Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)
2012-11-19 / 266. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2012. NOVEMBER 19. www.ujszo.com RÖVIDEN Győzteseket hirdettek Pozsony. A kolumbiai William Vega filmje, a La Sigra kapta a XIV. Pozsonyi Nemzetközi Filmfesztivál nagydját. A zsűri indoklásá szerint ez az alkotás értékeny társadalomrajz egy olyan országról, amelyet még mindig az erőszak ural. A legjobb dokumentumfilm díját Az utolsó szófiai mentőautó című, rendhagyó kameraállásból felvett alkotásnak ítélte a szerb Goran Paskaljevič vezette bírálóbizottság. Ez a film az egészségügy helyzetét mutatja be, amely az egész társadalom működésére hatással van. Ilian Metev rendeő egy mentőautóban helyezett el kamerákat, amelyek a mentősök arcát pásztázzák munka közben. A hazai termésből Iveta Grófová Až do mesta Aš (Egészen Asig) című filmdrámáját tartotta a legjobbnak a nemzetközi zsűri. Ez egy kelet-szlovákiai lány története, aki munkát keresve eljut a cseh-német határ menti As városába, ahol varrónőként helyezkedik el, de megszédül a gyors gazdagodást ígérő németországi lehetőségektől. Ez a film képviseli Szlovákiát a legjobb idegen nyelvű film Oscar- díjáért versengők mezőnyében is. (juk) Fókuszban a Kossuthkifli Pozsony. Holnap 18 órától a kortárs magyar irodalom egyik elismert képviselője, Fehér Béla lesz a Pozsonyi Magyar Intézet Nappali kávézójának vendége. Szó lesz egyebek mellett a pozsonyi kifli és a Kossuthkifli közötti különbségekről, Filkó szerelméről, valamint arról, hogy a doki miért Betlehemben alszik, és miért került Ede a levesbe. „Alapjában véve soha semmit nem szerettem komolyan venni, a körülöttem levőkre úgy tekintettem, mint egy soha véget nem érő dráma színészeire, akikkel közösen visszük a cselekményt a tökéletes végkifejlet felé. Mióta az eszemet tudom, főszereplők, statiszták és hangok kavarogtak körülöttem. Számomra a regény és a novella az örök, megunhatatlan, és egyre érdekesebb szerelem”-valljaaz író. (k) Muti szerint a kultúra jót tesz a gazdaságnak A művészet válság idején is fontos „ágazat” MTl-HÍR Róma. Riccardo Muti világhírű olasz karmester szerint a kultúra nem csupán a szellemi jólétet szolgálja, de, ha „helyesen bánnak” vele, akkor gazdaságilag is meghálálja a gondoskodást. A milánói Scala egykori karmestere szerint a világ nagy részét még mindig sújtó pénzügyi válság nem csupán a közpénzek megnyirbálásával fenyeget, de borús jövőt ígér a gyakran jó gazdasági helyzetben is csupán szűkös költségvetésből gazdálkodó művészetek számára, amelyek büdzséi a válság legnagyobb vesztesei közé tartoznak az érintett or- szágokjelentős hányadában. A 71 esztendős karmester nem csupán sötétbe borult színházakról és néma koncerttermekről beszélt, hanem a nemzetek identitásának fenyegetettségéről is. ,A vezetők szemében a kultúra kevésbé fontos, kevésbé szükséges dolog, különösen a gazdasági nehézségek idején” - nyilatkozta Muti az AP amerikai hírügynökségnek. „Egy kultúra nélkül maradt nemzet elveszíti az identitását; és bár még nem értünk el erre a pontra, de a veszély egyre közeleg” - véli a karmester, aki 2008 óta a Chicagói Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője. Szerinte Németország megtalálta a megfelelő képletet a művészetek ápolására. „A németek mindenkinél jobban megértik, hogy a kultúra nem csupán a szellemi jólétet szolgája, de, ha jól hasznosítják, ha igazi értéRiccardo Muti (Képarchívum) két hordoz, akkor bizonyos gazdasági jólétet is eredményez” - mondta a karmester. Az Egyesült Államokban számos zenekar működését le- hetetlenítették el a rossz gazdasági helyzetből fakadó irreális követelmények miatt kirobbant munkaügyi viták. A zenekarok vezetői alacsony jegyeladásról és elenyésző vállalati, illetve magántámogatásról panaszkodnak. Muti ugyanakkor nem kívánt állást foglalni az amerikai zenekarok munkaügyi vitáiban, mivel nem szokása „ítéletet mondái olyan országok felett, ahol csupán vendégeskedik“. Mindezek ellenére továbbra is arra buzdította az amerikaiakat, hogy a zenére és a többi művészeti ágra is „olyan örökségként tekintsenek, amelyet óvni kell és, amelyet a társadalom lehető legtöbb rétege számára elérhetővé kell tenni”. A hazai magyar szerzők érdekképviselete írófesztivállal fejelte meg tisztújító közgyűlését Úr ír, hölgy költ A szervezet régi-új elnöke, Hodossy Gyula értékel (A szerző felvétele) ARANY OPUS-DÍJ 2012 November 16-án ünnepélyes keretek között Párkányban adták át az Arany Opus Díjat, amelyet a 21 pályázó közül Szászi Zoltánnak ítélt oda a Kossuth-díjas Tőzsér Árpád, a József Attila-díjas Duba Gyula és az ugyancsak József Atti- la-díjas Tóth László összetételű bírálóbizottság. Szászi Zoltán lapunk munkatársa, és Szépp Róza jeligével küldte be novelláját. Az olvasói különdíjat Illés Sándor kapta, a SZMÍT honlapján közzétett pályaművekre szavazó olvasók döntése alapján, (juk) Ez persze fordítva is lehet, sőt van is: az urak lényegesen többet költenek, mint a hölgyek. Nézzék csak végig a ver- seskötet-kínálatot egy könyvesboltban. Azt is megszámolhatják, hány hölgy tagja van a Szlovákiai Magyar írók Társaságának, a honlapjuk címét lejjebb találják. JUHÁSZ KATALIN A szépirodalom, az irodalomtudomány illetve a műfordítás területén tevékenykedők érdekképviseleteként (is) működő Szlovákiai Magyar írók Társaságának (SZMÍT) összesen 116 tagja van. Persze túlságosan egyszerű lenne kijelenteni, hogy hazánkban ennyi magyar író és költő él, mivel az üyesmit nehéz számokban mérni - a tagok közül sokan csak alkalmanként ragadnak tollat, mások pedig, akik esetleg aktívabban publikálnak, nem tagjai a szervezetnek. A SZMÍT az elmúlt hétvégén tartotta tisztújító közgyűlését Párkányban, ahol új elnököt választottak (maradt az eddigi elnök, Hodossy Gyula) és szavaztak az új választmány tagjaira - az eddigi hét tagból négyen ismét bizalmat kaptak, hárman pedig újak (közülük ketten hölgyek). Az írószervezet tagjának lenni azért „éri meg”, mert a SZMÍT idehaza és külföldön további kulturális intézményekkel együttműködve népszerűsíti tagjainak műveit, irodalmi rendezvényeket szervez, és kiadói tevékenységet is folytat. Opus címmel jelentet meg egy irodalmi lapot, amely a tagok számára ingyenes, Ületve évente kiad egy antológiát a legjobb versekből, prózákból. Az Opuskönyvek sorozatban eddig két kötet jelent meg: Hagyomány- tör(tén)és - Vita a „szlovákiai magyar” Ura értelmezhetőségéről, illetve A fejek és a kalap - Dialógusok a kultúra (k)ról, mindkettő Csanda Gábor és H. Nagy Péter szerkesztésében. Évente három díjat is adományoz a szervezet, a költők a For- báth Imre-díjért, a prózaírók a Tálamon Alfonz-díjért versenghetnek, előbbit idén Juhász R. Rózsef, utóbbit pedig György Norbert kapta. Az év irodalmi alkotása díjat néhány éve Arany Opus Díjra keresztelték át, utalva a fent említett folyóiratra. Ezt tulajdonképpen bárki megkaphatja, aki beküldi művét, jeligével ellátva. A zsűri tehát csak azután tudja meg, kinek ítélte a díjat, miután győztest hirdet, azaz nem a „nevek”, hanem a szövegek versenyeznek, amelyek közül a www.szmit.sk honlapon az olvasók is választhatnak kedvencet. A SZMÍT Tudományos és Ismeretterjesztő Irodalom Szekció vezetősége évente odaítéli a Turczel Lajosról elnevezett díjat az arra legérdemesebb nem szépprózai mű szerzőjének. Ezt a díjat idén Szeberényi Zoltán irodalomtörténész kapta meg. A szervezet talán legsikeresebb kezdeményezése a Text- túra elnevezésű workshop, ahol tapasztalt szerzők foglalkoznak kezdő írópalántákkal szisztematikusan, évente három alkalommal. A nyári írótábor a legnépszerűbb, ott akár hetven fiatal is összegyűlik egy kis szövegmustrára, műelemzésre, a kísérőprogramok főszereplői pedig olyan neves szerzők, mint például Grecsó Krisztián, Garaczi László vagy Kukorelly Endre. A szombati közgyűlést megelőző napon több író ellátogatott a párkányi és környékbeli iskolákba, ahol rendhagyó irodalomórákat tartottak. A cél természetesen az olvasás népszerűsítése volt, illetve azon téveszme eloszlatása, mely szerint író az, aki már meghalt, és ott lóg a fényképe a tanterem falán. A párkányi Ady Endre Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola hetedikesei és nyolcadikosai például először találkoztak élő írókkal, és a beszélgetés sikerét jelzi, hogy alig akarták hazaengedni őket, ezért a találkozó a tervezettél hosszabbra nyúlt. És mellesleg olyan értelmes kérdéseket tettek fel, hogy simán lepipálták az író-olvasó találkozók felnőtt közönségének egy részét. Ezért akár meg is hirdethetnénk a Még több írót még több iskolába-mozgalmat. De persze a Szlovákiai Magyar írók társasága egyáltalán nem szorul a mi tanácsainkra. Az eddigiekből úgy tűnik, maguktól is jól tudják, mit, hol, hogyan, mikor és kivel... Daniel Craig 50 millió dollárért vállalt főszerepet két további Bond-filmben Szereti a pénzt Megkéri az árát (Képarchívum) MTl-HÍR London. Minden idők legjobban fizetett 007-es ügynöke lesz Daniel Craig, aki vasárnapi londoni lapértesülés szerint több mint 50 millió dollárért vállalta el két további James Bond-film főszerepét. A The Sunday Times című tekintélyes vasárnapi brit konzervatív lap beszámolója szerint a következő Bond-epizó- dok 2014 őszén, illetve 2016-ban kerülhetnek a mozikba. A szerződés olyan hollywoodi sztárokkal emeli egy javadalmazási kategóriába a brit színészt, mint Tom Cruise vagy Leonardo DiCaprio. Craignek a két új megbízás komoly fizetésemelést is jelent, hiszen eddigi Bond-alakításai közül a 2006-ban bemutatott Casino Royale című epizódért alig 3 millió dollárt, a két évvel későbbi Quantum csendje után 7 millió dollárt, a néhány hete bemutatott legújabb - a szakavatott kritikusok által az eddigi legjobb Bond-filmnek kikiáltott - Skyfall főszerepéért pedig 17 millió dollárt kapott. Dániel Craig a széles szakmai közvélemény szerint a legjobb James Bond a rettenthetetlen ügynök első megszemélyesítője, Sean Connery óta. A 44 esztendős filmszínész még nem is élt, amikor a Con- nery-féle első Bond éppen fél évszázada megjelent a filmvásznon az akkor 36, most 86 esztendős II. Erzsébet királynő szolgálatában. Az őfelsége leghíresebb titkosügynökének legújabb kalandjait megörökítő Skyfall az előzetes várakozások szerint az első olyan Bond-film lesz, amelynek bevételei meghaladják a mágikus egymilliárd dolláros határt.
