Új Szó, 2012. december (65. évfolyam, 277-299. szám)
2012-12-08 / 283. szám, szombat
www.ujszo.com UJSZO 2012. DECEMBER 8. Vélemény és háttér 7 A kormány attól nem fél, hogy pár napig nem tanulnak a gyerekek, de választói elvesztésétől igen Miért éppen az oktatásügy? Oktatásügyi botrányokkal küzd a magyar és a szlovák kormány is. Bár a két ügy eltérő - itt a pedagógusok bérezése, ott a főiskolai tandíj áll a középpontban-, mindkettő a közoktatás státuszánakproblémáira mutat rá a posztszocialista országokban. RAVASZ ÁBEL A két játéktér hasonló. Mind az Orbán-, mind a Fico-kormány költségvetési nehézségekkel néz szembe, a hiányzó pénzek előteremtése nagy gondot okoz. Fico számára az EU által idéntől szigorúbban betartatott állam- háztartási hiány jelent áthághatatlan korlátot, Orbán pedig a nagy ellátórendszerek bevallottan unortodox átalakítását hajt- javégre. Ahogy lenni szokott, az oktatásügy a strukturális változások vesztesei közé tartozik. Érdemes megnézni ennek okait. Nem arról van szó, hogy lenne olyan döntéshozó, áld úgy gondolja, a közoktatásnak nincs kiemelt szerepe - azzal mindenki tisztában van, hogy a jövőbeli sikeresség a jelenlegi oktatási rendszeren múlik. Másfelől azonban az iskolaügy nem rövid távú hatásokat hoz létre, hanem közép és hosszú távúakat. Ez azt jelenti, hogy egy kormány meg mer tenni bizonyos lépéseket az oktatásügyben, mert annak valódi negatív hatásait a saját ciklusában még nem érzékeli. Ez a „logika” jelentősen csökkenti a szakszervezetek érdekérvényesítési lehetőségeit is. Az ellenpéldát itt a püóták jelentik: az ő munkájukban minden perc kiesés számszerűsíthető és közveden problémákat okoz, hasonlóan például a-vasúthoz. A tanársztrájkok ennél sokkal erőtlenebbek: a rövid munkabeszüntetés nem több, mint politikai „kellemedenség” a kormány számára, de közvetienül nincs hatással a termelékenységre. (Most akkor a diáksztrájkok erejéről ne is beszéljünk.) A szakszervezetek működése ráadásul régiónkban eleve disz- funkcionális. Élükön sok esetben politikailag motivált szereplők állnak, akik nagyon eltérő reakciókat képesek kipréselni A tanárok a vasutas- sztrájk logikája alapján nem érhetnek el eredményt, csakis politikai nyomásgyakorlással. szakszervezetükből más-más kormányok hasonló döntései esetén. Ä baloldal hagyományos szövetsége a szakszervezetekkel a múlté: eleve nem világos, hogy ki ma a baloldal, arról nem is beszélve, hogy maguk a szakszervezetek sem értékalapú, hanem érdekalapú szerveződések. Az örökkévalóságig persze egy részrehajló szakszervezeti vezető sem tarthatja vissza az ellen- reakciókat, munkájával azonban a kormány időt nyerhet és mérsékelheti a felháborodást, az alkufolyamat aszimmetriájáról nem is beszélve. A tanárok és diákok a fentiek miatt nem a vasutassztrájkok jól ismert logikája szerint érhetnek el eredményt. A hosszú távú hatások miatt csakis politikai nyomásgyakorlással érhetnek el eredményt. A kormány attól nem fél, hogy pár napig nem tanulnak a gyerekek. De attól annál inkább, ha a tanárok és diákok mobilizálják a környezetüket, tüntetnek, tiltakoznak, agitálnak. Az érintetteknek azt a fenyegetést kell hitelessé tenniük, hogy „ha nem teljesíted a követeléseimet, a következő választásokon nemhogy én, de még a nyolcadik unokatestvérem sem fog rád szavazni!” Ezt a nyelvet ugyanis minden politikus érti, és tart is tőle.- Te tudtad, hogy megsértjük a közterület életvitelszerű lakhatásra való használásának szabálysértéssé minősítéséről szóló törvényi rendelkezést..? (Peter Gossányi rajza) JEGYZET Keménykedtek -pórul jártak PÉTERFl SZONYA Mármint a zsolnai orvosok, akik nem voltak hajlandók több i esti ügyeletet vállalni. Nem £3 szegték meg a munkaszerződésüket, csupán érvényesítettékjogaikat, ugyanis a kötelező ügyeleteket már rég leszolgálták. A legelégedetlenebbek a baleseti sebészek voltak. Novemberben figyelmeztették a kórház igazgatóját, hogy decembertől nem lesz, aki délutántól reggelig ellássa a betegeket. Mivel a tárgyalások nem hoztak megoldást, 18 doki felmondást kapott. A zavartalan betegellátás érdekében végül az egészségügyi minisztérium intézkedett, két katonai traumatológust és egy sebészt vezényelt a kórházba, akik az éjszakai ügyeletben ellátják a betegeket. Tudni kell, hogy Zsolnán a hagyományos járási kórházat 2009-ben hirtelen egyetemi kórházzá léptették elő. Nem színvonalas felszereltsége vagy az orvosok szakmai bravúrjai miatt, hanem kizárólag azért, mert így több pénzt kap az egészségbiztosítóktól. Hogyan gazdálkodtak az igazgatók, nem tudni, az viszont tény, hogy az egyetemi kórház 10 millió eurós adósságot görget maga előtt. Sőt, ehhez havonta további 300-400 ezer eurót még „hozzátermel”. A bevételek 90 százalékát pedig a fizetésekre fordítják. (Belegondolni is rossz: miből és hogyan gyó- gyítj ák a betegeket!) A mostani kiélezett helyzetben kiderült, hogy a szakvizsgával nem rendelkező orvos bére Zsolnán 1820 euró, a szakvizsgázotté 2841 euró. Ezért az igazgató felajánlotta az orvosoknak, hogy a kórház megmentése érdekében egyezzenek bele a fizetés- csökkentésbe. Mivel ezt elutasították és 18 orvos elbocsátása jelentős anyagi megtakarítást jelent, az igazgató lelki- ismeretfurdalás nélkül megvált tőlük. Az orvosszakszervezet vezetői viszont állítják, kezdettől fogva hajlandók voltak lemondani bérük bizonyos részéről, ám az igazgató megmakacsolta magát. Kívülállóként nehéz áttekinteni a háttérben zajló eseményeket, egyesek szerint politikai megrendelést teljesít a kórház igazgatója, de az is lehet, végre ésszerű intézkedéseket hoz. Akár annak árán, hogy ellehetetlenít néhány orvost. Nem kizárt, hogy a minisztérium hatáskörébe tartozó egészségügyi intézetek igazgatói a zsolnai példát követik majd. KOMMENTAR Tárgyalás előtt LAKNER ZOLTÁN Nem ez a szívükleghőbb vágya, mégis: a magyarországi ellenzéki pártok tárgyalni fognak. Az Együtt 2014 október 23-i zászlóbontása katalizátorként hatott az ellenzéki közéletre. Egyrészt, a volt miniszterelnök aktivizálódása lelkesedéssel tölti el azokat a szavazókat, akikkifeje- zetten és személyesen rávártak. Másrészt, Bajnai fő célkitűzéseként hirdette meg az összefogást, ami sok ellenzéki választó elvárása. A volt miniszterelnök ezt a várakozást igyekezett kihasználni, mikor megpróbálta szelíden és mosolygósán lerohanni potenciális partnereit, rábírva őket a mielőbbi csatlakozásra az Együtt 2014 kötelékéhez. Az Együtt 2014-nek alkalmat kínált az LMP novemberi kongresszusa, hogy azonnal csatlakozási meghívót küldjön neki. Az LMP-t már régóta feszítő szövetségpolitikai ellentét ennek az invitálásnak a nyomán tört felszínre. Végül az a döntés született, hogy az LMP, bár tárgyalni hajlandó Bajnaiékkal, önálló pólus létrehozására tesz kísérletet. A próbálkozás esélyét aláássa a tény, hogy az LMP már több mint két éve ezen dolgozik, sikertelenül, valaminthogy korábbi lehetséges szövetségesei ma már Bajnai mellett állnak. Az LMP-szavazókmindennek nyománmost azzal szembesülnek, hogy döntetniük kell: kü- lönutas politika vagy szövetségkötés. Ézt a döntéskényszert az Együtt 2014 megjelenése előtt senki sem volt képes előállítani. Az ellenzéki erőviszonyokátalakulásánakazértlehetbármijelentősége, mert a szocialisták egynegyedével növelték támogatottságukat 2010 óta. A demokratikus ellenzékbázisa így ma már eléri a felére zsugorodott Fideszét, és az ellenzéki tábor nagy, talán legnagyobb tömegét az MSZP adhatja. Atöbbiválasztásimatematika.Aválasztási rendszer az egységet jutalmazza, a széttagoltságot bünteti. Ha az MSZP nem tud egymaga váltópárttá erősödni, és Bajnai Gordon markáns, de nem elsöprő erejű szereplőként tér vissza, akkor a feleknek meg kell egyezniük. Az MSZP nem akart csatlakozni az Együtt 2014-hez, kivárta, míg kiderül: másjelentős szereplőse. Aztán a szocialisták hívták tárgyalni többek között az Együtt 2014-et. Erre utóbbi nem mondhatott nemet, bár igyekszik találni olyan témát, amelyről elmondhatja, hogy ő vitte az asztalhoz. A lé- nyegazonban az, hogykölcsönösneklátszikafelismerés: tárgyalni kell. Egy ilyen tárgyalást pedig nehéz lesz majd megegyezés nélkül befejezni. Éttől mégszámos taktikai fordulatra sorkerül, afőszereplőkmegpróbálnakmajdamásikfölé kerekedni. Végső soron azonban formálódni látszik a Fideszt kihívó választási koalíció, ami önmagában megkérdőjelezi a Fidesz centrális erőtérét, és az erre alapozott hosszú távú berendez- kedési törekvését. A szerző magyarországi politológus FIGYELŐ Vevők a világvégére Alaposan bevásárolnak a bolgárok a december 21-i állítólagos világvége miatt, de csak apránként, hogy a szupermarketben ki ne nevessék őket a nem világvégehívők. A Telegraf című napilap szerint a konzervek, a gyertyák, tészták, zacskós levesek, leveskockák a legkelendőbbek, és persze az ásványvíz. Annak ellenére, hogy a tudósok szerint felesleges riadót fújni, sokan nyilvánvalóan mégis intézkedéseket tesznek, „hátha mégis történne valami”. A csernobili atomkatasztrófa eltitkolása óta a bolgárok nagyon gyanakvóak - kommentálta a lap. Viszont a vendéglátóhelyek és hotelek nagy bevételt remélnek az állítólagos apokalipszisből, speciális ajánlatokkal állnak elő. A nagyvárosokban tematikus koncerteket rendeznek és csak a fővárosban húsz pár jelentkezett már, hogy a „világvége napján” kötne házasságot. A világvége-riadalom azon alapszik, hogy véget ér a maja kalendárium egy ciklusa. Afölött azonban elsiklanak a mítosz terjesztői, hogy ezzel egy időben új kezdődik. December 21-én például a bolíviaiak az új korszak kezdetét ünnepük. (MTI) IMF-hitel: kisebb az esély A 2013-as magyar költség- vetés elfogadása után folytatódhatnak a tárgyalások az IMF/EU-megállapodásról - mondta Varga Mihály tárca nélküli miniszter a Napi Gazdaságnak. Varga beszélt arról, hogy kisebb az esély a sikerre, mivel megmerevedtek az álláspontok. A Valutaalap legfontosabb szempontja a növekedés, kevésbé figyeli a számokat, nem ragaszkodik ortodox módon például a 3%- os hiányhoz. Szerinte egyelőre a nemzetközi pénzpiacok likviditásbősége elegendő ahhoz, hogy a magyar állam finanszírozza magát. (MTI)
