Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-08 / 6. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JANUÁR 8. Vélemény és háttér 7 A magyarság majdani gyarapodásához szükséges feltételeket most kell megteremteni Fogyás és nyelvprobléma Szlovák és magyar közeg felé egyszerre nagyon nehéz nyilatkozni, mert a nyilvánosság irdatlanul elemeire szedi az interjú neki nem tetsző részeit. TOKÁR GÉZA Érről legutóbb Bugár Béla bizonyosodhatott meg, aki kijelentette, nem lehet megállítani a szlovákiai magyarság fogyását, az egyik megoldás pedig a magyar iskolákban való szlovák nyelvoktatás minőségének javítása, az államnyelv idegen nyelvként való oktatása lehet. A nyilatkozaton a magyarok azért háborodhatnak fel, mert nem érthetik, hogy képes egy politikus fatalistán beletörődni abba, hogy eltűnnek a szavazói. A szlovákok pedig továbbra sem képesek megérteni, miért fontos az oktatásügy megreformálása. Ami a szlovákiai magyarság lassú, elkerülhetetlen fogyását illeti, az rövid és középtávon valóban megállíthatatlan, hosszú távon azonban egyáltalán nem ennyire kilátástalan a helyzet. Demográfiai tény, hogy a szlovákiai magyar lakosság elöregszik, kevés a fiatal, és azokjelen- tős része is inkább máshol keresi a boldogulást. Ha varázsütésre több lenne a magyar gyermek a családokban, a következő (két- három...) népszámlálásnál még mindig csökkenne a magyarság lélekszáma, ahogy a jelenlegi csökkenés fő okait sem a jelenben, hanem húsz évvel korábban kell keresni. Azonban egy kisebbség nincs törvényszerűen kihalásra ítélve: a megfelelő körülmények megteremtése mellett fennmarad, horribile dictu gyarapodik. A megfelelő körülményeket azonban most kell megteremteni, pontosan azért, hogy húsz év múlva ne beszélhessünk olyan ijesztő mértékű fogyásról, mint a vajdasági és kárpátaljai, arányaiban kisebb magyar közösségek. A kifejezés alatt több tényezőt lehet érteni, melyek hozzájárulnak a helyi magyarság kényelemérzetének kialakulásához: példának okáért a megfelelő gazdasági környezet kialakítását, a magyar nyelv egyenjogúságának megteremtését és a magyarok megítélésének megváltoztatását Szlovákiában. Márpedig ez a pártok legfontosabb feladata és meglehetősen furcsán fest, ha a szlovákiai maÉrthetetlen, hogy lehet képes egy politikus fatalistán beletörődni abba, hogy eltűnnek a szavazói. gyár szavazókra támaszkodó Híd első embere a szavazói réteg hosszú távú megőrzését nem látja biztosítottnak. Az egyik kulcsfontosságú célkitűzést Bugár Béla egyébként megnevezte: a magyar oktatás minőségének feljavítását. Ha a Híd a szlovák nyelvoktatás tabutémájában előre tud lépni, akkor tett valami érdemlegeset, főként annak tükrében, hogy manapság nem lehet nyíltan, a sablonokon túl beszélni a szlovákiai magyarság nyelvtudásának valós szintjéről. Az államnyelv ismeretére Szlovákiában senkit nem szabad kötelezni, mindenki úgy és olyan szinten tanul meg szlovákul, ahogy szeretne. Viszont ha valaki nem tud szlovákul, azzal bezárja maga előtt a szélesebb körben való érvényesülés útját szakmailag, gyakran emberileg is. A szlovákoktatás rossz megítélése és/vagy minősége pedig ahhoz vezet, hogy az egyébként sem számos magyar fiatalság számottevő része külföldön, jellemzően Magyarországon tanul, dolgozik, él tovább. Onnan pedig - ismét csak a hiányzó nyelvi alapok miatt - nincs visszaút. A szerző a Szlovákiai Magyarok Kerékasztalának szóvivője (Tüskéscápa-cartoonized/Foto: Kroslák) # Ami a magyaroknak kifejezetten rossz: a leszakadó régiók közt aránytalanul sok található délen A szlovák gazdaság húsz éve HORBULÁK ZSOLT Január eleje hagyományosan az évértékelések ideje, most azonban egy hosszabb időszak summázata kívánkozik a toll hegyére, mivel Szlovákia éppen húsz évvel ezelőtt vált önállóvá. Egy ország életében két évtized rövid időnek számít. Ekkora időtáv alatt a társadalom kevéssé változik. Ami ennyi idő alatt mégis képes jelentős átalakuláson átmenni, az a gazdaság. Most, amikor egy rendszerváltást is levezényeltünk, az elmúlt húsz esztendő alatt valóban mélyreható változásokat éltünk meg. Annak ellenére, hogy a gazdasági fejlődés egzakt módon, számokkal is jól mérhető, az értékelést mégis nagyon sok személyes benyomás befolyásolja. Hogy ki miként tekint Csehszlovákia kettéválására, teljes mértékben szubjektív. Az viszont tény, hogy a cseh átlagfizetések mintegy ötödével haladják meg a szlovákiai átlagbéreket, ellenben nálunk magasabbak, mint Magyarországon. Mindent összevetve az előző két évtizedben Szlovákia egész jól teljesített. A 2000-es évek végére sikerült egy meglehetősen hatékony gazdaságpolitikát alkalmaznia, amellyel nemzetközi hírnevet is kivívott magának. Igaz, most úgy néz ki, ez a fölény elenyészik, egy válság próbáját már nem állja ki. A húsz év mindenképpen változatos volt. Az annak idején végtelennek tűnő meciari korszak örökségét máig érezzük. Bár a gazdaság szekere akkor is, mai is, lassabban vagy gyorsabban, de előre haladt, a kísérő jelenségek most is mérgezik a közhangulatot. A korrupciógyanús közbeszerzések, a lassú és elégtelen jogérvényesítés, a túlméretezett bürokrácia vagy a mindent behálózó uram-bátyámozás mind-mind rontja alvállalkozói környezetet, és ebből kifolyólag a tisztességes megélhetés bebiztosításának lehetőségét. A visegrádi országok közül folyamatosan nálunk a legmagasabb a munkanélküliség. Ami a szlovákiai magyarság számára kifejezetten rossz, hogy az országban jelentős regionális különbségek alakultak ki, és a leszakadó régiók között aránytalanul sok található magyar vidéken. A központi kormányzat a déli, elmaradott régiókhoz mostohábban viszonyul, mint az ország egyéb tájain. Másrészről az is igaz, hogy az ország délnyugati részén élő magyarok részesedtek az elmúlt évek gazdasági felfutásából. Ami pedig a legkevésbé került be a köztudatba, hogy a felvidéki magyarságon belül is kialakult - a szlovák társadalomhoz arányaiban mérten szűkebb - a nagyobb vagyonnal rendelkező réteg. Hogy a felsoroltakkal ki mennyire elégedett, ismét csak egyéni mérlegelés kérdése. KOMMENTAR A regisztrációnak annyi NAGY ANDRÁS Mégsem lesz kötelező regisztráció a 2014-es parlamenti választás előtt Magyarországon, jelentette be Rogán Antal múlt pénteken, miután az Alkotmánybíróság megsemmisítette a magyar alkotmány több átmeneti rendelkezését, többek között a regisztrációról szólókat is. A magyar kormány kétharmados parlamenti többsége a gyakorlatban azt jelenti, hogy az elmúlt két évben teljesen átszabták az ország politikai képét. Ennek része volt a választási rendszer megváltoztatása is, csökken a parlament létszáma, megváltoztatták a választás módját, szavazati jogot kaptak a határon túl élő magyar állampolgárok. Az alkotmány elfogadásának időpontjában még nem volt egyértelműen kialakult kép a választás lefolytatásának módjáról, ezért azt egy később elfogadott, az alkotmányhoz csatolt, úgynevezett átmeneti rendelkezésben írták le. Ebbe a törvénybe foglaltákbele tavaly azt a formulát, hogy a magyarországi állandó lakcímmel rendelkező állampolgárok csak előzetes regisztráció alapján szavazhatnak. Az előzetes regisztráció nem teljesen ördögtől való dolog olyan országokban, ahol nincs lakossági nyilvántartás . Ám Magyarország- ahogy Szlovákia sem - nem tartozik ebbe a kategóriába, ezért volt óriási a felháborodás, és a Fidesz nem tudta lemosni magáról azt a vádat, hogy csak magának akart kedvezni, magyarán: csalni a választások alatt. Persze nem a szavazás napján, a szavazatok megszámlálása során, hanem még a választások előtt, a regisztrációval. Mivel az összes magyarországi párt közül a Fidesz rendelkezik a legstabilabb szavazóbázissal, a legközvetlenebb a kapcsolata szavazóival, s az évek alatt tökéletesített saj át választói listáj ának hála minden segítséget megadott volna potenciális szavazóinak, hogy ne felejtsenek el feliratkozni. Mivel milliós nagyságrendű szavazóról van szó, valóban komoly logisztikát igényelt volna ez a feladat. A többi párt pedig, mivel sem annyi pénze, sem akkora logisztikai háttere nincs, már a regisztráció alatt elveszíthette volna potenciális szavazói egy részét. így nagyon könnyen olyan helyzet állhatott volna elő a 2014-es választások napján, hogy hiába több a kormánnyal elégedetlen szavazó, mivel nem regisztrált mindenki, a Fidesz akár 1-1,5 millió szavazattal is megnyerhette volna a választásokat, ha az országban mondjuk négymillió ember akart volna szavazni, de nem mehetett volna el mindenki. Az Alkotmánybíróság ezt a törvényt semmisítette meg, egyértelműen kifejezve, hogy a regisztráció bevezetése nem nyújt egyenlő esélyt minden állampolgárnak a szavazásra. A Fidesznek a múlt héten még volt egy gyenge próbálkozása, hogy a regisztrációt közvetlenül beleteszi az alkotmányba, és akkor már az Alkotmánybíróság sem szólhat bele, de aztán rájöttek, hogy ez már túl durva húzás lenne. így inkább meghátrált, s a múlt héten Rogán Antalnak jutott a csúfos feladat, hogy bejelentse, mégsem lesz regisztráció, slussz- passz, magyarázat nem kell. Magyarországon az emberek többségének elege van a politikából, napi szinten már nem is foglalkoznak vele. De négyévente azért a többség legalább egy nap el akarja mondani, hogy mi a véleménye. A Fidesz a regisztrációval bizonyos emberektől ezt az egy napot is elvette volna. Szerencsére nem sikerült. FIGYELŐ Nem lesznek kínai munkatáborok? Kikerülhet a kínai büntetési tételek közül a munkatábor, ahol a rendőrség akár négy évig is bírósági eljárás nélkül tarthatja fogva a kormány bírálóit. Ilyen kijelentést tett Meng Csien-csu, a kommunista párt politikai és igazságügyi bizottságának vezetője egy zártláncú tévé- csatornán közvetített konferencián - közölte az igazságügyi minisztérium hivatalos lapja. Ha valóban döntenek róla, ez lesz a kínai igazságszolgáltatási reform egyik kulcseleme, bár a részletek még nem ismeretesek. Nem tudni például, mi lesz a sorsa a „munkával való átnevelésre” létrehozott táboroknak és jelenlegi lakóiknak. Lehet, hogy csupán annyi lesz a változás, hogy bírósági elé állítják majd azokat, akiket odaküldené- nek. A munkatáborokba eredetileg rendszerbírálók és ellenforradalmi tevékenységgel vádolt személyek kerültek, később azonban prostituáltak, drogfüggők és más, kisstílű bűnözők is. Ezekbe küldték nagy számban a Fa- lunkung spirituális szekta tagjait, miután 1999-ben betiltották működését. A kínai állami televízió szerint jelenleg 310 munkatábor működik, mintegy 310 ezer ember végez ott kényszermunkát. A munkatáborok működését széles körben bírálták ügyvédek és jogvédők, sérelmezve, hogy az effajta, idejétmúlt átnevelő intézetek nyílt terepet nyújtanak a jogsértésekhez. (MTI)
