Új Szó, 2012. december (65. évfolyam, 277-299. szám)

2012-12-19 / 292. szám, szerda

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2012. DECEMBER 19. www.ujszo.com Gálán Géza halálára Nyáron még hetvenedik születésnapjára írtam kö­szöntőt, s bár tudtam, hogy beteg, halálhírét mégsem tu­dom elfogadni. Hihetetlen, hogy egy ember, aki mindig makacs akaratossággal való­sította meg, amit eltökélt - nincs többé. Nem mond többet egyéni­ségéből fakadó szuggesztív módon verset, sem színpa­don, sem rádióban. Nem ra­gad már fényképezőgépet sem kamerát a kezébe, hogy az élet megismételhetetlen pillanatait örökítse meg. Nem ölt fel már több jelmezt, nem rendez színházat, és nem öleli magához többet szeretett gyermekeit sem. Nemcsak családja, hanem a nemzet dolgai felett is min­dig őrködő és gondoskodó, véleményt formáló személyi­sége sokunk számára pótol­hatatlan marad. S bár életé­nek nagy részét szülőhazájá­ban élte le, hazája mégsem fogadta Ót vissza. A sors iró­niája, hogy Komáromban született magyar állampol­gárként, s Budapesten halt meg szlovákként. Többször panaszolta, milyen kálváriát járt meg az előző kormányok idején, hogy visszaszerezze állampolgárságát. Végül is most, amikor könnyen meg­kaphatta volna, makacs ko- noksággal lemondott róla. Nem tűrte a megaláztatást, nem szerette, ha packáznak vele. Sem az intézmények, sem az emberek. Petőfi jel­leme volt számára a mérce. Nem volt gonosz, de aki el­bánt vele, azt nem hagyta megtorlás nélkül. Hét évtizednyi tartalmas életet élt. Szeretett és tudott élni. Keresztény neveltetést kapott, bár az egyház dogmá­it felülírta, sajátosan értel­mezte. Istenhívőként nevelte népes családjai gyermekeit, a keresztény értékrend volt ve­zérlő elve. Fiatal kora óta lel­kes szervezője volt a felvidéki magyar közéletnek és kultú­Calán Géza (1942-2012) rának. Pozsonyban szerzett színészdiplomát, Prágában Miloš Forman tanítványaként filmrendezőit. Elsők közt volt Pozsonyban videó-stúdiója. Az összeférhetetlen színházi világ több társulatában dol­gozott. Többek között Komá­romban volt Rómeó, Kassán rendezett kortárs szlovák drámát, a budapesti színházi munkái közül a 25-ik Szín­házban Gyurkó László: Vörös zsoltár és a Honvéd művész- együttes színházi társulatá­ban Nyíró József: A Jézus-fa­ragó emberében nyújtott em­lékezetes alakításai jutnak eszembe. Saját társulatot is alapított, színháztörténeti eseménynek számítanak a Zselízen nyaranta megvalósí­tott Szabad-téri Színház elő­adásai neves magyarországi művészek részvételével. Kevés barátja volt, de akit megkedvelt, azzal mindig megosztotta gondjait, bajait, őszinte ragaszkodással köze­ledett hozzájuk. Több éve, már nemcsak művészként te­vékenykedett, de bemerész­kedett a vállalkozás fortélyos világának labirintusába is. Igazi éltető eleme a szín­ház, a nemzet sorsa (és sport­ja), a magyarság jövőjének kérdése volt. Mindig voltak nagyívü elképzelései, tervei. A haza-ház gondolatsort már a mennyei birodalomban ter­vezi tovább. Meggyőződé­sem, hogy ez is megvalósul. Havasi Péter Számtalan játék- és tévéfilmben játszott Elhunyt Horváth Sándor TALLÓSl BÉLA Életének 81. évében elhunyt Horváth Sándor Jászai Mari-dí­jas színészművész. Pereden szü­letett 1932-ben. A budapesti Színház- és Filmművészeti Fő­iskola elvégzése után több vi­déki színházban játszott. 1970-től lett „budapesti szí­nész”: a József Attila Színház tagja volt egészen nyugdíjba vonulásáig. Tizenöt évig a Szí­nész Szakszervezet elnöke volt. 1990-ben az MDF országgyű­lési képviselőjelöltje, valamint a II. kerület önkormányzati kép­viselője volt. Gyönyörű beszé­dével és joviális megjelenésével számtalan legendás játék- és té­véfilmnek volt összetéveszthe­tetlen alakja. Bármilyen figurát formált meg, alapos emberis­merettel pontos, letisztult ka­rakterekké alakította őket. Csak néhány cím a jelentős filmek közül: Zöld dió, Szindbád, Mak­(1932-2012) (Képarchívum) ra, Árvácska, Az ötödik pecsét, Ábel Amerikában, A közös bűn, 141 perc a befejezetlen mon­datból, vagy a Szőnyi G. Sándor rendezte Mednyánszky, mely­ben Mednyánszky Lászlót alakí­totta. Tévés szerepeiből elég megemlíteni a sorozatokat: Bors, Vivát, Benyovszky!, Kán­tor, Szomszédok s végül az Öregberény. Egyre többen érdeklődnek a Nyújtsd a kezed! Országos Roma Szavalóverseny iránt Kis roma sikertörténet „Először voltak fenntartá­saim a Nyújtsd a kezed! Országos Roma Szavaló­versennyel szemben, ugyanis nem szeretem a szegregációt - de lassan eltűntek, ugyanis sok te­hetséges fiatallal találkoz­tam, akik egymás társasá­gában valószínűleg még jobban megnyílnak” - mondta Ádám Zita, a Szlovákiai Magyar Peda­gógus Szövetség országos alelnöke a nyolcadszor megrendezett rimaszé- csiversenyt értékelve. JUHÁSZ DÓSA JÁNOS A történet 1999-ben kezdő­dött, amikor Reisz Éva, a rima- szécsi alapiskola akkori igazga­tónője a már akkor is zömmel roma gyerekek látogatta in­tézmény nevében kísérleti jel­leggel országos roma szavaló­versenyt szervezett. Nemcsak a régióból, hanem Nyugat- és Ke- let-Szlovákiából is érkeztek di­ákok, olyan elszánt pedagógu­sok kíséretében, akik fantáziát láttak a rimaszécsi ötletben, s megkeresték azokat a tehetsé­ges gyerekeket, akik közül né­hányat már a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Versenyre is beneveztek. Vavrek István, a főszervező Temipe Polgári Társulás veze­tője Rimaszéccsel kapcsolat­ban hangsúlyozta, hogy élő példaként állhat mindannyiuk elé, az egyetlen kitörési lehető­ség ugyanis a tanulás, s nem vé­letlenül követte pedagógus édesapja példáját. ,Ahogy én elértem valamit, s most a ka­tedrán állhatok, ugyanezt ti is elérhetitek. S bebizonyíthatjá­tok, hogy van kiút, s ez a ver­seny egyúttal arra is remek bi­zonyíték lehet, hogy nemcsak énekelni és táncolni tudunk, de más műfajokban, a vers- és prózamondásban is alkotha­tunk maradandód’ - üdvözölte bevezetőjében a megjelent 84 versenyzőt Vavrek. A versenyt 2001-ben és 2003-ban is megrendezte a ri­maszécsi alapiskola, majd mi­után az igazgatónőt eltávolítot­ták a székéből, többéves szünet következett. 2008-ban a Temi­pe Polgári Társulás, amely ak­Díjátadó nagykabátban kor már délutáni iskolát működtetett a községben, úgy döntött, felújítja a rendezvényt, amelyet országos, de már éven­te megvalósuló rendezvénynek hirdetett meg. A jelentkezők száma fokoza­tosan nőtt. Idén már 91 diákot neveztek be, akik közül a hideg idő ellenére 84 el is jött. S nem lehet elégszer hangsúlyozni, azokból az iskolákból érkeztek, ahol a pedagógusok külön is foglalkoznak a roma gyerekek­kel, s keresik bennük is a tehet­séget. A verseny a hagyomá­nyokra való tekintettel maradt Rimaszécsen, noha a körülmé­nyek nem épp ideálisak. A tava­lyi évhez hasonlóan idén is fa­gyos kultúrház várta a verseny­zőket, sőt a helyi községi hivatal nem átallott még foglalót is kérni a jéghideg teremért. Mint Ádám Zita, a zsűri egyik elnöke kiértékelésében hangsúlyozta, ami nem válto­zott az előző évekhez viszo­nyítva, az a hideg, amely mind a versenyzőket, mind a zsűrit kedvezőtlenül befolyásolta. „Nem lehet nagykabátban, va­cogó fogakkal verset mondani” - üzente a helyieknek. Ádám Zita hangsúlyozta, komoly eredményeket elsősorban ott lehet elérni, ahol a szülő és a pedagógus, vagyis a család és az iskola együttműködik, s kö­zösen gondolkodik a gyerek jö­vőjéről. Vannak erre nagyon szép példák, s ezért is hozta el a rendezvényt támogató Pozso­nyi Magyar Intézet a hejőke- resztúri modellt, amelyet Ko- vácsné dr. Nagy Emese, az ot­tani alapiskola igazgatónője mutatott be. Az ott kidolgozott modell a cigány származású és/vagy szocio-kulturálisan hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatására és szocializá­ciós folyamataik segítésére szolgál. Á magyar intézet biz­tosította a verseny utáni tánc­házat is, amelyhez a zenét és a táncot a Szőttes tagjai szolgál­tatták. Ádám Zita szólt arról is, hogy igen változatos volt a re­pertoár, s külön értékelte azo­kat a versenyzőket, akik roma irodalmat hoztak. Elhangzot­tak cigány mesék, de Choli Da- róczi József verse is. ,A legjob­bak akár a Tompa Mihály Or­szágos Vers- és Prózamondó Versenyen is megállnák a helyüket” - mondta. Áz elmúlt évhez viszonyítva jó hír, hogy ismét akadt jelent­kező a középiskolások között (két éve Kassáról, roma anya­nyelvű középiskolások érkez­tek a versenyre), a rimaszom­bati Egyesített Szakközépisko­la két diákja is benevezett, s ahogy tanárnőjük, Lévay Ma­rek Adrienn megjegyezte - örömmel jöttek, egy pillanatig sem kellett őket nógatni. Vavrek István, a Temipe Polgári Társulás elnöke el­mondta, amikor megkeresték őket örömmel vállalták a sza­valóversenyt, de mivel a helyi­ek által biztosított körülmé­nyek nem megfelelőek, gon­dolkodnak azon, hogy jövőre más helyszínt keressenek a ver­senynek. A verseny eredményei I. kategória - vers: 1. Krága Vivien, 2. Horvát Alex és Váradi Sára, 3. Váradi Róbert és Bari József. Különdíj: Lázok René I. kategória - próza: 1. Ruszó Viktória, 2. Váradi Barbara, 3. Horváth Elizabeth és Horváth Emese II. kategória - vers: 1. Máté Diana, 2. Balog Evelin, 3. Brin­dzák Rebeka. Különdíj: Váradi Evelin és Berki Noémi II. kategória - próza: 1. Galamb Krisztián, 2. Porteleki Géza és Agócs Alex, 3. Páko Zoltán és Tamás Júlia. Különdíj: Szajkó Kamilla és Danyi Tünde III. kategória-vers: 1. Oláh Lídia, 2. Lakatos Diána, 3. Rácz Graciána. Különdíj: Váradi Szabina III. kategória - próza: 2. Bikkes Larissza. Különdíj: Balázs Mercédesz IV. kategória - vers: 1. Balog Krisztián, 2. Seres Péter. A Warhol-művek cenzúrája azért meglepő, mert Mao kultusza virágzik Kína nagyvárosaiban Mao Ce-tung betiltva MT1-H1R Sanghaj. Andy Warhol kínai kiállításán nem szerepelhet a művész Mao Ce-tungról, a Kí­nai Kommunista Párt vezetőjé­ről készült tíz kép, azok bemu­tatását ugyanis a pekingi kultu­rális minisztérium nem enge­délyezte. Ä lépés azért meglepő, mert Mao Ce-tung kultusza virágzik Kína nagyvárosaiban: számos boltban lehet kapni az ország egykori első emberét ábrázoló pólókat, festményeket, kula­csokat, hűtőmágneseket, de akár Maós hamutálat vagy sör­alátétet is vehetnek a vörös nosztalgiát érzők. A cenzúra ellenére a szerve­zők komoly sikert várnak a kiál­lítástól, mintegy kétmillió láto­gatóra számítanak. Andy War­hol eddigi legnagyobb vándor­ló kiállításán több mint 300 al­kotást, szitanyomatokat, fotó­kat, rajzokat, 3 dimenziós ins­tallációkat és kísérleti filmeket mutatnak be. Ezeket nem láthatják Sanghajban (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents