Új Szó, 2012. december (65. évfolyam, 277-299. szám)
2012-12-01 / 277. szám, szombat
www.ujszo.com UJSZO 2012. DECEMBER 1. Vélemény És háttér 7 Az állampolgárság firtatása terén a Jobbik is érzi a párhuzamot a szlovák politikával A lojalitás logikája Talán sehol nem rezonál annyira a Jobbik parlamenti képviselők kettős és többes identitását firtató provokatív kérdése, mint a szlovákiai magyaroknál. Mint ismeretes, egyjobbikos képviselő azt kérte társaitól, vallják be kettős állampolgárságukat, ha van. RAVASZ ÁBEL ' A párhuzamokat a szlovák-magyar identitáspolitika sötétebb fordulataival a radikális Jobbik is érzi, ezért sajtóközleményben igyekezett kihangsúlyozni a különbségeket. Megint előkerült Simon Peresz egykori izraeli államfő radikális körökben az evangéliumoknál is többet idézett nyilatkozata Magyarország „felvásárlásáról”, amit a Jobbik megfelelő indoknak érez egy ilyen kezdeményezéshez. Ez az érvelés azonban végtelenül gyenge és cinikus. Nyilvánvaló, hogy belső logikája szerint a magyarországi zsidóság illojális az államhoz, ezért veszélyt jelent. Az, hogy ezt ezúttal csak a politikai képviselet szintjén firtatják, nem jelenti azt, hogy a Jobbik valóban csupán rájuk is korlátozná érdeklődését. A „Te zsidó!” és változatai a magyar közbeszéd részévé váltak, és akik ezt használják, azok úgy érzik, magyarázó ereje is van ennek a szónak. Hasonlóak azok a vádak is, amelyekkel a szlovák közélet némely szereplője szereti illetni a magyarokat. „Nincs velük bajom, csak legyenek lojálisak” - mintha ez az etnicitáson múlna. A kettős állampolgárságot a politikai képviselet szintjén nálunk is firtatják (erről Berényi József tudna sokat mesélni), és nyilvánvaló, hogy az érdeklődés itt is kiterjed a köznépre. A „Te magyar!” ugyanúgy magyarázó erőt sugároz, mint zsidó verziója egy határral odébb. Ez ajelenség hozza elő az olyan katasztrófákat, mint amikor Milan Tököly, az új főrendőr sűrűn bizonygatja, hogy neve ellenére tiszta szlovák gyökerei vannak. A szélsőjobb gyakran tart nemzetközi találkozókat. Agendájuk valóban jelentős részben szinkronizálható, hiszen tervük ugyanaz: homogén nemzetállamokat létrehozni, a lehető legkevesebb kisebbségA szélsőjobb úgy tesz, mintha a származási politika lenne a megoldás a társadalmi gondokra. gél, mintha ez rögtön minden problémára megoldást jelentene önmagában és önmaga által. Ez valóban kompatibilis országonként, hiszen mindenki a saját belső megtisztítását célozza meg. A baj csak ott szokott előállni, amikor a határok és a külső kisebbségek kérdése felmerül. Itt lelepleződik a szélsőjobbos álláspont inkonzisztenciája: a mi külső kisebbségünk szent, de a nálunk elő kisebbség nemzetidegen és illojális. Ezt a belső logikai megbicsaklást kizárólag a „történelmi igazság” mantrájával lehet kordában tartani: azért van igazunk, mert a történelem a mi oldalunkon áll. A nálunk elő kisebbség gyüttment, szent földünk és jussunk bitorolja, a mi diaszpóránk viszont ősei földjét műveli ma is, elnyomás alatt. És a történelmet mindenki a saját oldalán küldi harcba, a dialógus reménye nélkül. Ajánlanék egy sokkal egyszerűbb képletet: a szélsőjobb könnyű utat ígér, amikor úgy tesz, mintha a származási politika lenne a megoldás a társadalmi gondokra. Nem az; Szent István óta tudjuk, hogy az erőltetett homogenitás nem erősít, hanem éppenséggel gyengít. Az illojális kisebbségek mítosza nem más, mint a nacionalisták hazug kísérlete a szavazatszerzésre, mások megalázásának árán. (CubomítKotrha karikatúrája) A KOLDUSSZAKSZERVEZET ELNÖKSÉGE ÜZENI, HOGY A SZTRÁJKOT MINDADDIG FELFÜGGESZTJÜK, Y AMÍG ÉHEN NEM DÖGLÜNK... Kétnyelvű helységnévtáblák és német nyelvű oktatás - ez zavarja a lengyel nacionalistákat „Élősködő kisebbség” - sziléziai párhuzamok MT1-F1GYELŐ A német kisebbség ellen uszítanak a lengyel nacionalisták. A jobboldali ellenzék legnagyobb pártjának egy képviselője élős- dinek nevezte az országban élő német kisebbséget, amely elsősorban a kétnyelvű helységnévtáblák miatt került a radikálisok célkeresztjébe - írta a Die Presse osztrák lap. A 2005-07 között kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) egyik vezetője, Slawomir Klosowski kijelentette: „A német kisebbség élősdi”, „fejőstehénnek nézi a lengyel államot”. Példaként hozta fel a német nyelvű oktatására fordított .összegeket. „Ha nem szállunk szembe a német kisebbség túlkapásaival és a sziléziai autonómiamozgalom követeléseivel, akkor rövidesen Koszovóvá válik az ország” - jelentette ki Klosowski. A PiS azt tervezi, hogy januárban hazafias menetet szervez „Ez itt Lengyel- ország!” mottóval az opolei vajdaságban. A PiS-t bevallottan az zavarja, hogy az EU-konform törvény értelmében kétnyelvű helységnévtáblák jelentek meg azokon a településeken, ahol a kisebbséghez tartozók száma eléri a 20%-ot. „A külföldi látogatók azt is hihetik, hogy Németországban járnak” - mondja a PiS. A német nyelvű táblák különösen zavarják azokat a lengyeleket, akik máshonnan települtek át a német kisebbség által lakott területre. Az érintett sziléziai vajdaságokban viszont inkább a tolerancia légkörével lehet találkozni, viszont országos szinten köny- nyen lehet politikai tőkét kovácsolni az állítólagos feszültségekből - mutatott rá az osztrák lap. Kaczynski pártja attól sem riad vissza, hogy a német kisebbséget az ETA baszk terrorista szervezethez hasonlítsa. Holott a lengyelországi német kisebbség folyamatosan zsugorodik. Tíz éve még 153 ezer lengyel állampolgár vallotta magát németnek, 2011 derekán már csak 109 ezer, de közülük is több mint 50% a kettős, „német és lengyel” identitásmegjelölést választotta. A sziléziai kötődésű parlamenti képviselők pártokon átnyúló csoportba tömörülve felhívásban ítélték el a németek elleni gyűlöletkeltő propagandát. „Szilézia kiváló példája az EU-tag Lengyelország toleranciájának” - indokolta a felhívást Henryk Siedlaczek PO- képviselő a Gazeta Wyborcza hasábjain. Rámutatott: Ka- czynskinak már sikerült megzavarnia a lengyel-orosz kapcsolatokat; egy hasonló húzást lengyel-német viszonylatban nem szabad megengedni. KOMMENTAR Pofonok Szerbiának VÍGl ZOLTÁN Két hét alatt két óriási pofont kapott Szerbia: november derekán a hágai nemzetközi törvényszék felmentette Ante Gotovina és Mladen Markacs horvát tábornokokat, majd a héten Ramus Hara- dinaj, a koszovói fegyveres csapatok valamikori vezetője (majd miniszterelnök) és két társa ellen sem talált terhelő bizonyítékot. Gotovina az 1995-ösVihar hadműveletbenjátszott nagy szerepet, amelysoránlegalább 200 ezer horvátországi szerbet üldöztek el otthonaikból. Gotovinát első fokon 24 évre ítélte a bíróság. Haradinajt már másodízben menti fel. A Haradinaj-per végkifejletéről az ítélet előtt a szerb államvezetés már próbálta felkészíteni a közvéleményt, hogy újfent felmentő ítélet születhet- „elfogytak” a vád tanúi: Haradinaj egykori harcostársai, akik ellene vallottak volna, meghaltak. Aki megjelent a bíróság előtt, vallomás helyett inkább arról beszélt, örül, hogy még életben van. Egész családokat irtottak ki Pristinában, amelyek szóba álltak Hágával. A nyomozók közül sem élnek már néhányan, akik a tanúk gyilkosai után kutattak, és nem ágyban, párnák közt haltak meg. A per alatt összesen 19 tanú hunyt el. Amikor Szerbiában azok az emberek tajtékoztak, akikre Hága várt, élükön Szlobodan Miloseviccsel, mégkisebbségben voltak azok, akikszerintHáganemmás, mint egy politikaibíróság, s csak azért hozták létre, hogy egyetlen dolgot bebizonyítson: mindenért, ami a '90-es években történt, kizárólag a szerbek tehetők felelőssé. Az elmúlt bő két hétben viszont azok közül is sokan ellene fordultak, akikmindeddigúgy gondolták, Hágában olyan-amilyen igazságot szolgáltatnak majd, és a bűnösök elnyerikbüntetésüket. Aszerb államvezetés reakciói valamelyest meglepőek. Első felindulásból természetesen illegitimnek nevezték a törvényszéket, arról beszéltek, hogy minden továbbikapcsolatotmegkell szakítani Hágával, denéhánynapelteltével már visszafogottabbak a kijelentések. Egykoron hatalmon lévő politikusok és az ügyészek közül is néhányan a szerb diplomácia mulasztásairól beszélnek. A szerb vezetők hibáztak, amikor nem álltak ki a sajátjaikmellett: ahorvátok, a koszovói albánok, a bosnyákok mind megpróbáltak nyomást gyakorolni Hágára, lobbizni az embereikért. Szerbia ezt nem tette meg. Ennek meglett az eredménye. Néhány százan tütakoztakBelgrád utcáin a két ítélethirdetés után. Javarésztaharcokban odaveszett katonák és civilekhoz- zátartozóivonultakfel, úgy érzik, megbecstelenítették az elesettek emlékét. Erőszaknaknyoma sem volt, mégaretorika szintjén sem. A régió egyik kulcsfontosságú kérdése még mindig a Belgrad és Pristina közötti párbeszéd, a Koszovóval való kiegyezés. Soka nyitott kérdés, a szerb vezetés most arra készül, hogy Haradinaj (az az ember, aki állítólag még könyvet is írt arról, hány szerb és hozzá nem hű albánlegyilkolásáthagytajóvá az 1998/99-es koszovói harcok során) lesz újra Koszovó miniszterelnöke. Vele kellene majd kezet fognia Ivica Dacsics szerb miniszterelnöknek. Alegújabbtörténésekután evidens, hogya tárgyalást nem azonos lelkiállapotban várj ákafelek. Pristina lovon van. A szerző vajdasági újságíró FIGYELŐ Autonómia: „belmagyar vita” Az etnikai pártok szerepéről tartott budapesti konferencián Szarka László történész, egyetemi docens is előadást tartott. A Selye János Egyetem dékánja kiemelte: a nyelvhasználat, az oktatás és kulturális jogok tekintetében történtek ugyan pozitív elmozdulások, de a romániai és szlovákiai etnopolitikai modell ezzel együtt is „képlékeny maradt”. A felvidéki kisebbségi autonómia 1990-től alapvető feladatként jelenik meg, de napirenden tartása „hullámzó intenzitású”. Ha az autonómia csak „a belmagyar vitában nyer értelmet”, akkor a többségi társadalom részéről sem várható fordulat - mutatott rá, kiemelve: különösen igaz volt ez a Magyar Koalíció Pártjára. Hozzátette: Berényi Józsefnél, az immár Magyar Közösség Pártja elnökénél megjelent a válságkezelés eszközeként is az autonómia gondolata. „Antiszemita kelevény” A bécsi magyar nagykövet a Der Standard c. lapban közölt írásában arról számolt be, hogy a kormány milyen lépéseket tett az antiszemitizmus ellen, és árnyaltabb megközelítést kér. Szalay-Bobrovnicz- ky Vince megállapítja, az Or- bán-kormány egy sor intézkedést tett a zsidó közösség érdekében és a hivatalos Magyarország elkötelezetten fellép „az antiszemitizmus kele- vénye ellen”. (MTI)
