Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)
2012-11-08 / 258. szám, csütörtök
www.ujszo.com UJSZO 2012. NOVEMBER 8. Amerikai elnökválasztás 3 AMERIKAI ELNOKVALASZTAS 2012 Barack Obama másodszor lett az USA elnöke ■ Demokrata jelölt: Barack Obama Alelnökjelölt: Joe Biden 332 206 ■ Republikánus jelölt: Mitt Romney Alelnökjelölt: Paul Ryan 270 elektori szavazat megszerzése szükséges a győzelemhez Vermont 3 New Minnesota 10 Nyugat-Virginia 5 Washington Montana Wyoming Nebraska Nevada Colorado V •Kentucky 8/ ,, ...~gLt. TennesseeU. ... •••. J Kansas Missouri Oklahoma Arkansas Arizona j Uj-Mexikó Alabama'' r-néi-i lire 4 Maine 4 Massachusetts Tl Rhode Island 4 Connecticut 7 New Jersey 14 Delaware 3 Maryland 10 Hawaii 4 Del-Karolina 9 Washington D.C. 3 Florida 29 (Floridában nincs végeredmény, Obama áll jobban) Választás az USA-ban ► az 538 fős elektori testületet választják közvetlenül ► az elektori testület választ elnököt ► az elektorok száma tagországonként változik a népesség arányában ► a legkisebb országok is legalább 3 elektort küldenek ► a győzelemhez legalább 270 elektor megszerzése szükséges ► győzhet az a jelölt is, aki országos szinten kevesebb szavazatot kap, de több elektort szerez - például 2000-ben George W. Bush félmillió szavazattal kevesebbet szerzett, mint demokrata ellenfele, AI Gore 50,01% Romney: 48,4% Százalékos választási eredmény: Obama: A billegő államok közül csak Észak-Karolinában nyert Romney Megnyert csataterek (TASR/AP-felvétel) Ő az első fekete amerikai elnök, egyben az egyik legfiatalabb is Barack Obama, az USA 44. elnöke Habár Floridában várhatóan helyi idő szerint szerda délutánig várni kell a végeredményre, Barack Obama már bebiztosította győzelmét: az úgynevezett csatatér államok többségében megnyerte a választást. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A szavazófülkét elhagyók közlése alapján és 75 százalékos szavazatfeldolgozásnál közölt részeredmények szerint Obama szűk többséggel, valamivel 50 százalék fölötti voks- aránnyal diadalmaskodott Ohióban, az egyik legfontosabb billegő államban. Ez újra megerősítette azt a politikai axiómát, hogy republikánus jelöltnek nem sikerül elnyernie az elnökséget Ohio nélkül. Ohio az úgynevezett billegő vagy csatatér államok közé tartozik, amelyeknél nem lehetett előre megbecsülni, melyik jelölt tudja elhódítani a szavazatok többségét. A tucatnyi ilyen állam többségében Obama győzött, mint például az utolsók között záró Nevadában és Iowában. Már korábban eldőlt, hogy a jelenlegi elnök Michigant, Pennsylvaniát, New Hampshire-t és Wisconsint is „elvitte” a billegők közül. Észak-Karolinában Romney nyert, míg Coloradó- ban és Minnesotában szintén Obama. A hivatalban lévő elnök biztosan legyőzte republikánus ellenfelét, jóllehet az egyik kulcs- fontosságú csatatér államban, Floridában helyi idő szerint szerda hajnalban sem lehetett Kemény meccs volt tudni, hogy ki szerezte meg a szavazatok többségét. Az eredmény rendkívül szoros. Sok helyütt jóval az urnák hivatalos zárása, este hét óra után is hosszú sorok kígyóztak a szavazóhelyiségek előtt. Floridának 29 elektora van, több, mint bármely más ingadozó államnak. Az utolsó hetek felmérései azt jósolták,, hogy a negyedik legnépesebb amerikai államban Romney fog győzni, mivel a gazdaság talpra állítása nehézkesebben megy, mint a többi szövetségi államban, a munkanélküliség pedig rekordokat döntöget. A bejegyzett demokraták száma azonban mintegy öt százalékkal meghaladja a republikánusok számát, Romneynak pedig jelentős „ellenszéllel” kellett megküzdenie ottani kampánya során. A választási éjszaka forgató- könyve nagyrészt a kampányét ismételte meg: voltak olyan pillanatok, amikor talán úgy tűnt, hogy lehet esélye Romney-nak, de ezek hamar lecsengtek. Pedig a győzelemhez vezető út Obamának sem volt egyszerű. Ez volt az Egyesült Államok történetének legdrágább kampánya, a négy éve alapvetően pozitív üzenetekkel és a két nagy párt kibékítésével kampányoló Obama most keményen beleállt az adok-kapokba és sokszor kí- méletlenebbül ostorozta Rom- neyt, mint fordítva. A kemény harcban egy pillanatra még földre is került. Az október 3-án tartott első elnökjelölti vitában Romney jóformán lesöpörte az elnököt, igaz, az ezt követő két vitában Obama helyreállította tekintélyét, (lpj) MT1-PORTRÉ A hawaii Honoluluban született 1961. augusztus 4-én kenyai apától és kansasi fehér bőrű anyától. A szülők a Hawaii Egyetemen ismerték meg egymást, és Honoluluban házasodtak össze, de két évvel fiuk születése után különköltöztek, majd elváltak. A Harvard Egyetemen közgazdász végzettséget szerzett apa végül visszatért hazájába, ottani házasságaiból még hét gyermeke született. 1982-ben meghalt autóbalesetben. Obama anyja hozzáment egy indonéz férfihoz, s Indonéziába költöztek, ahol lányuk született. Obama tízéves korában visszaköltözött Hawaiira, ahol anyai nagyszülei nevelték. Sokáig küzdött apja hiányával, amit saját bevallása szerint soha nem tudott teljesen feldolgozni. Obama a New York-i Columbia Egyetemen nemzetközi kapcsolatokból szerzett diplomát, majd a Harvardon jogi doktorátust, s első afroameri- kaiként lett a Harvard jogi folyóiratának elnöke. New Yorkban és Chicagóban pénzügyi tanácsadó cégnél, majd egy egyházi alapítású chicagói szervezetnél dolgozott, amely a szegénynegyedekben élők körülményein akart javítani. Feleségét, aki szintén jogász, még ügyvédgyakomokként ismerte meg, házasságukból két lány született. Jogi diplomájának megszerzése után polgári ügyekkel foglalkozott, s 12 évig alkotmányjogot oktatott a Chicagói Egyetemen. Politikai pályafutása 1996-ban kezdődött, amikor beválasztották Illinois állam szenátusába. Itt jóléti kérdésekkel foglalkozott, és volt az állami egészségügyi bizottság elnöke is. 2004-ben elsöprő fölénnyel választották be a washingtoni szenátusba, ahol saját lobbiszervezetet alakított, öt szenátusi bizottságnak volt a tagja és tucatnyi törvényt kezdeményezett. A 2008. évi választási hadjáratban a párton belül legnagyobb ellenfele Hillary Clinton, Bili Clinton volt elnök felesége volt, akit öt hónapi ádáz küzdelem után győzött le, majd kormánya megalakításakor külügyminiszterévé tett meg. Elnökjelöltként kampányának jelszava a „változás” volt, s a 2008. november 4-i elnökválasztáson elsöprő győzelmet aratott republikánus ellenfele, John McCain szenátor felett. Az Egyesült Államok első afro- amerikai elnökét 2009. január 20-án kétmilliós tömeg előtt iktatták be hivatalába. Obama elnökké választásával egy időben bontakozott ki a pénzügyi világválság, miközben megörökölt két folyamatban levő külföldi háborút és Amerika nemzetközi népszerűtlenségét. Még abban az évben - nagy vitákat kiváltva - neki ítélték oda a Nobel-békedíjat. Legnagyobb belpolitikai sikere a nehezen elfogadtatott egészségügyi reform volt, hivatali éveit a válságból való kilábalás nehézségei, s a gazdaság tartós gyengélkedése jellemezte. Választási ígéretének megfelelően kivonult Irakból, ahol már harcoló amerikai csapatok nincsenek, valamint fokozatosan csökkenti az amerikai jelenlétet Afganisztánban is, az ottani kivonulás végső dátuma 2014 vége. Nem teljesítette azonban a sokat bírált guantanamói fogolytábor bezárására tett ígéretét, ahol még napjainkban is vannak terrorizmussal gyanúsított rabok. Barack Obama hivatali ideje alatt sokat változott. Ügyel a testsúlyára, s mivel egyik kedvenc étele a hamburger, naponta több kilométert tesz meg a futópadján, súlyt emel és kosarazik, sőt a dohányzást is abbahagyta. Nobel-békedíjat kap, aki reményt nyújt (TASR/AP-felvétel
