Új Szó, 2012. december (65. évfolyam, 277-299. szám)
2012-12-06 / 281. szám, csütörtök
2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. DECEMBER 6. www.ujszo.com A községek korlátozhatják a félkarú rablókat Szigorúbb szabályozás ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Módosította a parlament a szerencsejátékokat szabályozó törvényt, így januártól jóval szigorúbb intézkedések lépnek életbe. Az intézkedések egyike, hogy a játékkaszinót, fogadóirodát, játékautomatákat működtető egységek nem rakhatják ki látványosan a nyeremények nagyságát mutató reklámokat, nem lehetnek például az utcáról láthatóak. Az üzemeltetők kötelesek lesznek feltüntetni, például a játékautomatákon, egy olyan intézmény telefonszámát, amely a játékszenvedélyek kialakulásának megelőzésével vagy gyógyításával foglalkozik. Januártól a községek rendeletben korlátozhatják a szerencsejátékokat, a játékautomaták üzemeltetését, ha a lakosság 30%-a ezt petícióban követeli, csendháborításra, rendbontásra hivatkozva. Emelkedik a szerencsejátékadó is, 5,5-ről 6 százalékra, a nyereményjátékoknál, a sport- fogadás esetében 5-ről 5,5 százalékra. A lóversenyekre ez nem vonatkozik, ott marad az 1%-os adó. Ezenkívül az átalánydíj minden játékberendezés után 1900 euróról 2100-ra emelkedik, (sán, SITA) RÖVIDEN Még kérik a magyar állampolgárságot Budapest. Eddig több mint 340 ezren kérelmezték a magyar állampolgárságot, és mintegy 280 ezren már le is tették az állampolgársági esküt - mondta tegnap Wetzel Tamás, az egyszerűsített honosításért felelős miniszteri biztos. A benyújtott több mint 340 ezer kérelemből 305 ezret már elbíráltak. A legtöbb kérelem továbbra is Erdélyből és Délvidékről érkezik. (MTI) Vádemelés Glance House-ügyben Pozsony. Vádemelési javaslatot tett a rendőrség a szenei telekkönyvi hivatal vezetője ellen a Glance House-ügy kapcsán, amelyben Dobroslav Trnka volt főügyész és jelenlegi főügyészhelyettes is érintett. A telekkönyvi hivatal vezetője, Igor S. ellen közfeladat mulasztásának gyanúja miatt folyik eljárás. További két eljárás is folyik gazdasági és üzleti nyilvántartás hamisításának gyanúja miatt. (TASR) Katonaorvosok a zsolnai kórházban Zsolna. Katonaorvosokkal biztosítják az ügyeletet tegnaptól a zsolnai kórház traumatológiai osztályán, mert a kórház orvosai nem hajlandóak ügyeletet vállalni. A kórház vezetése ugyanis elbocsátásokkal és bércsökkentéssel akarja stabilizálni az intézmény pénzügyi helyzetét. Zuzana Zvolenská egészségügyi miniszter szerint a betegeket nem fenyegeti veszély. Az orvosok állításuk szerint készek lennének belemenni olyan kompromisszumba, hogy csökkentsék a béreiket, az intézmény talpon maradása érdekében, ugyanakkor az egészségügyi miniszter beavatkozását kérik, mivel szerintük a betegek ellátása veszélyben van. Zvolenská az orvosokat hibáztatja, szerinte a katonaság egész decemberben kész biztosítani a kórház zavartalan működését. (SITA) A szlovákiai magyarok még mindig nem békültek ki az önálló Szlovákia létrejöttével 20 év alatt megszerették a szlovákok Szlovákiát Pozsony. A szlovák lakosság többsége 20 évvel Csehszlovákia szétválása után már pozitív eseményként tekint az önálló Szlovákia megalakulására, derül ki az IVÓ és a cseh akadémia szociológiai intézetének felméréséből. LAJOS P. JÁNOS Szlovákia lakosságának 58%-a tartja az önálló állam létrejöttét pozitív eseménynek, Csehországban ez az arány alacsonyabb, 46 százalékos. Meglepő módon magára az ország szétválására sokkal kritikusabban tekintenek a megkérdezettek, a szlovákoknak csak 45, a cseheknek pedig mindössze 38 százaléka ért egyet a közös állam 1993-as felosztásával. Paulina Tabery szerint a két adat közti különbség érzelmi okokkal magyarázható, még mindig sokan tekintenek nosztalgiával a közös államra. Jelentősen megváltozott azonban az 1992-ben már felnőtt, vagyis 18 éven felüli szlovák lakosság véleménye az önálló Szlovákia létrejöttéről. „Gyakorlatilag megfordult az arány: a jelenleg 38 évesnél idősebbek körében már 65 százalékra emelkedett az önálló Szlovákia létrehozásával egyetértők és 30-ra csökkent az ellenzők aránya” - ismertette a felmérés eredményeit Zora Bútorová szociológus, az IVÓ munkatársa. Mindkét ország lakossága Csehszlovákia 1918-as létrejöttét tartotta a legpozitívabb 20. századi eseménynek, második helyen az 1989-es bársonyos forradalom végzett. A további értékelés azonban már eltérő eredményeket mutat a két országban. Szlovákiában az uniós csatlakozás 59 százalékot kapott, egy százalékponttal megelőzve az önálló állam létrejöttét is, ezzel szemben Csehországban az önálló állam létrejötte végzett 46%-kal a harmadik helyen, az uniós csatlakozást csak a lakosság 38%-a tartja pozitív lépésnek. A szlovákiai magyar kisebbség véleménye jelentősen eltér a többségi nemzet véleményétől. „A magyar kisebbség sokkal kritikusabban vélekedik a szétválásról, de az itt vizsgált többi történelmi eseményről is - magyarázta lapunknak Zora Bútorová. - A magyarok, tekintettel Trianonra, sokkal negatívabban vélekednek Csehszlovákia 1918-as létrejöttéről, és sokkal elutasítóbbak az ország szétválásával kapcsolatban is. Az országos átlagnál sokkal nagyobb százalékban utasították el Csehszlovákia szétválását, úgy érezték, hogy a közös ország nagyobb garanciát jelent a ki- sebbségijogokmegőrzésére.” A lakosság véleménye Csehszlovákia szétválásáról Csehország 1992/93 2012* 1992/93 2012* Támogatja 33 46 65 Ellenzi 59 44 66 30 Nem tudja 8 10 LJ 5 * csak a 38 évnél idősebbek, tehát azok, akik 1992-ben már 18 évesek voltak Forrás: IVO, CWM, adatok %-ban Az állam 68,4 millió eurót megspórol, de 226 millióval többet követel az emberektől Jövőre 200 ezerrel több járulékfizető ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Mintegy 200 ezerrel csökkenhet az állam biztosítottjainak száma, vagyis ennyivel többen fogják saját zsebből fizetni az egészségbiztosítási járulékot, derül ki a költségvetés tervezetéből. így jövőre az állam 68 millió eurót takarít meg az idei évhez képest, pedig az eredetileg 4%-osra tervezett járulékkulcsot végül 4,25%-ban határozta meg. Idén még a két évvel ezelőtti átlagbér 4,32%-át fizeti saját biztosítottjai után. A közel 200 ezer fős „spórolás” azokat a megbízási szerződés alapján dolgozókat jelenti, akik helyett ma még az állam fizeti a biztosítást. A statisztikai adatok alapján ez mintegy 125 ezer nyugdíjast, 20 ezer diákot és ugyancsak 20 ezer gyesen lévő nőt érint majd. Míg idén az állam 3,35 millió ember - gyerekek, diákok, nyugdíjasok, munkanélküliek - helyett fizeti az egészségbiztosítási járulékot, jövőre viszont csak 3,15 millió után fizet. ,A jövőre betervezett összeg nem változott, pedig az állam az augusztusban javasolt 4%-ról 4,25%-ra emelte a járulékkulcsot” - állítja Tomáš Szalay, a HPI egészségpolitikai intézet munkatársa. Szerinte ez egészen egyszerűen egy adminisztratív trükk, az állam a gazdaságüag aktív lakosságot terheli egyre nagyobb mértékben. Míg az egészségbiztosítók bevételei az idei 3,770 milliárd euróról 3,928 milliárd euróra emelkednek, vagyis 158 millió euróval nagyobb bevételre számíthatnak, addig az állam 68,4 millió euróval kevesebbet fizet, vagyis az aktív lakosság terhei 226 millió euróval nőnek. Az egészségügyi minisztérium nem kommentálta a számokat. Zuzana Čižmáriková szóvivő szerint, amíg a költség- vetés tárgyalása nem zárult le, korai a biztosítottak számát és a költségvetés paramétereit elemezni. Kérdés azonban, hogy valóban az elképzeléseknek megfelelően csökken-e az állami biztosítottak száma, mivel a járulékterhek növekedése miatt várható, hogy sokan - elsősorban a nyugdíjasok - inkább feladják munkahelyüket, mivel olyan mértékben csökken majd a nettó bevételük. „A nettó bevételük biztosan alacsonyabb lesz, ez jelentős mértékben csökkenti majd az emberek motivációját” - magyarázta Branislav Masár, a munkáltatók szövetségének igazgatója. Ez két szempontból is negatívan érinti majd a költségvetést: csökken az aktív befizetők száma, vagyis csökken az egészségügyre fordítható összeg, ezzel párhuzamosan viszont az államnak több inaktív biztosított után kell majd fizetnie. Opj) Andruskó Imre: Ha most nem a bértáblázatban emelik meg a bért, akkor a fizetésemelés az év végi jutalom kárára fog menni Nem kérnek a kormány ajánlatából az iskolák Nemcsak tollal harcolnak. Tegnap is több iskola sztrájkolt. (SITA-felvétel) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nem a tananyagról, hanem a sztrájkról tanultak néhány fővárosi iskolában a diákok. Tegnap ugyanis már harmadik napja folytatódott a pozsonyi iskolák stafétasztrájkja - négy alap- és egy szakközép- iskolában szünetelt a tanítás. A Jur Hronec, a L. Sára, a Bilíkova és a Vörös hadsereg utcai gimnáziumokban volt ugyan tanítás, de így is minden a sztrájk körül forgott. Matematikaórán például a hazai és a külföldi tanárbéreket hasonlították össze a diákokkal, angolórán pedig a Teachers on strike (Sztrájkoló tanárok) nevű anyagot tanulmányozták. Motiválják a szakszervezetet A pedagógusok egy része így kívánja kifejezni, hogy nem ért egyet sem a kormány ajánlataival, sem a szakszervezet döntésével, amellyel múlt szerdán megszakították az országos munkabeszüntetést. Az utcai tiltakozó akciók a parlament előtt csúcsosodtak ki, ahol a tüntetők átadták a képviselőknek a 155 elnevezésű kiáltványt, mellyel felszólítják őket (a köztársasági elnökkel és a miniszterekkel együtt), hogy foglalkozzanak az oktatásügy helyzetével. Segítségért kiáltanak - ezért nevezték el kiáltványukat a 155-ös segélyhívó számról. A kormányhivatal előtt, a Szabadság téren is tüntettek a tanárok, több száz diák társaságában. „Fico, táblához! Ideje benézni az iskolába” - állt az egyik transzparensen. Az ilyen akciók azért fontosak, hogy a szakszervezetre alulról is nyomást gyakoroljon valaki, mondta Kamil Kandalf, a Dubová utcai alapiskola tanára. „Tartaniuk kell magukat az eredeti követelésekhez, hiszen már azok is kompromisszumot jelentenek részünkről” - üzente a szakszervezetnek a tanár. Szerinte megváltozott a tárgyalások hangvétele, amióta néhány iskola nem hajlandó abbahagyni a sztrájkot. Cselezni próbál a kormány A kormány hétfői ajánlatával nem garantálható a tanárok 7,5%-os béremelése, figyelmeztet Andruskó Imre. A komáromi Selye János Gimnázium igazgatója szerint csak azt a béremelést tudja biztosan garantálni a fenntartó, amit a bértáblázaton keresztül kapnak az alkalmazottak. A kormány úgy véli, ha a normatív támogatást közvetlenül az iskolák kapják, végrehajtható a 7,5%-os emelés. „Komáromban eddig is minden iskola megkapta ezt 100 százalékban” - mondta Andruskó, aki tagja a városi képviselő-testületnek is. A normatíva 85 százaléka a bérekre, 15 százaléka fenntartásra megy el - emlékeztet. - Ha ezt az arányt nem változtatják, miből adjon az igazgató többet a tanárnak pluszforrás nélkül?” Andruskó még egy veszélyforrást lát a javaslatban: szerinte több iskolákban év végén jutalmat kapnak a tanárok, ezt az igazgató az év közben érkező normatívából gazdálkodja ki. Ha most nem emelik meg a bértáblázatban a bért, akkor a fizetésemelést az igagatók csak ennek az év végi jutalomnak a kárára tudnák kivitelezni - állítja Andruskó. „Mi év közben annyit meg tudunk spórolni, hogy az év végi jutalom 5-7 százalék az egész éves bérhez viszonyítva” - árulta el lapunk kérdésére az igazgató. A szakszervezet öngólt rúg, ha elfogadja a kormány normatív támogatásokkal kapcsolatos javaslatát, tette hozzá. (SITA, TASR, vps)
