Új Szó, 2012. december (65. évfolyam, 277-299. szám)
2012-12-12 / 286. szám, szerda
14 Régió-szülőföld ÚJ SZÓ 2012. DECEMBER 12. www.ujszo.com A szecessziós épületet az erdélyi gótika ihlette Látogatható a Szent László-templom tornya 570 000 euró helyett 299 000 euróért végezte el a felújítást a kivitelező Felújították a falu központját Új arculata lett Vágkirályfa központjának (Képarchívum) ÚJ SZÓ-HÍR Ógyalla. Az ógyallai Szent László-templom, amely 1912-1913 között épült, a magyar szecessziós építészet egyik jellegzetes példája a mai Szlovákia területén. A templomot Medgyaszay István tervezte, aki elsősorban a vasbeton merész alkalmazása révén vált híressé Magyarországon. Ezen az épületen a vasbeton mégsem tölt be lényeges szerepet, mivel új korA Szent László-templom tornya (A szerző felvétele) szakot nyitott munkásságában: elkezdett érdeklődni a fa felhasználása iránt. A Szent László királynak szentelt római katolikus templom az egykori barokk templom helyén áll, melyet 1718-ban építettek, és az 1763-as földrengés után restauráltak. Az 1911-es tűzvész során - melyben több gyallai épület, közöttük a plébánia épülete is megsérült - az öreg templom leégett. A ma is látható templom szecessziós épület, melyet az erdélyi gótikus építészet ihletett. Alaprajza nyolcszögletű, a nyolcszögből négy oldalsó szár tü- remkedik ki, melyek együtt keresztet formáznak. Ezek egyike meghosszabbított. Itt található a templom bejárata. A látogató 112 lépcső után éri el a három harangot. Alattuk találjuk az elektromos órát. Az ógyallaiak óránként hallgathatják a kellemes melódiát. Ezzel ismét látogathatóvá vált a 48 méter magas torony, amelynek tetejéből nagyszerű kilátás nyílik a környékre. Napos időben láthatjuk a nyitrai Zobort is. A Szent László-templom tornyának teljes felújítása 5460 euróba került, (mir) Vágkirályfa. Anapokban fejezték be a község központjának felújítását. A három évvel ezelőtt leadott pályázatot az utolsó pillanatban sikerült megvalósítani. A község a pályázaton elnyert összeg kevéssel több mint felét kapja meg. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS A község önkormányzata három évvel ezelőtt nyújtotta be 570 000 euró értékű pályázatát a felújításra az építésügyi és régiófejlesztési minisztériumhoz. A támogatási szerződést már Iveta Radičová kormánya idején írta alá a tárca a községgel. Az önkormányzat által a kivitelezésre meghirdetett közbeszerzési pályázatra 16 vállalat jelentkezett, közülük 11-et törvényesen kizárt a község. Az eljárást megtámadta az egyik kizárt cég, és bár a közbeszerzési hivatal (ÚVO) rendben találta az eljárást, és nem kötelezte az önkormányzatot a versenypályázat megismétlésére, a község mégis új pályázatot hirdetett meg. „Öten jelentkeztek a pályázatra, az egyik érdeklődő cég, a Skanska ismét az ÚVO-hoz nyújtott be fellebbezést. Idén a mezőgazdasági minisztériumtól kaptunk egy felszólítást, ha idén augusztus elsejéig nem választjuk ki a kivitelező vállalatot, akkor elesünk a támogatástól. Az ÚVO ugyan mindent rendben talált az előző közbeszerzésen, újabb közbeszerzés kiírását javasolta. Ezt követően nyáron került sor az elektronikus aukcióra, amelybe három cég jelentkezett, a Skanska végül visszalépett, és a pályázatot a vágsellyei Vodomont nyerte 299 000 eurós ajánlatával. Elképzelhetetlennek tartottam, hogy a cég ennyiért képes lesz elvégezni a munkát. Az utolsó pillanatig azt hittem, egy bizonyos szintig elvégzik a munkát, majd leállnak. Szerencsére nem így történt” - összegezte az évek óta húzódó históriát Bergendi Ferenc, a község polgármestere. A vágsellyei vállalat szeptember elején kezdte meg a munkát, aminek elvégzésére 92 napja volt. Múlt hétre elkészült a tér, minden tervezett munkát elvégeztek, tehát szerencsére a félelmek nem igazolódtak be, és az összeg elég volt a kiadások fedezésére. Eltávolították a régi beton- és aszfalt- réteget, a régi kerítéseket. A tér nagyjából 70%-át burkolókővel látták el. Új megvilágítást kapott a központ, padokat, kukákat helyeztek ki, és felújították a zöldövezetet is. „Egy-egy ilyen európai uniós pályázat nagyon költséges, a projektírók nem kis összeget kémek a községektől, ha eredményesek a pályázatok, ha nem. Rengeteg tervünk vár megvalósításra, egyebek mellett lakásépítésre, gyűjtőudvarra, kultúrház felújításra, tornaterem építésre szeretnénk pályázatokat leadni, amint megjelennek a felhívások. Én abban látom a problémát, hogy az Európai Unió támogatása mellett az ország nehezen tudja biztosítani a 15%-os önrészét” - mondja a polgár- mester. Mivel a kivitelező cég nem egész 300 000 euróért végezte el a munkát, a község a pályázaton elnyert teljes összegre már nem tarthat igényt. A polgármester elmondta, a pályázat leadása előtt a költségvetés kidolgozáskor a piacon érvényes árakból indult ki a tervező, (bé) Vargha Papp Katalin szeretné, ha a minőségi borfogyasztáshoz hasonlóan a minőségi csokifogyasztás is meghonosodna nálunk Csokoládélabirintus, avagy bolyongás az ízek világában A megfelelő kristályszerkezetet keveréssel lehet elérni (A szerző felvétele) V. KRASZN1CA MELITTA Diplomáciai karrierre vágyott, érettségi után nemzetközi tanulmányok szakra jelentkezett Győrbe, második lehetőségként pedig a belsőépítészet merült fel. Ezzel szemben ma egy kis csokimanufaktúrát vezet, és saját márkanévvel forgalmazza kézi gyártású csokoládéit. Akomáromi Vargha Papp Katalin nagyon céltudatosan küzd álmai megvalósításáért. Az egyetemi alapképzés során egy hónapot gyakomokos- kodott Brüsszelben, amely nemcsak az EU, hanem a csokoládégyártás egyik fellegvára is. Katalin is eljutott egy csokoládégyárba, és rögtön hatalmába kerítette az a világ. Aztán a sors vagy a szerencse úgy hozta, hogy amikor ösztöndíjasként újabb fél évet tölthetett Brüsszelben, egy családi csokoládémanufaktúra marketingtervét kellett elkészítenie. Aztán nem volt megállás. Blogok olvasásával kezdte „Mindig is szerettem főzni, a konyhában szorgoskodni, de süteményeket ritkán készítettem - meséli a kezdetekről Katalin. - A csokikészítés azonban magával ragadott, elkezdtem erről szóló biogokat olvasni, és az ott leírtakat gyakoroltam kis konyhámban. Úgy éreztem, ez az, amivel nekem is foglalkoznom kell.” Magyarországon sok kis csokoládémanufaktúra létezik már, de Szlovákiában még nemigen terjedt el. Katalin egyébként is vissza szeretett volna térni szülővárosába, ezért Komáromban rendezte be egyszemélyes „üzemét”, de már csak hetek kérdése a bővítés. „Hosszú hónapokat töltöttünk a párommal a vállalkozás előkészítésével, a márkanév kitalálásával, a dizájn megterveztetésével, hogy amikor beindul a gyártás, már minden a helyén legyen - árulta el. - Legnehezebb talán a jó márkanév kitalálása volt, de úgy érzem, a Chocomaze, azaz a Csokoládélabirintus találó név, hiszen ki ne szeretne bolyongani az ízek világában.” A csokinak is van lelke A vállalkozás beindítása előtt, idén márciusban Katalin Belgiumban elvégzett egy csokoládéakadémiát, ahol azt is megtanulta, hogy a csokinak is van lelke. ,A csokoládékészítés során az egyik legfontosabb dolog az alapanyag hőmérséklete, azaz, hogy megfelelő kristályszerkezetet alakítsunk ki. Mesterünk azt mondta, ha a tanfolyam végén valaki még hőmérővel méri a csoki hőfokát, az nem tanult nála semmit” - mondta nevetve. Katalin egyelőre nem saját receptúra alapján készíti a csokit - nagy álma, hogy egyszer ez az idő is eljön -, hanem csokoládélencse formájában Belgiumból hozatja az alapot. „Az étcsokoládé kakaószárazanyag-tartal- ma 60 százalékos, a tejcsokié 33, a fehér csokié pedig 28, és valamennyi száz százalékban kakaóvajjal készült. A lencséket olvasztótégelybe helyezem, ahol éjjel-nappal 45 fokon temperálom, ebből a folyékony masszából készül aztán a termék. A fortély a megfelelő kristályszerkezet kialakítása, ezt keveréssel, mozgatással lehet elérni. Ha túl kevés a kristály, akkor könnyen megolvad a csoki, ha túl sok, akkor pedig nem lesz szép egyforma a szerkezete, dermedés után csíkokat látni rajta - magyarázta Katalin, miközben ezt a gyakorlatban is megmutatta. A folyékony csokoládét aztán formába öntötte - egyelőre tábla- és kiskockaformákkal dolgozik -, majd feltétekkel ízesítette, díszítette. Már csak a hűtés és a csomagolás volt hátra, és el is készült az egyedi Chocomaze termék. Nincs rossz kombináció Az ízesítéshez Katalin a legkülönbözőbb feltéteket használja: magvakat, aszalt gyümölcsöket, liofilizált, azaz fagyasztva szárított gyümölcsöket - amelyek megőrzik, magukba zárják az eredeti gyümölcs ízét, aromáját -, de szárított kókuszt, sőt gumicukorkát is használ. „Fontos, hogy harmonizáljon az egyes feltétek íze, s hogy esztétikus is legyen az elhelyezésük - mondta. - Néha egészen elképesztő kombinációkat próbálok ki, és tapasztalatból mondhatom, nincs rossz variáció. Párom unszolására készítettem vaszabi- mogyorós, banáncsipszes csokoládét, és bár a látvány elég furcsa volt, az íze fantasztikus. A csípősét, az édeset érzékelő ízlelőbimbók nyelvünk más-más területén helyezkednek el, az összhatás mégis nagyszerű.” Katalin egyelőre megrendelésre dolgozik, és a megrendelő saját feltétvariációkat állíthat össze, de céges lógókat is rá tud vinni a csokira. Általában ajándéknak rendelik „Hiszek abban, hogy miként a minőségi bor és pálinka fogyasztása is egyre inkább elterjed tájainkon, így lesz ez a minőségi csokoládé fogyasztásával is - mutatott rá Katalin. - Egy kézileg gyártott csokit nem a tévé előtt majszol el az ember, ehhez különleges alkalom kell. Legtöbben az első táblát ajándékba adják, ki-ki a házastársának, kedvesének, barátnőjének rendeli, akár egy szál virág mellé vagy csokor helyett. Szeretném, ha termékeimmel én is hozzájárulhatnék a csokoládékultúra felemelkedéséhez Szlovákiában.” mnM Legközelebb Miklós Éva jógaoktatót mutatjuk be.
