Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)

2012-11-03 / 254. szám, szombat

8 Szombati vendég ÚJ SZÓ 2012. NOVEMBER 3. www.ujszo.com Szabó István: „Mindig arra a filmre szavazok, amelyik a legjobban tetszik. De az biztos, hogy nem az én munkám. Az nem fordulhat elő..." Az ajtót is díjra jelölte az Európai Filmakadémia Ma este, a sevillai film­fesztiválon ismertetik az Európa Filmdíjra jelölt al­kotások szűkített listáját. Eddig harmincegy ország negyvenhét produkciója szerepelt a versenyben, Sevillában azonban szű­kül a kör. Szabó István Az ajtóval érdekelt a rendez­vény 25. évfolyamában. SZABÓ G. LÁSZLÓ Berlin, Moszkva és Karlovy Vary mustrája után újabb meg­mérettetése ez a Szabó Mag­da regénye nyomán készült filmnek, amelynek főszerepét, Emerencet Helen Mirren, az Oscar-díjas angol színésznő for­málta meg. Ő már biztos győz­tese az Európai Filmakadémia idei gálájának: december else­jén Máltán életműdíjjal jutal­mazzák. li a versenyben: Az ajtó és Fliegauf Bence rendezése, a Csak a szél. Azt Magyarország jelölte, Az ajtót mások. Az igazgatói tanács, ' a fesztiváligazgatók vagy a filmkritikusok. Sevillá­ban már az Európai Filmaka­démia teljes tagsága jelöli meg a legjobb ötöt, bizonyos kate­góriákban a legjobb hetet vagy a legjobb hármat. Aztán jön a második kör a szavazásban, amikor az ötből, a hétből, a há­romból kell kiválasztani a leg­jobbat, és tényleg a szavazatok alapján dől el, hogy ki kapja a díjakat. Oscar-díjának köszönhető­en tagja az Amerikai Filmaka­démiának. Az Európainak ho­gyan lett a tagja? Az Európai Filmakadémia úgy alakult, hogy Ingmar Berg­man meghívott tizennégy ren­dezőt, köztük engem, így az tés mögött jeles európai kollé­gák állnak. Krzysztof Zanussitól, a világszerte elismert lengyel rendezőtől kaptam is elképesz­tően szép levelet, hogy mennyi­re tetszett neki a film. Engem ez nagyon meghatott, de hogy má­sok is szavaznak majd rám, arra nem gondoltam. Fliegauf Bence filmjéről, a sorozatos romagyilkosságok hatására készült Csak a szélről mi a véleménye? Tehetséges emberrel állunk szemben. Külföldi versenytársairól is szívesen hallanám. Michael Haneke a Szerelemmel került fel az Európai Filmakadémia listájára. Nagyon kedvelem őt. Ked­ves, művelt ember. Nagyon jó vele beszélgetni. Tanult, széles látókörű, különös rendező. A magánéletben szelíd, finom Nem láttam még, de olvastam róla. Majd megnézem. Ken Loach: Szesztolvajok. Ót is szeretem. Minden szem­pontból. Emberként is egészen kiváló. Mindig azok oldalán áll, akik valamilyen szempontból megérdemlik, és a filmjei is ezt bizonyítják. Alekszandr Szokurov a Fa­usttal került be a díjesélyesek közé. Ez egészen különleges film, de különleges közönséget is igényel. Olyan kulturális tu­dást, ami nem sok nézőnek van meg. Irodalmi felkészültség kell hozzá, a szöveg, a nyelve­zet, a dialógus referenciájához ismerni kell az anyagot. A képi világa fantasztikus a filmnek, a világítása egyszerűen csodála­tos, a színvilága teljesen visz- szafogott, egyetlen élénk színt sem látunk az egész vetítés natisztítóról szól a történet, aki a háborús időkben zsidó­kat ment Nagyon jókat hallottam a film­ről. Még nem láttam. Agnieszka Hollandot nagyon szeretem. Jó­kat szoktunk évődni. Ismerjük egymást, hosszú évekig ültünk együtt az Európai Filmakadé­mia igazgatói tanácsában, sok értekezleten vettünk részt. Leg­utóbb Jósé Manuel Barrosónál, az Európai Bizottság elnökénél voltunk vacsorán, ahol az euró­pai film lehetőségeiről és a mé­diaprogramról beszéltünk. Martin Sulik filmje, A cigány tavaly kapott Kristályglóbuszt Karlovy Varyban, amikor ön állt a játékfilmes zsűri élén. A cigánykérdés komoly prob­lémákat vet fel szerte Európá­ban. Sulik alkotása ezért fon­tos. A film eredeti helyszíneken készült, minden valódi, a sze­replők is. Ez nagyon meggyőző Mennyit nyom a latban a cannes-i Aranypálma, a ve­lencei Aranyoroszlán vagy a berlini Aranymedve mellett az Európai Filmakadémia díja? - kérdezem Szabó Istvánt, a Mephisto Oscar-díjas rende­zőjét. Rengeteget. Ez ugyanis az egyetlen olyan európai díj, ame­lyet a szakma ad. Nem zsűri ítéli meg, hanem a szakma. Az Európai Filmakadémia tagjai szavazzák meg ugyanúgy, mint Amerikában az Oscar-díjat. Nin­csenek tehát lepénzelhető vagy meggyőzhető, baráti- körökhöz tartozó emberek, a tagok itt is ugyanúgy adják le a voksukat, mint ahogy az Amerikai Film- akadémia kb. ötezer tagja sza­vaz. Vagyis első körben eldöntik, ki kerül jelölésre, mivel az a vé­leményük, hogy megérdemelné az Oscar-díjat. S az öt film, öt rendező, öt forgatókönyvíró, öt színész és öt színésznő, aki a legtöbb szavazatot kapja, ahhoz megy a díj. Az Európai Filmaka­démia is ilyen. Itt is a szakma szavazza be a filmeket az első körbe, majd a másodikba is, a harmadik kör pedig már a győ­zelem. Annyival bonyolultabb csupán az Európai Filmakadé­mia szavazása, mint a tengeren­túlié, hogy itt minden ország je­lölhet egy filmet, plusz a tizenöt tagból álló igazgatói tanács is, amelyben minden régiót képvi­sel valaki. Én húsz évig voltam ennek a tanácsnak a tagja. Vagyis minden régió embere az általa képviselt territórium alkotását igyekszik előtérbe helyezni. De az igazgatói tanács is sza­vaz, és így egészíti ki az orszá­gok javaslatait az általuk látott filmekkel, valamint a nagy fesz­tiválok, Cannes, Velence, Berlin válogatóbizottsága által megje­lölt, és a filmkritikusok európai szövetsége által értékesnek tar­tott alkotásokkal. Tehát az or­szágok jelölnek harmincegy fil­met, az Európai Filmakadémia igazgatói tanácsa pedig felveszi a listára a többi jelöltet. Magyarországot az idén két produkció is képvise­Akadémia alapító tagjai közé tartozom. Amikor elkezdtük a munkát, Bergman elég sok fel­adattal bízott meg. Önmagára mégsem szavaz­hat az ember. Mindig arra szavazok, ame­lyik a legjobban tetszik. De az biztos, hogy nem az én filmem. Az nem fordulhat elő. Elképzel­ni sem tudom, hogy valakinek a saját munkája imponáljon a leg­jobban. Felületesen talán igen, de igazán mélyen és őszintén aligha. Az leheteden. így akkor meg is lepődött, gondolom. A listát olvasva láttam, hogy ott Az ajtó. Természetesen na­gyon megörültem, hiszen a dön­úriember, aki a filmjei alapján egészen más kinézetű, más szel­lemiségű és más magatartású ember benyomását kelti. Pedig csak arról van szó: ő ezt így gon­dolja. Roman Polanski és Az öl­döklés istene. Ezt a filmet nem ismertem. Azonos a színdarabbal? Akkor tudom, miről szól. Polanski ki­tűnő rendező, nincs mese. Min­dig nagy érdeklődéssel néztem a munkáit, mint rendezői pro­duktum, tetszik is mindegyik, de kiemelni egyet sem tudnék közülük. Taviani fivérek: Cézárnak meg kell halnia. Színház a börtönben. alatt. Komoly képzőművészed tudást igényel a film, nem hi­szem, hogy széles tömegeket megszólító, nagy közönségfilm lesz, de aki valóban ismeri a háttéranyagot, arra biztosan nagy élmény vár. Remek színé­szek, kitűnő beállítások, jó az egész, csak lassú és nehéz. Véletien, hogy ennél a film­nél horgonyoztunk le, hogy er­ről beszélt a legtöbbet? Talán ez fogta meg a legjobban? Nem, nem! Csak egy csomó kérdést vetett fel. Hogy meddig szabad elmenni olyan referen­ciákban, amit a közönség nagy része nem ismerhet. Agnieszka Holland a Sötét­séggel versenyez. Egy csator­minden szempontból. Karlovy Varyban, amikor zsűrielnök vol­tam, ez a film az értékek közé tartozott. Melyik az az alkotás a mos­tani listán, amelyet az első helyre terme? Erre a kérdésre nem tudok most válaszolni. Még nem lát­tam az összes filmet, azok közül pedig, amelyeket már megnéz­tem, nem tudnék választani. Az Európai Filmakadémiának két és fél-háromezer tagja van, szerintem két hónap alatt ők sem tudnak megnézni csaknem ötven filmet. Vannak alkotások, amelyekbe ők is csak bele-be- lenéztek, valamelyik név miatt érdekelte őket, vagy híre volt a filmnek, díjat kapott valahol, esetieg valamilyen botrány mi­att híressé vált a produkció. De az is lehet, hogy csak azokat nézték meg, amelyekről sokat olvastak az újságokban. Igen, megtörténhet, hogy csak azok közül választanak. Vagyis egy komoly érték, amelyről esetieg nem hallot­tak, elkerülheti a figyelmüket. Mondjuk egy szerb vagy egy lett film. Mert sem a rende­ző, sem a színészek neve nem ismert, és senki nem jelezte nekik, hogy ezt feltétlenül lát­niuk kell. Tavaly az Európai Filmaka­démia Lars von Trier filmjét, a Melankóliát hozta ki győztes­ként Nagy botrányt kavart ugyan­is a mű, tele volt vele a világ­sajtó, és sokan megnézték. Ér­dekes neve van a rendezőnek, ezzel foglalkozni kell, gondol­ták az Akadémia tagjai. Ilyen a szavazás. Nem igazán taktikus kérdés, tudom, mégis felteszem. Ho­zott már olyan döntést az Eu­rópai Filmakadémia, hogy azt mondta: álljon meg a menet, itt valami nem stimmel? Nézzük előbb az Oscar-díjat, amelynek különböző kategóri­ái különböző értéket képvisel­nek. A legjobb film Oscar-díját mindig olyan alkotás kapja, amelynek óriási közönségsike­re van. A legjobb rendező díja olyan filmé, amelynek külön­leges értéke van. Az Amerikai Filmakadémia tagjaiban az a különleges, hogy rettenetesen büszkék a hivatásukra, hiszen az Egyesült Államok iparának külön ágazata a filmipar. Tehát ők pontosan tudják, hogy ami­kor a legjobb film Oscar-díjára szavaznak, akkor olyan filmre kell adniuk a voksukat, amely- lyel Amerika egyetért. A szakma hangja a nép hangja. A külföldi filmek Oscar-díjában máshogy gondolkodnak. Ami tetszik ne­kik, arra szavaznak. Az Európai Filmakadémia döntéseit nem kérdőjelezhetem meg. Nem vol­na etikus a részemről. Azt mon­dom tehát: valószínűleg mindig jól szavaznak. Angliában, és ezt csak Helen Mirren miatt kérdezem, bemu­tatják Az ajtót? Már meghívtak egy novem­ber végi vetítésre Londonba. Helen Mirren Karlovy Vary idei fesztiválján, ahol ön is vendég volt, életműdíjat ka­pott. Ma este is hasonló elis­merésben lesz része Sevillá­ban. Beszéltek nyár óta? Nem beszéltünk, mert Helen Olaszországban pihent hosz- szabb ideig. Eljátszotta Hitch­cock feleségét, és elutazott a rétjével. Mi következik Az ajtó után? Van már konkrét terve? Amíg nincs kész a film, nem beszélek róla. De ír és olvas. Hogyne! Három főiskolai bi­zonyítványom van. írok és ol­vasok.

Next

/
Thumbnails
Contents