Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-08 / 6. szám, kedd

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2013. JANUÁR 8. www.ujszo.com RÖVIDEN Elhunyt Jirina Jirásková Prága. Súlyos betegség után 81 éves korában meghalt Jirina Jirásková, a második világháború utáni cseh színész­nemzedék egyik legjelentősebb képviselője. Tíz mozifilmben szerepelt, köztük a nagy sikerű Nap, széna... trilógiában. Utolsó filmfőszerepét Jirí Strach rendezőtől kapta 2011-ben a Vrásky z lásky című vígjátékban, az azóta szintén elhunyt Radoslav Brzobohaty oldalán. (SITA/juk) Meghalt Halász Péter Budapest. 90 éves korában Münchenben elhunyt Halász Péter író, újságíró, a Szabad Európa Rádió egyik legismer­tebb magyar munkatársa. Az 1956-os forradalom bukása után Amerikába emigrált, majd Londonban, 1975-től pedig Münchenben élt. Regényeiben, novelláiban és újságcikkei­ben a magyar emigránsok életét mutatta be. A rendszervál­tás után több kitüntetést is kapott, legutóbb 2010-ben vehet­te át a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét új­ságírói munkásságának elismeréseként. (MTI) „Sztárvendég” lesz a polgármesterné Kassa. Az Európa Kulturális Fővárosa Kassa 2013 nagy szabású megnyitó ünnepségén a Jamiroquai zenekar és má­sok mellett a stílusában leginkább egy Dara Rollins-imitátort idéző Anna Gaja is fellép. A dolog szépséghibája, hogy a popénekesnő Marián Gaj felesége, aki Kassa Északi városré­szének polgármestere. A polgármester tagja a Kosice 2013 projekt felügyelő bizottságának. A hivatalos programban az szerepel, hogy a polgármesterné két romantikus dalt énekel majd a megnyitó egyik helyszínén, (juk) Londonban került elő Henri Matisse egymillió dollárt érő olajké­pe, amelyet 25 éve loptak el Stockholmban. A betörők annak ide­jén csillagászati összegért próbálták visszavásároltatni A kert című képet a stockholmi múzeummal, amely azonban elutasítot­ta a zsarolást. A napokban egy lengyel gyűjtő eladásra ajánlotta a festményt egy londoni műkereskedőnek, aki óvatosságból utá­nanézett az Elveszett Műkincsek Regiszterében (ALR). Az ellopott, vagy háborús fosztogatásból származó műkincsek visszaszerzésé­vel foglalkozó ARL-nek sikerült rábírnia a gyűjtőt, hogy ellenszol­gáltatás nélkül adja át az értékes képet. (Fotó: The Times) Karrierje során 12 nyelven énekelt Nyesztyerenko 75 éves MTI-HÍR Moszkva. Ma hetvenöt éves Jevgenyij Nyesztyerenko orosz operaénekes, korunk egyik legnagyobb basszistája. A zene mellett másik nagy szerelme az építészet volt, meg is szerezte az építészmérnöki diplomát, de ezzel párhuzamo­san elvégezte a leningrádi Rim- szkij-Korszakov konzervatóri­umot is. Végül a zene mellett döntött. 1965-ben szerződtette a leningrádi Mariinszkij szín­ház, majd 1970-ben megnyerte a nemzetközi Csajkovszkij énekversenyt. Egy év múlva már a moszkvai Nagyszínház vezető énekese volt. Több mint 3500 koncertet adott (karrierje csúcsán évente 250-et), 70 lemezfelvételt ké­szített, 80 opera főszerepét énekelte. Kamaraénekesként és oratóriumokban is fellépett, repertoárja mintegy ötszáz dalt, népdalt és románcot ölel fel. Hangját megcsodálhatta a New York-i Metropolitan és a londoni Covent Garden közön­sége is, Jelena Obrazcovával ők voltak a milánói Scala első orosz énekesei. Első külföldi fellépése Magyarországon volt 1970-ben, és saját bevallása szerint Olaszország után talán ott lépett föl a leggyakrabban. A szakma elsősorban elegan­ciáját, pontosságát, szenvedé­lyességét, kivételes muzikalitá­sát emeli ki. Karrierje során 12 nyelven énekelt, németül, fran­ciául és angolul beszél, s amikor A kékszakállú herceg várát gya­korolta, magyarul is tanult. A Szlovák Nemzeti Galéria legújabb kiállításán kétszáz alkotás látható március végéig A szent vértől a címlapvérig Németh Ilona 1986-87-ben készült Cím nélkül sorozatának egyik rajza (Fotók: SNG) Pozsony. Az Esterházy-pa- lota első emeleti kiállító- termeiben látható Vér című kiállítás tematiku­sán dolgozza fel a vér előfordulását a vizuális művészetekben a 12 szá­zad végétől napjainkig. TALLÓSI BÉLA Ez az időtényező is megha­tározza, hogy a kiállítás stílu­sokban, műfajokban s a vizuá­lis megnyilvánulás formáit ille­tően is sokrétű. A gótikától a barokkon át a kortársig tart. A nagy értékű korabeli bibliáktól a feszületig, a klasszikus festé­szettől a kortárs vásznakig, ob- jekttől a videoinstallációig, al­kalmazott grafikától és fotótól a bulvárcímlapig sok minden megtalálható az ismeretlen al­kotóktól, illetve a hazai és kül­földi művészek munkáiból összeállított anyagban. A vér tág fogalom, hiszen minden összefügg vele, ami az élethez és a halálhoz kötődik, ahhoz az intervallumhoz, ami a születés és a halál között van. A vér nemcsak biológiai létünk, hanem szellemi életünk meg­határozója is. A kiállításon ar­ról kapunk képet, hogy a vizuá­lis művészetekben milyen for­mában, milyen összefüggések­ben és milyen tartalmakkal je­lent, jelenik meg a vér. A bemu­tatott anyag arra a szellemi­kulturális hagyományra épít, amelyben a vér vallásos és kul­turális értelmezést kap: első­sorban az ember és az Isten kö­zötti kapocs eszköze. Innen in­dulva keresi a kiállítás azokat a jelentéstartalmakat, amelyek­kel az idők során a vér bekerült a vizuális művészetbe. Ezeket a jelentéstartalmakat felmutatva nyolc szekcióra cso­portosították az alkotásokat. A Szent vér összeállításban a vér keresztény kultúrában be­töltött szerepével kapcsolatos műveket láthatunk. A vér hiánya szekcióban nem vérző formájában, hanem a lé­lek táplálékaként, a szellem erősítésének eszközeként jele­nik meg a vér. A kék vér szekció a genealó­giával, vagyis a származástan­nal összefüggésben interpretál­ja a vért. A Saját vér (a művész vére) szekcióból azt ismerhetjük meg, hogy a művész számára, vagyis a művészi önmegvalósí­tásban és kifejezésben mit je­lent a vér. E szekció az emberi testet mint vért adó médiumot járja körül. Esetenként ebben az összefüggésben is van val­lásra, illetve hitre rákapcsolódó jelentéstartalma (a szenvedés vagy az önfeláldozás). Ugyan­akkor a sajátos önvizsgálat eszköze is - például lehet sze­mélyi azonosító jegy vagy be­tegség kifejezője a vér-kép. Le­het önmagában a művészet tárgya, de fakadhat „művészi vér” újkori sámáni rituálék vagy bűnesetek nyomán is. A művész vére szekcióban Né­meth Ilona két festményét is láthatja a közönség. A duna- szerdahelyi művész legelső festményét, az 1987-ből szár­mazó Dúdor című vásznat, va­lamint az 1987. 6. 29. című festményt, amely egy kórház­ban töltött éjszaka festői le­nyomata. Forró vér - ez a szekció a ha­záért kiontott vért ábrázoló munkákat csoportosítja. A „ki­ontott vér” fogalom mindenek­előtt a háborúkkal köthető össze. Ebben a vonatkozásában a propagandisztikus alkotá­sokban a kiontott vér a hősi ál­dozatként kiontott vért jelenti. A haladó művészet azonban a háborút szenvedésként, a kion­tott vért értelmetlenül kiontott vérként mutatja. Németh Ilo­nának ebbe a szekcióba három rajzból álló sorozata került be. Ezek diplomamunkaként ké­szültek, s először láthatja őket a közönség. Régi fotók ceruza­rajz-változatairól van szó, me­lyek fiktív történeteket mesél­nek el a háborúból. A Mediális vér a címlapokon megjelent véres felvételekből kínál válogatást. A Véradás kiállítási blokkban abból a reklámanyagból láthat a közönség, amely a vér életmen­tő funkcióját hangsúlyozza. A Szívből elnevezésű szekció a vér és a szív kapcsolatára utal. Elsősorban a szentimenta- lizmusra építő tömegkultúra, a képeslapok szív küldi szívnek szívesen üzenetei juthatnak eszünkbe. A Vér az a fajta kiállítás, amely mindenkihez szólni tud. A klasszikus és a kortárs for­mák széles közönség számára válnak értelmezhetővé, hiszen valamennyinél a vér fogalma jelenti azt az ábécét, amely ré­vén eljutunk egy-egy alkotás­hoz. Amelyek aztán üzenni ki- nek-kinek „vérmérséklete” sze­rint üzennek. De hogy meg­érintenek, az biztos. Dezider Tóth: Sérült kép, 1976 Ismeretlen fotós: 1968 Még nem tudni, mikor lesz látható ismét a magyar közszolgálati televízióban a Maradj talpon! Nem maradt talpon a kvízműsor ÚJ SZÓ-HÍR Budapest. Határozatlan ide­ig „pihenteti” a Maradj talpon! című népszerű kvízműsort az MTVA vezetése. Mivel a műsor felvételről ment, és amikor az utolsó adásokat készítették, még nem született meg ez a döntés, a műsorvezető nem tu­dott elbúcsúzni a nézőktől. Ezt a műsor facebookos profilján tette meg Holló Györgyi fő- szerkesztő. „A Maradj talpon! 233 sike­res adás után egy időre megpi­hen - műsorkészítőként úgy gondoljuk, ez javára is válik majd, hiszen a sok ezer kérdés Cundel Takács Gábor más feladatokat kap (Képarchívum) és játékos összeválogatása olyan feladat, aminek időről- időre jót tesz egy kis szünet. Még nem tudjuk, hogy ez a ve­télkedő mikor lesz látható is­mét a televízióban” - áll az üzenetben, amelyből azt is megtudjuk, hogy az elkövet­kező hónapokban Gundel Ta­kács Gábort más feladatok fog­lalják majd le. Januárban a férfi kézilabda-világbajnokságról közvetít, februártól pedig szombat esténként jelentkezik A Dal 2013 Eurovíziós Dalvá­lasztó Show, amelynek idén is ő lesz az egyik műsorvezetője. Márciusban ismét napi mű­sorban láthatjuk őt viszont, de hogy mi lesz ez a műsor, egye­lőre nem tudni, (juk)

Next

/
Thumbnails
Contents