Új Szó, 2012. december (65. évfolyam, 277-299. szám)
2012-12-10 / 284. szám, hétfő
14 GYÓGYHÍREK Egészség ■ 2012, december 10. www.ujszo.com Fogaink egészsége az ételektől és az italoktól is fiiigg Fogaink egészségéhez nagyban hozzájárul az elfogyasztott ételek milyensége és minősége. Persze ez nem azt jelenti, hogy állandóan figyelnünk kell, mit ehetünk és mit sem fogaink szépségéért, de nem árt, ha tudjuk, milyen ételek fogyasztását érdemes visszaszorítani egy kicsit. Nézzünk hát néhány példát, melyek segítik megőrizni fogaink egészségét és fehérségét. Ételek a nyáltermelést, amely gátolja a fogak savasodását. NEM: Kerüljük a magas cukortartalmú ételeket, mint az édességek, nyalókák, torták, piték, chipsek, ropi, banán, mazsola és más aszalt gyümölcsök. Magas cukortartalmuk kiváló baktériumforrás, és hozzájárul a fogszuvasodás kialakulásához, a későbbiekben pedig a fog elvesztéséhez is. Italok IGEN: Ahhoz, hogy fogaink szépek legyenek, a legjobb választás a sajtok, a csirke vagy egyéb húsok, a tej és a dió rendszeres fogyasztása. Ezek az ételek a bennük lévő kalciumnak és foszfornak köszönhetően védik a fogzománcot és nem károsítják azt. A ropogós gyümölcsök (alma, körte) viszont magas víztartalmuk miatt hatnak kedvezően, hiszen gyengítik a bennük lévő cukor hatását, és serkentik IGEN: A legjobb választás a víz, abból is a szénsavmentes változat, hiszen így megakadályozzuk a fogak savasodását, ami fogszuvasodáshoz, illetve a fogzománc károsodásához vezethet. NEM: Kerüljük a cukrozott italokat, üdítőket, beleértve a limonádét, a cukonal fogyasztott kávét és teát. A cukrozott italok fogszuvasodást, a későbbiekben pedig a fogak elvesztését eredményezhetik. (hazipatika) Nem javul, hanem romlik a romák egészségi állapota Amikor hideg van, mindig a roma telepeken elképesztő viszonyok között élő gyerekekre gondol: vajon nem fáznak-e. Olyan körülményekbe születtek bele, amelyekből segítség nélkül szinte leheteden kikerülni. M ária Nazarejová egyike azoknak az egészségügyi asz- szisztenseknek, akik a roma telepeket járják és próbálják az ott élőkkel legalább a legalapvetőbb higiéniai szokásokat megtanítani. A roma lakosság egészségi állapota ugyanis rendkívül rossz, s ha rövid időn belül nem javul, a többségi társadalom is kárát látja. Már úgyis túl sok téden év telt el... Nincsenek pontos adatok, csak sejtések vannak a roma lakosság számáról és egészségi állapotáról, de fíiggeden felmérések igazolják, hogy a telepeken élők egészségi állapota drámaian eltér az országos ádagtól, pontosabban drámaian rosszabb az ádagnál. A higiénia alacsony szintjének következtében sok a fertőző és nemi betegség, elterjedt a drogfüggőség. Az egészségtudatoss:ig alacsony szintjére vall, hogy a férfiak ádagéletkora 55,3, a nőké 59, 5 év. Szlovákia is bekapcsolódott abba a projektbe, amelynek célja a telepeken élő roma közösségek egészségi állapotának javítása. A főszerepet ebben a szakképesített egészség- ügyi asszisztensek játsszák, akik közvetlenül a telepeken végzik felvilágosító munkájukat. Dr. Peter Marko késmárki körzeti orvos szerint rendkívül nagy szükség van rájuk, mert a romák egészségi állapota nem hogy javulna, hanem egyre romlik. Ha nem állítjuk meg ezt a folyamatot, katasztrofális következményekkel lehet számolni. Az Egészséges közösségek elnevezésű projektet tíz évvel ezelőtt a Kulturális, Művelődési és Kommunikációs Szövetség civil szervezet (ACEC) indította el. Egészségügyi asszisztensei eddig a 628 roma telep közül 31-en jártak, s munkájukról csak elismerően lehet szólni. Azokon a helyeken érezhetően csökkent a fertőző betegségek kockázata, javult a megelőzés színvonala, és az anyák is gyakrabban vitték orvoshoz gyermekeiket. Az asszisztensek többsége roma, akik megfelelő szakmai tudással rendelkeznek. Ebben az évben a GlaxoSmithKline társaság is csatlakozott a projekthez, és támogatta a Közösen a jobb egészségért elnevezésű nemzetközi projektet is. Ez a program legalább három évig tart majd Szlovákiában (31 kelet-szlovákiai telepen és a Luník 9 lakótelepen), Magyarországon, Bulgáriában és Romániában. Különösen az egészségügyi asszisztensek hálózatának még következetesebb kiépítését tartja fontosnak, amitől azt várja, hogy erősödik a romák egészségtudata. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy munkavállalás szempontjából is fontos lenne a jó egészségi állapot, hiszen a munkaadó megnézi, kit alkalmaz. Dr. Marko elmondta: hiába van számbelileg sok ember Kelet-Szlovákiában, a külföldi befektetők mégis nehezen találnak ott megfelelő munkaerőt, épp a már említett körülmények miatt. „Ezt a munkát nem végezheti akárki. Persze nem azt akarom mondani, hogy valamiféle rendkívüli tulajdonságaim vannak. Ebben a munkában hinni kell. Amikor látom a tízgyerekes anyát, aki nem tud mit csemetéi tányérjára tenni, tudom, neki nem gyógyszerre vagy vérnyomásmérésre van szüksége. Másképpen kell segíteni rajta” - mondja Mária Nazarejová, aki 2005 óta járja a roma telepeket, sokszor minden ellenszolgáltatás nélkül, „csak” puszta segíteni akarásból. Azt vallja, hogy mindenkinek - de különösen a gyereknek - joga van arra, hogy egészségesen, emberhez méltó körülmények között nőjön fel. (kovács) » A telepek jellemzői • tájékozatlanság miatt kevesen veszik igénybe a védőoltást • alig járnak preventív ellenőrzésre • nem alakultak ki az egészséges életmóddal kapcsolatos szokások • a személyi higiénia alacsony színvonalú • egészségtelen táplálkozás • korai elhalálozás • a terhes nők nem járnak tanácsadóba • magas a csecsemőhalandóság • gyakoriak az öröklődő betegségek • korán kezdik a nemi életet • alacsony az első szülő nők életkora • elterjedt az alkoholfogyasztás és a dohányzás • paraziták, rovarok, rágcsálók, kóbor kutyák tömeges előfordulása, amelyek betegségeket terjesztenek RÖVIDEN Napi hatezer lépéssel egészségesek maradhatunk Ha a középkorú nők legalább napi 6000 lépést megtesznek, csökkenthetik a cukorbetegség és a metabolikus szindróma kialakulásának a kockázatát. Bár korábbi tanulmányok már kimutatták, hogy a strukturált testmozgás csökkenti az olyan betegségek egészségügyi kockázatát, mint a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a szívbetegség, nemrég kiderült, hogy ehhez kevésbé intenzív mozgásforma is elég lehet. Brazil kutatók, Veronica Colpani, Karen Oppermann, és Poli Mara Spritzer kutatásaiból ugyanis kiderült, hogy a napközben megtett lépések száma is segíthet megelőzni ezeket a betegségeket. A vizsgálatokba 292, Passo Fundóban élő brazil 45 és 72 év közötti nőt vontak be. A tudósok megkérték a résztvevőket, hogy viseljenek lépésszámlálót, majd felmérték az egészségi állapotukat, beleértve koleszterin- és vércukorszintjüket, valamint csípőkörfogatukat. Az eredményekből kiderült, hogy azoknál a nőknél, akik 6000 vagy annál több lépést megtettek naponta, vagyis aktívabbak voltak, kisebb volt a cukorbetegség és a metabolikus szindróma kialakulásának a kockázata, mint inaktív társaiknál. Növeli a csontritkulás kockázatát a hasi zsír : Az Észak-Amerikai nyezője. „Minden férfinak fontos tudni, hogy a hasi zsírfelesleg nemcsak a szívbetegség és a cukorbetegség, hanem a csontvesztés kockázati tényezőjének is számít” - mondta Miriam Bredella, a Massachusettsi Általános Kórház radiológusa. Az amerikai orvosi statisztikai hivatal adatai szerint több mint 37 millió 20 éven felüli amerikai férfi számít elhízottnak. Az elJhíRadiológus Társasig éves konferenciáján közzétett kutatás eredményei szerint a zsigeri (viszcerális) elhízás férfiak esetében a csontvesztés és a csökkent csonterő kockázati tézás számos egészségügyi rendellenességgel, köztük a szív-érrendszeri megbetegedésekkel, a cukorbetegséggel, a magas koleszterinszinttel, az asztmával, az alvási apnoéval és az ízületi megbetegedésekkel is összefüggésbe hozható. Mindezek ellenére azonban eddig úgy vélték, hogy a túlsúlyos férfiak a csontvesztés alacsonyabb kockázatának vannak kitéve, Dr. Bredella ezzel szemben elmondta, hogy a testzsírok nem ugyanolyanok. A szubkután zsír közvetlenül a bőr alatt található, a zsigeri zsír pedig mélyen az izomszövet alatt, a hasüregben. A testben raktározott zsigeri zsír mennyiségét a genetika, az étrend és a testmozgás együttesen határozzák meg. (medipress)
