Új Szó, 2012. december (65. évfolyam, 277-299. szám)
2012-12-05 / 280. szám, szerda
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2012. DECEMBER 5. www.ujszo.com RÖVIDEN Huszonegyedik századi metál Komárom. A nagymegyeri Fools' Day zenekar december 8-án, szombaton 20 órai kezdettel a komáromi Club 25 színpadán lép fel. Csintalan György, Csintalan Márk és Domonkos Gábor 2009 elején alapították fúziós triójukat, zenéjük alapja a rock, a progresszív metál és a dzsessz. Repertoárjukban a saját dalok mellett feldolgozások is szerepelnek. A klubkoncerten néhány szám erejéig vendégként fellép Lukács Péter, a Bikini és a European Mantra gitárosa. A belépés ingyenes, (juk) Regionális műsorok helyett nóta Budapest. Karácsony előtt kezdi meg adását a Dankó Rádió. A magyar nótákat és operettslágereket játszó csatorna az eddigi Régió Rádió frekvenciáin szól majd, az öt regionális stúdió ugyanis megszűnik. Az illetékesek szerint az említett műfajoknak sokmilliós, főleg vidéken élő tábora van, ezért döntöttek a közrádió regionális frekvenciáinak „átalakítása mellett”. A Dankó Rádió műsorai Budapesten készülnek, a csatorna felelős szerkesztője az ismert nótaénekes, Tamai Kiss László lesz. (MTI/juk) Medvesalja mondái, regéi Fülek. Nemrég jelent meg Farkas Ottó első kötete „Ördög János ugratása” címmel. A könyv egy gömör-nógrádi tájegység, Medvesalja és környéke mondáit, regéit és néhány hiteles történetet tartalmaz. A szerző a honfoglalás kori időktől egész a máig tartó szellemi kalandtúrára, izgalmas és helyenként misztikus időutazásra invitálja olvasóit. A könyvbemutató holnap 16.30-kor kezdődik a Füleki Városi Könyvtárban. Farkas Ottóval Varga Norbert folklórkutató beszélget, (k) Bufó Rigó Sándor, a Száztagú Cigányzenekar vezetője és zenésztársai hegedülnek Kovács Apollónia ravatalánál (Fotó.MTI) Tegnap elbúcsúztatták Kovács Apollóniát Erdélyi föld is került rá MTl-HÍR Budapest. Rokonok, barátok, pályatársak és tisztelők kíséretében cigányzene mellett vettek végső búcsút tegnap a magyar nóta királynőjének tartott Kovács Apollónia Kossuth- díjas előadóművész-népdal- énekestől a budapesti Fiumei úti Nemzeti Sírkertben. A milliók által kedvelt előadóművész, akit az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának nyilvánított, november 17-én hunyt el 86 éves korában. A ceremónián a pályatársak nevében Szirmai László, az Országos Szórakoztatózenei Központ igazgatója búcsúztató beszédében felidézte, hogy Ko- vács Apollónia színésznőként kezdte pályáját egy nagyenyedi magántársulatnál, majd a Nagyváradi Állami Színházban játszott, és színésznőként több mint 40 szerepet formált meg. Emlékezetett: Kovács Apollónia 1961-ben települt át Erdélyből Magyarországra, és legnagyobb sikereit népdal- és nótaénekesként érte el, a műfaj ikonjává vált, bejárta szinte valamennyi kontinenst, és népszerűsítette a magyar kultúrát. A dalokat a művész nemcsak előadta, hanem gyűjtötte is, néhányat ő fordított le magyarra - jegyezte meg Szirmai László. A család nevében unokahúga, Palotás Józsefné Katalin búcsúzott, aki elmondta, hogy a művész hosszan tartó súlyos betegsége miatt azért vonult vissza teljesen a közélettől, mert nem akart csalódást okozni rajongóinak. A Kossuth-díjas nótaénekest mintegy kétszázan, a 100 tagú cigányzenekar kíséretében búcsúztatták, és a sírkert művészparcellájában temették el. Koporsójára a család a szertartáson egy marék erdélyi földet is szórt. A búcsúzatók között ott volt Kállai Kis Ernő klarinétművész, Mága Zoltán hegedűművész, neves és ismert cigányzenészek, nótaénekesek. Hová süllyed a reklámszakma? - „díjazták" a legrosszabb magyar reklámfilmeket Úgy hallottam, mintha valaki röfögött volna a hátam mögött. Á, képtelenség, biztosan rosszul hallottam. Mégis ki röfögne a város kellős közepén? De újra hallottam a röfögést... és egyre hangosabb lett. ALMÁSl KRISZTINA Megfordultam, és tényleg jöttek feltartóztathatatlanul: Pocak, Maggi „Omlós fortélyok” meg a többi pocsék reklám, hogy megérdemelten átvegyék, ami jár nekik: az Aranydisznó-díjat. November 29-én egy nem mindannapi esemény került megrendezésre a budapesti Akvárium Klubban. Egy teljesen friss és újszerű kezdeményezés érkezett el tetőpontjához az este folyamán: első alkalommal osztották ki az Aranydisznó-díjakat. Aznap egészen délután 5-ig lehetett szavazni a reklámszakma moslékára, hogy aztán este kiderüljön, mely reklámok méltók a legrosszabbak címére. A Bistro Reklámügynökség és az Index közös akciójában a reklámfogyasztók nevezhették a Magyarországon megjelent legsilányabb reklámtermékeket az Áranydisznó Facebook- oldalán. Ebből egy szakmán kívüli zsűri állította össze a shortlistet, vagyis az esélyesek listáját, akik kategóriájukban megküzdhettek a díjért. Összesen hét kategóriát állítottak fel a pocsék reklámok csoportosítására: a legrosszabb szöveg, sztori, képi világ, szereplő, zene, plakát és „A legrosszabb” kategóriák fődíjáért versenghettek az indulók. A kezdeményezés fő alakjai közt emelhető ki a Bistro reklámcég képviseletében Deb- reczenyi Attila, Maros Róbert és Pusztai Ferenc, akik bevallásuk szerint az ötletszegény és egyre inkább ellaposodó magyár reklámszakma alacsony színvonalára kívánták felhívni a figyelmet. Ezenkívül a szervezők pályázatot írnak ki 25 év alattiak számára, melyben a díjazott reklámtermékek briefjét kell újraértelmezni, és saját eszközeikkel legyártani. A rendezvénynek megadták a módját: a díjkiosztó előtt kellemes hangzású zenei aláfestés Legrosszabb reklám: Danone Activia ’’Pocak” Legrosszabb szöveg: MAGGI „Omlós Fortélyok Csirkesült alap” Legrosszabb sztori: Fauna „Farmtojás” Legrosszabb szereplő: Danone Activia ’’Pocak” Legrosszabb kép: Zeatax Legrosszabb zene: Always Legrosszabb plakát: Tesco-Tento A kategóriagyőztes reklámfilmek megtekinthetőek az ujszo.com-on. üdvözölte az odalátogatókat, akik egy (vagy több) pohár borral hangolódtak az este további részére. A díjátadó házigazdája Árpa Attila színész, producer volt, aki próbálta egyszerre komolyra és humorosra venni a figurát. Egy díjátadóhoz mérten ünnepi díszben, öltönyben jelent meg, de sem arcizmait, sem szavait nem tudta kordában tartani, mikor egy-egy reklámot levetítettek. A forgatókönyv az Oscar-díj- átadóhoz hasonló volt: mielőtt egy adott kategóriában kiosztották a díjakat, két kivetítőn lejátszották a három jelölt reklámot, a házigazda megkapta, majd kibontotta a nyertes nevét tartalmazó borítékot, azonban a győztes kihirdetése után kavics került a gépezetbe, ugyanis egy kivételével a díjazottak nem voltak jelen. A nyertesek távolmaradása senkinek sem okozott meglepetést: egy dobozban juttatták el nekikaz aranymalacszobrot. A mindent felülmúló legrosszabb reklámfilm kategóriájában az „irritációmérőt” leginkább kiakasztó Pocak-reklám lett a győztes (csakúgy, mint a legrosszabb szereplő kategóriában). A díjazottak ismertetése után folytatódott az ünneplés, volt malacsütés (az esemény nevéhez mérten), nagy eszem-iszom, és Árpa Attila még zongoratudását is megcsillogtatta. Az egyetlen, ami a legpocsékabb reklámokból fakadó jókedvet meg tudta apasztani az a még pocsékabb idő volt, hiszen a félig fedett rendezvény nem volt épp a legjobb megoldása novemberi zimankóban. A szervezők lehetőség szerint jövőre újra meg szeretnék rendezni a versenyt, addig azonban még sok idő van hátra, ezért figyeljünk, kritizáljunk, és semmiképpen se kapcsoljunk el, amikor reklám megy a tévében, mert lehet, hogy épp lemaradunk a jövő évi nyertesről. Romantika és alkímia a keresztes háborúk alkonyán, egy jól sikerült regényben A templomos lovag - Akkon I. MÉSZÁROS GYÖRGY Sokan sokszor megírtákmár a templomos lovagok történetét. Sokuk megbukott, sokukra pedig dicsőség várt, ahogy a történeteikben szereplő lovagokra. Az elsőkönyves Trux Béla A templomos lovag című első regényével rálépett egy olyan útra, ami a siker felé vezethet. Ahogy a címből sejteni lehet, a regény aXII. században kalauzol el bennünket, amikor Tristan von Zom lovag, tragikus múltja elől menekülve Templom rendjébe szegődik, hogy vezekeljen bűneiért. így akaratlanul is részese lesz a háború legmegrázóbb eseményeinek: Tripolisz ostromának és a Szentföld elleni végső hadjáratnak. A kötet első száz oldala néha olyan, mintha az író rózsaszín szemüvegen keresztül írta volna azt. A múlt ugyanis, ami elől Tristan menekül, nem is lehetne más, mint egy tragikus sorsú szerelem. És ennek ábrázolása néha-néha már giccsbe hajlik. Aki viszont ezeken az oldalakon átrágja magát egy remek történelmi regényt kap a kitartásáért cserébe. Rengeteg történelmi információval, remek karakterekkel, jellemfejlődéssel és nagyszabású csatajelenetekkel. Érdekes, hogy a történet második felében ismét felbukkanó szerelmi szálhoz már sokkal kifinomultabban nyúlt az író. A párbeszédek életszerűbbek, az érzelmek sokkal átérezhetőbbek. Néha 5-6 szálon is futnak az események. A lovagokon kívül Akkon több polgárát is megismerhetjük, II. Henric ciprusi király és testvére személyében pedig a királyok mindennapjaiba is bepillanthatunk. Sőt, Kaláun szultán lakosztályába is. Ez a sok szál furcsa kettőséget kölcsönöz a kötetnek. Pozitívum, hogy még több részletet megtudhatunk az adott korról és az akkori szokásokról. Negatívum, hogy a történet így néhol igencsak leül, nem olyan feszes, és a sok név között pedig óhatatlanul is elveszítheti a fonalat az olvasó. Ami viszont egyértelműen negatívum, az a lábjegyzet, vagy szószedet hiánya. Rengeteg idegen szó van a könyvben, ráadásul ki is hangsúlyozzák őket, de csak néhányra találunk magyarázatot a szövegben. Mindent összevetve egy jól sikerült történelmi regényt olvashat, aki leemeli a polcról A templomos lovagot. Sőt, az alkímia személyében olyan egyedi vonás csillant meg a kötetbe, amely más templomos témájú könyvekben még nem nagyon kapott szerepet. A napokban megjelenő második, befejező rész remélhetőleg tovább viszi ezt a szálat. Izgatottan várjuk Akkon ostromát! Aba Könyvkiadó, 2012 Röfögő szobrok
