Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)
2012-11-26 / 272. szám, hétfő
4 Külföld ÚJ SZÓ 2012. NOVEMBER 26. www.ujszo.com ■HBI Kiszabadult a börtönből Moszkva. Szombaton visszanyerte szabadságát a kémkedéssel vádolt, 2004- ben hazaárulás vádjával 14 évi szabadságvesztésre ítélt orosz fizikus, Valentyin Da- nyilov. A 66 éves Danyilov kegyelmi kérvényét az ügyészség pozitívan bírálta el, így a fizikus 8 év után feltételesen szabadulhatott a szibériai Krasznojarszk börtönéből. Danyilov szerepelt azon a listán, amelyet idén februárban adtak át Dmitrij Medvegyev akkori elnöknek vezető ellenzéki politikusok az általuk politikai foglyoknak tartottak nevével. (MTI) Harcok a repülőtérnél Damaszkusz/Ammán. A szíriai hadsereg tegnap Damaszkusz környékét bombázta, ahol az előző nap több mint 50-en haltak meg a harcokban, különösen azokban, amelyek egy, már gyakorlatilag a felkelők kezén lévő katonai repülőtér körül zajlottak. A hadsereg mostanra egy észak-déli sávra vonta össze erőit, közben pedig a felkelők keleten és északon jelentős területeket foglaltak el a Bas- sár el-Aszad elnökhöz hű alakulatoktól. A szombati erőszakos cselekményekben 85-en haltak meg országszerte. (MTI) Holnap hántolják ki Rámalláh. Holnap hántolják ki Rámalláhban Jász- szer Arafat néhai palesztin vezető földi maradványait, hogy a halála ügyében folyó vizsgálathoz mintákat vegyenek azokból. A maradványokat azért vizsgálják meg, mert a 2004-ben elhunyt Arafat személyes holmijainak utólagos átvizsgálásakor egy svájci laboratóriumban nagyobb mennyiségű radioaktív po- lóniumot találtak, így ismételten felmerült a mérgezés gyanúja. (MTI) Az ETA feltételei Madrid. Az ETA baszk szakadár fegyveres csoport bejelentette, bizonyos feltételek teljesülése esetén kész tárgyalni a spanyol és a francia kormánnyal a fegyverletételről és a szervezet feloszlatásáról. A szervezet a Gara című baszk újság internetes kiadásában tette közzé az erről szóló közleményét. Legfőbb követelése az, hogy Baszkföldön tölthessék le büntetésük hátralévő részét az ETA bebörtönzött tagjai. (MTI) Az ellenzéki pártok ügy döntöttek, egységfrontba tömörülnek Murszi elnök ellen Vajdasági autonómia Sztrájkba hívnak a bírák A kairói Tahrír téren tiltakozók sátrakat vertek fel, hosszabb akcióra rendezkedve be (SITA/AP-fe I véte I) Kairó. Az összes egyiptomi bíróság felfüggeszti munkáját, amíg Mohamed Murszi államfő nem vonja vissza a saját jogköreit bővítő rendeletét - erről döntött szombaton rendkívüli ülésén a legfelsőbb egyiptomi bírói testület. MT1-ÖSSZWEFOGLALÓ A Legfelsőbb Igazságügyi Tanácsot a csütörtökön kiadott elnöki rendelet megvitatására hívták össze. A testület úgy döntött, hogy holnap országos sztrájkba lépnek a bírák. Ugyanakkor már tegnap olyan hírek érkeztek Egyiptomból, hogy a bírák országszerte nem hajlandóak folytatni a munkát. Az egyiptomi ellenzéki pártok úgy döntöttek szombaton, hogy egységfrontba tömörülnek Mohammed Murszi ellenében, és nem tárgyalnak vele, amíg nem vonja vissza a rendeletét. A megalakult szövetség Front a Haza Megmentéséért nevet kapta, és csatlakozott hozzá Murszi valamennyi politikai ellenlábasa, köztük Amr Musza, az Arab Liga volt főtitkára és Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergiaügynökség egykori, Nobel-bé- kedíjas vezetője. El-Baradei leszögezte, hogy nincs helye a párbeszédnek egy „diktátorral”, amikor zsarnoki és visszataszító intézkedéseket hoz. A kairói Tahrír téren folytatódott a tüntetés szombaton Murszi jogköreinek kibővítése ellen. A rendőrség időről időre könnygázt vetett be, és megpróbálta feloszlatni a tömeget. Egyes csoportok a könnygáz elől a környező utcákba menekültek. Murszi csütörtökön rendelettel módosította az ideiglenes alkotmányt úgy, hogy megszüntette az államfői döntések bírói felülvizsgálatának lehetőségét. A Legfelsőbb Igazságügyi T anács a bíróságok függetlensége elleni példátlan támadásnak minősítette a rendeletet. Megfigyelők szerint Murszi lépésének hátterében az állhat, hogy a bíróságok - köztük az alkotmánybíróságként működő legfelsőbb bíróság - több döntése kedvezőtlen volt az Egyiptomot irányító iszlamis- ták számára. A legsúlyosabb eset az volt, amikor a legfelsőbb bíróság júniusban föloszlatta a szabadon megválasztott parlamentet, amelyben a mérsékelt és a radikális iszlamisták együttesen több mint kétharmados többséggel rendelkeztek. Nem szabad veszélyeztetni Újvidék. Senkinek sem szabad veszélyeztetnie Vajdaság alkotmány szavatolta autonómiáját, de nem sértheti meg Szerbia alkotmányát sem senki olyan me- sékmögébújva, hogyígy valósítja meg Vajdaság autonómiáját - jelentette ki Tomiszlav Nikolics szerb államfő a Vajdaság Ma című hírportál tudósítása szerint szombaton azon a megemlékezésen, amelyen a Vajdaság Szerbiához csatolásának 94. évfordulójára emlékeztek. Pásztor István, a tartományi képviselőház elnöke az ülésen kijelentette: ő, akárcsak nemzeti kisebbségének képviselői, megemlékeznek erről a napról, de nem ünnepük. Pásztor hangoztatta: „Ugyanazt az eseményt lehet ünnepelni és megemlékezni róla úgy, hogy az ne megosszon, hanem összekössön... Bizonyára vannak, akik ünnepük a mai napot. Jómagam és közösségem tagjai, stalánmégnémelypolgár- társaink, akik az első világháborút követően a vesztes oldalon álltak, mi csak megemlékezünk.” Kifejtette azt is: „ Amíg a decentralizáció és regionalizáció kérdését nem rendezik az alkotmányon keresztül, nem lesz európai Szerbia. Vajdaság autonómiája a méltóság és minden szerbiai polgár szabadságának mércéje.” (MTI) Toxikológiai vizsgálatok eredményei Turgut Özalt minden bizonnyal megmérgezték MTl-HÍR Isztambul. Négy különböző mérget mutattak ki a toxikológiai vizsgálatok az egykori török államfő, Turgut Ozal földi maradványaiban - jelentette szombaton a Today's Zaman című kormánypárti napilap. Özal holttestét október elején exhumálták, hogy azonosíthassák halálának okát, miután az 1993-ban elhunyt volt elnök családja két évtized óta azt állította, hogy Özalt megmérgezték. Az exhumált maradványokban az orvosok a normálisnál tízszer nagyobb mennyiségben találtak DDT (diklór-difenil- triklóretán) rovarirtó szert, nyomokban a nehézfémek közé tartozó kadmiumot, valamint két radioaktív elemet, po- lóniumot és ameríciumot. A Today's Zaman forrásai szerint a vizsgálat eredményeiből ítélve Özalt minden bizonnyal megmérgezték. Özal a 80-as években miniszterelnökként radikális gazdasági reformokat hajtott végre, jelentősen hozzájárulva Törökország modernizációjához, amiért sokak szemében az államalapító Musztafa Kemal Atatürk óta a legfontosabb török államférfi volt. 1988. június 18-án, pártjának (Anavatan Partisi) kongresszusán túlélt egy merényletkísérletet. Katalóniában tegnap előrehozott regionális választásokat tartottak. Az országos átlagnál gazdagabb régió 2010 decembere óta hivatalban lévő konzervatív elnöke, Artur Mas (a felvételen) reménykedett abban: pártja, a Konvergencia és Unió Párt (CiU) más szakadár pártokkal együtt szerez akkora többséget a regionális parlamentben, hogy ígéretéhez híven négy éven belül ki tudja írni a referendumot a függetlenné válásáról. (SITA/AP-felvétel) Közös nyilatkozatot fogadtak el a sepsiszentgyörgyi tüntetés résztvevői Az autonómiát tartják megoldásnak T Lovasok az Erdélyi Magyar Néppárt Székelyföld területi autonómiájáért tartott szombati tüntetésén Sepsiszentgyörgyön (MTI-felvétel) Sepsiszentgyörgy. Az autonómiát tartja az egyedüli megoldásnak Székelyföld gondjaira az a közös nyilatkozat, amelyet a szombaton Sepsiszentgyörgyön rendezett tüntetés résztvevői fogadtak el, háromszoros igen felkiáltással. A dokumentumban leszögezték: a központosított bukaresti hatalom eddig több problémát okozott, mint ahányat megoldott. „Nincs további 22 évünk várni arra, hogy Bukarestben rendeződjenek közös dolgaink” - áll a dokumentumban. Azt akaiják, hogy saját dolgaikban maguk dönthessenek, és az autonómia követeléséből nem engednek. „Küzdelmünket békés, demokratikus eszközökkel mindaddig folytatjuk, míg célunkat el nem étjük” - áll a nyilatkozatban. A szöveg arra szólítja fel az erdélyi magyar politikai pártokat, hogy dolgozzanak ki egy közös cselekvési tervet az autonómia elérése érdekében, és attól el ne téljenek. Együttműködést ajánlottak ugyanakkor az Erdély méltóságát visszakérő románságnak. A több ezer résztvevő jelenlétében lezajlott tüntetésen Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke arra figyelmeztetett, azok vádolják őt megosztással, akik letértek az autonómia útjáról. Hozzátette, meggyőződése szerint az autonómia kérdésének nem megosztania, hanem éppen összekapcsolnia kellene az erdélyi magyarságot. A volt püspök kijelentette, az erdélyi magyarság megelégelte, hogy választottai elmennek Bukarestbe, majd hazajönnek, és elmagyarázzák, hogy mit miért nem lehet megcsinálni. Méltányolta ugyanakkor, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselői is jelen vannak az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) által meghirdetett tüntetésen. Mircea Dúsa román belügyminiszter úgy véli, hogy a választási irodáknak el kellene távolíttatni- uk azokat a propagandaanyagokat, amelyek Székelyföld területi autonómiájára utalnak. Az újabb Hargita megyei képviselői mandátumra pályázó Mircea Dúsa egy gyergyótölgyesi kampánygyűlésen elmondta: az emberek azt várják el a képviselő- és szená- toijelöltektől, hogy a munkahelyekről, a fizetésekről beszéljenek, nem pedig az autonómiáról.
