Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)
2012-11-03 / 254. szám, szombat
2 Közélet UJSZO 2012. NOVEMBER 3. www.ujszo.com Több száz javaslat érkezett a törvénytervezethez Kisebb támogatás jutna a munkanélkülieknek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Sok szervezet ellenzi a foglalkoztatási törvény módosítását abban a formában, ahogy azt a szociális minisztérium előterjesztette. Még a Smer-kormányzatot általában támogató szakszervezetek is kifogásolják például annak a lehetőségnek a megszüntetését, hogy a bejegyzett munkanélküliek havonta maximum 143 eu- rós bevételre tehessenek szert - a KOZ úgy véli, ezzel az érintettek életszínvonala tovább csökken, és elveszítik motivációjukat a munkakeresésre. A mozgáskorlátozottakat képviselő szervezet, a Mozgás- korlátozottak Nemzeti Tanácsa az ellen emelt szót, hogy a kormány felére csökkentené az ún. védett műhelyek támogatására szánt összeget. Ezekben fizikailag vagy szellemileg sérült emberek kaphatnak munkát, kevesebb állami támogatással viszont állások szűnnek majd meg. A kormány ezt az alacsony hatékonysággal magyarázza, idén márciusban 657 ilyen munkahelyet támogatott az állam, 391516 euró értékben. Ami szintén nagy érvágás lehet a munkanélkülieknek, az a vállalkozásindító támogatás feltételeinek szigorítása. Jelenleg a támogatás megítéléshez elég annak a feltételnek eleget tenni, hogy az igénylő legalább három hónapot a munkahivatal nyilvántartásában legyen. Ha ezek után legalább két évig működteti a vállalkozását, akkor a támogatást nem kell visszafizetnie. Áprilistól, a tervek szerint, nem jár minden érdeklődőnek a támogatás, az odaítéléséről egy bizottság fog dönteni. A döntés pontos kritériumai egyelőre nem ismertek. Idén márciusban például - a legfrissebb adatok szerint - 953 munkahely teremtésére adott vállalkozásindító támogatást a munkahivatal, összesen 3 260 976 euró értékben, (sán, SITA, TASR) RÖVIDEN Csökkent a költségvetés hiánya Pozsony. A Fico-kormány megszorító intézkedéseinek köszönhetően az elmúlt hónapban csaknem 120 millió euróval sikerült csökkenteni a költségvetés hiányát - derül ki a pénzügyminisztérium elemzéséből. Míg a nyári hónapokban a deficit meghaladta a 3 milliárd eurót, megközelítve az idei évre tervezett 3,675 milliárdos hiánycélt, addig szeptember végére a deficit 2,586, október végére pedig 2,466 milliárd euróra csökkent. Peter Kazimír pénzügyminiszter szerint a megszorítások nélkül az idei évre tervezett 4,6 százalékos GDP-arányos hiánycélt nem sikerült volna elérni, a deficit így akár 5,3 százalékra is felkúszhatott volna. (SITA) A Smer kihátrál Mikuš mögül Pozsony. Új elnökjelölttel vág neki a Smer a megyei választásoknak Nagyszombat megyében. Jövőre már nem támogatják Tibor Mikuš jelenlegi megyefőnököt. Négy évvel ezelőtt még a Smer is az akkor függetlenként induló Mikuš mögé állt. Trencsén megyében várhatóan Jaroslav Baska volt védelmi minisztert indítják, a többi megyében pedig a jelenlegi elnököket, vagyis Nyitra megyében Milan Belicát, Besztercebánya megyében Vladimír Maňkát, Kassa megyében Zdenko TrebuMt, Eperjes megyében Peter Chudíkot, Zsolna megyében pedig Juraj Blanárt. Pozsony megyéről egyelőre nem döntött a kormánypárt. (SITA) Kevesen távoztak a második pillérből Pozsony. A nyugdíjrendszer második pilléréből a szeptember elsejei megnyitás óta 4930-an léptek ki és 2918-an léptek be. A nyugdíjpillért a kormány azért nyitotta meg, hogy aki akar, távozhasson, miután szeptembertől jóval kevesebb pénz jut a magánnyugdíjszámlákra: a bruttó bér 9 százaléka helyett csak 4 százalék. Michal Stuška, a szociális minisztérium szóvivője szerint az eddigi adatokból még semmilyen következtést nem lehet levonni, hiszen a második pillér 2013. január 31-ig, vagyis még három hónapig nyitva tart. A kabinet több tízezer kilépővel számol. (TASR) Sok a jobboldali jelölt Pozsony. A jobboldali pártoknak már több jelöltjük is van a Nemzeti Emlékezet Hivatalának élére, a Smer jelöltje várhatóan a jelenlegi elnök, Ivan Petranský lesz. Az SaS a hivatal korábbi szóvivőjét, Michal Dzurjanint, a Népi Platform pedig várhatóan František Mikloško kereszténydemokrata politikust jelöli majd. Nem kizárt azonban az sem, hogy a Híd is saját jelöltet állít. Hétfőig kell megtenni a jelölést, ezt követően a parlament emberi jogi bizottsága ellenőrzi a jelölteket, az új elnököt pedig a plénum választja meg várhatóan még idén, mivel a jelenlegi elnök mandátuma jövő év januárjában jár le. (SITÁ, ú) Bírósági abszurd: még akkor sem vádolhatja nyilvánosan fia elrablásával, ha ez igaz lenne Kováénak bocsánatot kell kérnie Lexától ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Újabb pert nyert Ivan Lexa, a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) volt igazgatója. Ezúttal Michal Kováč egykori államfővel szemben, akinek a jogerős bírósági döntés szerint levélben kell bocsánatot kérnie Lexától, amiért fia elrablásával vádolta meg. A 82 éves Kováénak ráadásul 3333 eurós kártérítést is kell fizetnie Lexának. A döntést még júniusban hozta meg a Pozsonyi Kerületi Bíróság, Kováč panaszát az Alkotmánybíróság az elmúlt napokban utasította el. „Először találkoztam olyasvalamivel, hogy az Alkotmánybíróság jogtalannak nevezett egy panaszt” - reagált Kováč, aki a 90-es években még államfőként nyilatkozta, hogy fia elhurcolásáért az SIS felelős, s az egészről a titkosszolgálat igazgatójának, Lexának is tudnia kellett. Az ügyben, Vladimír Mečiar amnesztiái miatt soha nem indítottak bűnvádi eljárást. A bírósági döntés szerint a volt államfő akkor sem vádolhatta meg Lexát fia elrablásával, ha igaza lenne. „Akkor sem hozhatta volna összefüggésbe Lexát a bűncselekménnyel, ha állítása bizonyíthatóan igaz lenne, ugyanis kijelentését abban az időben nem tudta jogerős bírósági határozattal alátámasztani” - áll a bírósági határozat indoklásában. A bírósági huzavona egyébként már több mint 16 éve tart, s ezzel a döntéssel sem ért véget. Kováč nem hajlandó bocsánatot kérni, a strasbourgi emberjogi bíróságon fog védekezni. „Egy szót sem fogok visszavonni abból, amit mondtam” - állítja Kováč. Lexa ügyvédje, Vladimír Hlbočan nem akarta kommentálni a döntést. Csak annyit tett közzé, hogy „a független bíróságok határozatait tiszteletben kell tartani.” Kováč a szólásszabadságra és az igazságos bírósági eljárásra való jogának megsértését nehezményezte, (dem) A Smer eddig határozottan elutasította privatizációt, az egybiztosítós rendszerért erre is hajlandó Fico akár privatizálna is Pozsony. Végleges az egybiztosítós egészségbiztosítási rendszer létrehozására vonatkozó kormányzati szándék, ennek érdekében a Smer még az állami kézben lévő vállalatok privatizációjára is hajlandó. LAJOS P. JÁNOS A kormány szerdán elfogadta az egészségügyi minisztérium egybiztosítós projektjét, Robert Fico kormányfő újra megerősítette, hogy az egészségbiztosítási rendszer átalakításának folyamata már megállíthatatlan. „Az egybiztosítós rendszer koncepciójáról már régen döntöttünk a Smeren belül, és nemcsak eldöntöttük, hanem már dolgozunk is ennek megvalósításán mondta a kormányfő. - Ezt a döntést már nem változtathatja meg semmilyen vita. Tisztelettel meg fogjuk hallgatni, hogy vannak más vélemények is, de a döntés megszületett.” Az átalakítás azonban komoly költségekkel jár majd, és ezért még az állami vagyon privatizációjára is hajlandó a kabinet. Fico szerint ugyanis az egészségbiztosítók kivásárlásához szükséges 500-600 millió euró nem a központi költségvetést terheli majd. „Ha a növelni akarjuk az állami eszközöket - és az egybiztosítós rendszer üyen befektetés-, akkorkészekvagyunk megszabadulni más állami eszközöktől, amelyeket nem tudunk ellenőrizni, és ezeket a forrásokat használjuk majd fel az egészségbiztosítók megvásárlására vagy kisajátítására” - jelentette ki Robert Fico. Újra megerősítette: az egybiztosítós rendszer bevezetése végleges. Azt nem árulta el, hogy az állam mit ad majd el, hogy ki tudja vásárolni vagy ki tudja sajátítani a két magán-egészségbiztosítót. „Kész a tervünk, már készítjük elő a kormány döntését, de amíg nem győződtünk meg arról, hogy ez megvalósítható, addig nem akarok részleteket elárulni” - nyilatkozta a miniszterelnök. Ez a fordulat meglepő, mivel a Smer az eddigi összes választási kampányában a privatizáció leállítását követelte, a kormányra kerülése után pedig tartotta is magát ehhez. Ismert a pozsonyi repülőtér esete, amelynek a privatizációs projektje már kész volt a 2006-os kormányváltáskor, ám azt az első Fico-kormány leállította. A legtöbb állami részesedésű vállalatban a kormányt a Nemzeti Vagyonalap (FNM) képviseli, vagyis ő gyakorolja a részvényesi jogokat. Az FNM honlapján lévő tájékoztatás szerint 74 cégben van bizonyos mértékű részesedése az államnak, amelyet a vagyonalap kezel. A legnagyobb értékű természetesen az SPP 51%-os részesedése, amelynekkönyvi értéke 885 millió euró, ezt azonban a Fico- kormány biztosan nem adja el. Az 500-600 millió eurós bevételhez a kabinetnek például a Szlovák Elektromos Művek 34 százalékos (431 millió euró) és a Slovak Telecom 15%-os részvénycsomagjától (129 millió euró) kellene megválnia. Az FNM gondozásában lévő részvénycsomagok összértéke a könyvi adatok alapján 2,2 milliárd euró, de ebbe a felszámolás alatt álló vállalatokban lévő tulajdonhányad is beleszámít. Bűnvádi eljárás indulhat Zuzana Piussi filmrendező ellen; a cseh külügyminiszter is tiltakozik Két év egy dokumentumfilmért (Tomáš Benedikovič felvétele) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Egyre több szervezet, közszereplő és művész tiltakozik a Zuzana Piussi rendezővel szembeni bűnvádi eljárás ellen, amelyet a Pozsonyi I. Járásbíróság egykori elnöke, s az Igazságszolgáltatási Tanács tagja, Helena Kožíková kezdeményezett. Azt állítja, hogy Piussi „A harmadik hatalom betegsége” című dokumentumfilmjében egy róla készült felvétel és beszélgetés az ő engedélye nélkül jelent meg. Kožíková eredetileg kártérítést követelt a filmet szponzoráló közszolgálati RTVS-től, újabban pedig bűnvádi eljárást kezdeményezett a rendező ellen, amiért a vele készült beszélgetés bizalmas információkat is tartalmazott A rendezőt kétéves szabadságvesztés fenyegeti. Zuzana Piussi mellett több közszereplőn és a Via Iuris polPiussi Riot7 gári társuláson kívül Karol Schwarzenberg cseh külügyminiszter is kiállt. „A beszélgetés közzététele nem bűncselekmény, a nyilvánosságra hozatala miatt kezdeményezett bűnvádi eljárás pedig törvényellenes, sérti a szólásszabadságra, s az információk szabad terjesztésére vonatkozó jogot” - mondta Peter Wilfling, a Via Iuris jogásza. Emlékeztetett, hogy a beszélgetés közzétételére nem volt szükség a bírónő beleegyezésére, mivel a polgárjogi törvénykönyv szerint a műalkotás vagy híradás céljából készített hang és filmfelvételek közzétételéhez nem szükséges a rajtuk szereplő személyek beleegyezése. Schwarzenberg szerint Piussi egy fantasztikus filmet készített. „Ha ezért megbüntetik, az minimum 25 éves visszalépést fog jelenteni” - mondta a cseh külügyminiszter. Néhány szlovák politikus, köztük Ondrej Dostál, az OKS képviselője is kiállt Piussi mellett. Dostál ráadásul az ügyben saját maga ellen kezdeményezett bűnvádi eljárást, amiért véleménye szerint bűncselekményt követett el azzal, hogy támogatja és díjazza egy bűncselekmény elkövetését, amit egy blogbejegy- zéssel is alátámasztott, melynek cime: Ha bezárjátok Pius- sit, akkor zárjatok be engem is, kérem! (dem) Egyelőre Lexa áll nyerésre (Pavol FuntálésTomášBenedikovičfotói)
