Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-08 / 6. szám, kedd
2013. január 8., kedd r A repce tél végi kezelése Vegyük figyelembe a repce regenerálódási képességét is 16. oldal Monokultúra | és vetésváltás A helyes sorrend betartása az eredményes termesztés alapja 17. oldal 15. oldal Napi egyszeri tejés alkalmazása % y JP** Az energiaköltségeket és a takarmányt is csökkenteni lehet 18. oldal A megfogalmazott egyenlőségi elv alapján a szlovákiai gazdáknak is joguk van az egyenlő feltételek alapján folyósított támogatásokhoz Érthető és jogos a gazdák felháborodása December közepén a Szlovákiai Agrárkamara és a Szlovák Élelmi- szeripari Kamara szervezésében a hazai agrárágazat szereplői meglehetősen éles hangvételű tiltakozó akció keretében emelték fel szavukat az Európai Unió tervezett támogatáspolitikai elképzeléseivel szemben. INTERJÚ Az előzetes ígéretekkel ellentétben ugyanis nemcsak az elkövetkező hétéves költségvetési időszakra konzerválnák a jelenlegi megkülönböztető agrártámogatási rendszert, hanem ezt még akár további hét évig is fenntartanák. Ezzel az elképzeléssel nemcsak a szlovákiai, hanem a közép-európai térség agrártermelői sem értenek egyet. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy az unió dániai elnöksége alatt elfogadott alapelveken már nem nagyon fognak változtatni. A történtekről Csicsai Gábor volt földművelésügyi államtitkárt is megkérdeztük, aki írásban fejtette ki véleményét a jelenlegi helyzetről. A tiltakozók elsősorban azt követelték, hogy az uniós agrártámogatásokat végre hozzák egyenlő szintre, vagyis a hazai és a többi közép-európai EU-tagország gazdái ne legyenek jelentős hátrányban nyugati kollégáikkal szemben. Ennyire komoly a helyzet, hogy az utcára kellett vonulniuk? A helyzet sajnos valóban nagyon komoly. Ismeretes, hogy 2014-től a következő szakaszába lép a Közös Agrárpolitika (KAP) reformja, amelynek keretében átalakítják és a következő 7 éves időszakra, 2020-ig meghatározzák az európai agrártámogatások rendszerét. Brüsszel 2011 októberében hozta először nyilvánosságra ennek a politikának az első változatát, valamivel több mint egy évet szánva a végleges változat egyeztetésére a tagállamok és az Európai Bizottság között. Az eredeti terv szerint 2012 decemberében fogadták volna el a végleges változatot. Az új KAP alapelve az egyenlőség és fenntarthatóság lett. Ennek keretén belül a szlovák gazdák méltán Gyorsan növekedünk. Növekedjen velünk! A világon egyre több gazdálkodó választja a KWS kukorica hibridjeit. Európában mintegy 2,5 millió hektár vetésterületen ismerik el a KWS fajták sikerét. A sikerünk titka: Európa egyik legsokoldalúbb kutatási programja, mely a helyi viszonyokhoz alkalmazkodó minőségi vetőmagot nemesít. Ez az az út melynek segítségével a növekedés lehetőségét megteremthetjük minden egyes régióban. Ön mikor csatlakozik hozzánk? KWS Sejeme budúcnosf od roku1856 remélhették, hogy megszűnik az eddig érvényes úgynevezett történelmi alapú kiszámítási elv, amely szerint a régi tagállamok érintettjeinek kétszeresen, esetenként háromszorosan több területalapú támogatás jutott, mint nálunk. Némi túlzással azt is mondhatnánk, hogy az Európai Bizottságban ezen a téren az „aki kapja maija” elv működik. A nálunk még mindig elvetett, törvényes keretek között nem rendezett lobbizás ott teljesen legális, bevett módja az uniós pénzek kiharcolásának is. A jelenlegi kormánynak, különösen pedig az agrártárcának többször is jeleztük, hogy 2012- ben az év egyik legfontosabb feladata lesz a lehető legjobb feltételek kiharcolása a szlovákiai mező- gazdaság számára. Az év eltelt, és sajnos az ígéretek csak ígeretek maradtak. A területalapú támogatások kiegyenlítése a jelenlegi helyzet szerint várhatóan csak 2028 táján jöhetne számításba, addig a jelenlegi helyzethez képest számunkra maximum 10-15 százalékos emelést helyeztek kilátásba. Vagyis teljesen érthető és jogos a gazdák felháborodása. Féiő azonban, hogy egy kicsit későn jött. Még szerencse, hogy az Európai Bizottság januárra tolta ki a KAP reform költégvetéssel együtt történő végleges jóváhagyását. Miért éppen a földalapú támogatás a kulcsfontosságú számunkra? A földalapú támogatás a KAP támogatási rendszerének egyik alappillére. A célja, hogy minden gazdának, aki a földet műveli, minimális, de garantált bevételt biztosítson a megélhetéséhez. A rendszer alapelveként megfogalmazott egyenlőség elve szerint tehát a szlovákiai gazdának is joga van az egyenlő feltételekkel folyósított támogatásokhoz. A legegyszerűbb megoldás az lett volna, ha a bizottság automatikusan megemelte és kiegyenlítette volna az érintett országokban a támogatások összegét Ezt azonban nem tette meg. Az Európai Bizottság szlovákiai szóvivője, Andrej Králik viszont azt mondta, hogy a gazdák tévednek, az Európai Bizottság részéről sosem hangzott el ilyen jellegű konkrét ígéret Lehetséges, hogy ezt így valóban nem jelentették ki, de a KAP minden fórumon és kommunikációs anyagában hangoztatott alapelve, az egyenlőség A tiltakozók trágyát is szórtak az ELI pozsonyi székháza elé (Szilvássy László felvétele) alkalmazása viszont egyértelműen ezt követelné meg. A jelenlegi helyzet fenntartásának indoklásaként azt el tudnám fogadni, hogy ha figyelembe vesz- szük a mezőgazdasági termelés költségvonzatát, akkor az pillanatnyilag főként több pontban is különbözik az új és a régebbi uniós tagországok között. Ezek a termőföld ára, illetve bérlete, valamint a munkaerő értéke. Jelenleg ezzel indokolják a támogatásbeli különbséget. Az viszont, hogy hogyan számították ki a területalapú támogatások kiegyenlítésének várható időpontját, teljességgel elfogadhatatlan. Mi lehetne a megoldás? Tartok tőle, hogy jelentős változások elérésére már nem lesz elég idő. Úgy látom, hogy a lobbizásról már lekéstünk. Talán még egy gyors miniszterelnöki szintű intervenció segíthetne. Esetleg egy mindkét részről elfogadható kompromisszumos megoldásként el tudnám képzelni, hogy a gondok enyhítése érdekében elérjük azt, hogy a támogátások kiegyenlítésének időpontja ne egy megadott konkrét dátum legyen, hanem maradjon flexibilis. Továbbá nálunk is vegyék figyelembe a földadó, valamint a földbérleti díjak esetleges növekedésének ütemét, és ennek megfelelően döntsenek a támogatások növeléséről. Ez konkrétan mire jelenthetne megoldást? Az Európai Bizottság mostani indoklásának egyik veszélye, hogy nem veszi figyelembe az említett költségek rövid időn belüli jelentős növekedésének lehetőségét szlovákiai viszonylatban. A helyzet viszont az, hogy a falvak és városok a bevételeik hiányát kénytelenek valamilyen módon pótolni. A városok talán más forrásokból is beszerezhetik a hiányzó bevételeket, de a falvak, ahol nincs csak egy-egy vállalkozó, és a lakosságtól sem lehet jóval többet beszedni, mert már nem tudják elviselni az ezzel járó terheket, ezért általában a földadó növeléséből szándékoznak majd javítani a költségvetésükön. Erre már most egyre több az élő példa, sajnos itt, a Csallóközben is. A földbérletekkel is hasonló a helyzet, és félő, hogy miközben a KAP elkövetkező költségvetési időszakában várhatóan kiegyenlítődhetnek ezek a költségek az új és a régi tagországokban, ugyanakkor nálunk ezt mégsem követi majd a támogatások növekedése és a régiekével való kiegyenlítése, így nagy a veszélye annak, hogy az egész ágazat, de főleg az állat- tenyésztés és más manuális munkát igénylő ágazat kerülhet vész- és csődhelyzetbe. Nem lenne jó, ha Szlovákia egy újkori gyarmat szerepére lenne kárhoztatva, ahol csak alapárut, főleg gabonát, kukoricát és egyéb terményt fognak majd termelni, miközben a mezőgazdaság szofisztikáit része áttolódik majd a nyugat-euró-_ pai gazdákhoz, (sz) BP1213043
