Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)

2012-11-08 / 258. szám, csütörtök

2 Amerikai elnökválasztás UJSZO 2012. NOVEMBER 8. www.ujszo.com mmmm Robert Fico kormányfő Az amerikai­ak a jelenlegi elnököt, Barack Obamát válasz­tották, aki politikailag biztosan közelebb áll az én pártomhoz, mint az ellenjelölt. Mikuláš Dzurinda volt kormányfő Az elnök nagy kihívások elé néz. Ahogy Szlo­vákiában és az EU-ban, úgy az USA-ban is alapvető változások­ra van szükség, főleg a gazda­ság talpra állítása érdekében. Miroslav Lajčák külügy- miniszter A “ Ä Háromszorosan 1^ mi jó hír Obama újraválasztása. Külpolitikai stílusa elfogadott Eu­rópában. Kompromisszumképes, nem egyoldalú megoldásokra törekvő politikája van, és már mindenki ismeri. František Šebej, a parla­ment külügyi bizottságának elnöke (Híd) Mitt Romney- nak szurkoltam. Az amerikaiak döntése legitim, érthető, de kül­politikai téren nem lehet drámai változásokra számítani. (sán) A következő négy évben egyesítenie kell a nemzetet, társadalmi konszenzust kell teremtenie a legfontosabb kérdésekben Most jön a neheze Obama számára Konfettieső a nyerő párosnak: Obama vállát alelnöke, Joe Biden masszírozza (TASR/AP-felvétel) Washington. A váratlanul sima győzelem után Ba­rack Obama azt ígérte, a legjobb még hátravan Amerika számára. Nehéz négy év jön. A hatékony kormányzáshoz kon­szenzusra lesz szükség. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A legjobb még csak most jön - ígérte Chicagóban ünneplő hí­vei előtt az újraválasztott Ba­rack Obama. Előre - ismételte többször a demokrata kampány szlogenjét. Obama a szokásos­nál is szenvedélyesebb beszé­dében szinte mindenkinek mindent megköszönt, még el­lenfelének is. De legfőképpen az életükért tenni akaró ameri­kaiakat dicsőítette, akik külön­legessé teszik országát. „Még négy év, még négy év” - skan­dálták támogatói. Egy asszony méltatása Obama a nemzet egységé­ről, a közös tettek erejéről be­szélt, többször kitért arra, hogy a kampány durvább meg­nyilvánulásai nem a megosz­tottság jele. „Kemény csatát vívtunk, de csak azért, mert nagyon szeretjük ezt az orszá­got, és aggódunk a jövőjéért - mondta. - Olyan Amerikában hiszek, ahol egy chicagói kisfi­únak is van jövője, ahol egy bú­torgyári munkás fiából diplo­mata lehet. Vagy akár elnök.” Külön beszélt felesége szere­péről. „Húsz éve szerettem bele a feleségembe, és most nyilvá­nosan szeretném kijelenteni, hogy nagyon büszke vagyok rá és arra, hogy láthattam, ahogy egy ország lesz belé pont úgy szerelmes, ahogy én” - mondta. Elemzők szerint a first ladynek kiemelkedő szerepe van Obama politikai karrierjében, nélküle aligha lett volna az USA elnöke. Beszéde után konfettieső hul­lott a színpadra. Konszenzus kell A választások után nem csak Obama beszélt meleg hangon republikánus kihívójáról, Mitt Romney is elismerően szólt el­lenfeléről. Ez hozzátartozik az amerikai hagyományhoz: a kemény csata után mindkét je­lölt méltatja a másikat. Elemzők szerint a szavak helyett viszont most valódi konszenzusra lesz szüksége az amerikai politikának. Oba­ma előtt nehéz négy év áll, ráadásul a képviselőházi vá­lasztásokat ismét a republiká­nusok nyerték, így az elnök csak nehezen fogja tudni át­vinni akaratát a törvényhozá­son. A megegyezésre főként gazdaságpolitikai kérdések­ben lesz szükség, amit meg­nehezít, hogy az utóbbi évek­ben mindkét párt bebetonozta saját álláspontjait: a demok­raták nem akarják csökkente­ni a kiadásokat, a republiká­nusok pedig hallani sem akarnak újabb adókról, adó­emelésekről. Az előzetes várakozások el­lenére az elnökválasztás nem lett szoros - köszönhetően el­sősorban az elektori választási rendszernek -, ám Obama or­szágosan olyan kis fölénnyel győzött (másfél százalékpont­tal), hogy nem állíthatja, poli­tikája egyértelmű felhatalma­zást nyert. A fő kérdés az, mindebből milyen következte­tést von le a régi-új elnök. Megosztott társadalom Az elnök előtt két út áll: visszatérve az amerikai politika konszenzusos hagyományai­hoz megegyezésre törekedni a republikánusokkal - amihez az ő igyekezetükre is szükség lesz -, vagy még jobban balra tolni az USA-t, növelve ezzel az ál­lami újraelosztást és kormány­zati szerepvállalást. Amerikai elemzők szerint a másik nagy probléma a társa­dalom megosztottsága. Mind­két jelölt elsősorban az őt tá­mogató társadalmi csoportok­nak a meggyőzésére építette kampányát (Obama a feketék­re, latinokra, egyedülálló nők­re, Romney a családosokra, fe­hérekre, vállalkozókra, vallá­sosokra), miközben állandóan a nemzet egységéről és az egyenlőségről beszéltek. Oba­ma a következő években ennek az egységnek a megteremtésén dolgozhat. (MSz) Obama stábja hatékonyabban dolgozott, a republikánusok nem tudtak erős jelöltet állítani Demokrata recept: négy év masszív kampány Későn jött a hajrá, Romney elbukott Republikánusok: új stratégia kell MÓZES SZABOLCS Kitörő öröm a demokratáknál (SITA/AP-felvétel) ÚJ SZÓ-HÍR Boston. Csalódott hívei előtt ismerte el a vereséget bostoni eredményváróján Mitt Romney republikánus elnökjelölt. Sza­vazóitól elnézést kért, hogy nem válthatja valóra álmaikat, majd imádkozott az újraválasz­tott Barack Obamáért. A követ­kező négy évről azt mondta: a kormányzatnak az embereket kell a politika elé helyezni, va­lamint szorgalmazta a republi­kánusok és demokraták együttműködését. A republikánusok a választá­sok során nem tudták kihasz­nálni az Obamával szembeni viszonylagos csalódottságot. Míg a 2000-es évek elején a párt stratégái úgy látták, a „reagani koalíciónak” köszön­hetően tartósan berendezked­hetnek a Fehér Házban - s ettől tartottak akkor a demokraták is -, ez már második választáson nem jött össze. Ráadásul most egy hatalmon lévő elnök ellen. A George W. Bush esetében is jól működő „koalíció” három ideológiai csoport - a gazdasá­gi liberálisok, a társadalmi konzervatívok és a külpolitikai neokonzervatívok - megszólí­tásából állt. A mostani válasz­tások is megmutatták, ez fel- bomlófélben van. A republiká­Romney gyorsan elismerte vere­ségét (TASR/AP-felvétel) nusokat emellett a demográfiai trendek is aggasztják. A fekete szavazók túlnyomó többségét Obama vitte el, ám az egyre növekvő latinó közösség na­gyobbik része is rá voksolt. így hiába szavazott Romney-ra a fehérek 61 százaléka, az egyre kevertebb Egyesült Államok­ban ez már kevés. (MSz) Barack Obama győzelme több okra vezethető vissza. Az egyik az ellenfélben keresendő. Az utóbbi két évben a választók viszonylag elégededenek vol­tak Obama munkájával, egy évvel ezelőtti felmérések sze­rint a republikánus jelölt - nem egy konkrét ember, „az” ellen­fél - megverte volna Obamát. Ám amikor a jelöltállítás során látszott, kik lehetnek a befutók, a konkrét jelöltek egyike sem tudta őt megelőzni. Ez is azt mutatja, hogy a republikánu­soknak nem sikerült igazán ütőképes jelöltet találniuk. Romney nem tudta tűzbe hozni saját táborát és a bizony­talan szavazókat, kampánya csak az első tévévita után kez­dett felpörögni - így egy rend­kívül erős hajrával tudta volna csak legyőzni Obamát. A lendü­letet részben megtörte a Sandy hurrikán, ami miatt egy héttel a választások előtt két-három napra fel kellett függeszteni a korteshadjáratot. Az utolsó napokra így megtört a korábbi hetekre jellemző republikánus előretörés, Obama pedig foko­zatosan a billegő államokban is stabilizálta előnyét. Az elnökválasztásokat sok­szor a mobilizáció dönti el. Ki tudja saját szimpatizánsait mi­nél nagyobb számban „elvinni” a választóurnákhoz, illetve ki tud előnyt szerezni a stratégiai­lag fontos államokban. Ahogy a francia Le Monde szakírója fo­galmazott, Obama úgy tudott könnyedén nyerni, hogy való­jában nem volt óriási különb­ség a leadott szavazatok tekin­tetében közte és Mitt Romney között. De elvitte a billegő ál­lamok nagy részét. A győzelemben fontos sze­repe volt Obama stratégiájá­nak. A kampány a választások másnapján kezdődik, szól a po­litikai klisé, ez az ő esetében szó szerint igaz volt. Míg a 2008-as kampánystáb egy ré­sze a kormányzatba ment, má­sik része maradt kampányt szervezni. 2009-ben létrehoz­ták a Szervezkedés Amerikáért nevű szervezetet, átmentve ide a 2008-as kampány önkéntese­it és új embereket toborozva - a köztes időszakban az Obama- kormányzat aktuális lépéseit (pl. az egészségügyi reformot) népszerűsítve. Obama négy éve az internetre építette kam­pányát, ez most már kevés lett volna, ám az elmúlt négy évben hatékonyan szólította meg tá­mogatóit a közösségi hálózato­kon. Míg Romney-nak több pénz állt rendelkezésére, Obama ha­tékonyabban használta fel for­rásait. Stábja 800 irodát nyitott országszerte, míg ellenfele csak 300-at. Az Obama-straté- gia fontos eleme volt a szemé­lyes kapcsolatra épített meg­győzés. A stáb abból indult ki, hogy a választások közeledté­vel nem elég a hagyományos kampányeszközöket (óriáspla­kátot, tévéreklámok, nagy­gyűlések) bevetni, közvetlenül, lakásukban, a kis üzletekben kell megszólítani a választókat - elsősorban azon szimpatizán­saikat, akiknél alacsony a vá­lasztási hajlandóság. Ezt a tak­tikát egy évtizede a republiká­nusok találták ki, ám most Obama stábja fejlesztette tö­kélyre. Az elképzelés alapja az a felismerés volt, hogy egyre ke­vesebb a bizonytalan pártszim­pátiával rendelkező szavazó, ám a kevésbé motiváltból egyre több van. Obama hatékonyan mozgósította a hozzá húzó tár­sadalmi csoportokat is. A CNN felmérése szerint a választók 55%-a nő volt, ez neki kedve­zett. A 30 év alattiak kétharma­da is őt támogatta, habár ez az arány négy éve magasabb volt.

Next

/
Thumbnails
Contents