Új Szó, 2012. december (65. évfolyam, 277-299. szám)

2012-12-12 / 286. szám, szerda

14 Régió-szülőföld ÚJ SZÓ 2012. DECEMBER 12. www.ujszo.com A szecessziós épületet az erdélyi gótika ihlette Látogatható a Szent László-templom tornya 570 000 euró helyett 299 000 euróért végezte el a felújítást a kivitelező Felújították a falu központját Új arculata lett Vágkirályfa központjának (Képarchívum) ÚJ SZÓ-HÍR Ógyalla. Az ógyallai Szent László-templom, amely 1912-1913 között épült, a magyar szecessziós építészet egyik jellegzetes példája a mai Szlovákia területén. A templomot Medgyaszay Ist­ván tervezte, aki elsősorban a vasbeton merész alkalmazása révén vált híressé Magyaror­szágon. Ezen az épületen a vasbeton mégsem tölt be lé­nyeges szerepet, mivel új kor­A Szent László-templom tornya (A szerző felvétele) szakot nyitott munkásságá­ban: elkezdett érdeklődni a fa felhasználása iránt. A Szent László királynak szentelt római katolikus templom az egykori barokk templom helyén áll, melyet 1718-ban építettek, és az 1763-as földrengés után res­tauráltak. Az 1911-es tűzvész során - melyben több gyallai épület, közöttük a plébánia épülete is megsérült - az öreg templom leégett. A ma is lát­ható templom szecessziós épület, melyet az erdélyi góti­kus építészet ihletett. Alapraj­za nyolcszögletű, a nyolc­szögből négy oldalsó szár tü- remkedik ki, melyek együtt keresztet formáznak. Ezek egyike meghosszabbított. Itt található a templom bejárata. A látogató 112 lépcső után éri el a három harangot. Alattuk találjuk az elektromos órát. Az ógyallaiak óránként hall­gathatják a kellemes melódi­át. Ezzel ismét látogathatóvá vált a 48 méter magas torony, amelynek tetejéből nagyszerű kilátás nyílik a környékre. Napos időben láthatjuk a nyitrai Zobort is. A Szent László-templom tornyának teljes felújítása 5460 euróba került, (mir) Vágkirályfa. Anapokban fejezték be a község köz­pontjának felújítását. A három évvel ezelőtt le­adott pályázatot az utol­só pillanatban sikerült megvalósítani. A község a pályázaton elnyert összeg kevéssel több mint felét kapja meg. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS A község önkormányzata három évvel ezelőtt nyújtotta be 570 000 euró értékű pályá­zatát a felújításra az építésügyi és régiófejlesztési minisztéri­umhoz. A támogatási szerző­dést már Iveta Radičová kor­mánya idején írta alá a tárca a községgel. Az önkormányzat által a kivitelezésre meghirde­tett közbeszerzési pályázatra 16 vállalat jelentkezett, közü­lük 11-et törvényesen kizárt a község. Az eljárást megtámad­ta az egyik kizárt cég, és bár a közbeszerzési hivatal (ÚVO) rendben találta az eljárást, és nem kötelezte az önkormány­zatot a versenypályázat meg­ismétlésére, a község mégis új pályázatot hirdetett meg. „Öten jelentkeztek a pályázat­ra, az egyik érdeklődő cég, a Skanska ismét az ÚVO-hoz nyújtott be fellebbezést. Idén a mezőgazdasági minisztérium­tól kaptunk egy felszólítást, ha idén augusztus elsejéig nem vá­lasztjuk ki a kivitelező vállala­tot, akkor elesünk a támogatás­tól. Az ÚVO ugyan mindent rendben talált az előző közbe­szerzésen, újabb közbeszerzés kiírását javasolta. Ezt követően nyáron került sor az elektroni­kus aukcióra, amelybe három cég jelentkezett, a Skanska vé­gül visszalépett, és a pályázatot a vágsellyei Vodomont nyerte 299 000 eurós ajánlatával. El­képzelhetetlennek tartottam, hogy a cég ennyiért képes lesz elvégezni a munkát. Az utolsó pillanatig azt hittem, egy bizo­nyos szintig elvégzik a munkát, majd leállnak. Szerencsére nem így történt” - összegezte az évek óta húzódó históriát Bergendi Ferenc, a község pol­gármestere. A vágsellyei vállalat szep­tember elején kezdte meg a munkát, aminek elvégzésére 92 napja volt. Múlt hétre elké­szült a tér, minden tervezett munkát elvégeztek, tehát sze­rencsére a félelmek nem igazo­lódtak be, és az összeg elég volt a kiadások fedezésére. Eltávo­lították a régi beton- és aszfalt- réteget, a régi kerítéseket. A tér nagyjából 70%-át burkolókő­vel látták el. Új megvilágítást kapott a központ, padokat, ku­kákat helyeztek ki, és felújítot­ták a zöldövezetet is. „Egy-egy ilyen európai uniós pályázat nagyon költséges, a projektírók nem kis összeget kémek a községektől, ha eredményesek a pályázatok, ha nem. Rengeteg tervünk vár megvalósításra, egyebek mel­lett lakásépítésre, gyűjtőud­varra, kultúrház felújításra, tornaterem építésre szeretnénk pályázatokat leadni, amint megjelennek a felhívások. Én abban látom a problémát, hogy az Európai Unió támogatása mellett az ország nehezen tud­ja biztosítani a 15%-os önrészét” - mondja a polgár- mester. Mivel a kivitelező cég nem egész 300 000 euróért vé­gezte el a munkát, a község a pályázaton elnyert teljes összegre már nem tarthat igényt. A polgármester el­mondta, a pályázat leadása előtt a költségvetés kidolgo­záskor a piacon érvényes árak­ból indult ki a tervező, (bé) Vargha Papp Katalin szeretné, ha a minőségi borfogyasztáshoz hasonlóan a minőségi csokifogyasztás is meghonosodna nálunk Csokoládélabirintus, avagy bolyongás az ízek világában A megfelelő kristályszerkezetet keveréssel lehet elérni (A szerző felvétele) V. KRASZN1CA MELITTA Diplomáciai karrierre vá­gyott, érettségi után nemzetközi tanulmányok szakra jelentke­zett Győrbe, második lehető­ségként pedig a belsőépítészet merült fel. Ezzel szemben ma egy kis csokimanufaktúrát ve­zet, és saját márkanévvel for­galmazza kézi gyártású csoko­ládéit. Akomáromi Vargha Papp Katalin nagyon céltudatosan küzd álmai megvalósításáért. Az egyetemi alapképzés so­rán egy hónapot gyakomokos- kodott Brüsszelben, amely nemcsak az EU, hanem a csoko­ládégyártás egyik fellegvára is. Katalin is eljutott egy csokolá­dégyárba, és rögtön hatalmába kerítette az a világ. Aztán a sors vagy a szerencse úgy hozta, hogy amikor ösztöndíjasként újabb fél évet tölthetett Brüsszelben, egy családi csoko­ládémanufaktúra marketing­tervét kellett elkészítenie. Az­tán nem volt megállás. Blogok olvasásával kezdte „Mindig is szerettem főzni, a konyhában szorgoskodni, de sü­teményeket ritkán készítettem - meséli a kezdetekről Katalin. - A csokikészítés azonban magával ragadott, elkezdtem erről szóló biogokat olvasni, és az ott leírta­kat gyakoroltam kis konyhám­ban. Úgy éreztem, ez az, amivel nekem is foglalkoznom kell.” Magyarországon sok kis csoko­ládémanufaktúra létezik már, de Szlovákiában még nemigen terjedt el. Katalin egyébként is vissza szeretett volna térni szü­lővárosába, ezért Komáromban rendezte be egyszemélyes „üze­mét”, de már csak hetek kérdése a bővítés. „Hosszú hónapokat töltöttünk a párommal a vállal­kozás előkészítésével, a márka­név kitalálásával, a dizájn meg­terveztetésével, hogy amikor be­indul a gyártás, már minden a helyén legyen - árulta el. - Leg­nehezebb talán a jó márkanév kitalálása volt, de úgy érzem, a Chocomaze, azaz a Csokolá­délabirintus találó név, hiszen ki ne szeretne bolyongani az ízek világában.” A csokinak is van lelke A vállalkozás beindítása előtt, idén márciusban Katalin Belgi­umban elvégzett egy csokoládé­akadémiát, ahol azt is megtanul­ta, hogy a csokinak is van lelke. ,A csokoládékészítés során az egyik legfontosabb dolog az alapanyag hőmérséklete, azaz, hogy megfelelő kristályszerke­zetet alakítsunk ki. Mesterünk azt mondta, ha a tanfolyam vé­gén valaki még hőmérővel méri a csoki hőfokát, az nem tanult nála semmit” - mondta nevetve. Katalin egyelőre nem saját re­ceptúra alapján készíti a csokit - nagy álma, hogy egyszer ez az idő is eljön -, hanem csokoládé­lencse formájában Belgiumból hozatja az alapot. „Az étcsoko­ládé kakaószárazanyag-tartal- ma 60 százalékos, a tejcsokié 33, a fehér csokié pedig 28, és vala­mennyi száz százalékban ka­kaóvajjal készült. A lencséket olvasztótégelybe helyezem, ahol éjjel-nappal 45 fokon tem­perálom, ebből a folyékony masszából készül aztán a ter­mék. A fortély a megfelelő kris­tályszerkezet kialakítása, ezt keveréssel, mozgatással lehet elérni. Ha túl kevés a kristály, akkor könnyen megolvad a cso­ki, ha túl sok, akkor pedig nem lesz szép egyforma a szerkezete, dermedés után csíkokat látni rajta - magyarázta Katalin, mi­közben ezt a gyakorlatban is megmutatta. A folyékony csoko­ládét aztán formába öntötte - egyelőre tábla- és kiskockafor­mákkal dolgozik -, majd felté­tekkel ízesítette, díszítette. Már csak a hűtés és a csomagolás volt hátra, és el is készült az egyedi Chocomaze termék. Nincs rossz kombináció Az ízesítéshez Katalin a legkü­lönbözőbb feltéteket használja: magvakat, aszalt gyümölcsöket, liofilizált, azaz fagyasztva szárí­tott gyümölcsöket - amelyek megőrzik, magukba zárják az eredeti gyümölcs ízét, aromáját -, de szárított kókuszt, sőt gumi­cukorkát is használ. „Fontos, hogy harmonizáljon az egyes feltétek íze, s hogy esztétikus is legyen az elhelyezésük - mond­ta. - Néha egészen elképesztő kombinációkat próbálok ki, és tapasztalatból mondhatom, nincs rossz variáció. Párom un­szolására készítettem vaszabi- mogyorós, banáncsipszes csoko­ládét, és bár a látvány elég furcsa volt, az íze fantasztikus. A csípő­sét, az édeset érzékelő ízlelő­bimbók nyelvünk más-más terü­letén helyezkednek el, az össz­hatás mégis nagyszerű.” Katalin egyelőre megrendelésre dolgo­zik, és a megrendelő saját feltét­variációkat állíthat össze, de cé­ges lógókat is rá tud vinni a csokira. Általában ajándéknak rendelik „Hiszek abban, hogy miként a minőségi bor és pálinka fo­gyasztása is egyre inkább elter­jed tájainkon, így lesz ez a mi­nőségi csokoládé fogyasztásá­val is - mutatott rá Katalin. - Egy kézileg gyártott csokit nem a tévé előtt majszol el az ember, ehhez különleges alkalom kell. Legtöbben az első táblát aján­dékba adják, ki-ki a házastársá­nak, kedvesének, barátnőjének rendeli, akár egy szál virág mel­lé vagy csokor helyett. Szeret­ném, ha termékeimmel én is hozzájárulhatnék a csokoládé­kultúra felemelkedéséhez Szlo­vákiában.” mnM Legközelebb Miklós Éva jógaoktatót mutatjuk be.

Next

/
Thumbnails
Contents