Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)

2012-11-19 / 266. szám, hétfő

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2012. NOVEMBER 19. www.ujszo.com RÖVIDEN Győzteseket hirdettek Pozsony. A kolumbiai William Vega filmje, a La Sigra kapta a XIV. Pozsonyi Nemzetközi Filmfesztivál nagydját. A zsűri indoklásá szerint ez az alkotás értékeny társadalomrajz egy olyan országról, amelyet még mindig az erőszak ural. A leg­jobb dokumentumfilm díját Az utolsó szófiai mentőautó című, rendhagyó kameraállásból felvett alkotásnak ítélte a szerb Goran Paskaljevič vezette bírálóbizottság. Ez a film az egészségügy helyzetét mutatja be, amely az egész társadalom működésére hatással van. Ilian Metev rendeő egy mentőau­tóban helyezett el kamerákat, amelyek a mentősök arcát pász­tázzák munka közben. A hazai termésből Iveta Grófová Až do mesta Aš (Egészen Asig) című filmdrámáját tartotta a leg­jobbnak a nemzetközi zsűri. Ez egy kelet-szlovákiai lány tör­ténete, aki munkát keresve eljut a cseh-német határ menti As városába, ahol varrónőként helyezkedik el, de megszédül a gyors gazdagodást ígérő németországi lehetőségektől. Ez a film képviseli Szlovákiát a legjobb idegen nyelvű film Oscar- díjáért versengők mezőnyében is. (juk) Fókuszban a Kossuthkifli Pozsony. Holnap 18 órától a kortárs magyar irodalom egyik elismert képviselője, Fehér Béla lesz a Pozsonyi Magyar Intézet Nappali kávézójának vendége. Szó lesz egyebek mel­lett a pozsonyi kifli és a Kossuthkifli közötti különbségekről, Filkó szerelméről, valamint arról, hogy a doki miért Betle­hemben alszik, és miért került Ede a levesbe. „Alapjában véve soha semmit nem szerettem komolyan venni, a körülöttem le­vőkre úgy tekintettem, mint egy soha véget nem érő dráma színészeire, akikkel közösen visszük a cselekményt a tökéle­tes végkifejlet felé. Mióta az eszemet tudom, főszereplők, sta­tiszták és hangok kavarogtak körülöttem. Számomra a re­gény és a novella az örök, megunhatatlan, és egyre érdeke­sebb szerelem”-valljaaz író. (k) Muti szerint a kultúra jót tesz a gazdaságnak A művészet válság idején is fontos „ágazat” MTl-HÍR Róma. Riccardo Muti világhírű olasz karmester sze­rint a kultúra nem csupán a szellemi jólétet szolgálja, de, ha „helyesen bánnak” vele, ak­kor gazdaságilag is meghálálja a gondoskodást. A milánói Scala egykori karmestere szerint a világ nagy részét még mindig sújtó pénz­ügyi válság nem csupán a köz­pénzek megnyirbálásával fe­nyeget, de borús jövőt ígér a gyakran jó gazdasági helyzet­ben is csupán szűkös költségve­tésből gazdálkodó művészetek számára, amelyek büdzséi a válság legnagyobb vesztesei közé tartoznak az érintett or- szágokjelentős hányadában. A 71 esztendős karmester nem csupán sötétbe borult színházakról és néma koncert­termekről beszélt, hanem a nemzetek identitásának fenye­getettségéről is. ,A vezetők szemében a kultúra kevésbé fontos, kevésbé szükséges do­log, különösen a gazdasági ne­hézségek idején” - nyilatkozta Muti az AP amerikai hírügy­nökségnek. „Egy kultúra nélkül maradt nemzet elveszíti az identitását; és bár még nem ér­tünk el erre a pontra, de a ve­szély egyre közeleg” - véli a karmester, aki 2008 óta a Chi­cagói Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője. Szerinte Németország megtalálta a megfelelő képletet a művésze­tek ápolására. „A németek mindenkinél jobban megértik, hogy a kultúra nem csupán a szellemi jólétet szolgája, de, ha jól hasznosítják, ha igazi érté­Riccardo Muti (Képarchívum) két hordoz, akkor bizonyos gazdasági jólétet is ered­ményez” - mondta a karmes­ter. Az Egyesült Államokban számos zenekar működését le- hetetlenítették el a rossz gaz­dasági helyzetből fakadó irreá­lis követelmények miatt kirob­bant munkaügyi viták. A zene­karok vezetői alacsony jegyel­adásról és elenyésző vállalati, illetve magántámogatásról pa­naszkodnak. Muti ugyanakkor nem kívánt állást foglalni az amerikai ze­nekarok munkaügyi vitáiban, mivel nem szokása „ítéletet mondái olyan országok felett, ahol csupán vendégeskedik“. Mindezek ellenére továbbra is arra buzdította az amerikaia­kat, hogy a zenére és a többi művészeti ágra is „olyan örök­ségként tekintsenek, amelyet óvni kell és, amelyet a társada­lom lehető legtöbb rétege szá­mára elérhetővé kell tenni”. A hazai magyar szerzők érdekképviselete írófesztivállal fejelte meg tisztújító közgyűlését Úr ír, hölgy költ A szervezet régi-új elnöke, Hodossy Gyula értékel (A szerző felvétele) ARANY OPUS-DÍJ 2012 November 16-án ünnepélyes keretek között Párkányban adták át az Arany Opus Díjat, amelyet a 21 pályázó közül Szászi Zoltánnak ítélt oda a Kossuth-díjas Tőzsér Árpád, a József Attila-díjas Duba Gyula és az ugyancsak József Atti- la-díjas Tóth László összetételű bírálóbizottság. Szászi Zol­tán lapunk munkatársa, és Szépp Róza jeligével küldte be novelláját. Az olvasói különdíjat Illés Sándor kapta, a SZMÍT honlapján közzétett pályaművekre szavazó olvasók döntése alapján, (juk) Ez persze fordítva is le­het, sőt van is: az urak lényegesen többet költe­nek, mint a hölgyek. Nézzék csak végig a ver- seskötet-kínálatot egy könyvesboltban. Azt is megszámolhatják, hány hölgy tagja van a Szlová­kiai Magyar írók Társa­ságának, a honlapjuk címét lejjebb találják. JUHÁSZ KATALIN A szépirodalom, az iroda­lomtudomány illetve a mű­fordítás területén tevékenyke­dők érdekképviseleteként (is) működő Szlovákiai Magyar írók Társaságának (SZMÍT) össze­sen 116 tagja van. Persze túlsá­gosan egyszerű lenne kijelente­ni, hogy hazánkban ennyi ma­gyar író és költő él, mivel az üyesmit nehéz számokban mérni - a tagok közül sokan csak alkalmanként ragadnak tollat, mások pedig, akik esetleg aktívabban publikálnak, nem tagjai a szervezetnek. A SZMÍT az elmúlt hétvégén tartotta tisztújító közgyűlését Párkányban, ahol új elnököt választottak (maradt az eddigi elnök, Hodossy Gyula) és sza­vaztak az új választmány tagja­ira - az eddigi hét tagból né­gyen ismét bizalmat kaptak, hárman pedig újak (közülük ketten hölgyek). Az írószervezet tagjának len­ni azért „éri meg”, mert a SZMÍT idehaza és külföldön további kulturális intézményekkel együttműködve népszerűsíti tagjainak műveit, irodalmi ren­dezvényeket szervez, és kiadói tevékenységet is folytat. Opus címmel jelentet meg egy iro­dalmi lapot, amely a tagok szá­mára ingyenes, Ületve évente kiad egy antológiát a legjobb versekből, prózákból. Az Opus­könyvek sorozatban eddig két kötet jelent meg: Hagyomány- tör(tén)és - Vita a „szlovákiai magyar” Ura értelmezhetőségé­ről, illetve A fejek és a kalap - Dialógusok a kultúra (k)ról, mindkettő Csanda Gábor és H. Nagy Péter szerkesztésében. Évente három díjat is adomá­nyoz a szervezet, a költők a For- báth Imre-díjért, a prózaírók a Tálamon Alfonz-díjért verseng­hetnek, előbbit idén Juhász R. Rózsef, utóbbit pedig György Norbert kapta. Az év irodalmi alkotása díjat néhány éve Arany Opus Díjra keresztelték át, utal­va a fent említett folyóiratra. Ezt tulajdonképpen bárki meg­kaphatja, aki beküldi művét, jel­igével ellátva. A zsűri tehát csak azután tudja meg, kinek ítélte a díjat, miután győztest hirdet, azaz nem a „nevek”, hanem a szövegek versenyeznek, ame­lyek közül a www.szmit.sk hon­lapon az olvasók is választhat­nak kedvencet. A SZMÍT Tudo­mányos és Ismeretterjesztő Iro­dalom Szekció vezetősége évente odaítéli a Turczel Lajos­ról elnevezett díjat az arra leg­érdemesebb nem szépprózai mű szerzőjének. Ezt a díjat idén Szeberényi Zoltán irodalomtör­ténész kapta meg. A szervezet talán legsikere­sebb kezdeményezése a Text- túra elnevezésű workshop, ahol tapasztalt szerzők foglal­koznak kezdő írópalántákkal szisztematikusan, évente há­rom alkalommal. A nyári írótá­bor a legnépszerűbb, ott akár hetven fiatal is összegyűlik egy kis szövegmustrára, műelem­zésre, a kísérőprogramok fő­szereplői pedig olyan neves szerzők, mint például Grecsó Krisztián, Garaczi László vagy Kukorelly Endre. A szombati közgyűlést meg­előző napon több író ellátoga­tott a párkányi és környékbeli iskolákba, ahol rendhagyó iro­dalomórákat tartottak. A cél természetesen az olvasás népszerűsítése volt, illetve azon téveszme eloszlatása, mely szerint író az, aki már meghalt, és ott lóg a fényképe a tanterem falán. A párkányi Ady Endre Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola hetedikesei és nyol­cadikosai például először talál­koztak élő írókkal, és a beszél­getés sikerét jelzi, hogy alig akarták hazaengedni őket, ezért a találkozó a tervezettél hosszabbra nyúlt. És mellesleg olyan értelmes kérdéseket tet­tek fel, hogy simán lepipálták az író-olvasó találkozók felnőtt közönségének egy részét. Ezért akár meg is hirdethetnénk a Még több írót még több iskolá­ba-mozgalmat. De persze a Szlovákiai Ma­gyar írók társasága egyáltalán nem szorul a mi tanácsainkra. Az eddigiekből úgy tűnik, ma­guktól is jól tudják, mit, hol, hogyan, mikor és kivel... Daniel Craig 50 millió dollárért vállalt főszerepet két további Bond-filmben Szereti a pénzt Megkéri az árát (Képarchívum) MTl-HÍR London. Minden idők leg­jobban fizetett 007-es ügynöke lesz Daniel Craig, aki vasárnapi londoni lapértesülés szerint több mint 50 millió dollárért vállalta el két további James Bond-film főszerepét. A The Sunday Times című tekintélyes vasárnapi brit kon­zervatív lap beszámolója sze­rint a következő Bond-epizó- dok 2014 őszén, illetve 2016-ban kerülhetnek a mo­zikba. A szerződés olyan holly­woodi sztárokkal emeli egy ja­vadalmazási kategóriába a brit színészt, mint Tom Cruise vagy Leonardo DiCaprio. Craignek a két új megbízás komoly fizetésemelést is jelent, hiszen eddigi Bond-alakításai közül a 2006-ban bemutatott Casino Royale című epizódért alig 3 millió dollárt, a két évvel későbbi Quantum csendje után 7 millió dollárt, a néhány hete bemutatott legújabb - a szak­avatott kritikusok által az ed­digi legjobb Bond-filmnek kiki­áltott - Skyfall főszerepéért pedig 17 millió dollárt kapott. Dániel Craig a széles szak­mai közvélemény szerint a leg­jobb James Bond a rettenthe­tetlen ügynök első megszemé­lyesítője, Sean Connery óta. A 44 esztendős filmszínész még nem is élt, amikor a Con- nery-féle első Bond éppen fél évszázada megjelent a film­vásznon az akkor 36, most 86 esztendős II. Erzsébet királynő szolgálatában. Az őfelsége leghíresebb tit­kosügynökének legújabb ka­landjait megörökítő Skyfall az előzetes várakozások szerint az első olyan Bond-film lesz, amelynek bevételei meghalad­ják a mágikus egymilliárd dol­láros határt.

Next

/
Thumbnails
Contents