Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)

2012-11-03 / 254. szám, szombat

www.ujszo.com UJSZÓ 2012. NOVEMBER 3. Kultúra-hirdetés 9 Fölszállott a páva: 48 produkció versenyez négy kategóriában, köztük hat szlovákiai magyar Ma kezdődnek az élő műsorok A népzenei- és néptánc­verseny selejtezőit összefoglaló adások után, november 3-tól te­levíziós tehetségkutató műsorként folytatódik a Fölszállott a páva. CSERAAÁK ZOLTÁN Lezárult a Fölszállott a páva területi selejtezőinek zsűrizése. Az MTVA, a Duna Televízió Zrt. és a Hagyományok Háza már­ciusban meghirdetett verse­nyére 360 produkcióval mint­egy kétezren jelentkeztek a tel­jes magyar nyelvterületről. A Miskolc, Százhalombatta, Ko­lozsvár, Győr, Csíkszereda, Pécs majd Szeged után szep­tember 8-án Gödöllőn zárult selejtezősorozatból összesen 48 produkció versenyzőit hívta be a zsűri a tévés tehetségkuta­tó műsorként folytatódó soro­zatba. Mától tehát 12 néptánc­együttes, 12 zenekar vagy énekegyüttes, 12 énekes vagy hangszeres szólista, valamint 12 táncos szólista vagy táncos­pár mutatkozhat be a Fölszál­lott a páva 2012 elődöntőiben, akiknek felkészülését a sorozat idején a szakma mesterei segí­tik majd. A 120 perces adásokban szombatonként négy kategóri­ában három-három produkciót értékelnek, közülük kategóri­ánként egy jut tovább egyenes ágon a középdöntőkbe. Az adá- sonkénti nyolc kieső közül - ka­tegóriától függetlenül - két versenyzőt lesz lehetősége még „megmenteni” a zsűrinek. A négy novemberi elődöntőből így a versenyzők fele, 24 pro­dukció juthat tovább a decem­beri középdöntőkbe. A tovább­jutók névsorát hétfőn a Duna World Kívánságkosár című műsorában tették közé, hat szlovákiai magyar produkció is bekerült a legjobbak közé. A FOLSZALLOTT A PAVA 201 2 ELŐ ADASAIBA TOVÁBBJUTOK Táncosszólisták és táncos­párok Berecz István, Budapest Juhász Bence Zsombor, Zselíz Markó Fruzsina, Iván Ró­bert, Kalocsa Cseszák Balázs, Cseszák KorcsikAnikó, Óbecse HégliMáté, Komárom Móricz Bence, Békéscsaba MajerTamás, Debrecen Okányi Mihály, Békés Bodó Ákos, Botíó Enikő, Nemeskosút Józsa Tamás, Farkas Réka, Budapest Bárdos Zsuzsanna, Kör- möndi Tamás, Miskolc Heiger József, Nagy Péter Gábor, Százhalombatta Néptáncegyüttesek Szentendre Táncegyüttes, Szentendre Szellő, Kostelek Jászság Népi Együttes, Jász­berény Magyarországi Románok Hagyományőrző Táncegyütte­se, Gyula Pöndöly Néptáncegyüttes, Komló Tanac Néptáncegyüttes, Pécs Ördögborda Néptáncegyüt­tes, Balánbánya RábaNéptáncegyüttes, Győr Corvinus Közgáz Néptánc­együttes, Budapest Czifra Együttes és a Zagyva Banda, Budapest Zalai Táncegyüttes, Zala­egerszeg Róna Táncegyüttes, Sza­badka Énekes és hangszeres szólisták Csizmadia Anna, énekes szólista, Kupuszina Krajcsó Bence, citera, Vésztő Patonai Bátor, tekerő, Bu­dapest Dóra Áron, furulya, Buda­pest Tintér Gabriella, énekes szólista, Páty Zsikó Zoltán, énekes szólis­ta, Alsónyék Holló Noémi, énekes szólis­ta, Pilisvörösvár Kovács Krisztián, énekes szólista, Moldva Csiba Júlia, énekes szólis­ta, Medve Benkó Fruzsina Borbála, énekes szólista, Fülek Kubinyi Júlia, énekes szó­lista, Salgótarján Kacsó Hanga Borbála, éne­kes szólista, Szolnok Zenekarok, énekegyüttesek Petrovics Roland, Balogh Ot­tó, Cace Rome zenekar, Pécs Tarsoly Zenekar, Budapest Fokos zenekar, Óbecse Tik trio, énekegyüttes, Bugyi Parapács zenekar, Tor­naija Harmadik zenekar, Kolozs­vár Zerkula zenekar, Hargita megye TallabilleTrió, Budapest Bara zenekar, Budapest, Tárnok Dombay zenekar, Komló Pimasz Zenekar, Budapest Sárarany zenekar, Moson­magyaróvár PENGE Irodalomtól irodalomig „...a halál, a tagadás, az ir­realitás munkálkodik a nyelv mélyén, és benne az igazság­nak a világban való eljövetelét jelenti, az önmagát építő ér­telmes létet, az önmagát for­málójelentést” - úja Maurice Blanchot, akiről Derrida azt tartotta, hogy „az egész vilá­gon két vagy három emberöl­fs 'jm Csehy Zoltán , kritikai rovata tő óta korunk egyik legna­gyobb gondolkodója és írója”. Ha a nyelv felületén az élet, az igenlés és a realitás uralkodik, mennyire reménytelen az igazság eljövetelében bízni? A Kalligram Kiadó életmű­sorozatában megjelent Blan- chot-regények, illetve szép­prózai munkák a derridai kva­litásokat előttem nem igazol­ták teljes mértékben. A Kafka- kötet viszont kivétel: ráadásul a bátran tudományosnak is minősíthető értelmezés gyak­ran átcsap esszéregénybe, melynek főhőse nem is annyi­ra az értelmezett mű vagy az értelmező, hanem maga az irodalom, vagyis az irodalom létmódja. Az 1947 és 1968 között íródott eszmefuttatá­sok ürügyei és gócai az iroda­lom és a halál kapcsolata, az apához, a szerelemhez és a szexualitáshoz való viszony, az elbeszélői hang és az ismét­lés, illetve az úgynevezett „semleges nem” összefüggés- rendszere Kafka műveiben. Blanchot írásdefiníciója szerint alkotni annyi, mint az én-ből az ő-be jutni. Ez a sem­leges hang egyrészt „nem mond semmit”, vagyis „sejteti ezt a semmit”, másrészt „ma­gából a külsőből szól”, ő ma­ga az „indifferens megkülön­böztetés”. Blanchot a semle­ges nemet A kastély közép­pontjaként (és ugyanakkor „minden középpont hiánya­ként”) határozza meg. A grammatikai nemeket nélkü­lözni tudó nyelvekben, mint amilyen a magyar is, kicsit sé­rülékenyebb ez a koncepció. A francia irodalom másik híres Kafka-könyvével, Gilles Deleuze és Félix Guattari hír­hedt és híres kisebbségi iroda­lomkoncepciót kidolgozó al­kotásával szemben Blanchot nem gyárt prekoncepciót, nem forgat ki retorikai bravú­rokká fejlesztve alapvetőnek tartott vagy vélt nézeteket, célja csupán a Kafka-monda- tok vagy vele kapcsolatos té­nyek irodalmi kommentálá­sa, sőt továbbírása. Blanchot tulajdonképpen hol Kafka folytatása lesz, egy határo­zott világkép elméletbe for­dulása, hol pedig az irodalmi lélektanban jártas, folytonos kudarcra ítélt, de szokatlan módszereiben igencsak lele­ményes titokfejtő. A posztumus Kafka-levelek kiadásától remélt titokfejtő igény pl. abban bízott, hogy a Kafka-titok irodalmon kívül­ről világosodik majd meg, ám ez tévedés: Kafka levelei ugyanis szintén irodalomként viselkednek, létmódjuk pedig a Napló híres tételét erősítette meg: „Semmi egyéb nem va­gyok, mint irodalom, és sem­mi egyéb nem lehetek, és nem akarok lenni”. Blanchot vilá­gossá teszi, hogy az irodalom­ról való gondolkodás sem le­het más, mint irodalom. Vagy­is Kafkától tényleg csak Kafká­ig juthatunk. (Maurice Blanchot, Kaf­kától Kafkáig, ford. Szabó László és Németh Marcell, Pozsony, Kalligram, 2012.) Értékelés: «##<#»>) „Kérem a következőt!" Rendelje meg fél évre az Új Szót! Ajándékba a közkedvelt magyar mesesorozat legjavát kapja (5 DVD, 39 rajzfilm)! Kéig?. Áthöve; Az ajándék értéke: 20 € Az ajánlat 2012. november 30-ig tart.

Next

/
Thumbnails
Contents