Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)
2012-11-21 / 268. szám, szerda
4 Külföld ÚJ SZÓ 2012. NOVEMBER 21. www.ujszo.com Patriotok Ankarának Brüsszel. Patriot rakétaelhárító rendszer telepítését kérte NATO-szövetsé- geseitől Törökország a Szíriái határvidéken, amihez az érintett országok hozzá is járultak - jelentette be Ahmet Davutoglu külügyminiszter. „Tudjuk, mely országok rendelkeznek ilyen képességekkel, és sikerült velük megállapodnunk” - tette hozzá. A Patriot rendszert gyártó USA-n kívül Németország és Hollandia rendelkezik olyan kapacitásokkal, amelyeket Ankara rendelkezésére bocsáthat. (MTI) Dodonai EU-döntés London. Elismerte a Szíriái ellenzéki koalíciót a brit kormány. William Hague külügyminiszter bejelentette: London úgy döntött, hogy a szíriai nép egyetlen törvényes képviselőjének ismeri el az Aszad-rezsim ellen fellépő erők koalícióját. Pár órával korábban az uniós külügyminiszterek is tettek hasonló lépést, de csak félig. A dodonai döntés nem a szíriai nép, hanem csak„a szíriai emberek törekvései legitim képviselőjeként” ismeri el az ellenzéki koalíciót. így mindenki azt ért alatta, amit csak akar. (MTI) Obama elnök Phnompenben Phnompen. Kétszer írt történelmet pár óra leforgása alatt Barack Obama: az USA elnökei közül elsőként tett hivatalos látogatást Mianmarban, majd a szomszédos Kambodzsába indult tovább, ahol előtte szintén nem járt még amerikai államfő. A Fehér Ház leszögezte: Obama kambodzsai látogatásának célja a kelet-ázsiai csúcstalálkozón való részvétel, nem pedig az autoriter Hun Sen vezette kormány támogatása. Hun Sen 1985 óta kormányfő, sok kambodzsai még mindig úgy tekint rá, mint aki kivezette az országot a vörös khme- rekrémuralmából. (MTI) Búcsúznak a franciák Kabul. Elhagyta a francia hadsereg tegnap Kapiszát, az utolsó afganisztáni tartományt, ahol még harcoló alakulatokkal volt jelen. Az ottani 400 utolsó katona Kabulba utazott, ahonnan a búcsúztatási ceremónia után hazatérnek. A jövőben már csak francia kiképzők - 500 fő - maradnak Afganisztánban, ahol 88 francia katona haltmeg. (MTI) Egyre nagyobb nyomás nehezedett Izraelre és a Hamászra, hogy szüntessék be a támadásokat Állítólag megszületett a tűzszünet A Hamász bankjára is lecsapott Izrael |TASR/AP-felvétel) Gáza/Jeruzsálem. Mohamed Murszi egyiptomi elnök tegnap délután azt mondta, feltehetően „még ma véget ér Izraelnek a Gázai övezet elleni agressziója”. A hírt lapzártáig csak a Hamász erősítette meg. ÖSSZEFOGLALÓ Nem tudni, hogy Murszinak akartak-e válaszolni, de egy tegnap esti jelentés szerint az izraeli hadsereg röpcédulákat dobott le Gázaváros több negyedére, amelyekben felszólította a lakosokat, a biztonságuk érdekében haladéktalanul hagyják el lakóhelyüket. Ezt követően a Hamász este bejelentette: kedden, középeurópai idő szerint 23 órától életbe lép a Kairóban megkötött tűzszünet. Bankra, kormányépületekre és más célpontokra is csapást mért az izraeli hadsereg tegnap hajnalban, a hadművelet 7. napján. Mindkét oldalon folytatódtak a támadások. Hétfőn több mint 130 rakétát lőttek ki a palesztin övezetből izraeli területre, bár az éjszaka folyamán ezek számajelentősen csökkent. Az új izraeli célpontok közé tartozott egy bank, amelynek szolgáltatásait a Gázai övezetet irányító iszlamista Hamász is igénybe vette, továbbá több kormányépület Gáza városában és egy katonai vezető háza is. Az övezet déli és északi részén is számos célt támadtak az éjjel. Palesztin források szerint tegnap délután Jeruzsálemben megszólaltak a légvédelmi szirénák, de helyi illetékesek cáfolták, hogy rakéta csapódott volna be a városban. A légiriadó idején a városközpontban lévő Dávid Király Szállodában tartózkodott Guido Westerwelle német külügyminiszter. A hadműveletnek már száznál több halottja és kb. ezer sérültje van palesztin oldalon. Egy izraeli illetékes szerint Izrael ideiglenesen felfüggeszt műiden szárazföldi hadműveleti tervet a Gázai övezetben, hogy esélyt adjon a Hamász és a zsidó állam közötti tűzszünetre irányuló egyiptomi erőfeszítéseknek. Benjámin Netanjahu hajnalra sürgősen összehívta kormányának kilenc miniszterét a válsághelyzet megvitatására. „Szó volt mind a diplomáciai erőfeszítések állásáról, mind a katonai műveletekről” - mondta a tisztségviselő. ,Adunk még időt, de nem határtalanul” - fogalmazott később Mark Regev kormányfői szóvivő, aki szerint folytatódnak az előkészületek egy szárazföldi offénzívára. Folytatódtak a diplomáciai egyeztetések is az erőszak csökkentése érdekében. A térségbe érkezett a német mellett több arab külügyminiszter, a Kambodzsában tartózkodó Obama amerikai elnök is a Közel-Keletre küldte a kíséretében lévő Hillary Clinton külügyminisztert. Ő Jeruzsálemben kezdi tárgyalásait Netan- jahuval, azután Rámalláhban palesztin tisztségviselőkkel találkozik, majd Kairóban egyiptomi vezetőkkel folytat megbeszéléseket. Miután az ENSZ BT-ben újfent nem tudtak megegyezni, Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője azt ajánlotta Clintonnak, sürgősen hívják össze a közel-keleti kvartettet. Három amerikai hadihajó, amelyek már Gibraltártól nyugatra haladtak hazafelé a Virginia állambeli Norfolkba, parancsot kapott, forduljanak vissza a Földközi-tengerre, mertszükség esetén segíteniük kell Izraelben lévő amerikai állampolgárok kimenekítésében. Készült két érdekes felmérés is. Az egyik szerint az izraeli közvélemény erősen (85 százalék) támogatja a légierő bevetését a Gázai övezetben, de bizonytalan egy szárazföldi offen- zívával kapcsolatban. Benjámin Netanjahu kormányfő és Ehud Barak védelmi miniszter népszerűsége töretlen. Egy másik felmérés szerint az amerikaiak 57 százaléka indokoltnak tartja a Gázai övezetben a Hamász ellen intézett izraeli katonai csapásokat. A gázai hadműveletet a republikánusok 74, a függetlenek 59, a demokraták 40 százaléka támogatja. A palesztinok támogatottsága 1988, vagyis az erre vonatkozó mérések kezdete óta sohasem emelkedett 18 százalékfölé. (MTI, TASR, ú) Ivó Sanader a legmagasabb rangú politikus Európában, akit korrupció miatt börtönbe küldenek Tíz évre ítélték az egykor népszerű horvát kormányfőt Sanadert Ausztriában tartóztatták le két évvel ezelőtt (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Zágráb. Összesen tíz év börtönre ítélte tegnap a zágrábi megyei bíróság első fokon, nem jogerősen Ivó Sanader volt horvát miniszterelnököt. Az indoklás szerint Sanader két külföldi cégtől fogadott el kenőpénzt: az osztrák Hypo Alpe Adria Banktól és a magyar Móltól. A vádlott a legfelsőbb bírósághoz fellebbezhet, de addig is börtönben kell maradnia. A horvát kormányfői posztot 2003-2009 között betöltő politikus elleni vádak két fő részből álltak. A per egyik része osztrák vonatkozású: a vád szerint az 59 éves politikus a 90-es években külügyminiszter-helyettesként 700 ezer dollár kenőpénzt fogadott el a Hypo banktól cserébe a közreműködésért, melynek révén a horvát kormány a pénzintézetnél vett fel hitelt. (Ebben az időben zajlott a háború a volt Jugoszlávia területén, avádezértis tartja Sanader akkor illegális lobbitevékenységét háborús nyerészkedésnek.) AnagyobbiktételaMolt érinti: a vád szerint a magyarországi cég 10 millió eurót juttatott 2009-ben a kormányfőnek azért, hogy a Mól megszerezhesse a horvát INA olajtársaság menedzsmentjogait. (A Mól 2003-tól vásárolta be magát a horvát cégbe, amelynek ma 47. százalékát birtokolja, 44 százalék horvát állami részesedés mellett.) Mind Sanader, mind a Mól visszautasította a vádakat, amelyek az exkormányfővel korábban szoros kapcsolatokat ápoló Robert Jezic vallomásain alapulnak. Jezic Sanader egykori barátja volt. Ő azt vallotta, hogy a kenőpénz fele, 5 millió euró svájci cége számlájára megérkezett, és jelenleg is ott van. Az összeget két ciprusi bejegyzésű vállalat utalta át. A svájci cégnek ezt az összeget az ítélet szerint a horvát állami költségvetésbe be kell fizetnie. A 20 leggazdagabb horvát között számon tartott Jezic maga is összeütközésbe került a horvát korrupcióellenes hatósággal (USKOK), 2010 végén őrizetbe is vették. Vélhetően vádalkut kötött a hatóságokkal, amikor előtárta Sanader megvesztegetésének állítólagos bizonyítékait, mertkiengedtékabörtönből. Sanader a Hypo-ügyben 3 év hat hónap, az INA-Mol-ügyben hét év hat hónap büntetést szabott ki a bíróság. Az egyesített per összesített ítélete 10 év börtön, illetve a jogtalanul szerzett pénz elkobzása lett. A bíróság kötelezte aperköltségekkiíizetésére is. A Mól Nyrt. Közleményben utasította vissza a Sanader-íté- letben elhangzottakat, és közölte, soha nem korrumpált egyetlen politikust sem, és nem adott pénzt azért, hogy megszerezze a horvát INA-ban az irányítási jogokat. A Mól szerint ebben a perben nem volt sem indíték, sem bűncselekmény, sem bizonyíték. (MTI, NOL, ú) Terrortámadást akadályoztak meg Varsóban Utánozni akarta Breiviket ÖSSZEFOGLALÓ Varsó. A legfontosabb állami szervek elleni terrortámadást akadályozott meg Lengyelországban a belbiztonsági szolgálat, a tervezőt őrizetbe vették. Máriusz Krason krakkói ügyész elmondta, a radikális nacionalista férfi (a krakkói mező- gazdasági egyetem egyik kutatója és oktatója) egy kisteherautóban négy tonna robbanóanyagot szándékozott elhelyezni a varsói parlament épülete előtt, úgy időzítve a robbanást, hogy a miniszterelnök és az államfő is a szejm épületében tartózkodjék. A merényletet a jövő évi költség- vetés szavazásának időpontjához igazította volna. A 45 éves férfit még november 9-én tartóztatták le. Jelentős arzenállal rendelkezett: lőfegyverekkel, robbanóanyaggal, deto- nátorokkal; ezek egy részét Varsóban, másik részét Belgiumban vásárolta. Bejárása volt emellett az egyetem kémiai laboratóriumába; a tervéhez társakat is keresett. Nem tartozott politikai vagy terrorcsoporthoz. Egyebek között azt kifogásolta, hogy „a hatalmat Lengyelországban külföldiek gyakorolják, nem igazi lengyelek”. A sajtó úgy tudja, hogy a merénylő a norvég Anders Behring Breivik módszereit akarta alkalmazni. A szélsőjobboldali norvég tömeggyilkos tavaly nyáron 77 embert ölt meg. (MTI, ú) Kiterjedt korrupciós botrány Szerbiában - tizenhárom millió eurós kár Kasza József volt VMSZ-elnök őrizetben ÖSSZEFOGLALÓ Belgrád. Hivatali visszaélés gyanújával őrizetbe vette a szerb rendőrség Kasza Józsefet, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) volt elnökét. Az állítólagos bűncselekmény idején Kasza az Agrobank szabadkai fiókját vezette. Rajta kívül a rendőrség tegnap reggel őrizetbe vette egykori helyettesét, Zoran Malesevicset, továbbá Zoran Malisanovicsot, az Azo- hem, a Mala Bosna és az Azota- ra Subotica vállalatok tulajdonosát és Miomir Paovics igazságügyi szakértőt. A hatóságok azzal gyanúsítják őket, hogy több mint 13 millió euróval gyarapították az Agrobank káKasza József (Képarchívum) rára Zoran Malisanovics vagyonát. Paovics állítólag Mali- sanoviccsel egyetértésben nyolcszor készített hamis értékbecslést az Azotara Subotica műtrágyagyár ingatlanjairól, valós értéküknél többszörösére becsülte őket, hogy a vállalatnak legyen fedezete a bank által nyújtott hitelekre. Az Agrobank körüli botrány nyáron tört ki. Augusztus 9-én tartóztatták le a belgrádi Agrobank igazgatótanácsának volt elnökét, Dusán Antonicsot és nyolc másik vezető banktisztviselőt amiatt, hogy a pénzintézetet 300 millió eurós veszteség érte fedezetlen hitelkihelyezések miatt. Kasza József több mint 12 éven át vezette a VMSZ-t, és a Djindjics-kormányban miniszterelnök-helyettes is volt. A VMSZ fegyelmi bizottsága 2010 februárjában fosztotta meg tiszteletbeli elnöki tisztétől, s zárta ki a pártból a pártpolitika bírálata miatt.
