Új Szó, 2012. december (65. évfolyam, 277-299. szám)
2012-12-19 / 292. szám, szerda
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2012. DECEMBER 19. www.ujszo.com Gálán Géza halálára Nyáron még hetvenedik születésnapjára írtam köszöntőt, s bár tudtam, hogy beteg, halálhírét mégsem tudom elfogadni. Hihetetlen, hogy egy ember, aki mindig makacs akaratossággal valósította meg, amit eltökélt - nincs többé. Nem mond többet egyéniségéből fakadó szuggesztív módon verset, sem színpadon, sem rádióban. Nem ragad már fényképezőgépet sem kamerát a kezébe, hogy az élet megismételhetetlen pillanatait örökítse meg. Nem ölt fel már több jelmezt, nem rendez színházat, és nem öleli magához többet szeretett gyermekeit sem. Nemcsak családja, hanem a nemzet dolgai felett is mindig őrködő és gondoskodó, véleményt formáló személyisége sokunk számára pótolhatatlan marad. S bár életének nagy részét szülőhazájában élte le, hazája mégsem fogadta Ót vissza. A sors iróniája, hogy Komáromban született magyar állampolgárként, s Budapesten halt meg szlovákként. Többször panaszolta, milyen kálváriát járt meg az előző kormányok idején, hogy visszaszerezze állampolgárságát. Végül is most, amikor könnyen megkaphatta volna, makacs ko- noksággal lemondott róla. Nem tűrte a megaláztatást, nem szerette, ha packáznak vele. Sem az intézmények, sem az emberek. Petőfi jelleme volt számára a mérce. Nem volt gonosz, de aki elbánt vele, azt nem hagyta megtorlás nélkül. Hét évtizednyi tartalmas életet élt. Szeretett és tudott élni. Keresztény neveltetést kapott, bár az egyház dogmáit felülírta, sajátosan értelmezte. Istenhívőként nevelte népes családjai gyermekeit, a keresztény értékrend volt vezérlő elve. Fiatal kora óta lelkes szervezője volt a felvidéki magyar közéletnek és kultúCalán Géza (1942-2012) rának. Pozsonyban szerzett színészdiplomát, Prágában Miloš Forman tanítványaként filmrendezőit. Elsők közt volt Pozsonyban videó-stúdiója. Az összeférhetetlen színházi világ több társulatában dolgozott. Többek között Komáromban volt Rómeó, Kassán rendezett kortárs szlovák drámát, a budapesti színházi munkái közül a 25-ik Színházban Gyurkó László: Vörös zsoltár és a Honvéd művész- együttes színházi társulatában Nyíró József: A Jézus-faragó emberében nyújtott emlékezetes alakításai jutnak eszembe. Saját társulatot is alapított, színháztörténeti eseménynek számítanak a Zselízen nyaranta megvalósított Szabad-téri Színház előadásai neves magyarországi művészek részvételével. Kevés barátja volt, de akit megkedvelt, azzal mindig megosztotta gondjait, bajait, őszinte ragaszkodással közeledett hozzájuk. Több éve, már nemcsak művészként tevékenykedett, de bemerészkedett a vállalkozás fortélyos világának labirintusába is. Igazi éltető eleme a színház, a nemzet sorsa (és sportja), a magyarság jövőjének kérdése volt. Mindig voltak nagyívü elképzelései, tervei. A haza-ház gondolatsort már a mennyei birodalomban tervezi tovább. Meggyőződésem, hogy ez is megvalósul. Havasi Péter Számtalan játék- és tévéfilmben játszott Elhunyt Horváth Sándor TALLÓSl BÉLA Életének 81. évében elhunyt Horváth Sándor Jászai Mari-díjas színészművész. Pereden született 1932-ben. A budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után több vidéki színházban játszott. 1970-től lett „budapesti színész”: a József Attila Színház tagja volt egészen nyugdíjba vonulásáig. Tizenöt évig a Színész Szakszervezet elnöke volt. 1990-ben az MDF országgyűlési képviselőjelöltje, valamint a II. kerület önkormányzati képviselője volt. Gyönyörű beszédével és joviális megjelenésével számtalan legendás játék- és tévéfilmnek volt összetéveszthetetlen alakja. Bármilyen figurát formált meg, alapos emberismerettel pontos, letisztult karakterekké alakította őket. Csak néhány cím a jelentős filmek közül: Zöld dió, Szindbád, Mak(1932-2012) (Képarchívum) ra, Árvácska, Az ötödik pecsét, Ábel Amerikában, A közös bűn, 141 perc a befejezetlen mondatból, vagy a Szőnyi G. Sándor rendezte Mednyánszky, melyben Mednyánszky Lászlót alakította. Tévés szerepeiből elég megemlíteni a sorozatokat: Bors, Vivát, Benyovszky!, Kántor, Szomszédok s végül az Öregberény. Egyre többen érdeklődnek a Nyújtsd a kezed! Országos Roma Szavalóverseny iránt Kis roma sikertörténet „Először voltak fenntartásaim a Nyújtsd a kezed! Országos Roma Szavalóversennyel szemben, ugyanis nem szeretem a szegregációt - de lassan eltűntek, ugyanis sok tehetséges fiatallal találkoztam, akik egymás társaságában valószínűleg még jobban megnyílnak” - mondta Ádám Zita, a Szlovákiai Magyar Pedagógus Szövetség országos alelnöke a nyolcadszor megrendezett rimaszé- csiversenyt értékelve. JUHÁSZ DÓSA JÁNOS A történet 1999-ben kezdődött, amikor Reisz Éva, a rima- szécsi alapiskola akkori igazgatónője a már akkor is zömmel roma gyerekek látogatta intézmény nevében kísérleti jelleggel országos roma szavalóversenyt szervezett. Nemcsak a régióból, hanem Nyugat- és Ke- let-Szlovákiából is érkeztek diákok, olyan elszánt pedagógusok kíséretében, akik fantáziát láttak a rimaszécsi ötletben, s megkeresték azokat a tehetséges gyerekeket, akik közül néhányat már a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Versenyre is beneveztek. Vavrek István, a főszervező Temipe Polgári Társulás vezetője Rimaszéccsel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy élő példaként állhat mindannyiuk elé, az egyetlen kitörési lehetőség ugyanis a tanulás, s nem véletlenül követte pedagógus édesapja példáját. ,Ahogy én elértem valamit, s most a katedrán állhatok, ugyanezt ti is elérhetitek. S bebizonyíthatjátok, hogy van kiút, s ez a verseny egyúttal arra is remek bizonyíték lehet, hogy nemcsak énekelni és táncolni tudunk, de más műfajokban, a vers- és prózamondásban is alkothatunk maradandód’ - üdvözölte bevezetőjében a megjelent 84 versenyzőt Vavrek. A versenyt 2001-ben és 2003-ban is megrendezte a rimaszécsi alapiskola, majd miután az igazgatónőt eltávolították a székéből, többéves szünet következett. 2008-ban a Temipe Polgári Társulás, amely akDíjátadó nagykabátban kor már délutáni iskolát működtetett a községben, úgy döntött, felújítja a rendezvényt, amelyet országos, de már évente megvalósuló rendezvénynek hirdetett meg. A jelentkezők száma fokozatosan nőtt. Idén már 91 diákot neveztek be, akik közül a hideg idő ellenére 84 el is jött. S nem lehet elégszer hangsúlyozni, azokból az iskolákból érkeztek, ahol a pedagógusok külön is foglalkoznak a roma gyerekekkel, s keresik bennük is a tehetséget. A verseny a hagyományokra való tekintettel maradt Rimaszécsen, noha a körülmények nem épp ideálisak. A tavalyi évhez hasonlóan idén is fagyos kultúrház várta a versenyzőket, sőt a helyi községi hivatal nem átallott még foglalót is kérni a jéghideg teremért. Mint Ádám Zita, a zsűri egyik elnöke kiértékelésében hangsúlyozta, ami nem változott az előző évekhez viszonyítva, az a hideg, amely mind a versenyzőket, mind a zsűrit kedvezőtlenül befolyásolta. „Nem lehet nagykabátban, vacogó fogakkal verset mondani” - üzente a helyieknek. Ádám Zita hangsúlyozta, komoly eredményeket elsősorban ott lehet elérni, ahol a szülő és a pedagógus, vagyis a család és az iskola együttműködik, s közösen gondolkodik a gyerek jövőjéről. Vannak erre nagyon szép példák, s ezért is hozta el a rendezvényt támogató Pozsonyi Magyar Intézet a hejőke- resztúri modellt, amelyet Ko- vácsné dr. Nagy Emese, az ottani alapiskola igazgatónője mutatott be. Az ott kidolgozott modell a cigány származású és/vagy szocio-kulturálisan hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatására és szocializációs folyamataik segítésére szolgál. Á magyar intézet biztosította a verseny utáni táncházat is, amelyhez a zenét és a táncot a Szőttes tagjai szolgáltatták. Ádám Zita szólt arról is, hogy igen változatos volt a repertoár, s külön értékelte azokat a versenyzőket, akik roma irodalmat hoztak. Elhangzottak cigány mesék, de Choli Da- róczi József verse is. ,A legjobbak akár a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Versenyen is megállnák a helyüket” - mondta. Áz elmúlt évhez viszonyítva jó hír, hogy ismét akadt jelentkező a középiskolások között (két éve Kassáról, roma anyanyelvű középiskolások érkeztek a versenyre), a rimaszombati Egyesített Szakközépiskola két diákja is benevezett, s ahogy tanárnőjük, Lévay Marek Adrienn megjegyezte - örömmel jöttek, egy pillanatig sem kellett őket nógatni. Vavrek István, a Temipe Polgári Társulás elnöke elmondta, amikor megkeresték őket örömmel vállalták a szavalóversenyt, de mivel a helyiek által biztosított körülmények nem megfelelőek, gondolkodnak azon, hogy jövőre más helyszínt keressenek a versenynek. A verseny eredményei I. kategória - vers: 1. Krága Vivien, 2. Horvát Alex és Váradi Sára, 3. Váradi Róbert és Bari József. Különdíj: Lázok René I. kategória - próza: 1. Ruszó Viktória, 2. Váradi Barbara, 3. Horváth Elizabeth és Horváth Emese II. kategória - vers: 1. Máté Diana, 2. Balog Evelin, 3. Brindzák Rebeka. Különdíj: Váradi Evelin és Berki Noémi II. kategória - próza: 1. Galamb Krisztián, 2. Porteleki Géza és Agócs Alex, 3. Páko Zoltán és Tamás Júlia. Különdíj: Szajkó Kamilla és Danyi Tünde III. kategória-vers: 1. Oláh Lídia, 2. Lakatos Diána, 3. Rácz Graciána. Különdíj: Váradi Szabina III. kategória - próza: 2. Bikkes Larissza. Különdíj: Balázs Mercédesz IV. kategória - vers: 1. Balog Krisztián, 2. Seres Péter. A Warhol-művek cenzúrája azért meglepő, mert Mao kultusza virágzik Kína nagyvárosaiban Mao Ce-tung betiltva MT1-H1R Sanghaj. Andy Warhol kínai kiállításán nem szerepelhet a művész Mao Ce-tungról, a Kínai Kommunista Párt vezetőjéről készült tíz kép, azok bemutatását ugyanis a pekingi kulturális minisztérium nem engedélyezte. Ä lépés azért meglepő, mert Mao Ce-tung kultusza virágzik Kína nagyvárosaiban: számos boltban lehet kapni az ország egykori első emberét ábrázoló pólókat, festményeket, kulacsokat, hűtőmágneseket, de akár Maós hamutálat vagy söralátétet is vehetnek a vörös nosztalgiát érzők. A cenzúra ellenére a szervezők komoly sikert várnak a kiállítástól, mintegy kétmillió látogatóra számítanak. Andy Warhol eddigi legnagyobb vándorló kiállításán több mint 300 alkotást, szitanyomatokat, fotókat, rajzokat, 3 dimenziós installációkat és kísérleti filmeket mutatnak be. Ezeket nem láthatják Sanghajban (Képarchívum)
