Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)

2012-11-02 / 253. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. NOVEMBER 2. Kertészkedő - hirdetés 15 „Megy az eke, szaporodik a barázda, mintha egy nagy könyv íródnék olvasásra" Szántunk, ásunk, olvasunk Nincs oly rossz kert, melyben valami hasznos fű nem volna - írja Páz­mány Péter. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Nyilvánvaló, hogy ez nem rossz kert fönntartására szóló felhívás, még csak nem is a kertjétől elfordult megcsömör- lött embernek szánt vigasz. Tudja ezt jól a kertész, hiszen a papokhoz és a csillagászokhoz hasonlóan ő is folyton a földön jár és az égre figyel. Az ásó dicsérete November elejére vagy föl van már szántva a kert, vagy nem, esetleg csak részben - ha az ember nem maga szánt, ha­nem a szántóemberre van utal­va, akkor nehéz terveznie. Majd jön, amikor jön, efölött igazán nem érdemes kesereg­ni. Jusson eszünkbe, mint oly sokszor, türelmes Pál aposto­lunk: „a ki szánt, reménység alatt kell szántania.” (lKor. 3,9) Az se föltétien főnyere­mény, ha már minden föl van szántva, mert akkor legföljebb a virágoskertet lehet csak ásni. Márpedig az ásás olyan a jó kertésznek, mint a jó szakács­nak a mosogatás. Ha nem jobb. Egyszerűen más műveletsor, látszólag kevésbé intellektuá­lis, mert látszólag csak a test­nek van rá szüksége. Jó karban levő férfiembernek nincs szük­sége arra, hogy a lábával is rá­segítsen, s mégis olyan mélyre süllyeszti az ásót a földbe, hogy azzal másfél ásónyomnyit for­dít ki. Azt is csak ásás közben lehet nagy bizonyossággal megtapasztalni, milyen is a kertünk földje. Általában nem egynemű, s akadhatnak benne nagyon is eltérő szerkezetű és összetételű területek - az egyik homokosabb, a másik agyago­sabb; ezeket akaratlanul is számon tartjuk, s aszerint trá­gyázunk, majd később gyomlá­lunk, öntözünk, ültetünk. Most csak az esetleg oda nem való dolgokat (üveg- vagy cserép­darabok, kövek) dobáljuk ki egy kupacra, amúgy semmi sem vonja el figyelmünket az ásástól, szuszogunk, közel az il­latos földhöz. A külső szemlélő számára egyhangúnak tűnő hajladozás akkor igazán ered­ményes, ha közben csak jó gondolataink támadnak. A mérges vagy feldúlt állapot olyan tévút, mint a meditáció­ban az elkóborlás, kár volt ne­kifogni is. A szaporodó sorok­nak kell jelezniük elégedettsé­günket. Aztán, időnként rátá­maszkodunk az ásónyélre, s lassan hozzáegyenesítjük de­rekunk - egyesek kifejezetten csak ezért a különösen kelle­mes érzésért ásnak. Az ásónyél hossza és súlya alkati tényező: nagyobb emberhez nagyobb való, kisebbhez kisebb, de en­nek csak munka közben van je­lentősége, a köztes szünetek­ben csaknem mindegy, mit tá­masztunk. Támaszkodás alatt döntjük el, továbbra is szüksé­günk van-e több rétegből álló ruházatunk legfölső részére, s ilyenkor kortyolunk bögrénk­ből is. Ha jó macskánk van, az is ilyenkor vonul pár sorral ar­rébb, hogy továbbra is köze­lünkben maradjon. Kiváló alka­lom ez a madarak megfigyelé­sére: idén éppen melyikből van több, rozsdafarkút biztos lá­tunk többet is. Mihelyt elunjuk az ásást, abbahagyjuk. Az olvasó dicsérete Végre mi sem természete­sebb, hogy a nyomott, nyálkás november előrehaladtával a kertész visszavonulót fúj, s a kertnek szánt ideje egy részét átmenetileg bent tölti. De bent is kertben gondolkodik, hiszen a kertészkedés nem helyfüggő, s határesetben - márpedig az őszutó határeset - kert se kell hozzá. Ilyenkor van ideje az ol­vasásnak s művelődésnek. Az ember körülnéz a polcokon, s leemeli egy-egy régen lapozott könyvét vagy az új szerzemé­nyek egyikét, hátha az mást is ír, mint amire emlékszik vagy amit eddig gondolt. „Nincs oly rossz könyv, melyben semmi jó nem találtatnék”, írja a nagy el­lenreformátor ugyanott (A ró­mai anyaszentegyház szokásá­ból minden vasárnapokra és egynéhány innepekre rendelt evangeliomokrúl prédikációk, melyeket élő nyelvnek tanítása után írásban foglalt Cardinal Pázmány Péter esztergami ér­sek. Pozsonyban, MDCXXXVI. esztendőben), s ebben is van igazság. Azért, ha épp nem ás­hatunk, télen se rossz kertésze­ti könyv fölött ásítozzunk, ak­kor már inkább törjünk diót vagy nézzünk be a helyi könyv­tárba, tartogat-e valamit a ker­tészeknek is. (g) Csillog a frissen szántott kert földje. . Az ember nézi, s két (egymással ellentétes irányú) gondolata támad: 7. milyen jó lenne, ha már tavasz volna, s palánták nőnének benne; 2. milyen jó lenne, ha az ember jövő tavaszig egy évet fiatalodna (Kép: Új Szó/Kertészkedő) Csarab (Calluna) A hangafélék (Ericaceae) nem­zetsége: a faj neve közönséges csarab (Calluna vulgaris). Egész Európában elterjedt évelő törpecserje; Norvégia nemzeti virága. Erika, hanga, télizöld, vadciprus, angyalmetélt - ezek a leghasználatosabb elnevezé­sei. A nemzetség tudományos neve a görög „söpörni" igéből ered, mivel valaha seprűket készítettek belőle, (wikipedia) KÖNYVESPOLC Zöldségekről, avatottan KENÉZ BORBÁLA A puha borítójú kötetke egy hasznos sorozat része (további társai pl.: Metszés, Gyümölcsök termesztése a kiskertben, Szo­banövények ápolása), mindnek ugyanaz a szerzője. Pappné Dr. Tarányi Zita munkája minde­nekelőtt abban kiváló, hogy pontosan eltalálja a könnyen áttekinthető és szemléletes ki­advány szerkezetét, így nem­csak minden alapvető tudniva­lót közöl a kiskerti zöldségter­mesztésről, hanem a jó lexiko­nokhoz hasonlóan mindent azonnal meg is találunk benne. Ráadásul nemcsak mindennek megvan a maga helye, minden rendszerbe is van foglalva. Há­rom fő fejezetre oszlik: Általá­nos tudnivalók a zöldségek termesztéséhez; A legfonto­sabb zöldségnövények jellem­zői és termesztése; Fűszer- növények termesztése a kis­kertben. A sok hozzá hasonló, magát hasznosnak vagy éppen­séggel nélkülözhetetlennek nevező kertészeti munkával el­lentétben további ismérve, hogy szakszerű: adatai ponto­sak, nevezéktana következetes, stílusa az ismeretterjesztő szak­irodalomé, és ábrái meg táblá­zatai is a gyakorlati kertészke­dést szolgálják. Ha volna az is­kolában (az általánosban vagy a középiskolában) kertészóra, a Zöldségek termesztése a kiskert­ben című kötetet javasolnám tankönyvnek. Egyébként sok ma használatos tankönyvnek előnyére válna, ha ellesné belő­le, miként egyeztethető össze az optimális ismeretanyag az avatott témakezeléssel úgy, hogy amit olvasunk, azt termé­szetesnek és élvezetesnek is tartsuk. (Debrecen, Kheirón, 2001) FOLYO ÜGYEK ♦ kidöntögetjük az esővi­zet az alkalmi tárolókból, a hordókat, dézsákat, kádakat fejjel lefelé fordítjuk ♦ elzárjuk a kinti csapok­hoz vezető vizet, a csapokat nyitott állapotban hagyjuk és rongyba csavarjuk ♦ a földbe ásott sekély be­ton- vagy egyéb vályúkból kisöpörjük a pangó vizet, fémlemezzel letakarjuk őket, a takaróra téglát he­lyezünk ♦ megvizsgáljuk az alacso­nyabb vagy könnyen elérhe­tő csatornát, s megszabadít­juk a benne felgyülemlett levelektől, ágaktól ♦ a festékeket és növény­védő szereket sem tartjuk olyan helyen, ahol a fagy tönkreteheti őket; száraz kamra legfelső polcán a he­lyük ♦ kitisztítjuk a permetezőt, minden alkatrészét elmos­suk, megszárítjuk, a készü­léket polcra tesszük vagy szögre akasztva lógatjuk ♦ feltekerjük és megtisztít­va száraz helyre visszük a gumitömlőt, ha kotyogna benne víz, kiöntjük (a) A tartalomból: • Halotti levéllel az anyakönyvi hivataltól a közjegyzőig • Házasságban, háborúban. Van-e kiút? Sorsok: 4 éve harcban a rákkal Milyen volt a párkányi vásár a Vasárnap standjánál?

Next

/
Thumbnails
Contents