Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)

2012-11-02 / 253. szám, péntek

16 Kertészkedő ÚJ SZÓ 2012. NOVEMBER 2. www.ujszo.com KERTPATIKA A dióburok-fúrólégy Leveleit 2 evőkanál olívaolajból, 2 kiskanál citromléből és pici sóból álló öntetbe is forgathatjuk Egyszerűen nagyszerű: a saláta MTl-HÍR Zala megyében is megjelent a diófákat károsító nyugati dió­burok-fúrólégy; a kártevő gyorsan terjed, teljes felszámo­lására nincs lehetőség, ezért a legfontosabb feladat terjedé­sének visszaszorítása - közölte a Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság. Az intézmény növényvé­delmi zoológusa elmondta: a kártevő gyors teijedését azért nehéz megakadályozni, mert a diófák többsége szétszórtan nő. Zala megyében mintegy 44 hektárnyi területen található összefüggő dióültetvény, de rengeteg diófa nő a házi ker­tekben, fasorszegélyként a közutak, földutak mentén, a parkokban, erdős területeken. Az egyik leghatékonyabb védekezési mód, ha a fertőzött dióburkokat elégetik, vagy a fák alját fóliával letakarják, mert ezzel meg tudják akadá­lyozni, hogy a dióburok-fúró­légy lárvája a talajba kerüljön - mondta a szakember. A kárte­vő nyár közepén, a még zöld színű dió termésburkára rakja a tojásait, egy nőstény akár 400 tojást is lerakhat. A termésfelü­leten - a zöldburkon - ekkor még csak apró, fekete pontok, szúrásnyomok figyelhetők meg. A tojásból kifejlődő lár­vák a külső zöldburok húsából táplálkoznak, ezért a burok el- nyálkásodik, elfolyósodik, ké­sőbb megbámul, megfekete­dik. A termésburok rátapad a dió kemény héjára, megpené- szedik, vagy idő előtt lehull a fáról, így a termés fogyasztásra alkalmatlanná válik. Az Amerikában honos dió­burok-fúrólégy az 1980-as években került Európába. Ma­gyarországon az első példá­nyokat 2011-ben, Kőszeg környékén találták meg a Nyugat-Magyarországi Egye­tem szakemberei. A kártevőt a Nemzeti Élelmiszerlánc Biz­tonsági Hivatal 2012 nyarán azonosította. KIS KERTI TÖRTÉNETEK 1. A mexikói zsálya Ez a nálunk őshonos zsályá­nál enyhébb zamatú fajta cse- nevész palántaként került nyá­ron a kertbe (70 centért kínálta magát egy kertészboltban), jó, ha volt három sápadt levele. Az épp termőre forduló szilvafa alatt jutott neki hely, ott reg­geltől estig éri a nap. Ahogy nőtt és ágazott, minden hajtása vissza lett csípve - ezekből ké­szült a tea szapora oldalhaj­tásainak hegye szintén. így lett belőle mára szép cserje (nagy kép). Egy szára valahogy meg­úszta a visszacsípést: ez októ­ber derekán bimbósra fordult (bal oldali kép), é héten pedig így virágzik (jobbra), kis piros zászlóként dacol a széllel, (o) ÚJ SZÓ-T1PP Istennek hála, meg a gazda­gok fogyókúradivatjának, felfe­lé ível a saláta karrierje. Általá­nos megbecsültsége fordítottan arányos a tanítóéval, mert míg ezt valaha a legeldugottabb fa­luban is urazták, fizették, jól tar­tották és fontos kérdésekben ki­kérték véleményét, a saláta rit­kán került a figyelem közép­pontjába, s még a konyhában is legföljebb a másodhegedűsi rangig vitte - a tojásos nokedli mellett. De nagyot fordult a vi­lág, s ma már se szeri, se száma a legkülönfélébb salátáknak, me­lyek közt régi ismerősünk, a fejes saláta is a modern levélzöldsé­gek irigyelt társaságába került. A sok-sok saláták egyike: a ga­lambbegy (madársaláta) A vitaminokból az ábécérend el­ső három betűjével jelölteket tartalmazza, energiatartalma nagyon csekély, fő beltartalmi értékei: 94,8% víz, 2,4%fehéije, 2,0% szénhidrát. Vetjük tavasszal és kora nyá­ron, áttelelőnek kora ősszel, a kettő közt nyár végén is: kis sze­rencsével ez sem magzik föl, ha­nem tömör, zárt és kemény fejet hoz. A tavasziakkal nincs nagy gond, állandó helyre vetéssel vagy palántázással kerülnek nedves, morzsalékos földbe, az áttelelők sikerét a télálló fajták magja biztosítja. Az áttelelők magját palántázás előtt hat hét­tel vetjük, palántázásra az első fagyoldg van lehetőség. A palán­tát nem ültetjük mélyre, a maj­dani fejnek is jobb, ha az alja nem érintkezik a talajjal. A 25x20-as sor- és tőtávolságba került palántáknak némi kelesz- tő öntözés sosem árt, a sorok kö- zéttélre falevéllel tölthetjük föl. A téli saláta legjobb helye a késői sárgarépa után fölszaba­dult parcella (utána póréhagy­ma megy vagy cékla, a követke­ző évben uborka, utána a para­dicsomé a terület). A szeptemberben vetett magból október végére ilyen szép sűrű és erős palántanemzedék lett... Az augusztusban magról vetett mostanra fejeseden be A kertész tudja, a jó mag sem biztos siker, mert van kifejezet­ten ízetlen fejes saláta meg nem finom fejes saláta is. Sok múlik a föld adottságain, a fényviszo­nyokon, a hőmérsékleten. A jó ízű fejes salátának azonban nincs vetélytársa, és pici eceten meg cukron kívül különösebb ízesítésre sincs szüksége. Né­mely népek (s bizonyos terüle­teken magyarok is) döglötten, azaz leforrázva fogyasztják - akkor persze teljesen mindegy, hogy nyersen volt-e íze vagy sem. Mustárral is finom, Krúdy elbeszélésében (Egy pohár bo­rovicska és következményei) szerepel egy igazi ételszakértő (nem szakács, hanem kataszteri beszedő), aki a fejes salátához négyféle mustárt használ, (b) (Következik: mit eszünk a spenóton?) ...legfejlettebb tagjai a túlélésben bízva szétültetve várják a tavaszt (Képek: Új Szó/Kertészkedő) Ha fölmerül a kérdés: mire van szüksége a napon kívül a zsályának - semmire Az egészséges gyógyító ÚJ SZÓ-HÍR Zsálya szavunk, miként minden nyelvben, a növény la­tin megnevezését - salvia - kö­veti, a latinok meg nem sokat spekuláltak, amikor nevet ke­restek neki, mivel tudták, hogy egészséges - salvus -, annak nevezték. így az „orvosi zsálya” kifejezés már-már szóismétlés, latinul még inkább - salvia of­ficinalis -, hiszen azt jelenti, egészséges gyógyító. Leveleiből készült teája a benne levő illóolajoknak kö­szönhetően nagyon finom, a rászorulók izzadáscsökkentő hatása végett fogyasztják, a többiek csak az ízéért. Torok­és szájüregöblítőből se találtak föl még jobbat a zsályateánál, de fogfájás és fogínygyulladás enyhítésére is nagyon jó: nem érhet bennünket nagyobb sze­rencse annál, mint amikor fo- gunk-ínyünk épp a kertben fáj­dul meg. Csak lazán rágcsálni kezdjük a zsályalevelet. Ez ugye akkor érvényes, ha zsá­lyánk is van. Zsályából jó, ha többet tartunk, a sok száz faj­tából kettőt-hármat, mind­egyik egy kissé más illatú és utóízű. Magról vetjük vagy tő­osztással jutunk hozzá - a szak- irodalom részletesen leírja, mi­lyen talaj-előkészítést, mennyi trágyát (sőt, jaj, jaj!: műtrá­gyát), öntözést stb. igényel, minderről azonban nem kell tudnunk. A nagyon világos me­leg helyet kedveli, tűző napon már az első év alatt sűrű cseijé- vé fejlődik. A zsálya a leghálá- sabb mostohagyerek: minél kevesebbet törődünk vele, an­nál erősebb a fejlődése. Ismert fűszernövény is, zsíros húsok, vadételek páclevének, töltelé­kek, pástétomok és főtt tészták alkotóeleme, (r)

Next

/
Thumbnails
Contents