Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)
2012-11-03 / 254. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. NOVEMBER 3. Közélet 3 Miért édekes ez nekünk? Nem mindegy - főként a válság éveiben hogy az USA milyen kül- és védelmi, valamint gazdaságpolitikát folytat Kedden elnököt választanak az amerikaiak Az amerikaiak jövő kedden elnököt választanak. Hol dől el a csata, milyen módon történik a választás és miért kellene, hogy érdekeljen ez minket? MÓZES SZABOLCS Az amerikai elnökválasztás a világ legkövetettebb választási eseményének számít. Nem véletlenül. Egyrészt a látványos és profi kampány miatt eleve nagy médiafigyelmet kap, másrészt az Egyesült Államok továbbra is a világ legdominánsabb nagyhatalma, így nem lényegtelen kérdés, hogy ki költözhet be a Fehér Házba. Pénz, paripa És minket miért kellene, hogy érdekeljen? Az amerikai elnökválasztás főként két területen éreztetheti hatását nálunk: a gazdaságpolitikán, illetve a kül- és az ezzel szorosan összefüggő védelmi politikán keresztül. Az USA pénzügy- és gazdaságpolitikája meghatározó a vüág számára - s itt nem csak a tőzsdeindexre, de az amerikai központi bank által a piacra zúdított pénzmennyiségre is gondolni kell. A két jelölt politikája ebben a tekintetben alapvetően különbözik egymástól. Barack Obama kormányzata megnövelt állami szerepvállalással harcolt a gazdasági válsággal - ami miatt rekordmagasságú lett az USA adóssága -, ami ellentétes az EU - főként német hatásra - folytatott, takarékosságra apelláló politikájával. Mitt Romney az állami kiadások lefaragásával és az adók, valamint a költségvetési hiány csökkentésével inkább a „német utat” járná. Régiónk számára kulcsfontosságú az USA védelmi politikája is. A NATO európai tagországainak alacsony védelmi kiadásai - és így gyenge hadseregei - miatt a kontinens védelHARC A BILLEGŐ ÁLLAMOKÉRT Barack Obama és Mitt Romney az utóbbi napokban már csak a nyolc billegő államban kampányol. Obama esélyei jelen pillanatban valamivel jobbak, de Romney jól hajrázik. New ------Hampshire risconsin /, Iowa Virginia » Elektorok száma Számuk az adott állam lakosságának számától függ. A legtöbb elektora Kaliforniának van (55), a legkisebb elektori szám a 3 (nyolc államnak van ennyi voksa). Florida legalább ennyi elektori szavazat kell a győzelemhez Billegő államok Barack Obamát támogató államok 206 f mm * 1 Mitt Romney-t támogató államok ______________ mét gyakorlatilag az amerikaiak garantálják. Obama alatt az USA külpolitikája kevésbé konfrontatívabb, mint elődjéé, ám nagyrészt elfordult Európától, előtérbe helyezve az ázsiai kapcsolatokat. Míg George W. Bush rakétavédelmi pajzsot tervezett építem Lengyel- és Csehországban - ami egyébként megosztotta a régió politikusait is, Fico például támadta az elképzelést -, addig Obama, engedve az oroszok nyomásának, kivonult a térségből. Hogyan kell nyerni Az amerikai elnökválasztás alapvetően különbözik térségünk választásaitól. Itt ugyanis nem közvetlenül, hanem egy úgynevezett elektori testületen keresztül választanak elnököt. Az 538 főből álló testületbe az egyes államok népességük arányának megfelelően küldenek tagokat. Az elnökválasztáson induló jelölteknek tehát elsősorban nem arra kell koncentrálniuk, hogy országosan minél nagyobb támogatottsággal bírjanak, hanem arra, hogy megszerezzék a győzelemhez szükséges legalább 270 elektori szavazatot (a nagyobb országos támogatottság persze általában több elektori szavazatot is jelent, de nem feltétlenül elég). 51%-os eredménnyel nyerni egy államot ugyannyi elektori szavazatot jelent, mint 90%-os eredménnyel győzni. 2000-ben George W. Bush például félmillió szavazattal kevesebbet szerzett, mint demokrata ellenfele, mégis megnyerte - igaz szorosan - a választást. Csataterek Mivel az államok nagy részében az egyik pártnak biztos többsége van - a 60%-ban demokrata érzelmű Kaliforniára például nem érdemes egyik jelöltnek sem nagy energiákat fordítania -, ezért a jelöltek az ingadozó államok meggyőzésére koncentrálnak. Ezekből közel egy tucatnyi van, s valójában itt dől el, ki lesz az USA elnöke - ezért csatatér államoknak vagy bülegő államoknak is nevezik őket. A billegő államok közül lakosságszáma miatt kettő emelkedik ki: a déli Florida és az északi Ohio. Az utolsó két hétben főként ez a két állam vált a kampány csataterévé. A billegő államokban sokáig Obama állt jobban, ám az első tévévita után Romney nagy hajrába kezdett, és sorra tüntette el a biztosnak tűnő demokrata fölényt. Emellett néhány olyan állam is billegővé vált, melyekben korábban Obama befutónak tűnt. Néhány hónappal ezelőtt például Wisconsin még viszonylag stabil demokrata hátországnak számított, de amióta Romney az onnan származó Paul Ryant választotta alelnökjelöltjének, a republikánusok úgy érzik, hogy ott is lehet esélyük. Áz elnökválasztással egy időben két másik vokscsatára is sor kerül. Az amerikai törvény- hozás alsóházának számító képviselőházat és a felsőháznak megfelelő Szenátus harmadát is most választják az amerikaiak, a jövendő elnök számára kulcsfontosságú, hogy kik ülnek be a parlament padsoraiba. Obama két éve nagy vereséget szenvedve elvesztette a demokrata többséget a képviselőházban, így sokkal nehezebben tudta érvényesíteni politikáját. A republikánusokat főként a középosztálybeliek, a fehérek és a vallásosak választják Mit kínál a két párt, és kik választják őket Reagan 70 évesen lett elnök, ő a csúcstartó Eddig a republikánusok voltak a sikeresebbek ÚJ SZÓ-HÁTTÉR A többségi választási rendszer miatt az USA-ban országos szinten csak két párt rúg labdába - a republikánus és a demokrata. Mindkettőnek nehéz hazai vagy európai megfelelőt találni, ugyanis a különböző társadalmi háttér miatt másak a politikai hangsúlyok. A republikánusokat jobboldali, míg a demokratákat baloldali pártként szokták leírni. Az 1854-ben alapított Republikánus Párt társadalmi kérdésekben konzervatívabb, gazdasági téren liberálisabb, mint az 1828-ban létrehozott Demokrata Párt. A republikánusok hisznek az egyén felelősségében, a kisebb kormányzatban és a magánvállalkozásokban. Jelöltjeik nagy része ellenzi az abortuszt és az azonos neműek házasságát. Gazdasági téren a szabadabb versenyt, a kisebb szabályozást és az adók csökkentését támogatják. Nemzetközi kérdésekben neo- konzervatív politikát folytatnak, míg a demokraták általában a diplomatikusabb megoldásokat támogatják. A fenti kérdésekben a demokraták általában ellentétes véleményt fogalmaznak meg. Az európai szocialistákhoz hasonlóan a nagyobb állami újraelosztásban hisznek - ennek mértéke viszont odaát lényegesen kisebb, mint nálunk -, emelnék az adókat és a szociális juttatásokat. Társadalmi kérdésekben liberális pozíciókon állnak: támogatják az abortuszt és a melegházasságokat. A republikánusokra hagyományosan a közép- és a felső réteg szavaz, a szegényebb rétegek főként a demokratákat választják. Ugyanakkor a nagyvárosokban a liberális demokratákra szoktak szavazni, míg a republikánusok a vidéki és kisvárosi környezetben népszerűek. Az 1960-as évektől a feketék döntő többsége a demokratákra szavaz, ahogy az egyéb kisebbségiek is. A fehér szavazók többsége a republikánusokat választja. Antikommunista nézetei miatt az egykori kommunista országokból bevándoroltak között a republikánusok népszerűbbek. Ä republikánusokra szavazó fehérek nagy része családos, és van legalább egy gyereke. A hajadonok, illetve az elvált nők jellegzetesen demokrata-szavazók. A fiatalok körében népszerűbbek a demokraták, a homoszexuálisok túlnyomó többsége is őket támogatja. A vallás nagyon sokáig fontos szerepet játszott a választásoknál. A múlt század közepéig a déli katolikusok, a zsidók és a protestánsok inkább a demokratákra szavaztak, az északi evangélikusok pedig a republikánusokra. Ez az utóbbi “évtizedekre alapjaiban változott meg: az egyház helyett a vallás gyakorlása lett a választóvonal. A vallásukat megélők a republikánus tábort erősítik, a templomba nem járók a demokratát. Mindkét pártnak területileg is megvannak a bázisai (lásd a fenti térképen). A nyugati partvidék (pl. Kalifornia) és az északkeleti államok (New York, a főváros stb.) a demokratákat támogatják, míg a déli (pl. Texas) és a nyugati-, középnyugati államok a republikánusok bázisának számítanak. (MSz) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A Republikánus Párt 18, a negyedszázaddal korábban alapított Demokrata Párt pedig 16 elnököt adott eddig az Egyesült Államoknak. Mind a 19., mind a 20. században a republikánusok voltak valamivel sikeresebbek. Míg a 19. században egyetlen demokratának sem sikerült újraválasztatnia magát, addig a 20. században Jimmy Cáriért kivéve az összes demokrata elnök két ciklusban vezette az országot. Franklin D. Rooseveltet pedig - egyedülálló módon - háromszor választották meg. A 20. században 53 évig republikánus, 47 évig demokrata elnök vezette az USA-t. Demokrata volt többek között Woodrow Wilson, J. F. Kennedy és Bill Clinton. Abraham Lincoln, Dwight D. Eisenhower, Richard Nixon, Ronald Reagan és a két Bush republikánus színekben nyert. A legtöbb elnök angol származású volt. Ketten német, öten ír felmenőkkel rendelkeztek (Kennedyn kívül Nixon és Clinton is). Kennedy volt az eddig egyetlen katolikus elnök, Barack Obama az első színes bőrű. Nő még nem vezette az országot. Beiktatásakor a legidősebb Reagan (70 éves), a legfiatalabb Theodore Roosevelt (43 éves) volt. Hivatala során négy elnököt gyilkoltak meg, további négy elnök természetes halállal halt meg. Egy elnök (Nixon) mondottle hivataláról. (MSz)
