millió euró értékű megállapodást kötött Pakisztánnal három Agosta 90-B típusú tengeralattjáró eladásáról. A gyanú szerint a fegyvereladásokból kenőpénzeket juttattak vissza Edouard Balladur egykori miniszterelnök 1995-ös elnök- választási kampányához. Sarkozy akkoriban pénzügyminiszter és Balladur kampányának szóvivője volt. Karacsiban azon francia mérnökök ellen hajtottak végre pokolgépes merényletet, akik a tengeralattjárók építésén dolgoztak. (MTI) Jack Lew kerül Timothy Geithner eddigi pénzügyminiszter helyere Lassan kialakul Obama új kormánya összefoglaló Washington. T ávozik hivatalából Hilda Solis amerikai munkaügyi miniszter - közölte a Fehér Ház. Barack Obama elnök közleményben méltatta és köszönte meg Solis munkáját, aki az első spanyol ajkú nő volt egy jelentősebb szövetségi kormányhivatal élén. A Fehér Ház azt is bejelentette, hogy három miniszter, Kathleen Sebelius egészségügyi, Eric Holder igazságügyi és Eric Shinseki veteránügyi miniszter Obama második elnöki ciklusában is a kormánytagja kíván maradni. Az elnök az elmúlt napokbanhetekben John Kerry szenátort jelölte a külügyi, Chuck Hagel volt nebraskai szenátort a védelmi, Jack Lew fehér házi kabinetfőnököt pedig a pénzügyi tárca élére. A CIA igazgatói székének várományosa John O. Brennan, aki eddig helyettes nemzetbiztonsági tanácsadóként terrorelhárításrés más belbiztonsági ügyekben adott tanácsokat Obama elnöknek. Jack Lew - Timothy Geithner utóda lesz - mind BÚI Clinton, mind pedig Obama elnöksége idején betöltötte a Fehér Ház költségvetési igazgatói posztját is. Dolgozott a New York-i Egyetem üzemeltetési igazgatójaként, a Citigroupnál és a külügyminisztériumban is. Az új pénzügyminiszter első feladata az lesz, hogy a kongresszusi republikánusokkal megegyezésre jusson a csaknem 16,4 ezer milliárd dolláros adósságplafon megemeléséről. A pénzügyi tárca már most is rendkívüli eljárásokat alkalmaz a kormányzati kiadások fedezésére, ám megállapodás híján ezek lehetőségei február közepe és március eleje között kimerülnek. Ugyancsak a pénzügyi tárca hatáskörébe tartozik az Irán elleni további gazdasági szankciók kidolgozása. (MTI, ú) Saját titkosrendőrséget alakítottak a lázadók Nyílt brit intés Aszadnak MTl-HÍR London. Kimondatlanul, de alig burkoltan a szíriai katonai beavatkozás lehetőségére tett utalást tegnapi parlamenti nyilatkozatában a brit külügyminiszter. Wüliam Hague kijelentette: a szíriai nép számára egyértelműen a diplomáciai áttörés és a vérontás befejeződése lenne a legjobb eredmény. Hague szerint „minden opciót nyitva kell hagyni”, hogy életeket lehessen megmenteni Szíriában, ha folytatódik az erőszak. London kezdeményezni fogja az EU- szankciók olyan módosítását, hogy a szankciórendszer ne zárja ki az ellenzéki csoportoknak nyújtott segítség „további formáit”. Tekintettel a szíriai rezsim hajthatatlanságára és brutalitására, a következő időszakban tovább súlyosbodhatnak az erőszakcselekmények. Ha ez bekövetkezik, a nemzetközi közösség részéről „erőteljesebb válaszlépésekre” lesz szükség. Saját titkosrendőrséget alakítottak novemberben dezertált katonákból és hírszerző tisztekből a lázadók azzal a céllal, hogy ellenőrizhessék a kényes katonai létesítményeket és katonai információt gyűjthessenek a kormányerők elleni támadásokhoz - közölték a felkelők.
