Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)
2012-11-22 / 269. szám, csütörtök
8 Külföld ÚJ SZÓ 2012. NOVEMBER 22. www.ujszo.com ■■MEQaBi Folytathatja a tábornok Washington. John Allen tábornok visszatért Kabulba, hogy folytassa parancsnoki feladatkörének ellátását az Afganisztánban harcoló amerikai és NATO-csapatok élén - közölte tegnap az ottani nemzetközi erők (ISAF) szóvivője. A Pentagon több mint egy héttel ezelőtt vizsgálatot indított a négycsillagos tábornok ellen, mert „nem megfelelő” levelezést folytatott egy olyan nővel, akinek köze volt a CIA lemondott igazgatója, David Petraeus szexbotrányához. Az Európában állomásozó amerikai és az európai NATO- erők élére kijelölt Allen tábornok kinevezését felfüggesztették. (MTI) Kiakadtak Hollande-ra Párizs. Civil szervezetek és a több kormánytag részéről is értedenséget váltott ki Franciaországban Francois Hollandé államfő előző napi kijelentése arról, hogy a melegházasság jövő évi engedélyezése után a lelkiismereti szabadság nevében az azt ellenző polgármestereknek nem lesz kötelező a párokat összeadni, helyetteseikre bízhatják a feladatot. „A törvény mindenkire vonatkozik, de csak a lelkiismereti szabadság tiszteletben tartásával” - fogalmazott Hollandé. (MTI) Török rakétakérés Brüsszel. Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár tegnap megkapta Törökország hivatalos kérését, hogy telepítsenek Patriot típusú rakétákat a Szíriái határvidéken, a török lakosság és területek megvédése érdekében. A NATO haladéktalanul megvizsgálja a török kérést, a jövő héten szakértői csoport utazik a térségbe. Rasmussen megerősítette, a Patriotok telepítése kizárólag védelmi célokat szolgálna, és semmiképpen nem jelentené repüléstilalmi övezet létesítésének, illetve bármilyen támadó műveletnek a támogatását. Ha a NATO jóváhagyja a török kérést, akkor az ilyen fegyverekkel rendelkező államokon múlik, telepítenek-e Patri- otokat Törökországban, és ha igen, mennyi időre. Az USA, vagyis a gyártó mellett Németországnak és Hollandiának vannak ilyen rendszerei. Németország már jelezte: szolidaritási alapon megfontolja Ankara kérését. (MTI) Irán katonai beavatkozásra szólította fel az arabokat, rakétatechnológiát adott át a Hamásznak Közvetítési kísérletek a folytatódó erőszak mellett Tel-Avivban a mentőszolgálat 17 sérültet szállított a közeli Ihilov kórházba (TASR/AP-felvéteI) Megugrott az olajár a tel-avivi merénylet miatt Gáza/Jeruzsálem. Mégsem kötötték meg kedd éjfélig a tűzszünetet, a palesztinok a tárgyalási pozíciók javítása érdekében tovább lőtték Izraelt, amelynek hadserege szintén támadott. A diplomáciai erőfeszítések élén pedig Ban Ki Mun és Hillary Clinton térségbeli látogatása állt. ÖSSZEFOGLALÓ Még Moszkva is elítélte azt, hogy Tel-Aviv központjában egy merénylő tegnap felrobbantott egy autóbuszt. A szemtanúk szerint dél körül egy gyanús férfi szállt fel egy nagyobb tárggyal a 61-es járatra, majd csomagját hátrahagyva sietve leszállt. Távozása után az autóbusz felrobbant. A mentőszolgálat17 sebesültet szállított kórházba, közü- lükketten súlyosan sérültek. Az izraeli hadsereg hajnalban több tucat célpont ellen hajtott végre támadásokat a Gázai övezetben. Légi csapást mértek az ott kormányzó radikális Hamász belügyminisztériumára és hírszerző hivatalára, lőtték a palesztin fegyveresek rakétakilövő állásait, csempészalagútjaikat és más létesítményeiket, sőt a Hamász-parancsnokságokat is. A palesztinok szintén folytatták Izrael déli része elleni rakétatámadásaikat: a határ menti településekre lőttek rakétákat, valamint Askelont és Asdódot vették célba. Néhány településen megszólaltak a légiriadót jelző szirénák, de áldozatokról nem érkeztek hírek. A tegnap Rámalláhban tárgyaló Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a rakétatámadások azonnali beszüntetésére szólította fel a palesztinokat. Előző nap Ban találkozott az izraeli vezetéssel is. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter még kedd éjszaka találkozott Benjámin Netanjahu miniszterelnökkel Jeruzsálemben. Olyan tartós megoldás mellett foglalt állást, amely garan- táljalzrael biztonságát, ésjavítja London. Jelentősen emelkedett a nyersolaj ára a nemzetközi piacokon arra a hírre, hogy tegnap robbanás történt egy autóbuszon Tel-Avivban. Közép-európai idő szerint röviddel 11.30 óra után az északi-tengeri Brent hordónkénti ára 110,83 dollár volt, egy a Gázai övezetben élő palesztin lakosság életfeltételeit. Clinton tegnap Rámalláhban Mahmúd Abbászt, a Palesztin Hatóság elnökét kereste fel, akit arra kért, hogy halasszák el a palesztin államiságot burkoltan elismerő kérelem benyújtását az ENSZ- hez. Abbász jelezte: reményei szerint még azelőtt megszületik a tűzszünet Izraellel, hogy Clinton befejezi térségbeli látogatását. Rámalláhból az amerikai külügyminiszter visszatért Izraelbe, ismét tárgyalt Netanjahu- val, majd pedig a Kairóba utazott, hiszen az izraeliek és palesztinok között Egyiptom közvetít. Ami a tűzszüneti tárgyalásokat illeti, a sajtó úgy tudja, a megállapodásban Izrael kötelezettséget vállalna a légi csapások beszüntetésére, és lemond a palesztin fegyveres szervezetek dollárral magasabb a keddi záró értékhez képest. Ugyanekkor a nyugati féltekén irányadó WTI amerikai könnyűolajfajta hordónkénti ára 71 centtel 87,45 dollárra nőtt. A nyersolaj ára azon félelmek miatt nő, hogy a kiéleződött közel-keleti feszültség vezetőinek célzott likvidálásáról. A jövőben csakis akkor vehet célkeresztjébe palesztin fegyverest, ha „ketyegő bombáról” van szó, vagyis ezzel egy súlyos merényletet hárítana el. Izrael a tervezett egyezményben beleegyezik a Gázai övezet blokádjának az enyhítésébe. A Hamász vállalná, hogy beszünteti mind az izraeli civüek, mind a katonák elleni támadásokat, és végrehajtatja a fegyverszünetet a többi palesztin szervezettel is. Ezen túlmenően beleegyezik egy ütközőzóna kialakításába a határ mentén, de nem vüágos, hogy annak melyik oldalán. Az egyezmény aláírását állítólag akadályozza, hogy Izrael annak végleges megtárgyalása és aláírása előtt egy 90 napos próbaidőszakot szeretne beiktatni. Az izraeli vezetés csak akkor kívánja aláírni a hivatalos veszélyezteti az olajszállítások biztonságát a térségben. A tel- avivi merényletet tegnap számos vezető politikus ítélte el, hangsúlyozva, akkor követték el civilek ellen, amikor jelentős nemzetközi erőfeszítések folynak a tűzszünet megteremtése érdekében. (MTI) tűzszüneti egyezményt, ha a 3 hónapos időszakban nem intéznek ellene rakétatámadásokat. A legfrissebb összesítés szerűit a Gázai övezetből induló rakétatámadások megállítását célzó hadművelet első hetében az izraeli oldalon öten haltak meg, és 79 a sebesültek száma. A palesztinoknál 132-en vesztették életüket, közülük 58 civil és 18 gyermek, valamint ezeregy- százan sebesültek meg. Mindeközben Ali Laridzsáni, az iráni parlament elnöke sürgette az arab államokat, Irán példáját követve nyújtsanak katonai támogatást a palesztinoknak. Nyíltan beismerte, hogy fegyvereket szállít a Hamásznak, s tegnap Teheránban azt is kiszivárogtatták, hogy Irán átadta a palesztinoknak a hosszú hatótávolságú rakéták gyártási technológiáját. (MTI, TASR, ú) EU-csúcsértekezlet Merkel nem bízik a sikerben Berlin. Nem biztos, hogy sikerül megállapodni az EU következő hétéves költségvetési keretéről (MFF) az uniós állam- és kormányfők ma kezdődő találkozóján, és ha nem lesz egyezség, akkor 2013 elején újabb csúcstalálkozót kell tartani. Ezt hangsúlyozta tegnap a Bundestagban Angela Merkel német kancellár. Berlin legkésőbb 2012 végéig megállapodást akar elérni a 2014-2020-as közös költségvetésről. A gyors megállapodás azért fontos, mert az államháztartási konszolidáció terhe alatt számos tagország kizárólag az uniós forrásokból tud beruházásokat végrehajtani, és a projektek tervezését időben el kell kezdeni. Merkel, aki a ma este kezdődő csúcs sikerét illetően nagyon szkeptikus volt, a múlt héten, amikor Donald Tusk lengyel kormányfővel tárgyalt, kijelentette: „Németország a legnagyobb nettó befizető, ezért akár azt is lehetne gondolni, hogy nem feltétlenül érdeke a megállapodás, de az új tartományok - a volt NDK területei - továbbra is részesülnek egyebek között a strukturális költségvetési alapok forrásaiból. Németország azonban nem csak ezért törekszik a megállapodásra a büdzsé ügyében, hanem azért is, mert valamennyi tagállamnak ez a jó, különösen a jelenlegi gazdasági helyzetben.” (MTI) Máltai EU-biztos Borg nehezen ment át Strasbourg. Viharos előzmények után, nem elsöprő többséggel szavazta meg tegnap az Európai Parlament a máltai To- nio Borg kinevezését az EB egyik biztosi posztjára. Őt, a jelenlegi külügyminisztert jelölte a máltai kormány a korrupciós gyanú miatt nemrégiben lemondott John Dalli helyére. Az EP liberális, zöldpárti és baloldali képviselői számára Borg a melegekre és az abortuszra vonatkozó kijelentései miatt volt elfogadhatatlan. (MTI) Belgrad megnyitja a Gotovina-ügy aktáit Szerbia visszavágna MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Belgrad. A szerb ügyészség megnyitja a Vihar hadművelettel kapcsolatos aktáit, és hat új eljárást indít, miután a hágai törvényszék felmentette a vádak alól a Vihart levezénylő két hor- vát tábornokot, Ante Gotovinát és Mladen Markacsot. Vladimir Vukcsevics belgrádi ügyész kérni fogja a hágai bíróságtól, hogy bocsássa rendelkezésére a Go- tovináék elleni bizonyítékokat. A belgrádi ügyészség azért várt eddig, mert a nemzetközi jog szerint Hága elsőbbséget élvez a perek lefolytatásában. Vukcsevics szerint az elsőfokú eljárásban - amelyben Gotovina 24, Markacs pedig 18 év börtön- büntetést kapott - felsorakoztatott bizonyítékok fontosak, és hozzájárulhatnak a Vihar hadművelettel kapcsolatos bűncselekmények feltárásához. Szerinte a két horvát tábornok felmentésével Hága önmagát kompromittálta. Ivica Dacsics szerb kormányfő tegnap azt mondta, ha Szerbia gazdaságilag és politikailag erősebb lenne, valószínűleg nem születik Hágában ilyen „szégyenletes ítélet”. Belgrád el szeretné érni, hogy áprilisban az ENSZ-közgyűlés nyisson vitát a hágai törvényszék működéséről és legutóbbi ítéleteinek következményeiről. Illegális kampanyfinanszírozási botrány - a vádemelés sem zárható ki Pellengérre állítják Nicolas Sarkozyt összefoglaló Párizs. Beidézte Nicolas Sarkozyt egy bordeaux-i vizsgálóbíró, aki a volt államfő 2007-es elnökválasztási kampányának illegális finanszírozását vizsgálja. Eszerint a Lüiane Bettencourt, Franciaország leggazdagabb asszonya, a l'Oréal kozmetikai cégbirodalom örökösnője pénzügyeinek vizsgálatával megbízott Jean-Michel Gentil bíró arra kíváncsi, kapott-e Sarkozy törvénysértő módon támogatást Bettencourt-tól. Az idézés még nem jelenti azt, hogy a kihallgatás végén vádat emelnek az exelnök ellen, elképzelhető, hogy csak tanúként fog az ügyben szerepeim. A Le Figaro szerint Sarkozy tagadja, hogy törvénytelen pénzt kapott volna, de tudja, az is benne van a pakliban, hogy vádat emelnek ellene. Liliane Bettencourt és lánya között évekig jogi vita folyt Európa egyik legnagyobb vagyonáért. A bíróság tavaly gyámság alá helyezte a 89 éves milliárdosnőt. A családi viszályban perdöntő, de illegális módon készült hangfelvételek alapján merült fel a gyanú, hogy Betten- court-ék a volt elnök mellett több kormánytag kampányát is szabálytalan módon támogatták. 2007 elején például 150 ezer eurót adtak át Eric Woerthnek, az UMP és a Sarkozy-kam- pány egykori pénztárnokának, későbbi pénzügy-, majd munkaügyi miniszternek. Ellene már februárban vádat emeltek. A Bettencourt-házban megszokott volt, hogy politikusok a vacsoravendégségekről készpénzzel teli borítékkal távoztak. Sarkozy is járt az adott időben a milliárdosnál, és az ügy több szereplőjével is kapcsolatban állt. Államfőként pedig az ügy kivizsgálásával 2010 novemberéig megbízott nanterre-i főügyésszel titokban találkozott. Egyébként több más - korrupciós ügyekben indított - eljárás is érintheti az elkövetkező hetekben Sarkozyt. (MTI, ú)
