Új Szó, 2012. december (65. évfolyam, 277-299. szám)
2012-12-15 / 289. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. DECEMBER 15. Vélemény És háttér 7 A keresztény erkölcsök szerinti újságírás nem nyugodhat más alapokon, mint a tízparancsolaton Ne hazudj! Ne lopj! Tisztelt Főszerkesztő Úr, Tisztelt Szerkesztők, Kedves Olvasók! Örömmel fogadtam az Új Szó felkérését, amelyben a lap a „Hogyan legyünk újságírók - keresztény erkölcsök szerint?” kérdésre keresi a választ. KISS TIBOR NOÉ Elfajzott erkölcsű világunkban már maga a kérdés feltevése is bátor gesztus, a feleletet erkölcsi kötelességemnek érzem - legjobb lelkiismeretem szerint - közzétenni. Ebben az sem gátol, hogy teljes gőzzel zajlik a vadászati idény, és vadásztársaimmal jelenleg éppen egy nemzeti part szarkapopulációjának gyérítésén fáradozunk. A feletetet, mint ahogy szeretett hivatásomat - az újságírást - különösen fontosnak tartom. Keresztény körökben elterjedt az a felfogás, hogy az újságírás, az újságírói lét, az újságírói hivatás egy sikamlós, csúszós terület, hogy tisztességes keresztény ember jobb, ha távol tartja magát ettől az egésztől. Ha azonban a tisztességes keresztény emberek távol tartják magukat az újságírástól, az újságírói hivatástól, az egész terület marad a hiénáknak. Ennek pedig nagyon szomorú következményei vannak az általunk vallott értékek és érdekek, és az egész társadalom szempontjából is. A keresztény erkölcsök szerinti újságírás véleményem szerint nem nyugodhat más alapokon, mint a tízparancsolaton. S bár a tízparancsolatot Mózes egykor kőtáblára vésve kapta meg az Úrtól, a kor modem újságírója pedig computerrel (számítógéppel) dolgozik, felelősségünk és kötelességünk ugyanaz. Ne tégy - mondja az Úr - a te felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot! Mi is ennek a parancsolatnak az üzenete az újságíró számára? Nagyon egyszerű: ne hazudj! Aki ugyanis egyik nap azt mondja valamire, hogy vörös, az másnap nem állíthatja ugyanarról, hogy piros. (A politika sajnos gyakran beleesik ebbe a hibába!) Mindez nem áll szemben a másik zsurnalisztikái alapelvemmel sem: a hír szent, a vélemény pedig szentebb! Ennél azonban egyvalami még szentebb számomra, ha létezik ilyen újságírói túlzás, a szentebbnél is szentebb, ez pedig a szellemi tulajdon tisztelete. Azaz, a tízparancsolat nyelvén: ne lopj! Mindez a huszonegyedik század digitalizált, mediatizált világában így hangzik: ne használj „kopi-pészt” (az angol copy, azaz másol, és paste, vagyis beilleszt igék nyomán a magyar nyelvben is elterjedni Milyen alapon kérhetnék honoráriumot, ha cikkem jelentős szövegegyezést mutatna valaki más írásával? látszó elnevezés) módszereket. Az ugyanis, tisztelt szerkesztő urak és olvasók, nem önálló munka. Az lopás, csalás. Mert, kérdem én, vajon milyen alapon kérhetném el Önöktől ezen cikkem honoráriumát, ha kiderülne, hogy nagyon jelentős szövegegyezést mutat valaki más írásával. Főleg ha az az írás az én művemnél korábban jelent meg. (Mert később megjelent szöveget, ugyebár, lehetetlen eltulajdonítani, ez teljes logikai képtelenség, és csak valami NEW AGE-es trükk eredménye lehet.) Befejezésül egyetlenegy személyes dolgot szeretnék leírni Önöknek. Az újságírói világban oly sok olyan embert láttam lassan másfél évtized során, akinek megvolt a talentuma, tisztességes, keresztény embernek indult. Amikor aztán fölkerült egy polcra, akkor olyan mániákusan kezdett ragaszkodni ahhoz, hogy szép lassan megideologi- zált magának mindent. Először csak kisebb stikliket, utána nagyobbakat, utána már alapértékeket, elvi dolgokat is elkezdett föladni csak azért, hogy kapaszkodjon az íróasztalába. Megannyi alkalommal elszorult a szívem, látva a szakma megtévedt bárányait. Az Úr ir- galmazzon nekik. (A szöveg két bekezdése jelentős szövegegyezést mutat Semjén Zsolt A kereszténydemokrácia ethosza című írásával. Forrás: http://barankovics.hu/ keresztenydemokracia/kereszt enydemokracia-ethosza) Mit hozhatok még, uraim? Már egy hét sincs a felgyorsult leépülésre. Peter Gossónyi rajza) KOMMENTAR Világvége! RAVASZ ÁBEL ® Kedves Olvasók! A közeledő világvégével szeretném megköszönni kitüntető figyelmüket és sok szerencsét kívánni az előttünk álló rövid, ám izgalmas időszakhoz. Természetesen viccelek, december 21 -én nem lesz vége a világnak. A maják nem jósoltak semmi ilyesmit. Attól, hogy az asztali naptáramban december31.az utolsó nap, nem gondolom, hogy a naptárt készítők az apokalipszis napját jelöltékmegezzel- ugyanez a helyzet a majakalendáriummal is, egyszerűen kifogy a napokból, mint minden más naptár. (Templomaikban egyébként a majáknak vannakjóval tovább érvényes naptáraik.) Avüágvégejóslat számtalan más sebből is vérzik (például a napok átszámolása sem egyértelmű), tehát már rég egy elfelejtett legendáriumban lenne a helye, az előző világvégékkel együtt. Hogy ez még sincs így, azért egy nagyon jó médiakampány a felelős. A világvége jó üzlet- a vágy mellett a félelem az emberiség egyik nagy motiválója, az apokalipszis pediga félelem maga. Humoros, hogy az ezotéria prófétái szerint „nem úgy” lesz világvége, hogy hirtelen konyec, leépülés, áramszünet, árvizek és hasonlók várhatók. Nem, nem ezt olvasták ki a zaccból-az ezotéria főpapjai eleve nem jósolgatnak, hanem saját gazdasági érdekeik szerint manipuláljákkövetői- ket. Az ok, hogy a fatális és hirtelen vüágvégével szemben a fokozatos leépülésre fel lehet és kell készülni. Kell enni- és innivaló, ruhák, lámpák, önvédelmi eszközök stb... Az összeomló gazdaságirendszertváltócseregazdaságmiatt pedig arany, fa, szén, üzemanyag. Ezek eladása jó üzlet mindazok számára, akik a gazdasági válság miatt a csökkenő fogyasztásra panaszkodnak, és a vészterhes december 21-gyel most jó kört zárnak. Aki abban reménykedik, hogy most végre magunk mögött tudhatjuk ezt aNostradamus-mizériát, annakkiábrándító híreim vannak: nem lesz így. Az ezoterikus körök (hasonlóan a szektákhoz) nagymesterei annak, hogyan fordítsák az ilyen kudarcokat a saját javukra. Az év elején világvégét váró amerikai szekta feje később őszre tette át az apokalipszis dátumát, az újabb kudarc után pedig arról beszélt: a vüágvége megkezdődött, csak a folyamatok lassan érnek be.Ezleszdecember21-e után is. Emlékezzünk: a mostani világvége csakis azért jöhet létre, mert az előző, Nostradamusnak tulajdonított kitaláltjós- lat2000-ben (és/vagy2001-ben) nem jött be. Alényegatudatosság:nehagyjuk, hogy az ezotéria gerinctelen vállalkozói abban manipuláljanak bennünket, hogy mást és más mennyiségben vásároljunk, mintegyébkénttennénk. Ne kergessükmagunkatfelesleges félelmekbe, amikornincs mitől félni, mert ennek saját magunk leszünk a vesztesei. Köztem és ezoterikus barátaim között a nagy különbség: én december 22-én reggel is pont ugyanazt fogom mondani, mint ma. FIGYELŐ Vásárlás „végszóra” Világszerte megélénkült a gyertyák és az ételkonzervek iránti kereslet. Az Egyesült Államokban kirobbanó sikere lett a fejlett technológiájú föld alatti túlélővermeknek, eddig havonta egyet adtak el, most naponta. Oroszországban is sok nyitott fülre talált a „vég” szó, jó páran rohantak kerozint, konzer- vet, sót, fáklyát és termoszt venni. Bár a kínai kultúrában és közgondolkodásában a világvégének semmüyen hagyománya nincs, de most ott is a duplájára nőtt a gyertyaárusok forgalma. (MTI) Kim Dzsong Un elsősorban alkupozícióra törekedhet újabb segélyszállítmányok reményében, Irán atomhatalmi szándékai sokkal agresszívebbek Észak-Korea és Irán: diktatúrák atomambíciókkal MALINAK ZSOLT Észak-Koreában tetőfokára hágott a népi demokratikus öröm. Szerdán sokadszori próbálkozásra sikerült a ballisztikus hordozórakéta kilövése. A távol-keleti kommunista rezsim úgy fejlesztette ki nukleáris- és rakétatechnológiáját, hogy geo- stratégiai és nemzetközi jogi okoknál fogva föl sem vetődött a megelőző csapás lehetősége. Ha viszont Izrael nem várja meg, hogy Irán is befejezze katonai célú atomprogramját - márpedig ennek valószínűsége nem elhanyagolható -, akkor a világot majd elönti az antiszemitizmus újabb hulláma. Észak-Korea és Irán atomhatalmi ambícióinak különböző természete mellett van egy lényeges hasonlóság a megvalósítás felé vezető úton. Mindkét diktatúra Kína és Oroszország tevőleges nagyhatalmi taktikázásának, illetve asszisztálásá- nak eredményeképpen tehet szert nukleáris pusztítóeszközre. (Bár a most fellőtt hordozó- rakéta alkalmas lehet nukleáris robbanótöltet célba juttatására, a népi Korea valószínűleg még nem rendelkezik rakétára szerelhető töltettel.) Az apja egy évvel ezelőtti halála óta hatalmon levő Kim Dzsong Unnak két célja lehet a rakétaprogram folytatásával. Egyrészt a hermetikusan elszigetelt ország éhező népében igyekszik állama fejlettségének és katonai erejének a mítoszát fenntartani, másfelől pedig alkupozícióra törekszik további külföldi (kínai, dél-koreai, japán, amerikai és orosz) élelmiszersegélyek és fűtőolaj-szállítmányok reményében. A 90-es évek óta milliós nagyságrendű áldozatot szedett Észak-Koreá- ban az éhhalál, minden negyedik csecsemő meghal, ennek dacára a kommunista diktatúra válsággazdasága össztermékének egynegyedét fordítja katonai célokra. A rezsim összeomlása csak idő kérdése, ám ennek forgatókönyvét lehetetlen megjósolni. Elsősorban ezért jelent beláthatatlan kockázatot a nukleáris potenciál a valóságérzékkel nem rendelkező diktátor kezében. Más, agresszívabb szándékok állnak az iráni atomprogram mögött. A teokratikus diktatúra regionális katonai dominanciára törekszik az Öböl menti térségben, és meg is van az ehhez szükséges gazdasági háttere. A Hamászt és a Hezbol- lahot egyre korszerűbb rakétákkal ellátó, Izrael elpusztítását a Hamásznál is hangosabban vicsorgó iszlám államot nemcsak Izrael léte frusztrálja, hanem az Öböl-térség államainak gazdasági közössége és vámuniója, az Öböl Menti Együttműködési Tanács, valamint az USA katonai jelenléte Afganisztánban és Kuvaitban. A terrorista szervezeteken kívül egyetlen térségbeli szövetségesének, Aszadnak a napjai meg vannak számlálva Szíriában, ennek következtében Irán geo- stratégiai pozíciója sokkal ingatagabbá válik. Az ajatollahnak a kézenfekvő opció az előremenekülés. Az iráni atomprogram megvalósulása azt jelentené, hogy a Föld legbizonytalanabb geopolitikai térségében az egyik legagresszívebb és legkiszámíthatatlanabb rendszer jutna nukleáris fegyverhez. Ez Izraelre nézve reális fenyegetést jelentene.
