Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)

2012-11-21 / 268. szám, szerda

www.ujszo.com UJSZO 2012. NOVEMBER 21. Közélet 3 A NOVA alelnökeként nem szeretne kifejezetten kisebbségi kérdésekre szakosodni, de alkalomadtán ezzel a témával is foglalkozni fog Grendel: a NOVA ideológiailag nyitott párt Belügyi kérdésekkel foglalkozna (Tomáš Benedikovič felvétele) Nem az ideológia, a konkrét megoldások számítanak. Nem a ma­gyar témákra akar sza­kosodni, de alkalomad­tán talán vinné őket. Grendel Gáborral, az Új Többség vasárnap meg­választott alelnökével beszélgettünk. MÓZES SZABOLCS Sikeres újságíróként miért döntött úgy, hogy politizálni kezd? A politika mindig is közel állt hozzám, újságíróként is ezzel foglalkoztam. 11 év újságírás után úgy éreztem, hogy egy helyben toporgok, amit sosem szerettem. Amikor az Új Szóban elkezdtem a szakmát a sportro­vatban, egy idő után már a sport kevésbé érdekelt, ezért kezd­tem politikával foglalkozni. Jött a Twist Rádió, amikor pedig a rádiózás is kicsit egyhangúnak tűnt, akkor kaptam egy ajánla­tot a TA3-tól - szóval három­négy évenként jött egy változás, ami bizonyos szempontból elő­remozdított. Másrészt kevés olyan politikus volt, aki miatt hajlandó lettem volna átmenni a barikád másik oldalára, Dani­el Lipšic az egyik ilyen politikus. Több interjúban is említet­te Lipšic szerepét a váltásban. Ha nem lép ki a KDH-ból, ak­kor ön ma a KDH-ban lenne? Nem. Akkor sem, ha ő lenne a KDH elnöke? Érdekes felvetés, ezen még nem gondolkodtam. Nem tu­dok erre egyértelmű választ ad­ni. 2006-ban, 2010-ben és idén is Dániel Lipšic miatt választot­tam a KDH-t, s nem kifejezetten azért, mert a párt programjával minden pontban egyetértettem volna. Talán azért sem foglal­koztam ezzel a kérdéssel, mert az a lehetőség, hogy KDH-elnök legyen, szinte kezdettől fogva kizárt volt - a KDH-n belüli erő­viszonyok miatt. Tehát Lipšic már egy éve tudta, hogy saját pártot ala­pít. Ezt nem mondanám. Az év elején nagyon komolyan fon­tolgatta, hogy abbahagyja a po­litizálást. Ez összefüggött azzal is, hogy amikor egy éve a KDH választási listája alakult, meg­próbált egy új generációt be­hozni a pártba, de mindegyikje- löltjét megtorpedózták. Akkor kezdett el foglalkozni azzal a gondolattal, hogy abbahagyja, ezt a szándékát erősítette az is, hogy kapott egy nagyon érde­kes ajánlatot egy amerikai ügy­védi irodától, amelynek Bécs- ben van az európai központja. A választások után a KDH-n belül javasolta, hogy új programot kellene ajánlani a választóknak. A pártban ismét támogatták, ezért úgy látta, jobb, ha elvál­nak útjaik. Ha a nyári turnénk során nem érlelődik meg ben­nünk az az érzés, hogy van igény egy új pártra, akkor az Új Többség nem alakul meg. Eb­ben teljesen biztos vagyok. Térjünk rá az új pártra. A parlamentben 4-5 jobboldali párt van, a parlamenten kívül még néhány sorakozik. Ebből a párttípusból tehát túlkínálat van a „piacon”. Miért a párt­alapítás? Egyrészt azért, mert úgy éreztük, hogy van rá igény. Az egész nyári szünetet az embe­rek között töltöttük, s láttuk az igényt. Másrészt a legközelebbi parlamenti választásokig még három év van hátra, úgy érez­zük, ez az idő elég lesz ahhoz, hogy teljesen világossá váljanak az erőviszonyok a jobboldalon. Három év múlva kicsit más lesz a helyzet, mint most, amikor 4-5 párt küzd ugyanazokért a szavazókért. Miben akar más lenni az Új Többség, mint a többi jobbol­dalipárt? Elsősorban a programunkkal kívánjuk megszólítani az embe­reket. Több hatalmat akarunk adni nekik, mint a politikusok­nak. Például megreformálnánk a választási rendszert, úgy, hogy a képviselők felét regioná­lisan, egymandátumos körze­tekben válasszák a polgárok. A népszavazás rendszerét is meg akarjuk újítani, úgy, hogy a népszavazás mindig a parla­menti választásokkal egy idő­ben legyen - így várhatóan nem lenne gond a részvétellel. Plusz a járási bírókat, illetve az ügyé­szeket közvetlenül a nép válasz­taná. Ami lehet, hogy nem cso­dagyógyszer, de abban biztos vagyok, hogy olyan bírók, akik pl. alvilági személyeket enged­nek szabadlábra, nem lehetné­nek bírók. A nép az elmúlt 22 évben Mečiart is háromszor megvá­lasztotta, Ficót kétszer, s mindenféle érdekes kreatú­rákat és pártokat juttatott a parlamentbe. Ezért mondom, hogy ez nem csodagyógyszer, viszont voltak régiók, ahol Mečiart vagy Ficót támogatja a többség, ugyanak­kor vannak régiók, ahol mindig aj obboldalnak volt többsége. Tehát Pozsonyban vagy Kassán másként nézne ki az igazságszolgáltatás, mint mondjuk egy Trencsén me­gyei egykori HZDS-es, most smeresjárásban? Előfordulhat. A jelenlegi rendszerben a bírók és ügyé­szek életük végéig funkciójuk­ban vannak. Ők ott lesznek mindörökre. A mi javaslatunk alapján viszont lenne rajtuk egyfajta nyomás. Elemzők többek között ezekre a javaslatokra is azt mondták, hogy enyhébb vagy erősebb populista töltettel bírnak. Jó az, ha egy, a jobb­oldali centrumot megszólíta­ni szándékozó, a Smert le­győzni akaró párt ilyen mó­don nyit? Nézőpont kérdése, hogy mi a populista. Én azonosulni tudok ezekkel a javaslatokkal, máskü­lönben nem is mentem volna bele ebbe az együttműködésbe. A választások után, amikor felmerült, hogy Lipšic új pár­tot alapít, fokozatosan jelen­tek meg cikkek, amelyek sze­rint az SDKÚ, a KDH és az SaS több ismert politikusát, vala­mint Iveta Radičovát is meg­próbálták „megszerezni”. Az­tán egyikük sem jött. Nem csa­lódás ez? Nem. És ez nem is így volt. Mi senkit sem szólítottunk meg konkrét ajánlattal. Ellenkező­leg, ha folytak is egyeztetések a háttérben, azok nem a mi kez­deményezésünkből voltak. Igen, találkoztunk több jobbol­dali politikussal is, akik kíván­csiak voltak arra, milyenek az elképzeléseink. S mivel akkor még nem volt egyértelmű, hogy lesz-e párt, ezért akkor a párbe­széd abbamaradt. Mi senkit sem csábítunk. Radičovát sem? Nem. Ha egyszer úgy dönt, visszatér a politikába, örülni fo­gunk, ha az Új Többséget vá­lasztja, akár párttagként, akár szimpatizánsként. Vagyis nem lesznek újabb „leigazolások”? Ez nem zárható ki. Most so­kan inkább kivárnak, hogy ho­gyan fog változni a helyzet. Ez az ismert politikusokra érvényes? Igen, ismert, tapasztalt poli­tikusokra, akik még a jövőben is politizálni szeretnének. Szerin­tem korainak tartják, hogy mezt cseréljenek. Hidas politikusokkal is be­széltek? Hajói tudom, volt egy elkép­zelés, de nem szeretnék senki­nek sem ártani azzal, hogy megnevezném. A hétvégén alelnöknek vá­lasztották. Milyen szakterü­lettel kíván foglalkozni? A kettő nem függ össze. Ná­lunk az alelnökség a párt min­dennapi menetével függ össze - ezért is van csak két alelnökünk. Ha a pártelnök nem lesz elérhe­tő, akkor az alelnök reagál. Ami az én jövőbeni szakterületemet illeti, hozzám legközelebb a belügy áll. Azzal vannak valós tapasztalataim. Egyik inteijújában azt mondta, a liberális szárny képviselője lesz. A két másik vezetőségi tagról, Lipšicrôl és Jana Žitňanskáról közismert, hogy konzervatív értékren- dűek. Nem veszélyes egy párt­ra, ha alapvető értékrendbeli kérdésekben nincs egyezség a párton belül? Ellenkezőleg. Én pont azt ér­tékelem nagyra az Új Többség­ben, hogy különböző értékren­dek is teret kaphatnak a párton belül, s hirdetőik a maguk plat­formjában tevékenykedhetnek. Ezeket az etikai kérdéseket nem tartjuk elsődlegesnek. Szá­munkra jelenleg elsősorban a gazdasági helyzet, másodsor­ban az igazságügy kérdésköre fontos. Ezekben a témákban kí­vánunk megoldásokat kínálni. A pártok számára általában az értékrendbeli kérdések azok, amelyek meghatároz­zák a párt identitását. Az Új Többség ideológiailag mi­lyen? Nyitott. Csak ennyit tudok mondani. 1998-ban az SDK is ilyen tömörülés volt, ott volt KDH, a Zöldek... ...de az egy kényszermeg­oldás volt, melyet a mečiari törvény szült. Aztán pedig szét is esett. Nem akarunk szigorúan sem konzervatívak, sem liberálisak lenni. Jelenleg a választók szá­mára sem ezek az elsőrangú kérdések. Ha egy magyar nemzeti­ségű politikus bukkan fel egy nem magyar pártban, mindig adja magát a kérdés, mit kí­ván tenni ezen a fronton. Képviselni kívánja a „magyar ügyeket”? Alkalomadtán elképzelhető­nek tartom, kifejezetten nem erre szeretnék szakosodni. Van egy olyan platformunk, ez is a párt alakuló kongresszusán jött létre, amely a dél-szlovákiai ré­giók fellendítésével foglalkozik. Ezt nagyrészt magyar nemzeti­ségű párttagok alkotják. Magyarként jobban érzéke­li a magyar kisebbség szük­ségleteit, mint a szlovákok. Mennyire kíváncsiak erre az Új Többségben? Egyelőre még nem volt olyan téma, amely a magyar vagy más kisebbséggel függött volna össze. A közgyűléssel, illetve a leendő programmal foglalkoz­tunk elsősorban, ez a témakör nem vetődött fel. Természete­sen, ha felmerül, akkor ponto­san azt az értékrendet fogom képviselni, melyiket a politiká­ba való belépésem előtt is kép­viseltem, s a párton belül is el­mondom a véleményemet. Da­niel Lipšiccel két éve működünk együtt, nyitott és toleráns em­bernek tartom, biztos vagyok benne, hogy a véleményemet meg is hallgatja. Lipšic sosem tartozott a magyarbarát politikusok kö­zé. Nem voltak kifejezetten nacionalista beszólásai, de akár a DAC-Slovan meccsre, akár az állampolgársági tör­vényre gondolunk, a kemény- vonalasabb jobboldali politi­kusok közé tartozott. Ez ön­nek nem okozott gondot? Nem. Mert nem tartottam ebben a témakörben szélsősé­gesnek az álláspontját. Én nem a magyar kérdés alapján válasz­tottam a parlamenti választá­sokon.

Next

/
Thumbnails
Contents