Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)
2012-11-02 / 253. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. NOVEMBER 2. Kertészkedő - hirdetés 15 „Megy az eke, szaporodik a barázda, mintha egy nagy könyv íródnék olvasásra" Szántunk, ásunk, olvasunk Nincs oly rossz kert, melyben valami hasznos fű nem volna - írja Pázmány Péter. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Nyilvánvaló, hogy ez nem rossz kert fönntartására szóló felhívás, még csak nem is a kertjétől elfordult megcsömör- lött embernek szánt vigasz. Tudja ezt jól a kertész, hiszen a papokhoz és a csillagászokhoz hasonlóan ő is folyton a földön jár és az égre figyel. Az ásó dicsérete November elejére vagy föl van már szántva a kert, vagy nem, esetleg csak részben - ha az ember nem maga szánt, hanem a szántóemberre van utalva, akkor nehéz terveznie. Majd jön, amikor jön, efölött igazán nem érdemes keseregni. Jusson eszünkbe, mint oly sokszor, türelmes Pál apostolunk: „a ki szánt, reménység alatt kell szántania.” (lKor. 3,9) Az se föltétien főnyeremény, ha már minden föl van szántva, mert akkor legföljebb a virágoskertet lehet csak ásni. Márpedig az ásás olyan a jó kertésznek, mint a jó szakácsnak a mosogatás. Ha nem jobb. Egyszerűen más műveletsor, látszólag kevésbé intellektuális, mert látszólag csak a testnek van rá szüksége. Jó karban levő férfiembernek nincs szüksége arra, hogy a lábával is rásegítsen, s mégis olyan mélyre süllyeszti az ásót a földbe, hogy azzal másfél ásónyomnyit fordít ki. Azt is csak ásás közben lehet nagy bizonyossággal megtapasztalni, milyen is a kertünk földje. Általában nem egynemű, s akadhatnak benne nagyon is eltérő szerkezetű és összetételű területek - az egyik homokosabb, a másik agyagosabb; ezeket akaratlanul is számon tartjuk, s aszerint trágyázunk, majd később gyomlálunk, öntözünk, ültetünk. Most csak az esetleg oda nem való dolgokat (üveg- vagy cserépdarabok, kövek) dobáljuk ki egy kupacra, amúgy semmi sem vonja el figyelmünket az ásástól, szuszogunk, közel az illatos földhöz. A külső szemlélő számára egyhangúnak tűnő hajladozás akkor igazán eredményes, ha közben csak jó gondolataink támadnak. A mérges vagy feldúlt állapot olyan tévút, mint a meditációban az elkóborlás, kár volt nekifogni is. A szaporodó soroknak kell jelezniük elégedettségünket. Aztán, időnként rátámaszkodunk az ásónyélre, s lassan hozzáegyenesítjük derekunk - egyesek kifejezetten csak ezért a különösen kellemes érzésért ásnak. Az ásónyél hossza és súlya alkati tényező: nagyobb emberhez nagyobb való, kisebbhez kisebb, de ennek csak munka közben van jelentősége, a köztes szünetekben csaknem mindegy, mit támasztunk. Támaszkodás alatt döntjük el, továbbra is szükségünk van-e több rétegből álló ruházatunk legfölső részére, s ilyenkor kortyolunk bögrénkből is. Ha jó macskánk van, az is ilyenkor vonul pár sorral arrébb, hogy továbbra is közelünkben maradjon. Kiváló alkalom ez a madarak megfigyelésére: idén éppen melyikből van több, rozsdafarkút biztos látunk többet is. Mihelyt elunjuk az ásást, abbahagyjuk. Az olvasó dicsérete Végre mi sem természetesebb, hogy a nyomott, nyálkás november előrehaladtával a kertész visszavonulót fúj, s a kertnek szánt ideje egy részét átmenetileg bent tölti. De bent is kertben gondolkodik, hiszen a kertészkedés nem helyfüggő, s határesetben - márpedig az őszutó határeset - kert se kell hozzá. Ilyenkor van ideje az olvasásnak s művelődésnek. Az ember körülnéz a polcokon, s leemeli egy-egy régen lapozott könyvét vagy az új szerzemények egyikét, hátha az mást is ír, mint amire emlékszik vagy amit eddig gondolt. „Nincs oly rossz könyv, melyben semmi jó nem találtatnék”, írja a nagy ellenreformátor ugyanott (A római anyaszentegyház szokásából minden vasárnapokra és egynéhány innepekre rendelt evangeliomokrúl prédikációk, melyeket élő nyelvnek tanítása után írásban foglalt Cardinal Pázmány Péter esztergami érsek. Pozsonyban, MDCXXXVI. esztendőben), s ebben is van igazság. Azért, ha épp nem áshatunk, télen se rossz kertészeti könyv fölött ásítozzunk, akkor már inkább törjünk diót vagy nézzünk be a helyi könyvtárba, tartogat-e valamit a kertészeknek is. (g) Csillog a frissen szántott kert földje. . Az ember nézi, s két (egymással ellentétes irányú) gondolata támad: 7. milyen jó lenne, ha már tavasz volna, s palánták nőnének benne; 2. milyen jó lenne, ha az ember jövő tavaszig egy évet fiatalodna (Kép: Új Szó/Kertészkedő) Csarab (Calluna) A hangafélék (Ericaceae) nemzetsége: a faj neve közönséges csarab (Calluna vulgaris). Egész Európában elterjedt évelő törpecserje; Norvégia nemzeti virága. Erika, hanga, télizöld, vadciprus, angyalmetélt - ezek a leghasználatosabb elnevezései. A nemzetség tudományos neve a görög „söpörni" igéből ered, mivel valaha seprűket készítettek belőle, (wikipedia) KÖNYVESPOLC Zöldségekről, avatottan KENÉZ BORBÁLA A puha borítójú kötetke egy hasznos sorozat része (további társai pl.: Metszés, Gyümölcsök termesztése a kiskertben, Szobanövények ápolása), mindnek ugyanaz a szerzője. Pappné Dr. Tarányi Zita munkája mindenekelőtt abban kiváló, hogy pontosan eltalálja a könnyen áttekinthető és szemléletes kiadvány szerkezetét, így nemcsak minden alapvető tudnivalót közöl a kiskerti zöldségtermesztésről, hanem a jó lexikonokhoz hasonlóan mindent azonnal meg is találunk benne. Ráadásul nemcsak mindennek megvan a maga helye, minden rendszerbe is van foglalva. Három fő fejezetre oszlik: Általános tudnivalók a zöldségek termesztéséhez; A legfontosabb zöldségnövények jellemzői és termesztése; Fűszer- növények termesztése a kiskertben. A sok hozzá hasonló, magát hasznosnak vagy éppenséggel nélkülözhetetlennek nevező kertészeti munkával ellentétben további ismérve, hogy szakszerű: adatai pontosak, nevezéktana következetes, stílusa az ismeretterjesztő szakirodalomé, és ábrái meg táblázatai is a gyakorlati kertészkedést szolgálják. Ha volna az iskolában (az általánosban vagy a középiskolában) kertészóra, a Zöldségek termesztése a kiskertben című kötetet javasolnám tankönyvnek. Egyébként sok ma használatos tankönyvnek előnyére válna, ha ellesné belőle, miként egyeztethető össze az optimális ismeretanyag az avatott témakezeléssel úgy, hogy amit olvasunk, azt természetesnek és élvezetesnek is tartsuk. (Debrecen, Kheirón, 2001) FOLYO ÜGYEK ♦ kidöntögetjük az esővizet az alkalmi tárolókból, a hordókat, dézsákat, kádakat fejjel lefelé fordítjuk ♦ elzárjuk a kinti csapokhoz vezető vizet, a csapokat nyitott állapotban hagyjuk és rongyba csavarjuk ♦ a földbe ásott sekély beton- vagy egyéb vályúkból kisöpörjük a pangó vizet, fémlemezzel letakarjuk őket, a takaróra téglát helyezünk ♦ megvizsgáljuk az alacsonyabb vagy könnyen elérhető csatornát, s megszabadítjuk a benne felgyülemlett levelektől, ágaktól ♦ a festékeket és növényvédő szereket sem tartjuk olyan helyen, ahol a fagy tönkreteheti őket; száraz kamra legfelső polcán a helyük ♦ kitisztítjuk a permetezőt, minden alkatrészét elmossuk, megszárítjuk, a készüléket polcra tesszük vagy szögre akasztva lógatjuk ♦ feltekerjük és megtisztítva száraz helyre visszük a gumitömlőt, ha kotyogna benne víz, kiöntjük (a) A tartalomból: • Halotti levéllel az anyakönyvi hivataltól a közjegyzőig • Házasságban, háborúban. Van-e kiút? Sorsok: 4 éve harcban a rákkal Milyen volt a párkányi vásár a Vasárnap standjánál?