Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)

2012-11-07 / 257. szám, szerda

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2012. NOVEMBER 7. www.ujszo.com Holnap kezdődnek a Kazinczy Napok Rendhagyó irodalmi est és kassai nyelvhasználat ELŐZETES Kassa. Holnap és pénteken zajlik Kassán a 44. Kazinczy Napok, a szlovákiai magyarok anyanyelvi találkozója. Több előadásnak helyi aktualitása is van, Petővári Ákos irodalom- történész például Kassa nyelvi változásait taglalja, Kolár Péter nyugalmazott színházigazgató pedig A magyar nyelv megma­radása Kassán címmel tart elő­adást. Szoták Szilvia nyelvész, a Károli Református Egyetem oktatója, az Imre Samu nyelvi Intézet elnöke az európai kul­turális fővárosok kommuniká­ciós megjelenését hasonlítja össze, és nyilván górcső alá ve­szi a 2013-as kassai projektet is. A meghirdetett program sze­rint a rendezvénynek két bereg­szászi előadója is lesz. Cser- nicskó István tanár az egykori északkelet-magyarországi ré­gió nyelvpolitikai fejlődését vizsgálja 1867-től máig, Kar- macsi Zoltán tanársegéd pedig a kétnyelvű nyelvi szocializáci­óval, illetve a vegyes házasság­ban felnövő gyermekek nyelvi fejlődésével kapcsolatos kuta­tásainak eredményeit osztja meg a hallgatósággal. Holnap szó lesz még a nyelvünkben fel­bukkanó legújabb szavakról, a nyelvhasználatról mint humor­forrásról, a kisebbségi körül­mények között folyó anyanyelvi oktatásról, valamint a magyar nyelv helyzetéről a Kárpát-me­dencében az utóbbi száz évben. Este LitFest címmel rendha­gyó irodalmi est vátja az érdek­lődőket a Tabačka kultúrköz- pontban, ahol hazai magyar költők és írók műveinek ihleté­sére született festményeket, da­lokat és jeleneteket mutatnak be helyi gimnazisták, az „alap­anyagot” szolgáltató szerzők részvételével. Pénteken ismét Kassa kerül fókuszba Sándor Anna jóvoltá­ból, aki a Kassa környéki nyelv­járásokat vizsgálja a XIX. szá­zadi források tükrében. Sza- bómihály Gizella előadásának címe A magyar hivatalos nyelv fejlesztése Kazinczy korában és a mai Szlovákiában, Balázs Gé­záé pedig Szólásokba zárt tör­ténelem. Fehér József iroda­lomtörténész-muzeológus Ka­zinczy Ferencre emlékezik. A rendezvény Kazinczy emlék­táblájának koszorúzásával ér véget. A konferencia helyszíne a kassai Yasmin Szálló, (juk) Több mint ezren kísérték tegnap utolsó útjára Kontár Lászlót. „A táncoló fekete lakkcipők az égbe mentek, ezentúl ott fogsz énekel­ni és ott leszel sztár. Nekünk pedig itt marad a legenda tovatűnt ifjúságunk halványkék egén" - mondta Nagy Tibor, aki ötven dalt írt Kontár Lászlónak, köztük a Mondd kis kócost, a Hal­ványkék szemeket, a Táncoló fekete lakkcipőket vagy a No Misst. Búcsúbeszédet mondott Benkő László, az Omega együttes vezetője, Szikora Róbert, Oszfolk Sándor, a Magyar Elvis Barátok Klubjá­nak elnöke és Szűcs László, a Mahasz elnöke. A temetésen ott volt mások mellett Zalatnay Sarolta, Som Lajos, Karda Beáta, Dem- jén Ferenc, Koós János és Horváth Charlie is. (Fotó: MTI) RÖVIDEN T urczel-konferencia Ipolyszalka. Ötödik alkalommal rendez tudományos és ismeretterjesztő irodalmi konferenciát a Szlovákiai Magyar írók Társasága pénteken 10 órai kezdettel. Helyszín az Ipolyszalkai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola nagyterme. A rendezvény azonban a helyi temetőben kezdődik Turczel Lajos sírjának megkoszorúzásával, ahol Roncsol László mond emlékező beszédet. A konferencián Turczel Lajos iro­dalomszervezői és kritikusi munkásságát Szeberényi Zoltán irodalomtörténész méltatja, Filep Tamás Gusztáv Turczel hagyományértelmezéséhez ad szempontokat, Roncsol Lász­ló pedig Turczel, a házi szent címmel tart előadást. Kovács László történész laudációjával átadják a Turczel-díjat, majd Csicsay Alajos köszönti Burián László 90 éves nyugalmazott esperest. A konferencia végén Csicsay Alajos és Horváth Gé­za emlékezik a nemrég elhunyt Pénzes Istvánra, (juk) Az a kérdés, vajon megérti-e a városi képviselőtestület, hogy a civilek jót akarnak a városnak Zöld utat kap az „új” csarnok? A Pozsony belvárosában, ideális helyen álló régi vá­sárcsarnok négy éve zárva van, illetve időről időre néhány céges és egyéb rendezvénynek ad ott­hont. A városnak nincs használható terve az épü­let felélesztésére. Egy civil kezdeményezésnek van. JUHÁSZ KATALIN Példa nélküli az az összefo­gás, amelyet több kulturális szervezet prezentált a vásár­csarnok kihasználása érdeké­ben. Piacot, kulturális közpon­tot és különböző újszerű szol­gáltatásokat álmodtak az Sznf téri épületbe. Az álmokhoz megvan a pontos költségvetés is, ráadásul olyan támogatók és szimpatizánsok állnak az Alian­cia Stará Tržnica nevű polgári társulás mögött, amelyek bizo­nyították, hogy be tudnak indí­tani és sikeresen működtetni tudnak egy vállalkozást. A civilek által kínált alterna­tíva egy csomó olyan kezdemé­nyezést tartalmaz, amelyek je­lenleg hiányoznak Pozsonyban. Nincs például kézműves- és di- zájntermékeket, háztáji élelmi­szereket kínáló csarnok, amely a fővárosiaknak minőséget, a csallóközi termelőknek pedig kereseti lehetőséget nyújthat. A pultok mozgathatóak lenné­nek, így a hétvégi piac mellett hétköznapokon az épület kon­certek, vitafórumok és egyéb rendezvények helyszíne lehet­ne, a szolgáltatások pedig fo­lyamatosan működnének. A pa­tinás helyszín iránt máris nagy az érdeklődés, a civilek eddig ti­zennyolc ország nagykövetsé­gének támogatását élvezik, és a szervezőirodák is örülnének a szabadon alakítható teremnek a város szívében, egy olyan zó­nában, ahol több más kulturális intézmény is működik. A civil aktivisták természete­sen külföldön is tanulmányoz­ták a régi vásárcsarnokok újjá­élesztésével keletkezett kultu­rális központokat: Berlinben, Krakkóban, Helszinkiben, Amszterdamban, Londonban évek óta sikeresen működnek hasonló kezdeményezések, a jó ötleteket pedig nem szégyen „lenyúlni”, főleg, ha azok kiáll­ták az idő próbáját. Bindics Gá­bor, az ötlet egyik atyja, a szin­tén sikertörténetnek bizonyult KC Dunaj vezetője szerint az üresen álló épület karbantartá­sára jelenleg évi 70 ezer eurót áldoz a város, és bár néha sike­rül bérbe adni rendezvénycé­lokra, az idei veszteség 30 000 euró lesz. A civilek azt ígérik, különböző forrásokból két év alatt összesen 240 ezer eurót fektetnének rekonstrukciós munkálatokba, ezalatt a csar­nok „próbaüzemmódban” mű­ködne, kevés rendezvénnyel, alkalmi vásárokkal. 2014 de­cemberében indulhatna be a nagyüzem, és az ezt követő idő­szakban már havi 10 ezres nye­reséget termelne a helyszín. Ez azért is nagy szó, mert ti­zenöt évvel ezelőtt nem keve­sebb, mint tizenhárom millió koronáért újították fel az épüle­tet. Ez olyan jól sikerült, hogy mostanra a fűtési rendszer használhatatlanná vált, a bur­kolatok, ajtók, liftek, klímabe­rendezések mind javításra szo­rulnak, az alagsori helyiségek­ről pedig kísértetfilmbe illő ké­peket mutogattak azon a pre­zentáción, amelyre az újságírók mellett a városi képviselők és a polgármesteri hivatal emberei is meghívást kaptak. Milan Ftáčnik főpolgármester szimpa­tizál a kezdeményezéssel, ám a végső döntés a városatyák ke­zében van. Ha minden jól megy, november 29-én szavaznak a projekt sorsáról, ha kevésbé, akkor december 13-án várható döntés. A kulturális bizottság elnöke a hosszú távú fenntart­hatóság miatt aggódik, amit azért nem értünk, mert a testü­let négy év alatt, azaz rövid tá­von sem tudott semmit kezdeni az épülettel. A Pozsonyi Kultu­rális és Információs Központ (BKIS) értesüléseink szerint elég nehezen engedi ki a kezé­ből a csarnokot, annak ellenére, hogy jelenleg üresen is veszte­séget termel. Hiába, a megszo­kás nagy úr. Reméljük, a város­atyák bizalmat szavaznak en­nek az alulról jövő kezdemé­nyezésnek, és a politika nem áll a civilek útjába. Annál is inkább, mivel az elkövetkezendő idő­szakban Brüsszel is kiemelten támogatja az úgynevezett kö­zösségfejlesztő szociális beru­házásokat, és ez a projekt min­den feltételüknek megfelel. így látja ezt a nemzetközi tapaszta­latokkal büszkélkedő Karl H. Richter, a brit kormányhivatal tanácsadója is, aki számos ha­sonló kezdeményezést sikerre vitt, és a legfontosabb fórumo­kon adott elő szociális invesztí­ció témában. Ez a világszerte el­ismert szakember is a projekt mellé állt, ami talán elegendő garancia a pozsonyi város­atyáknak. A kezdeményezés teljes anyaga e hét péntekén felkerül az internetre, bárki tanulmá­nyozhatja a novastaratrznica.sk címen. A pénteken kezdődő 14. Pozsonyi Nemzetközi Filmfesztivál vendége Jean-Marc Barr francia színész Találkozás a nagy kékség delfinemberével Pozsony. Már a héten meg­érkezik a pozsonyi filmfeszti­válra Jean-Marc Barr francia színész. Tizennégy évfolyama során a szemle több sztárven­déggel is büszkélkedhetett. Itt volt Vanessa Redgrave, akit ha­zai mozikban legutóbb a Leve­lek Júliának című komédiában láthattunk. Vendégeskedett itt Fellini szülésznője, Anita Ek- berg, akit főként Áz édes élet hí­res Trevi-kúti jelenetéből isme­rünk. S aki szívünknek legin­kább kedves volt, Szabó István is járt a szemlén. Nemcsak ők fényesítették Pozsony filmes ünnepét, de az ő vendégeskedé­sük nyújtotta a legemlékezete­sebb találkozásokat. Valószínűleg hasonlóan fe­lejthetetlen fesztiválélménye­ket szerez majd Jean-Marc Barr, akiről sokaknak Luc Besson kul­tuszfilmje, A nagy kékség jut eszébe. Ó formálta meg a delfi­nekkel kommunikáló Jacques Mayol figuráját. Később Lars von Trier adott neki főszerepet Európa című drámájában, majd a Hullámtörésben. Több arcát is megmutatta filmekben színész­ként és rendezőként egyaránt, ám Besson „delfinembereként” nyújtott emblematikus alakítá­sa mindegyiken túltesz. Annyi­ra erős ez a szerep, hogy nehéz színészileg felülmúlni. Jacques Mayolt csendes, érzékeny fiú­nak ismerjük meg a filmben, aki fájdalmas árvasággal éli meg apja elvesztését (az apa búvár­kodás közben leli halálát a mélyben). A gyermek Jacques- ban épp ezért alakul ki miszti­kus vonzalom a tengermélyhez. Felnőtt korára tenger- és delfin- szeretete, a mély kékség iránti vonzalma nem is végződhetne másként, mint versenyzéssel a szabad merülésben. A vesre- nyek pedig elvezetik őt, a mélybe... elvesztett apja után. A nagy kékségben megterem­tett misztikával érkezik Jean- Marc Barr Pozsonyba is. Szí­nészként és rendezőként egy­aránt. A fesztiválra ugyanis új rendezői filmjét, az Egy francia család szexuális krónikája című francia vígjátékot hozza el. S a szemle közönsége láthatja ide­haza először Jean-Marc Barr legújabb színészi alakítását is, Bóján Vuletic szerb rendező Praktikus belgrádi útikalauz dallal és könnyekkel című ro­mantikus vígjátékában. A fesz­tivál programja megtalálható a www.iffbratislava.skhonlapon. Jean-Marc Barr legismertebb arca (Fotó: MFF Bratislava) 1 lehetőségek csarnoka

Next

/
Thumbnails
Contents