Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)

2012-11-15 / 264. szám, csütörtök

2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. NOVEMBER 15. www.ujszo.com Az Országgyűlés elfogadta a megállapodást Épülhet az új Duna-híd MT1-H1R Komárom. Legkorábban 2014 végén kezdődhet a komá­romi Duna-híd megépítése, je­lentette ki Völner Pál, a Nemze­ti Fejlesztési Minisztérium inf­rastruktúráért felelős államtit­kára. A magyar Országgyűlés tegnap elfogadta a komáromi új Duna-híd megépítéséről szó­ló megállapodást, melyet októ­ber elején írt alá Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök. Az új híd jelentőségét az ad­ja, hogy Komáromnál a meglé­vő hídra már nem lehet iparfej­lesztést alapozni. Csökkenteni fogja a két város belvárosának forgalmát, és övezeteik össze­kötése új lendületet adhat a térség gazdasági fejlődésének. A híd a jelenlegi átkelőtől nyugatra épül meg, terveit a Dopravoprojekt és a magyaror­szági Pont-Terv által közösen alapított Komárno Konzorcium készítette. A 600 méter hosszú, ötrészes, felfüggesztett szerke­zet legfontosabb része a 95 mé­ter magas, ferde L alakú pillér lesz. A műtárgy 117 méterre magasodik majd a Duna fölé.A tervezetthez hasonló híd csak Kanadában található. Tegnap délután a pozsonyi Szent Márton-székesegyházban bú­csúztatták el Milan Čičet, az 1989 utáni első szlovák kormányfőt (TASR-felvétel) RÖVIDEN Nem vetítik Piussi filmjét Pozsony. Elutasították az ország legnagyobb multiplex moziközpontjai Zuzana Piussi rendező dokumentumfilmjé­nek vetítését, amely az igazságszolgáltatás helyzetéről szól. A multiplexek állítják, hogy a film nincs befejezve, a producer szerint viszont azzal érveltek a személyes találkozón, hogy túl politikai hangvételű, ezért nem akarják terjeszteni. Piussi el­len bűnvádi eljárást kezdeményezett a film miatt egy volt bí­rónő, amiért a vele készült beszélgetés az engedélye nélkül je­lent meg a filmben. (SITA) Ma próbálnak robbantani Kiskerény/Pozsony. Tegnapról mára halasztották a Kiske- rény (Kurimany) mellett épülő híd megrongálódott, de állva maradt aládúcoló szerkezetének eltávolítását. Ján Počiatek közlekedésügyi miniszter szerint a pirotechnikusoknak több időre van szükségük ahhoz, hogy biztonságosan elhelyezzék a robbanóanyagot, ezért halasztották a robbantást mára. Főleg arra ügyelnek, hogy a detonáció ne rongálja meg a hídnak a katasztrófa során épségben maradt részeit. (TASR) Mišenkának legalább 30 útlevele van Pozsony. Szlovákon kívül állítólag osztrák, kanadai és ve­nezuelai útlevele is van saját nevére a Karol Mellóval Belizé- ben rejtőző Viliam Mišenkának - tájékoztatott a Nový čas bul­várlap. Ezenkívül különböző nevekre még legalább további 30 útlevele van. Az utazási okmányok jelentős részét állítólag egy nyugat-szlovákiai kisebb város rendőrségén intézte el ne­ki egy egyenruhás, aki időközben már öngyilkos lett. (dp) Bevezetné az EB a női kvótát Brüsszel. Az Európai Bizottság tegnap elfogadta azt az irányelvtervezetet, amellyel a nemek kiegyensúlyozottságát szeretnék elérni a tőzsdén jegyzett vállalatok felügyelőbizott­ságaiban - tudatta Viviane Reding alapjogi biztos. A javaslat értelmében azoknak a tőzsdén jegyzett vállalatoknak, ame­lyek forgalma meghaladja az évi 50 millió eurót és legkeve­sebb 250 embert foglalkoztatnak, legkésőbb 2020-ig 40 szá­zalékra kell emelniük a jelenleg alulreprezentált nem - kivétel nélkül a nők-arányát a felügyelőbizottságaikban. (MTI) Az Emberi Jogi Bíróság már harmadszor marasztalta el Szlovákiát romák sterilizációja miatt Jogtalan volt a sterilizáció A korompai kórházban beleegyezésük nélkül sterilizáltak fiatal roma nőket (Jón Krošlák illusztrációs felvétele) Pozsony/Strasbourg. Harmadik alkalommal is elítélte Szlovákiát a strasbourgi Európai Em­berjogi Bíróság a roma nők erőszakos sterilizálá­sa miatt. Két nőnek össze­sen 53 500 euró anyagi kártérítést ítélt meg. LAJOS P. JÁNOS Az ügy még 2004-ben kez­dődött, amikor három pana­szos fordult a bírósághoz, mert beleegyezésük és szüleik bele­egyezése nélkül, szülés után, még kiskorúként sterilizálták őket. Az esetek 1999-2002 kö­zött történtek a korompai (Krompachy) kórházban. „Örü­lök, hogy a bíróság nekünk adott igazat, és elismerte, hogy a kórházban beleegyezésünk nélkül sterilizáltak - kommen­tálta a döntést I.G., az egyik panaszos. - Ugyanakkor sajná­lom, hogy Szlovákiában senki sem hitt nekünk, és kénytele­nek voltunk Strasbourgig el­menni jogaink érvényesítése érdekében.” Őt senki sem tájé­koztatta a beavatkozás elvég­zéséről, három évvel a műtét után értesült róla, amikor be­tekintést kapott a kórlapjába. Az Európai Emberjogi Bíró­ság ítélete anonimitást is biz­tosít az érintetteknek, ezért csak nevük kezdőbetűje szere­pel az ítéletben. ,A bíróság új­ra megerősítette, hogy az elő­zetes tájékoztatás és az érin­tettek beleegyezése nélkül el­végzett művi meddővé tétel sérti a nők alapvető emberi jo­gait -jelentette ki Vanda Dur- báková, a sértettek jogi képvi­selője, a Polgári és Emberi Jogi Tanácsadó Központ munka­társa. — Itt az ideje, hogy a szlovák kormány tegyen vala­mit, vállalja a felelősséget emiatt a törvényellenes gya­korlat miatt.” A központ sze­rűit a kormánynak az esetek alapján valamennyi, beleegye­zésük nélkül sterilizált nőnek kártérítést kellene fizetnie. A sértettek először szlováki­ai bíróságokon próbáltak ér­vényt szerezni igazuknak, az ügy megjárta az Alkotmánybí­róságot is, de nem jártak siker­rel. Ugyan az egyik panaszos­nak az iglói járásbíróság ko­rábban megítélt 1593 euró kár­térítést, de ezt az Európai Em­berjogi Bíróság nem tartotta arányosnak. A most született ítéletben kimondta, hogy a tá­jékoztatás és beleegyezés nél­küli sterilizálás sértette az ak­kori szlovákiai törvényeket is, és ellentétben áll az emberi jogi egyezmény kegyetlen és em­bertelen bánásmódot tiltó ren­delkezéseivel is. A három pa­naszos közül az egyik időköz­ben meghalt, ezért az ő ügyével a bíróság nem foglalkozott. Jogi akadályokba ütközhet a magyarországi lakcímkártya kiváltása ott-tartózkodás nélkül Kaliňák törvénye senkinek sem tetszik VERES ISTVÁN Pozsony. Megmarad a tiltás, de aki akarja, megkerülheti. A belügyminisztérium kiszivár­gott állampolgársági törvény- tervezete továbbra is tiltaná a kettős állampolgárságot, de ki­vételt terme azokban az ese­tekben, ha az érintettek külföl­di állandó lakhellyel rendel­keznek. Hasonlót javasolt szep­temberben Igor Matovič is, de ő csak azoknak adott volna ket­tős állampolgárságot, akiknek legalább két éve lakhelyük van a másik országban. Robert Kaliňák állítólagos új törvényét túl puhának találja. „Gratulá­lok Orbán Viktornak a több százezer új szavazóhoz” - mondta a Hospodárske no- vinynak, utalva arra, hogy a magyar állampolgársághoz már szavazati jog is jár. Az új javaslat ugyan nem olyan szigorú, mint a jelenlegi szabályozás, mégsem tetszik senkinek. A feltétel megmarad, így ez a változat is alkotmányel­lenes, jegyzi meg Kassai Gyula. „Vagy az alkotmányon változ­tassanak, vagy a törvényt iga­zítsák hozzá” - mondta. A ket­tős állampolgárságát felvállaló lévai lelkész nem tervezi, hogy a törvény életbelépése után ma­gyarországi lakhelyhez folya­modik. „Az elvándorlást propa­gálnám ezzel. Mi úgy akarunk közjogilag Magyarországhoz tartozni, hogy a szülőföldünkön maradunk” - tette hozzá lapunk kérdésére Kassai. Úgy véli, a ja­vaslat fő célja a külföldi közvé­lemény megnyugtatása. Nem véletlen, hogy a Smer puhítja saját javaslatát, állítja Sólymos László (Híd). „Több mint 300 ember vesztette el szlovák állampolgárságát a mostani törvény miatt. Látják, hogy ezzel muszáj csinálniuk valamit” - nyilatkozta. Az MKP véleménye szerint a törvényjavaslat elfogadásával Szlovákia továbbra is fenntart­ja azt a kettős mércét, amelyet a határon túli szlovákok, illetve a Szlovákiában élő magyarok irányában alkalmaz. Kaliňák állítólagos javaslata szerintük semmit nem old meg. Korábban több magyaror­szági önkormányzat felajánlot­ta, hogy azonnal hajlandó ál­landó lakhelyről szóló igazolást adni a hozzájuk forduló szlová­kiai magyaroknak, ha az itteni törvények ilyen feltételhez köt­nék a kettős állampolgárságot. Az állandó lakhely nem életvitelszerű használata vi­szont problémás lehet. A Suko- róra tervezett King's City-pro- jekttel kapcsolatos telekcsere ügyében ismertté vált Joav Blumot azzal vádolták, hogy közokirat-hamisítás bűntettét követte el, amikor 2008-ban csak névlegesen létesített lakó­helyet Sukorón, azaz az általa előbb bérelt, majd megvásárolt ingatlant nem akarta életvitel­szerűen használni, és nem is élt ott. Idén szeptemberben Blumot végül azért nem ítélték el, mert kiderült, abban a téves tudatban élt, hogy akkor is beje­lentkezhet állandó lakosként az adott lakcímre, ha életvitel­szerűen nem tartózkodik ott. A Smer népszerűségét a megszorítások ellenére semmi sem veszélyezteti Lipšic pártja megbicsaklott MÓZES SZABOLCS Pozsony. A parlamenti beju­tási küszöb alá esett Daniel Lipšic pártjának támogatottsá­ga. APolis közvélemény-kutató ügynökség tegnap ismertetett friss kutatása szerint az Új Többség csak 3,2%-nyi válasz­tót tud maga mellett. Ez közel 2 százalékponttal kevesebb, mint amit két hónapja mértek a pártnak, illetve amennyit más ügynökségek is kihoztak az el­múlt hetekben Lipšicéknek. Tovább tartja viszont népszerűségét a Smer. A meg­szorító intézkedések ellenére is bőven 40% feletti a párt támo­Pártok támogatottsága párt november szeptember Smer 43,1% 42,6% OLaNO 8,0% 9,3% SDKÚ 7,8% 7,1% KDH 7,1% 6,0% SaS 6,6% 6,5% Híd 6,5% 7,4% MKP 4,8% 4,4% SNS 3,9% 4,5% Nova 3,2% 5,3% Forrás: Polis ügynökség gatottsága - ha november ele­jén tartották volna a választá­sokat, ismét egypárti kormány alakulhatott volna. A többi parlamenti párt népszerűségénél nincs nagy mozgás, mind 10% alatt van­nak. A Híd és az MKP támoga­tottsága szintén hibahatáron belül változott az elmúlt két hónapban. Előbbi a bejutási küszöb felett, utóbbi hajszállal alatta van. A felmérés résztve­vőinek 59%-a nyilatkozta, hogy részt venne a parlamenti választásokon (ez pontosan ugyanannyi, mint a márciusi részvétel). Ha a felmérés eredménye alapján állna össze a parlament, a Smernek 82, az Egyszerű Embereknek és az SDKÚ 15-15, a KDH-nak és az SaS-nek 13-13, a Hídnak 12 mandátuma lenne. Tanársztrájk Szó sincs engedményről Pozsony. Ha nem kapják meg az oktatásügyi alkalmazottak a kormánytól a tíz százalékos béremelést, november 26- án mindenképpen sor kerül a sztrájkra, szögezte le tegnap Pavel Ondek. A szakszervezeti vezető ezt azért hangsúlyozta, mert hétfői kijelentését a sajtó állítólag rosszul értelmezte. ,Amikor kompromisszumról beszéltem, a kormány által kí­nált memorandumra gondol­tam, amit korábban eluta­sítottunk” - pontosított Ondek. A tanárok várhatóan hétfőn tárgyalnak Peter Kažimír pénz­ügyminiszterrel. (TASR)

Next

/
Thumbnails
Contents