Új Szó, 2012. december (65. évfolyam, 277-299. szám)
2012-12-15 / 289. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2012. DECEMBER 15. www.ujszo.com RÖVIDEN Liberman lemondott Jeruzsálem. Bár még tegnap reggel is cáfolta, később mégis lemondott tisztségéről Avigdor Liberman izraeli külügyminiszter. Egy régi ügy miatt csalás és bizalommal való visszaélés címén emeltek ellene vádat. Liberman elektronikus levelében közölte: bár nem követett el bűncselekményt, úgy döntött, hogy lemond külügyminiszteri és miniszterelnök-helyettesi tisztségéről. Egyben reményét fejezte ki, hogy mielőbb sikerül tisztáznia magát. Az eddigi felmérések szerint a Liberman vezette Jiszráel Béténu nacionalista jobboldali párt és Benjámin Netanjahu várhatóan győz a január 22-i parlamenti választásokon. Egyelőre nem tudni, hogy Liberman távozása milyen hatással lesz az esélyeikre. (MTI) Fejlesztenek az oroszok Moszkva. Oroszország új interkontinentális ballisztikus rakéta fejlesztésén dolgozik, amely képes lesz a kiépülőben lévő amerikai globális rakétapajzs és más leendő védelmi rendszerek leküzdésére. Ezt tegnap jelentette be Szer- gej Karakajev vezérezredes, az orosz hadászati rakétaerők parancsnoka. Elmondta, az új, folyékony hajtóanyagú rakéta prototípusával már több tesztet is végrehajtottak. Azt állította, a már rendelkezésre álló technológiai lehetőségekkel élve, minimális költséggel és viszonylag gyorsan, 2018-2020-ra hadrendbe állítható az új rakétarendszer. Annak típusát azonban az orosz állami hírügynökség jelentése szerint egyszer sem nevezte meg. (MTI) A NAÜ túlzott optimizmusa Bécs. Januárban megszülethet a megegyezés Irán és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) között a nukleáris létesítmények ellenőrzéséről - közölte a szervezet főigazgató-helyettese tegnap, te- heráni tárgyalásai után. Herman Nackaerts szerint január 16-án akár véglegesíthetik is az ellenőrzések keretfeltételeiről szóló megállapodást. Irán ezt a megegyezést előfeltételként szabta ahhoz, hogy a NAÜ ellenőreit bebocsássa bizonyos létesítményeibe. A régóta tartó egyeztetések mindeddig kudarcba fulladtak. Nagyon fontos: Nackaerts közölte, amegál- lapodás kiterjed a parcsini létesítményre is. (MTI) London most először vádolta meg gyilkosságban való részvétellel az orosz kormányt Litvinyenko a brit MI6-nak dolgozott Árnyéka lett önmagának. Litvinyenko a kórházi ágyon pár nappal a halála előtt. (Képarchívum) ÖSSZEFOGLALÓ London/Moszkva. A brit külső hírszerzés (MI6) fizetett ügynöke volt Alekszandr Litvinyenko, az orosz állambiztonsági szolgálat (FSZB) egykori tisztje, akit hat éve Londonban sugárzó anyaggal megöltek. Egyebek mellett ez is elhangzott a jövő tavasszal kezdődő teljes körű brit jogi vizsgálat előkészítéseként tartott csütörtöki bírósági tényismertetésen. Olyan, eddig szintén titkosan kezelt brit kormányzati dokumentumokat is bemutattak, amelyek arról tanúskodnak, hogy hivatalos londoni vélemény szerint Litvinyenko meggyilkolásában része volt az orosz kormánynak. Alekszandr Luka- sevics orosz külügyi szóvivő ezt tegnap délután megalapozatlan vádaskodásnak minősítette. Litvinyenkót, az FSZB volt alezredesét - aki 12 éve Londonba szökött és az orosz vezetés politikáját súlyosan bíráló nyilatkozatokat tett - 2006 novemberében polónium 210-es sugárzó izotóppal ölték meg. A mérgező anyagot a Yard vizsgálata szerint Litvinyenko teájába csempészték az USA londoni nagykövetségének közvetlen közelében lévő elegáns Millennium Hotel báljában, ahol a dezertér ex- ügynök 2006. november 1-jén két másik orosszal találkozott. Nagy-Britannia 2007-ben vádat emelt a fő gyanúsított, Litvinyenko egyik teapartnere és volt ügynöktársa, Andrej Lugovoj ellen, akit odahaza nem sokkal később parlamenti képviselőnek választottak. Moszkva elzárkózott Lugovoj kiadatásától, ezt diplomaták kölcsönös kiutasítása követte, és a két ország viszonya azóta is fagyos. De csak most először hozott a brit kormány nyilvánosságra olyan adatokat, amelyek az orosz állam tevőleges részességére utalnak a gyilkosságban. És olyan iratok is először kerültek napvilágra, amelyek felfedik, hogy Litvinyenko a brit hírszerzés szolgálatában állt, jóllehet találgatások szintjén ez már sokszor felmerült. Litvinyenko ráadásul az MI6 közvetítésével a spanyol titkosszolgálattal is kapcsolatba lépett, segítséget nyújtva az orosz maffia spanyol- országi tevékenységének felderítésében. (MTI, TASR, ú) Huszonhét áldozat Szörnyű ámokfutás egy iskolában Washington. Legalább huszonhét halálos áldozata van az amerikai Connecticut állam egyik általános iskolájában lezajlott tegnapi lövöldözésnek - jelentette a CBS televízió, amely szerint a halottak többsége gyerek. A CBS 14 gyerek haláláról tud, az AP amerikai hírügynökség meg nem nevezett hivatalos forrásra hivatkozva 18 áldozatul esett kisiskolásról írt. A CNN hírtelevízió 20 halottat, köztük 10 gyereket jelentett. A lövöldözés helyi idő szerint tegnap reggel zajlott le Newtown kisváros Sandy Hook nevű általános iskolájában. A merénylőt, aki állítólag az egyik gyerek apja volt, lelőtték. Úgy tudni, a vérengzést az iskola igazgatója sem élte túl. Barack Obama elnököt folyamatosan tájékoztatják a fejleményekről - mondta a Fehér Ház szóvivője. (MTI, SITA) Azok állják a szanálás költségeit, akik a bankok problémáit előidézték - kényelmes menetrendet fogadtak el Ne az adófizetők igyák meg a levét Brüsszel. Az uniós országok állam- és kormányfői tegnap hajnalra megállapodtak az euróövezet továbbfejlesztésének menetrendjében, anélkül azonban, hogy konkrét tartalmi kérdéseket eldöntötték volna. Vagyis: semmi kézzelfoghatóról nem döntöttek. ÖSSZEFOGLALÓ Megfigyelők szerint a tegnapi napra ugyanaz volt a jellemző, mint ami az egész euróvál- ságot áthatja: a németek biztosítékokat akartak, és kevés pénzt beadni a közösbe, a franciák ezzel szemben kevés kötelezettséget szeretnének, viszont jó nagy közös bukszát, amelybe mélyen belenyúlhatnak. Megfigyelők arról számoltak be, pár órával azután, hogy a tagállamok pénzügyminiszterei megegyeztek az egységes bankfelügyelet részleteiben - ami ezért példátlan méretű ugrást jelentett a közösségi szint felé alábbhagyott a lelkesedés az Európai Unió gyors monetáris integrációja iránt. Főleg a németek lassítanák a folyamatot. Angela Merkel kancellár egyrészt azért óvatoskodhatott az évzáró EU-csúcson, mert a jövő ősszel esedékes német parlamenti választásokig már semmilyen pénzt nem szeretne az eurózónára költeni. Másrészt nem akar olyan elvárásokat támasztani magával és az eurózónával szemben, amelyeket később nem tud(nak) teljesíteni. Herman Van Rompuy, az uniós csúcsvezetőket összefogó testület, az Európai Tanács elnöke sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a jövő júniusi uniós csúcstalálkozóig megállapodást kíván tető alá hozni a tagállamok között az euróöve- zeten belüli gazdasági növekedést és foglalkoztatásbővítést célzó intézkedések ügyében. Az ilyen intézkedések közé tartozik majd, hogy mechanizmust alakítanak ki a tagállami kormányok és az európai intézmények közt a reformok ügyében kötött szerződések betartásának ellenőrzésére, valamint a reformok támogatása érdekében szolidaritási alapot hoznak létre. Szorosabban össze kívánják hangolni a tagállamok gazdaságpolitikáját, és a jövő és júniusáig harmonizálni szeretnék az egyes tagországok betétgarancia-rendszereit is. Júniusra szintén tisztázódnia kell annak - közölte Merkel -, hogy miképpen növelhető a versenyképesség a gazdaság- politikai harmonizáció révén. Ha ehhez az EU-alapszerződés módosítására is szükség lesz, akkor a kancellár szerint annak megtörténte csak a 2014-es európai parlamenti választások után reális. Francois Hollandé francia államfő szerint a most lefektetett megállapodások képesek a piaci bizalom helyreállítására. A csúcstalálkozó résztvevői - a korábbi sürgető nyilatkozatok ellenére - a hosszú távú feladatok közé utalták az euróövezet saját költségvetésének megteremtésére irányuló javaslatot. Van Rompuy szerint a tagállami vezetők most az eurózóna „elmélyítése” érdekében gyorsan megvalósítható reformokra összpontosítottak. Délutáni külön tájékoztatóján Merkel kijelentette: a közös bankfelügyelet után arra is jogi eszközt kell teremteni, hogy a közös felügyelet alatt álló, bajba került bankokat szanálják. Leszögezte ugyanakkor, hogy ennek költségeit nem szabad az adófizetőkre terhelni, a költségeket azoknak kell vállalniuk, akik a bankok problémáit előidézték. A gazdasági kilátásokról Merkel ismét óvatosan nyilatkozott, és kijelentette: a válságból nem egyetlen intézkedés jelenti a kiutat, nincs csodafegyver. ,A kiigazítás, a változások nehezek és fájdalmasak (...), jövőre nagyon alacsony lesz a növekedés, egyes országokban visszaesés lesz tapasztalható, a munkanélküliség pedig magas marad (...) Nehéz idők elé nézünk, és ebből nem tudunk egyetlen lépéssel kikecmeregni.” (MTI, NOL, TASR, ú) Elszólta magát a külügyminiszter-helyettes Moszkva cáfolta az emberét ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Nem változott meg Szíriával kapcsolatban Oroszország álláspontja, amelyet az államfő közel-keleti megbízottja is megerősített. Alekszandr Luka- sevics külügyi szóvivő így korrigálta tegnap Mihail Bogdanov kijelentéseit, miszerint nem zárható ki a Szíriái ellenzék győzelme. Bogdanov, aki egyben külügyminiszter-helyettes is, csütörtökön fejtette ki álláspontját a közel-keleti ország helyzetéről és a válság kilátásairól. A magas rangú diplomata azt mondta, a Bassár el-Aszad Szíriái elnök vezette kormányzat az ország egyre nagyobb területe felett veszíti el az ellenőrzést. Egyben arra figyelmeztetett, hogy az ellenzék a teljes győzelmet a Kreml számára elfogadhatatlan módon, tízezrek halála árán szerezheti meg, és a harcok még egy-másfél évig eltarthatnak. Bogdanov kijelentései a hazai és a külföldi sajtóban is nagy visszhangot keltettek. Szíriában a 21 hónapja tartó fegyveres erőszaknak eddig 43 ezer halálos áldozata van, és közülük több mint 30 ezer a civü - közölte az OSDH emberjogi szervezet. Leon Panetta amerikai védelmi miniszter aláírta az amerikai Patriot-ütegek Törökországba telepítéséről szóló parancsokat. Az USA két Patriot rakétaüteget és 400 főnyi kezelőszemélyzetet küld a NATO-tag Törökországba. A német parlament tegnap pontosan ugyanennyit szavazott meg. (MTI, ú) Politkovszkaja-ügy A fobunos megússza Moszkva. Tizenegy évi elzárásra ítélt a moszkvai bíróság tegnap egy volt orosz rendőrtisztet az ismert ellenzéki újságírónő, Anna Politkovszkaja meggyilkolásában való bűnrészességéért. Dmitrij Pavlju- csenkov volt rendőr alezredest szigorított börtönbe szállítják, továbbá 3 millió rubel (75 ezer euró) kártérítést is kell fizetnie. Politkovszkaja hozzátartozói - a perben magánvádlók -, fellebbeznek, mert ők csak a legsúlyosabb büntetést, 20 év börtönt tudnák elfogadni. Az államügyészség 12 évet kért a vádlottra. A gyilkosság megrendelőjét nem sikerült felderíteni. Pavljucsenkov szerezte be a gyilkos fegyvert. (MTI) Nőttek John Kerry szenátor eselyei Susan Rice nem vállalja MTl-HÍR Washington. Nem vállalja a külügyminiszteri tisztséget az új amerikai kormányban Susan Rice ENSZ-nagykövet. A Barack Obamának írt levele szerint biztos abban, hogy képes lenne hozzáértéssel ellátni ezt a posztot, de a jóváhagyási eljárás „hosszú, bomlasztó és költséges lenne”. Az elnök a minap azt mondta róla, hogy „nagyon alkalmas” a tisztségre. Rice-t szeptember óta támadják a ben- gázikonzulátus körüli jói ismert ügy miatt. De több más kifogást is emeltek ellene. A hölgy a 90-es években az Afrikáért felelős helyettes államtitkár volt, és a The Wall Street Journal szerint éppen ő okolható azért, hogy az USA nem avatkozott be az Susan Rice (TASR/AP) 1994-es ruandai mészárlás idején, hogy 1998-ban nem sikerült kibékítenie egymással Etiópiát és Eritreát és hagyta megdönte- ni Joseph Kabila kongói elnököt. Miután Rice visszalépett, nőttek John Kerry demokrata szenátornak, a külügyi bizottság elnökének az esélyei e posztra. Kerry szenátusi jóváhagyása nem ütközne akadályokba.
