Új Szó, 2012. december (65. évfolyam, 277-299. szám)

2012-12-15 / 289. szám, szombat

www.ujszo.com UJSZO 2012. DECEMBER 15. Régió 5 A 62 évnél idősebb és az egészségkárosodott személyeknek egyénileg kell kérniük a kedvezményt Drasztikus szemétdíjemelés lesz jövőre Komáromban A városi rendőrségen hasonló program zajlott Védett műhely - négy alkalmazottal Komárom. Drasztikus mértékben, az eddigi 18,60 euróról 27 euróra, azaz közel 50 százalék­kal emelkedik jövőre a magánszemélyek részé­re az éves szemétdíj összege Komáromban. V. KRASZNICA MELITTA Tény: négy évig változat­lan volt ez az összeg. Az emelés dacára még mindig 150-200 ezer euróval kell más forrásból dotálnia a vá­rosnak a hulladékgazdálko­dást. A korábbi években vi­szont közel félmillió euró volt a különbség a szemét­díjból befolyt összeg és a hul­ladékgazdálkodásra fordított kiadások között. A 27 eurós díj tehát kompromisszumos megoldásnak tekinthető, a tényleges költségek fedezé­séhez 32-33 euróra kellett volna emelni az összeget. Bár a vállalkozók számára is emelkedik a díjszabás (a 110 vagy 120 literes konténer esetében 1,68-ról 1,996 eu­róra, az 1100 literesnél 8,03-ról 9,539-re), aki osztá­lyozza a hulladékot, az a jö­vőben kedvezményes árat fi­zet, azaz 1,646, illetve 7,859 eurót. „Egy idén érvénybe lépett törvényi szabályozás miatt az elfogadott általános érvényű rendeletben már nem lehet általánosságban meghatároz­ni a kedvezményezettek kö­rét. Ez az jelenti, hogy míg eddig a 62 év feletti és a sú­lyosan egészségkárosodott személyek automatikusan megkapták a rendeletbe fog­lalt kedvezményt, jövőre minden érintettnek egyénileg kell kérnie a szemétdíj csök­kentését - mondta Pásztor István hivatalvezető. - Aki nem él ezzel a lehetőséggel, annak a teljes díjat kell fizet­nie. Ez, a véleményem szerint ésszerűtlen előírás nemcsak a polgárok számára jelent feles­leges ügyintézést, hanem nagyban leterheli a hivatali dolgozókat is. Több ezer kér­vényt kell ugyanis elbírál­niuk.” A hivatalvezető tájé­koztatása szerint jövő márci­Az ésszerűtlen előírás nemcsak a polgárok számárajelentfelesleges ügyintézést, leterheli a hivatali dolgozókatis. usban a fizetési felszólítás mellé minden lakos kétnyelvű tájékoztatást kap, amelyben felhívják a figyelmüket erre a lényeges változásra. A többi helyi adó összege nem változik. Az ingatlanadó esetében csupán a törvény­ből adódó korrekciót kellett végrehajtani, ami a lakosok mintegy 5 százalékát érinti. Bizonyos szigorítást vezetett be a város a kutyaadónál: sokan megpróbálták ugyanis oly módon csökkenteni ezt a díjat, hogy nyugdíjas szüle­ikhez, vagy családi házba je­lentették be kedvencüket, ahol alacsonyabb a díjszabás. Az elfogadott általános érvényű rendelet szerint ezentúl a tömbházban élő nyugdíjas csak egy kutyára kérhet kedvezményt, minden további állat után teljes összeget kell fizetni. A csütörtöki testületi ülé­sen alig volt vita az általános érvényű rendeletek elfogadá­sa előtt, ami annak köszön­hető, hogy a három frakció - a Híd, az MKP és a függetle­nek - az elmúlt hetekben hosszas egyeztetést folytatott a rendeletekről, valamint a jövő évi költségvetésről. LECZO ZOLTÁN Nagy kapós. Az Ung-vidéki település városi hivatalában hamarosan védett státusú műhelyként működő infor­mációs központot hoznak létre, melyben négy, csök­kent munkaképességű sze­mélyt foglalkoztatnak majd. A Nagykaposi Városi Hiva­talban kapott tájékoztatás szerint a központ kialakításá­ra egy a munka-, szociális és családügyi hivatalhoz be­nyújtott sikeres pályázatnak köszönhetően nyílt lehető­ség. A védett műhelyben dolgozók bérét - a kétéves program ideje alatt - a tele­pülés vezetése állami támo­gatásból fedezheti, az alkal­mazottak pedig egy tanfo­lyam elvégzése után heti 20 órában nyújtanak majd segít­séget a hivatali ügyeiket in­téző polgároknak. Az Ung-vidéki város ön- kormányzata a korábbi évek­ben már foglalkoztatott csökkent munkaképességű személyeket. A kilenc alkal­mazottal működő térfigyelő rendszer üzemeltetése 2011-ben Nagykaposon 43 ezer eurót emésztett fel, a védett műhellyel kapcsolatos költségek nagy részét akkor még állami támogatásból fe­dezhették, így a fent említett összegből a városnak tavaly csak 12 ezer eurót kellett sa­ját forrásból állnia. 2012 ta­vaszán azonban a térfigyelő rendszer kiszolgálóhelyisé­gében dolgozó kilenc alkal­mazottat elbocsátották. A védett műhely működ­tetéséhez a település 2006 után minden évben jelentős állami támogatást kapott, melyből az ott dolgozók bé­rét fizetni tudták. A program viszont 2011 májusában le­zárult, így ha a térfigyelő rendszert a város a korábbi formában tovább szerette volna üzemeltetni, akkor eh­hez saját költségvetéséből évente legalább 30 ezer eu­rót kellett volna elkülöníte­nie. Költségvetési provizóriummal és újabb hitellel kezdik az évet Vágsellyén, áthidaló hitelt vesz fel a város, hogy ki tudja egyenlíteni a tartozásait Nem jutottak közös nevezőre a városatyák SZÁZ ILDIKÓ Vágsellye. Áthidaló hitelt vesz fel és költségvetési pro­vizóriummal kezdi a 2013-as évet a város - erről döntöttek csütörtöki ülésükön a város­atyák. A képviselőknek nem sikerült közös nevezőre jutni a büdzsét illetően. Felrótták a városi hivatal dolgozóinak, hogy több pontatlanság van a költségvetési tervezetben, emiatt nehezen áttekinthető. 450 ezer euró kontoko- rens, azaz áthidaló hitelt vesz fel a város, hogy ki tud­ja egyenlíteni a tartozásait. Az októberi, novemberi és decemberi számlákat már nem fizették ki, hogy marad­jon pénz a város számláján, amikor a pénzintézet dönt a város hitelképességéről. A képviselők 81 százaléka ér­tett egyet a hitelfelvétellel. Nem voltak ennyire egysége­sek a költségvetési tervezet megvitatásakor. A képvise­lőknek csupán 29 százaléka volt meggyőződve arról, hogy a büdzsét el kell fogad­ni, a többiek ellenezték, vagy tartózkodtak a szavazáskor. Kiderült, hogy több nyertes pályázata is van Vágsellyé- nek, amire mindenképpen el kell különíteni az önrészt. Az oktatásügyi bizottság drogel­lenes projektjére csaknem 62 ezer eurót nyerhet a város, de vállalnia kell a 20 száza­lékos önrészt. Vágsellye ön- kormányzata néhány hónap­pal ezelőtt kidolgozta a köz- világítás felújításához szük­séges terveket, és a sikeres európai uniós pályázatból fedezhetik a 263 ezer eurós beruházást. A projektről és az önkormányzat önrészéről azonban csak a februári ülé­sen fognak tárgyalni. Ko­moly vitát váltott ki a kultu­rális, sport- és ifjúsági bi­zottság eddigi működése. Több mint egy évvel ezelőtt Jozef Mečiar alpolgármester már javasolta a bizottság kettéosztását, de a képvise­lők nem értettek egyet. Júli­us Morávek független képvi­selő nehezményezte, hogy Vágsellyén elsősorban a fut­ball, röplabda és az úszás élvezi a város támogatását, a többi sportot mostohán ke­zelik. Morávek javasolta, hogy mostantól a kulturális bizottság külön működjön, és hozzanak létre önálló sport- és ifjúsági bizottságot, a városatyák egyetértettek a javaslattal. A csütörtök esti önkor­mányzati ülésen a képvise­lők igencsak nagyvonalúnak bizonyultak a városi isko­lákkal szemben. Jóváhagy­ták, hogy az intézmények visszakapják azt az összeget, melyet az év folyamán sike­rült kigazdálkodniuk a tor­natermek és különféle helyi­ségek bérbeadásával. Botka Ferenc MKP-s megyei képvi­selő szót kért az ülésen és javaslatot tett arra, hogy Jú­lius Morávek volt polgár­mesternek, jelenlegi képvise­lőnek adományozzák idén a Vágsellye díszpolgára címet. Főhet a fejük a vágsellyei képviselőknek (A szerző felvétele) A szülők, óvónők, gimnazisták és adományozók segítségével készült el a játszótér, az Új Szó egyik olvasója ezer eurót utalt át az intézmény számlájára A gyereklétszám emelkedését reméli a költözéstől a magyar óvoda Az új óvodában tágas étkező várja a gyerekeket (A szerző felvétele) SZÁZ ILDIKÓ Léva. A vártnál hosszabb ideig tartott a költözés és a környezetrendezés a lévai ma­gyar óvodában. Az intézmény vezetésének komoly gondot je­lentett, hogy a fenntartó által felajánlott épület környéke rendezetlen volt. Attól tartot­tak, hogy a szülők nem akaiják a gyereküket olyan óvodába hordani, amelynek a bejáratá­val szemben egy omladozó régi széntároló áll. Június végén költözött át a lévai magyar óvoda két cso­portja abba a közös udvarba, ahol a Juhász Gyula Alapisko­la 2008-tól működik. Göbő Judit óvodaigazgató elmond­ta, a város a nyár elején lebon­tatta a régi széntárolót, és si­került eltávolíttatni a salakot takaró szurokburkolatot is, mert a felpúposodott pálya balesetveszélyes volt. ,J\z Új Szóban megjelent cikk után a lap egyik olvasója ezer eurót utalt át a számlánkra. Nagy segítséget jelentett ez nekünk, hiszen végre meg tudtuk vásá­rolni a játszótér építéséhez szükséges faanyagot, és jutott pénz a telekrendezésre is” - tette hozzá Göbő Judit. Jelen­leg két csoport működik az óvodában, melyet összesen 27 magyar gyerek látogat. A fel­szedett aszfaltburkolat alatt hatalmas kráter tátongott. Nem maradt más hátra, mint hogy az óvónők és a szülők la­pátot, ásót ragadjanak, a munkálatokba bevonták a lé­vai református gimnázium di­Halasztgatták a költözést A lévai városatyák már 2011 -ben jóváhagyták a költözést, és még ugyanazon év decemberére befejeződtek a munkálatok, az óvónők már a holmi egy részét is becsomagolták. Mégsem volt olyan egyszerű a költözés, mert a környéket még a köl­tözés előtt rendbe kellett hozni, (száz) ákjait is. A fenntartó annyiban segített, hogy feltöltötték a lyukat földdel. A többi már az óvoda alkalmazottainak és ba­rátainak feladata volt. A ját­szótér tervei ígéretesek voltak, ám a város már nem tudta tá­mogatni a járdák és hinták építését. Egy pénzintézet pályázatán további 200 eurót sikerült nyernie az óvodának, abból vették meg a fákat és a fűmagot. Október végére el­készült a játszótér. A magyar óvoda és iskola összeköltözé- sétől a gyereklétszám emelke­dését remélik. Már most van példa arra, hogy a Juhász Gyu­la Alapiskolát látogató gyere­kek kisebb testvéreit a magyar óvodába íratták a szülők.

Next

/
Thumbnails
Contents