Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)
2012-11-28 / 274. szám, szerda
14 Régió-SZÜLŐFÖLD-HIRDETÉS ÚJ SZÓ 2012. NOVEMBER 28. www.ujszo.com A döntő résztvevői (Kürti Endre felvétele) A táncdalfesztiválok hangulatát idézte Bús Anikó Takács Krisztina győzött ÚJ SZÓ-HÍR Emléktáblát helyeztek el a Thain János Múzeum falán a névadó tiszteletére Thirring Viola emlékezett Az emléktáblát Thirring Viola színész, a múzeumalapító és képzőművész unokája leplezte le Gudmon Hona múzeumigazgatóval közösen (A szerző felvétele) Guta. Az amatőr táncdal- énekesek versenyén, a Gútai Líra 2012-n nemcsak hazai, hanem külföldi énekesek is részt vettek. A tehetségkutató versenyre mindenki két dallal jelentkezett, ismert magyar, szlovák és világslágerek csendültek fel, a szünetben a tavalyi Gútai Líra győztese, Viera Kotvasová szórakoztatta a közönséget. A Roman Ostružlík zenész, Rita Záležáková és Krisztina Sztresnyáková előadó, valamint Koczkás Beáta Gúta alpolgármestere alkotta zsűri a különdíjat a tallósi Bús Anikónak adta, az ő előadása idézte fel a régi táncdalfesztiválok hangulatát. Bronzlírát kapott Denisa Ovseníková Vágbesztercéről, az Ezüstlíra a szintén vágbesztercei Mária Ješíkováé lett, míg az Aranylírát és a közönség díját a vág- sellyei Takács Krisztina érdemelte ki. Az énekeseket az Alma Art zenekar kísérte. (bor) Érsekújvár. A megyei fenntartású Thain János Múzeum névadójára és alapítójára emlékeztek szombaton az érsekújváriak. Gyertyát gyújtottak az egykori gimnáziumi tanár sírjánál a Szent József temetőben, és a szentmise után leleplezték az emléktáblát. SZÁZ ILDIKÓ „Jövőre lesz első igazgatónk halálának 60. évfordulója, így a terveink között szerepelt megemlékezni róla. Hálásak vagyunk a Nobilitas Car- pathiae civil szervezetnek a szép gesztusért” - mondta Gudmon Ilona, a múzeum igazgatója. A tábla elkészítésére gyűjtést szerveztek Érsekújvárban, ám nem sok sikerrel jártak, végül Práznovszky Miklósnak, a civil szervezet elnökének hozzájárulásával készülhetett el. A plébániatemplomban Ďurčo Zoltán esperes, püspöki helynök tartott engesztelő szentmisét. Thain János szakmai érdemeit Pavol Rusnák, a múzeum dolgozója és Strba Sándor helytörténész méltatta. „Thain János gimnáziumi rajztanár, múzeumalapító, festőművész és néprajz- kutató rajzait, képeit, néprajzi írásait Érsekújvár történetének értékes kordokumentumaiként tartjuk számon” - mondta Strba. Thain János 1885. szeptember 5-én született Érsekújvárban. A Budapesti Képző- művészeti Főiskolán szerzett rajztanári oklevelet, később az érsekújvári gimnáziumban tanított. A városi múzeumot 1935-ben alapították, a kiállított tárgyak jelentős része Thain Jánosnak, a múzeum későbbi igazgatójának a magángyűjteményéből származtak. Az emléktáblát Thirring Viola színész, Thain János unokája leplezte le Gudmon Ilona múzeumigazgatóval közösen. A művésznő hároméves volt, amikor édesapja meghalt a háborúban, és ők édesanyjával és öccsével együtt a nagyszülőkhöz költöztek. A nagyapa komoly támaszt jelentett a család életében. A múzeum 2005-ben, Thain János születésének 120. évfordulója és az intézmény alapításának 70. évfordulója alkalmából vette fel az egykori igazgató és alapító nevét. Citogenetikusként kezdett dolgozni, a rákos betegek kromoszómáit figyelte mikroszkóppal, ma molekuláris genetikus Tóth Katalin: Fantasztikus megérteni a gének működését SUSLABÉLA Azt tervezte, orvos lesz. A szenei gimnáziumi évek alatt már az első évfolyamtól az egyetemi felvételire készült. Sajnos, nem sikerült. De most már nem bánja. A nagyfödé- mesi Tóth Katalin ugyanis olyasvalamit csinál, ami lenyűgözi. Molekuláris genetikus. „Az egyetemi éveim alatt döntöttem úgy, hogy molekuláris biológusi pályára lépek. Sokféle szak közül lehetett választani, mint például botanikus, zoológus, mikrobiológus, virológus, antropológus, genetikus stb. Az egyetemi tanulmányaim során a botanika volt a legkeményebb tantárgy. Az első két évben általános biológiát tanultunk, mindent tudnunk kellett, ami a biológiához tartozik. Fel kellett ismernünk az alsó- és felsőrendű növényeket, tudni a latin megnevezésüket, besorolni őket, tudni rólunk mindent. Nem volt egyszerű, de szerencsére sikerült levizsgáznom. 270-en kezdtünk elsőben, de csak mintegy nyolcvanan végeztünk, természetesen a 80 ember szétszóródott a szakokon belül. Többnyire lányok voltunk, elvétve egy-egy srác, de a biológia inkább női szak” - idézte fel az egyetemi éveket Kati. S hogy miért is élvezi annyira azt, amit a gyakorlatban most végez? „Örülök, hogy megtaláltam a nekem megfelelő foglalkozást. Molekuláris genetikusnak lenni jó, nagyon szép szakma, bár sok embernek bizonyára nem mond túl (Tóth Katalin archívuma) sokat. Aki viszont közelebbről megismeri, annak a szívéhez nő. Klinikai genetikai laboratóriumban vagyok genetikusasszisztens. Ebben a laboratóriumban genetikailag diagnosztizáljuk a rákos betegeket, a meddő párokat, a genetikai rendellenességgel fogant magzatokat és gyerekeket. Az én feladatom megállapítani bizonyos gének mutációit, amelyek rákos megbetegedéshez, főleg leukémiához vezetnek” - magyarázta Katalin. Citogenetikusként kezdett dolgozni, a rákos betegek kromoszómáit figyelte mikroszkóppal. Meg kellett állapítania, hogy a betegnek van-e valamilyen rendellenessége, esetleg nem tért-e vissza ez a rendellenesség a kezelés után. „Fél év elteltével átkerültem a molekuláris biológiai részre, ahol a DNS és a gének szintjén vizsgálom a leukémiás betegeket. Ezen belül a leukémia fajtájától függ, milyen géneket szkríningelek, vagyis vizsgálok tesztelésekkel. Ezzel az orvos által megállapított diagnózist erősítem meg, de van, hogy én állapítom meg a páciens diagnózisát. Módszerektől függően különböző műszerekkel vizsgáljuk a mintát, és adunk eredményt. Érdekes megérteni a gének működését, azt, hogy egy 25 000 génből álló szervezet hogyan működik, s a gének hogyan irányítják a szervezet folyamatait. Hogyan kapcsolódik össze az egyik a másikkal, hogyan hat a gén kikapcsolása a többi génre... Vagy például azt, milyen kromoszómarendellenességek vannak, melyik okoz betegségeket vagy genetikai rendellenességeket. Elég csak a viszonylag közismert Down-kórt megemlíteni, amelynél a 23 párból álló kromoszómakészlet annyiban változik, hogy a 21. kromoszómapárhoz még egy darab 21-es kromoszóma csatlakozik, kialakul a 21. trizómia. Valaki azt mondaná, hogy hiszen csak egy kis kromoszómával van több. Csakhogy ez hibás kromoszómaosztódás eredménye, amikor nem egy 21-es kromoszómát kapunk az apánktól és anyánktól is, ami a helyes folyamat lenne, hanem az egyik szülőtől megkapjuk mindkét 21-es kromoszómáját, a másiktól pedig az egyiket. Ez csak egy genetikai rendellenesség a rengeteg közül. S ezeket a folyamatokat részletesen, mélyrehatóan megismerni, ez a csodálatos ebben a szakmában” - fejtette ki Kati, aki már a kisdoktori munkáját úja. S a szakmai minősítő vizsga (attesztáció) a további célja. Mert mindig maximalista volt. mm wMi Legközelebb Bajkai Mária kézművest mutatjuk be. íviert ajanaetzozni orom Készítsen mézeskalácsot! Tippek, ötletek, tanácsok... November 30-án 16 oldalas melléklet! Ez a lap jár Önnek!