Új Szó, 2012. december (65. évfolyam, 277-299. szám)
2012-12-19 / 292. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. DECEMBER 19. Vélemény És háttér 7 Csehországban végbemegy a szekularizáció, Szlovákiában senki sem forszírozza Fal állam és egyház között Robert Bezák nagyszombati érsek leváltását és mindazt, ami azóta körülötte zajlik, tekinthetnénk akár a katolikus egyház belső ügyének is, ha az állam évente nem fordítana 22 millió eurót a működtetésére és nem kötne vele szerződéseket. MARIÁN LEŠKO Már feljelentésekkel is megtámogatták azt a gyanút, hogy az egyházi vagyont olyan dolgokra is felhasználják, amelyeknek az égvilágon semmi közük nincs a fenntartásához és működtetéséhez. Róbert Bezák leváltott érsektől megtudhattuk, 2009 szeptembere óta hiába kérlelte a Vatikánt, legyen segítségére, hogy anyagilag rendbe tegye és kitakaríthassa azt az augiá- szi istállót, amit a nagyszombati egyházmegyében talált. Megbízható források állítják, akkora méreteket öltött ott a pazarlás és pénzszórás, hogy az állami intézményeknek gondot jelentene ekkora összegeket elköltetni. Az egyházmegye ezt aligha engedné meg, ha magának kellene előteremtenie a napi betevőt, és nem lenne meg az a biztonsága, hogy az állam folyósítja az egyházfiak bérét, fizeti a járulékokat és hozzájárul az érseki hivatal működtetéséhez. Szlovákia visszaadta az egyházak vagyonát, de az állam és az egyházak szétválasztását valahogy nem forszírozza, mint Csehország. Ott tizenöt éves késéssel kapták vissza az egyházi vagyonokat, azzal a feltétellel, hogy állami támogatásuk a következő 17 évben fokozatosan a nullára csökken. Szlovákiában ilyesmiről egyelőre szó sincs. 2006-ban azért esett szét a kormány, mert a KDH makacsul ragaszkodott hozzá, hogy Szlovákia kössön államközi szerződést a Vatikánnal a lelAz egyházmegye szórta a pénzt, az állami intézményeknek is gondot jelentene ekkora összegek elköltése. kiismereti szabadságról. Tehát az ország nem saját törvényével garantált volna egy alapvető emberi jogot, hanem államközi szerződéssel. Méghozzá egy olyan intézménnyel kötött szerződéssel, amelynek belső törvényei és normái - mint azt Bezák érsek leváltásakor is megtapasztalhattuk - jelentősen eltérnek a demokratikus és ellenőrizhető szervezetek működési normáitól és szabályaitól. A Bezák-ügy felszínre hozta, mennyire kockázatos az államnak és az egyháznak olyan területeket érintő szerződéseket aláírni, amelyek az ország hétköznapi életét érintik. Az alkotmány szerint a Szlovák Köztársaság egyetlen ideológiához vagy valláshoz sem kötődő demokratikus ország. Amíg nem kerül sor az állam és az egyházak szétválasztására, ez a kitétel nem teljesen igaz. Jogállamban pedig a valóságot kellene tükröznie az alkotmánynak. A szerző a Trend hetilap politikai kommentátora JEGYZET Zokni? VERES ISTVÁN Igaz, hogy Oláh Gergő megnyerte az X Faktort, az RMDSZ pedig, mint kiderült, nem lép kormányra, a karácsonyt megelőző hét legfontosabb kérdése viszont idén is az, hogy illik-e zoknit ajándékozni szeretteinknek. A zokni a lélek tükre. A régi indián mondás ma is érvényes, viszonylag pontos képet kaphatunk ugyanis egy ember személyiségéről, ha belepillantunk zoknikészletébe. Talán ezért tartjuk legtöbben a zoknikat a kettesszekrény vagy a komód legbelső, legárnyékosabb sarkában. Meg hát vannak dolgok, amelyeket nem szokás ajándékba adni. Olyan használati tárgyakról van szó, amelyeket használójuk személyes, sokszor egészen intim szempontok alapján választ ki magának. Ilyen az alsónadrág, a pipa, a bicska, a vécéülőke és a horgász- felszerelés. Na és persze a zokni. A tájainkon meghonosodott ajándékozási szokásokból kifolyólag a zokniajándéknak igen-igen nehéz ellenállni. A boltokban - akár a szirének szigetén - rengeteg divatos jópofa zokni kínálja magát. Az ember ránéz, és arra gondol: megveszem, oszt legalább ez is letudva. Pedig egy OECD-kimutatás szerint az ajándékba adott zoknik 82 százaléka nem ér célt. Nem fogják viselni (molyosodni vagy dohosodni hagyják a szekrényben), illetve a család egy kevésbé igényes tagja (kutya, postás, szerető) kezdi el viselni, gyakran szükségből. Néhány év elteltével ezek a szükségzoknik még lejjebb csúsznak a ruhatárak kasztrendszerében: alkalmi felmosórongy, macskaalom-alkotó- rész vagy megrongálódott vízvezeték tömítése lesz belőlük. Vagy fél évtizede élték virágkorukat az ujjas zoknik, elterjedtebb nevükön a lábtyűk. Aztán kikoptak ezek is, persze csak átvitt értelemben. Szóval aki mindezek ellenére úgy dönt, mégis zoknival lepi meg valamelyik hozzátartozóját, legyen körültekintő, és főleg kreatív. Ez utóbbi kimerülhet abban, ha az ajándék zokni szárára jövőbeni viselőjének nevét hímezik (például Józsi). Ha pedig erre sem futja, legalább minőségi pamutzoknit válasszunk. A műszálasak ugyanis rendkívül kellemetlen lábszagot eredményeznek, ezt pedig sok esetben maga az ajándékozó is megszenvedi. Meg az sem jó, ha szorít a szára. KOMMENTÁR A vén diák karácsonya SZOMBATHY PÁL A magyar miniszterelnök inti frakciój át: nyugi, a diáktüntetésnek karácsonyra úgyis vége. Emlékszem egy fazonra, aki remegve várta a télapót, az őszödi ősz után. Nem párhuzam, csak egyezések: szakadozott, rosszkedvű, magas tűrőképességű magyar társadalom, amely néha felrobban a kézben. Egy hét, egy vezető, többféle döntés ugyanarról, egy növekvő ellentáborral. Ráadásnak kultúrharc a fenyő alá. A magyar felsőoktatás forrongását nem érdemes egybekeverni a kultúrterep csatáival. Utóbbi fronton a kép vegyes: tehetséges rendező-direktor vált tehetséges rendező-direktort a Nemzeti élén, hisztéria közepette, de indokolt fenntartásokkal is, amennyiben az új vezető hátán érkező politikai bolhák csípnének a teátrumba. Egyértelműbb ügy az önálló konzervatív vezető kisöprése a Műcsarnokból, ott einstandolás folyik kinyilatkoztatásokkal - egy olyan oldalaktól független jelenség, amelynek veszélyéről Szörényi Levente beszélt a Heti Válaszban: aminőség legyűrése érdekhálózatok éhségével. Mintha a lengyel jobboldal belső világnézeti konfliktusai fes- lenének fel: csak itt a Fideszen belül, ami ott TuskPO-ja és Ka- czinski PiS-e között feszül. Jobboldali, konzervatív, nemzeti, liberális: hitvallások keverednek különféle kombinációkban. A diáktüntetések más lapra tartoznak: kilátások nélküli, bizonytalanságba ugró generációs csoportnak lett elege arrogáns hatalmi átalakításból. A hitel ma Magyarországon szitokszó, ragályt jelöl, amely felfalja az ember jövőjét. A megszépítő eufemizmusok (tandíjakmárpedig nincsenek, mint boszorkányok sem) felidegesítettéka fésületlen viselkedésre adó korosztályt. A konfliktus Orbán Viktor jövőjét is kikezdheti: ezt az ütközést a történelem is visszaadja a negyedszázada hetyke, ma inkább kevélységre hajlamos vezetőnek. Néhány politikailag megbízható jó tanuló vattaember terrorelhárítók- tól védett romkocsmában mereng a vén diákvezérrel: azért ez a hanyatlás képe. Presztízsveszteség lenne őszintén megvallani: elrontottuk? A politikai hiba beismerésének képessége nem gyengeség jele, sőt éppen az erőé, a nívóé, a magabiztosságé. Ä nemzeti konzultáció nem cirkusz, ha komolyan akarjuk venni magunkat és a szavazókat; ellenben odafigyelés a véleményekre, az érintettek észrevételeire, felmordulásaira. Hátha másnak is lehet igaza olykor- kétharmad nélkül is. A szerző magyarországi publicista FIGYELŐ Teljesíthetetlen feltétel Olyan feltételt fogalmazott meg az RMDSZ számára a román választások győztese, az USL - a liberálisok javaslatára - amelyet egy kisebbségi politikai alakulat nem tud teljesíteni. Azzal, hogy jelezte, a kormányra kerülés ára Románia nemzetállamként való elismerése az alkotmánymódosítás alkalmával, „rövidre zárta” a koalíciós tárgyalásokat az RMDSZ-szel. - Értékelni kell Victor Ponta gesztusát, amellyel felajánlotta a közös kormányzást. Hogy erre nem kerülhetett sor, az azért van, mert Ponta javaslatát a Szociálliberális Szövetségen belül leszavazták. Ez is bizonyítéka annak, hogy nem szeretnek, de alkalomadtán szükségük van ránk - nyüat- kozta Máté András Levente RMDSZ-képviselő. Elsősorban Crin Antonescu és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) volt az, amely kifogásokat emelt az RMDSZ kormányzati részvétele ellen, ők támasztották azt a teljesíthetetlen feltételt is, hogy ismerje el, Románia egységes nemzetállam. (Szabadság) A válság vétlen áldozatai Az előző nemzedékek hibái miatt a mai fiatalokat sújtó és egyre nagyobb méreteket öltő munkanélküliség a legnagyobb probléma az Európai Unióban, a közösségnek azonban minden adottsága megvan ennek kezeléséhez - mondta Angela Merkel. A német kancellár szerint a fiatal munkanélküliek a válság vétlen áldozatai, az előző nemzedékek hibái miatt nem jutnak álláshoz. Ez az EU legnagyobb problémája mondta a kancellár külföldi újságíróknak tartott sajtótájékoztatóján. Hozzátette: az EU a világ népességének csupán 7%-át adja, a globális hazai összterméknek (GDP) pedig ugyan a 25%-át állítja elő, de a globális szociális kiadások 40-50%át is az EU lakossága kapja. „Ezt kell mindennap megtermelni”, ami nem sikerülhet, ha a pénzügyi piacok nem bíznak az EU-ban. Ezért a válságkezelést és az integráció elmélyítését célzó reformokat folytatni kell - mondta Merkel. (MTI)- Jézus melyik tanításában szerepel, hogy a szünnapjára költsük el az utolsó fillérünket is?!
