Új Szó, 2012. december (65. évfolyam, 277-299. szám)

2012-12-06 / 281. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. DECEMBER 6. Közélet 3 A Transparency International legfrissebb korrupcióérzékelési indexe szerint a világ országainak kétharmada erős korrupciós fertőzöttséget mutat A visegrádi régió legkorruptabb országa vagyunk Csak majmoljuk a korrupció elleni harcot. Máig nincs érdemi előrelépés Szlovákia legnagyobb kor­rupciós botránya, a parlamenti választás előtt kirobbant Gorilla-ügy felgöngyölítésében sem. Pozsony. Szlovákia az Eu­rópai Unió ötödik legkor­ruptabb tagállama - de­rül ki a Transparency In­ternational tegnap közzé­tett felméréséből. Az uniós országok közül csak Ro­mániában, Bulgáriában, Olaszországban és Görög­országban rosszabb a helyzet. Az elemzők sze­rint a Fico-kabinet csődöt mondott a korrupció fel­számolása terén. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A Transparency Internatio­nal korrupcióérzékelési indexe szerint az országok kétharma­da erős korrupciós fertőzöttsé­get mutat. A 2012-es indexben rangsorolt 176 ország kéthar­mada 50 pont alatti értéket ért el egy 0-tól (nagyon korrupt­ként érzékelt) 100-ig (nagyon tisztának érzékelt) terjedő ská­lán. Dánia, Finnország és Új- Zéland holtversenyben az első helyen állnak 90 ponttal, mert ezekben az országokban magas szintű a közérdekű informáci­ókhoz való hozzáférés, és meg­felelőek a közhatalmat gyakor­lók magatartását szabályozó intézkedések. Afganisztán, Észak-Korea és Szomália ismét az index utolsó lépcsőfokán végzett. Ezekre az országokra a felelős állami vezetés és a haté­kony közintézmények teljes hi­ánya a jellemző. Fico csalódást okozott Szlovákia a 176 országot tar­talmazó listán a tavalyi 66. he­lyezéssel szemben idén ugyan a 62. helyen szerepel, ami azon­ban csak első pillantásra számít jó eredménynek. Az Európai Unió tagországai közül csak Romániában, Bulgáriában, Olaszországban és Görögor­szágban rosszabb a helyzet. Ez­zel szemben Lengyelország a 41., Magyarország a 46., Cseh­ország pedig 54. a sorban, vagy­is a lakosság ezekben az orszá­gokban kevésbé súlyosnak ér­zékeli a korrupció mértékét. Hogy Szlovákiában valóban ka­tasztrofális a helyzet, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ezúttal már olyan orszá­gok is megelőznek bennünket, mint Namíbia, Törökország vagy Kuba. „Ez részben azzal magyarázható, hogy a Robert Fico vezette kormány nem vál­totta be a hozzá fűzött remé­nyeket a korrupció felszámolá­sa terén, miközben a választási kampány során ez a kulcsfon­tosságú témák közé tartozott. Az állami vállalatok élére pél­dául továbbra is pártjelölteket ültettek” - nyilatkozta Gabriel Šípoš, a Transparency Interna­tional Slovensko igazgatója. Korrupciós világranglista Helye­zés Ország Pont­szám í. Dánia, Finnország, Új-Zéland 90 4. Svédország 88 5. Szingapúr 87 6. Svájc 86 7. Ausztrália, Norvégia 85 13. Németország 79 19. USA 73 25. Ausztria 69 41. Lengyelország 58 46. Magyarország 55 54. Csehország .49 62. Szlovákia 46 174. Afganisztán, Szomália, Észak-Korea 8 (Forrás: TIS) Szerinte a korábbi ígéretek el­lenére egyelőre egyetlen párt sem terjesztette be a politikai pártok finanszírozásáról szóló törvény módosítását, és nincs érdemi előrelépés Szlovákia legnagyobb korrupciós botrá­nya, a Gorilla-ügy felgöngyölí­tésében sem. „Az új közbeszer­zési törvény javaslata ugyan több korábbi hiányosságot is orvosolt, azonnal felmerültek azonban új problémák is” - vall­ja Šípoš, aki szerint ilyennek számítanak az úgynevezett stratégiai közbeszerzések, ame­lyek továbbra is tág teret bizto­sítanak a korrupcióra. A Trans­parency International Slovens­ko igazgatója szerint a rossz he­lyezésünkhöz hozzájárult az is, hogy továbbra is csődöt mon­dott minden olyan reformjavas­lat, amely a bíróságok haté­konyságán hivatott javítani, a kormány pedig nem tesz sem­mit azért, hogy a parlament ál­tal megválasztott új főügyész, Jozef Centéš minél hamarabb elfoglalhassa a hivatalát. A kormányhivatal elfogult­nak tartja a jelentést. ,A Fico- kormány elmúlt nyolc hónap­jában egyetlen korrupciós bot­rány sem robbant ki. A Trans­parency International mostani jelentése is csak azt bizonyítja, hogy a korrupcióellenes szer­vezet szlovákiai fiókja - amely szoros személyi összefonódás­ban van az SDKÚ-val - politi­zál, és megbecsteleníti az anyaszervezet márkanevét” - nyilatkozta Erik Tomáš, a kor­mányhivatal szóvivője. Üzlet és politika összefonódása Magyarország 2012-ben 55 pontot ért el a felmérésen, ez­zel a vizsgált 176 ország közül a 46. helyet szerezte meg. Ta­valy az 54. volt a vizsgált 183 ország között. Bár Magyaror­szág a régión belül továbbra is viszonylag jól teljesít, hiszen Észtország, Szlovénia és Len­gyelország mögött a negyedik helyen végzett, az Európai Unió 27 tagállamából mind­össze 19. lett, vagyis változat­lanul az alsó harmadban he­lyezkedik el. A Transparency International Magyarország kiemeli, hogy Magyarországon változadanul magasak az üzle­ti és a politikai élet összefonó­dásából eredő korrupciós koc­kázatok, ami meghatározó té­nyezőként játszik közre a párt- és kampányfinanszírozás át­láthatatlanságában, valamint abban, hogy a magán és a cso­portérdekek a közérdeket ki­szorítva, megelőzve érvénye­sülnek a közhatalom gyakorlá­sa és a döntéshozatal során. A fékek és ellensúlyok rendszere meggyengült, a kormány poli- tikaüag elkötelezett személyek kinevezésével igyekszik befo­lyásolni a tőle független állami intézményeket. Mindez összes­ségében jelentősen csökkenti az állami intézményrendszer korrupcióval szembeni ellenál­ló képességét. Amit tenni kellene A számadatok a Transparen­cy International szerint azt jel­zik, hogy a közszférának világ­szerte sokkal átláthatóbban kell működnie, a közhatalom gyakorlóinak pedig ténylege­sen számot kell adniuk tevé­kenységükről. Huguette Label­le, a Transparency Internatio­nal igazgatóságának elnöke hangsúlyozta, hogy a kormá­nyoknak átfogó korrupcióelle­nes intézkedéseket kell beve­zetniük a közszektorban. A korrupció csökkentése érdeké­ben tisztességes pártfinanszí­rozási rendszerre van szükség, átláthatóvá kell tenni a köz­pénzek felhasználását, a köz­hatalmat gyakorló szervek működésének pedig számon kérhetőnek kell lennie. „Sokkal szüárdabb és eltö- kéltebb fellépést vártunk a kormányoktól a hatalommal való visszaélés elleni küzde­lemben 2012-ben. A Korrupció­érzékelési Index egyértelműen megmutatja, hogy még mindig a társadalmak fizetik meg a korrupció árát” - hangsúlyozta Labelle. (mi, TASR, MTI) Ján Fígeľ szerint a Fico-kormány alaptalanul építi le a Cargo vasúti teherfuvarozó állományát További 600 embert bocsát el a ZSSK Cargo ÚJ SZÓ-HÍR A németek simán kifizetik a színvonalas ellátást Nyugati nyugdíjasok nálunk Pozsony. 600 alkalmazottja elbocsátását tervezi a vasúti teherfuvarozó vállalat - közöl­te Ján Figeľ, a KDH elnöke. ,A második világháborúban, mi­kor csatába küldték a katoná­kat, akkor írták le így az embereket” - példálózott a ke­reszténydemokraták első em­bere. A volt közlekedésügyi miniszter szerint a tömeges le­építés indokolaüan, ugyanis az állami ZSSK Cargót egészséges állapotban adta át utódjának, Ján Počiateknek. A KDH elnöke úgy véli, Robert Fico kormány­fő tétlenül szemléli, ahogy mi­nisztere emberek százait teszi ki az utcára. Az állami cégek körüli elbocsátások az ellenzé­ki politikusok kedvenc témái. Tavaly tavasszal Robert Fico el­lenzéki politikusként teátrális sajtótájékoztatón háborodott fel több ezer vasutas elbocsátá­sa miatt. Erre szerinte semmi szükség nem volt. Most a sme- res tárcavezető tervezte be a leépítést, az ellenzéki pártel­nök pedig mindezt felháborí­tónak tartja. Figeľ miniszterkedése idején 1800 vasutas elbocsátását vet­ték tervbe, ám a KDH elnöke azzal védekezett, végül alacso­nyabb volt a leépítési hullám. „Leállítottam a folyamatot, mi­vel a gazdasági eredmények azt mutatták, hogy a társaság gazdálkodása kezd egészséges lenni” - védekezett Figeľ. Szakértők szerint az állami cégekben - hasonlóan az ál­lamapparátushoz - még min­dig viszonylag jelentős a túlfog­lalkoztatottság, ám ehhez - po­litikai veszélyei miatt - egyik kormányzat sem nyúl szívesen, főként nem a baloldali kabine­tek, másrészt az állam nem ké­pes tartósan finanszírozni az érintett társaságok halmozódó veszteségét. A közlekedésügyi tárca értet­lenségének adott hangot a pártelnök bírálata hallatán. „Az alatt a két év alatt, amíg a közlekedési miniszter széké­ben ült, közel 2000 embert bo­csátott el” - vágott vissza Mar­tin Koňa, a szaktárca szóvivője, hozzátéve: a három vasúttár­saságból összesen 4000 főt bo­csátottak el Figeľ idején. Ami pedig a vasúti teherfuvarozó „egészségi állapotát” illeti, a cég ebben az évben 24 millió eurós veszteséget tervezett be. Koňa szerint az elbocsátásokat fokozatosan tervezik, előtte egyeztettek a szakszervezetek­kel is. Értesülések szerint a le­építés egy éven át történik és 2013 december végén fejező­dik be. A Cargo azzal magya­rázza a karcsúsítást, hogy csökken a társaság teljesítmé­nye. (MSz, shz, TASR) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Berlin. Miközben a hazai nyugdíjasok, rászoru­lók évekig várnak a szociális otthonok egy-egy megüresedő helyére, vagy - ami még gyako­ribb - nem tudják megfizetni annak szolgáltatásait, a benn­lakást, addig egyre több német és osztrák állampolgár érkezik a szlovákiai nyugdíjasottho­nokba. Ami nálunk ugyanis egy nyugdíjas és családja számára gyakran megfizethetetlenül magas összeg - átlagban havi 350-1000 euró között mozog az ellátás díja, községtől és az intézmény színvonalától füg­gően -, az a nyugatról érkező, főleg német állampolgároknak szinte csak aprópénz. A német Die Welt napilap szerint egy németországi szo­ciális otthonban 3-4000 eurót is elkérnek azért, hogy valaki egy ilyen otthonban lakhasson. Ebből ugyan 700 eurót megté­rít az állam, ám az összeg még így is magas. Szlovákiában vi­szont gyakorlatilag ugyan­olyanjó színvonalú ellátást kap a gondozott, jóval kisebb összegért. A lap több szlovákiai településen működő nyugdí­jasotthonba ellátogatott, köz­tük a csallóközaranyosiba is. Az ott élő német nyugdíjas odahaza 3100 eurót fizet, a csallóközaranyosiban ennek csak a felét, az ellátást pedig az érintett idős személy családja ugyanolyan magas színvona­lúnak tartja, mint Németor­szágban. A lap szerint Magyarország­ról, Csehországból, sőt Iránból is vannak érdeklődők a szlová­kiai szociális otthonok iránt, de az osztrák és német állampol­gárokból van a legtöbb. Nem­csak nálunk, hanem Magyaror­szágra is ez a jellemző. A német Bild napilap szerint Balaton­szárszón már meg is nyílt Kelet- Közép-Európa első német nyelvű idősotthona. Az otthon német nyugdíjas lakói havonta 1500 eurót fizetnek az ellátá­sért, ami nagyjából a fele a né­metországi idősotthoni ellátás költségének. A Bild rámutat, egyre több német él kelet-eu­rópai idősotthonban, számuk már meghaladta a tízezret. Az elvándorlás oka, hogy Német­országban túl drága az ellátás, a gondozás, (sán, hvg) Évekkel ezelőtt kisiklott a társaság gazdálkodása. A Cargo vasúti te­herfuvarozó azóta folyamatosan leépít. (VladimírŠimíčekfelvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents