Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)

2012-10-03 / 228. szám, szerda

4 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 3. www.ujszo.com A közelgő spanyol mentőcsomagról suttognak Ibéria az újabb dominó ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Madrid. Spanyolország na­gyon hamar, akár a következő hét végéig igényelheti az euró- zóna mentőcsomagját- értesült a Reuters ügynökség több for­rásból. A közelgő spanyol men­tőcsomagról felröppenő plety­kákban, hírekben már hetek óta találgatják, vajon fog-e kérni Spanyolország mentőövet, és mikor. Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök egy interjúban azt mondta, három feltétel tel­jesülése esetén mentőcsomag­hoz fordulnak. Ezek: 1) Valóban szükség van rá, mert a finanszí­rozás költségei túl sokáig túl magasak, 2) tényleg mindenki jóváhagyja, 3) a csomagért vál­lalt feltételek indokoltak. Spa­nyolországra azután neheze­dett ismét nyomás, hogy kide­rülni látszik, gyors és hatékony segítséget az olasz és spanyol bankok a mentőalapokból le­het, mégsem kaphatnak. Szep­temberben ismét megugrott a munkanélküliek száma Spa­nyolországban, 80 ezerrel em­berrel többen keresnek a mun­kát. A 46 milliós országban 4,7 millióan voltak állás nélkül szep­temberben. Ha a most szeptem­beri adatokat vetjük össze a 2011 szeptemberivel, akkor egy év alatt 478 ezer emberrel töb­ben kerültek utcára az ibériai ál­lamban. A munkanélküliségi rá­ta csúcsot döntött, 25,1% volt augusztusban, (portf.) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Ernst & Young: fékez a gazdaság Pozsony. Az Ernst & Young nemzetközi tanács­adó cég legfrissebb prognó­zisa szerint Szlovákia gazda­ságának idei növekedési üteme 2,3 százalékra féke­ződik le, miközben az első félévben még 3%-os ütemet diktált. ,A lassulás annak tudható be, hogy az eurózó- nában eluralkodó válság mi­att (az eurózóna idei telje­sítménye egyenesen vissza­esik) csökken a termékek iránti kereslet” - magyarázta Marián Cápay, a társaság re­gionális uralkodója, hozzá­téve: bár az idei tempó 1 százalékponttal marad el a tavalyi mögött, még így is vi­szonylag magasnak mond­ható, és jövőre is a mostani szinten marad. Ami pedig az éves inflációt ületi, idén 3,5%-kal, jövőre pedig 2,8%-kal számol az Ernst & Young. (SITA) Fiókokat nyit a Raiffeisenbank Pozsony. A Tatra banka és az internetes ZUNO banka után az osztrák anyacég, a Raiffeisen Bank is megveti a lábát a hazai pénzpiacon, az év végéig országszerte 10 fi­ókot készül nyitni - közölte tegnap Kari Sevelda, a leg­nagyobb osztrák pénzintézet alelnöke. Karol Kováč, a szlovákiai hálózat igazgatója szerint a lakossági számlave­zetésre, hitelnyújtásra és ha­táridős betétekre szakosodó Raiffeisen Bankra az egyszerűség és az átlátható­ság lesz a jellemző. Az új pénzintézet emellett fel­használja majd a hazai pia­con 1991 óta működő Tatra banka infrastruktúráját. A Raiffeisen Bank Internatio­nal régiónk 15 országában működik, együttesen több mint 14 millió ügyféllel ren­delkezik, itteni képviselője, a Tatra banka 740 ezer klienst mondhat magáénak, (shz) Moody’s: bankok miatt aggódik London. A hazai bankokra kivetett extraadó, illetve an­nak mértékének fokozása csökkenti a szlovákiai pénzin­tézetek nyereségét, a tőkefel­halmozási képességüket, ille­tőleg mérsékli a hitelnyújtási hajlandóságukat - vélekedik a Moody’s nemzetközi hitel- minősítő társaság. A Moody’s szerint ezt még tetézi a jövőre magasabb társasági adó. A hazai bankok első félévi összesített nyeresége máris 40%-kal esett vissza (275,5 millió euróra) 2011-hez vi­szonyítva. (SITA) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8006 Lengyel zloty 4,1031 Cseh korona 25,060 Magyar forint 285,56 Horvát kuna 7,4460 Román lej 4,5241 Japán jen 101,02 Svájci frank 1,2102 Kanadai dollár 1,2693 USA-dollár 1,2930 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,33-1,25 25,82-24,32 298,09-272,42 OTP Bank 1,34-1,24 26,03-24,15 295,59-274,22 Postabank 1,34-1,25 25,95-24,20­Szí. Takarékpénztár 1,34-1,25 25,75-24,32 298,03-272,37 Tatra banka 1,33-1,25 25,83-24,33 296,14-273,64 Príma banka 1,35-1,22 26,33-23,83 299,39-270,87 Általános Hitelbank 1,32-1,24 25,84-24,33 299,89-274,18 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SUA) Egy felmérés szerint nem a nyugdíjasok a legkiszolgáltatottabb réteg, hanem a 18 év alatti fiatalok Nő a dolgozó szegények száma Mintegy 700 ezren szegények (PeterŽákovič felvétele A szegénységi küszöb alatt élők életkor és nem szerint Életkor 0-17 18-24 25-49 50-64 65 felett Együtt Együtt 21,2 14,8 12,6 10,6 6,3 13,0 Férfiak 20,2 14,3 12,7 10,4 3,4 12,8 Nők 22,2 15,4 12,4 10,7 8,2 13,1 Az adatok százalékban értendők (Forrás: statisztikai hivatal) Pozsony. Szlovákiában már olyanokis a szegénynek számíthatnak, akik dol­goznak, tehát van rendsze­res bevételük. A statiszti­kai hivatal közlése szerint tavaly a lakosság 13%-a élt a szegénységi küszöb alatt, ami 700 000 személyt je­lent. Ez 1 százalékpontos növekedést jelent az előző évhez képest. SÁNDOR RENÁTA Az országban egyre több a szegény, mintegy 700 ezren vannak, ami 58 ezerrel több a 2010-es adatnál - derül ki a Szlovák Statisztikai Hivatal ta­valy tavasszal végzett, az Eu­rópai Unió országaiban rend­szeresített (EU SILC) felméré­séből. A szegénységi küszöb ér­téke minden évben más, a leg­frissebb adatok szerint ez havi 315 euró egy személyre, pon­tosabban egy egyszemélyes háztartásra lebontva, éves szinten 3784 euró. Ez 3 száza­lékos növekedést jelent az elő­ző évhez viszonyítva. A legsze­gényebbek a munkanélküliek, 42,6 százalékuk él a szegény­ségi küszöb alatt. Ami viszont ennél is sokkal megdöbben­tőbb: magas azoknak az ará­nya, akik ugyan dolgoznak, ál­landó bevételük van, és mégis szegénynek számítanak. Az ak­tív keresők 6,3 százaléka él a szegénységi küszöb alatt, ará­nyuk ugyanakkora, mint a nyugdíjasok kategóriájában. A háztartások összetétele szerint Szlovákiában leginkább a 3 és több gyermeket nevelőket fenyegeti a szegénység (32,6%), majd a gyereküket egyedül nevelő szülőket, vagyis a csonka családokat (26,4%). Azon háztartások közül, ahol még vannak kiskorú, vagy már nagykorú, de még tanulmánya­ikat végző gyerekek, 7,9%-nyi- an élnek a szegénységi küszöb alatt. Általánosságban elmond­ható, hogy minél több a kiskorú gyermek egy háztatásában, an­nál inkább ki vannak téve az el­szegényedés veszélyének. A nők szegényebbek, mint a férfiak. Nem túl nagy a különb­ség ugyan, a nők 13,1%-a, a fér­fiak 12,8 százaléka sorolható ebbe a kategóriába. Életkor sze­rint a legnagyobb a szegénység a 17 év alatti gyerekek körében. Arányaiban a legkevesebb sze­gény a 65 év felettiek között ta­lálható (6,3 %), tehát a statisz­tikai adatok alapján nem igaz az a hiedelem, hogy a legszegé­nyebb társadalmi rétegnek a nyugdíjasok számítanak. A ná­luk fiatalabbak között ugyanis jóval több a szegénységi küszöb alatt élő, mint a nyugdíjasok esetében, a legrosszabb hely­zetben a gyerekek vannak. Annak ellenére, hogy egyre nő a szegénység Szlovákiában, paradox módon a háztartások bevétele folyamatosan emel­kedik. 2008-ban az egy sze­mélyre eső havi rendelkezésre álló (diszponibilis) jövedelem - ami az adó és járulékok levo­nása után megmarad - 448 eu­ró volt, 2009-ben 473, 2010-ben 510, 2011-ben 525 euró. A legjobb helyzetben a Pozsony megyében élők van­nak, itt 654 euró jut egy sze­mélyre, a legszegényebb az eperjesi régió, egy személyre 487 euró diszponibüis összeg jut. Nagyszombat megyében ez az összeg 654 eur, Nyitra me­gyében 509, Besztercebánya megyében 498, Kassa megyé­ben pedig 501 euró. Nemzetközi összehasonlí­tásban Szlovákia nem áll rosszul, de tudni kell, hogy ez az összehasonlítás csak relatív. Mást jelent ugyanis szegény­nek lenni Szlovákiában, és mást Németországban. Mivel minden országban más a sze­génységi küszöb, így pontos sorrendet felállítani nem lehet. A szegénységi küszöböt és a vá­sárlóerőt figyelembe véve hoz­zánk hasonló helyzetben van Magyarország, Lengyelország, Észtország, Litvánia, Lettor­szág, Bulgária és Románia, vi­szont Csehországban sokkal jobb a helyzet. A rossz termés miatt az állattenyésztők hónapról hónapra drágábban veszik a takarmánygabonát Teljesen megszűnhet a hazai hústermelés SUSLABÉLA Pozsony. A katasztrofális gabonatermés nem kis fejtörést okoz a mezőgazdasági dolgo­zóknak. A kevesebb gabona nem csupán azt jelenti, hogy drágább lesz a kenyér és a pék­sütemény, hanem az állattar­tással foglalkozók is felettébb nehéz időszak elé néznek. A takarmánygyártók szövet­ségének kimutatása és előzetes becslései alapján a búza tavaly decemberi ára tonnánkénti át­lagban csaknem 150 euróba ke­rült, az idei év utolsó hónapjá­ban azonban már 220 euróval számolhatnak a gazdák. Az ár­pa egy évvel korábban átlago­san 146 euróba került, ezzel szemben ez évvégén viszont el­érheti a 200 eurót. „Hasonló hangnemben szólhatunk a ta­karmányozási célokra termesz­tett kukoricáról is, amelyet az elmúlt évben tonnánkénti át­lagban 151 euróért lehetett megvenni, s becsléseink szerint ez év utolsó hónapjában 235 euróra szökkenhet fel az ára” - fejtette ki lapunknak Juraj Gr- man, a Szlovákiai Takarmány- gyártók és -tárolók és Kereske­delmi Társaságok titkára. A szövetség e mutatók, valamint a keveréktakarmányok várható árainak függvényében állította össze előrejelzését a vágócsirke és sertéshús árának alakulását illetően. Ebből kitűnik, hogy az őstermelők évről évre drágáb­ban állítanak elő egy-egy kilo­gramm csirke-, illetve sertés­húst. A sertéshús esetében le­szögezhető, hogy két évvel ez­előtt a keveréktakarmány érté­ke tonnánként meghaladta a 225 eurót. Egy évvel később azonban már ugyanilyen mennyiségért átlagosan 247 euró felett kellett fizetniük a gazdáknak, míg az idei évben csaknem 302 euróba kerül egy tonnányi keveréktakarmány. „Mindez azt a képet adja, hogy 1 kilogrammos súlygyarapodás­hoz átlagosan 3,2 kiló takar­mányra van szükség, élősúly­ban kifejezve az év végén 1,61 euróba kerülhet egy kilogramm sertéshús előállítása. Az értéke­sítése pedig véleményünk sze­rint nem éri el a kilónkénti 1,70 eurót” - magyarázta Marian Uhrík, a szövetség elnöke. A csirkehús esetében hason­lóan riasztóak a-mutatók. Két évvel korábban átlagosan 294 euróért vásárolhattak keverék­takarmányt a baromfitenyész­tők. Igaz ugyan, hogy tavaly ol­csóbb lett a takarmányozás, ugyanis 289 euróra esett vissza A drága takarmány miatt haj­szálon függ a hazai sertéstenyész- tésjövője (SomogyiTiborfelv.) a tonnánkénti átlagban megvá­sárolható tápanyag ára, az idén viszont hatalmas ugrás vár a te­nyésztőkre: a takarmányszö­vetség becslései szerint csak­nem 394 (!) euróba kerülhet majd egy tonna keveréktakar­mány. „Ez szinte hihetetlennek tűnik, de sajnos, így néz ki a valóság” - erősítette meg Gr- man. Egy kilogrammos súly- gyarapodáshoz átlagosan 1,79 kiló takarmányra van szükség a vágócsirkék esetében, s a ta­karmánygyártók előrejelzései értelmében az év utolsó hónap­jában az egy kilogrammra vo­natkozó előállítási költségek el­érik az 1,17 eurót, az értékesítés pedig 1,20 körül lehet majd. „Mindebből az a következtetés vonható le, hogy a sertés- és csirkehús előállítása bemeneti tényezőinek árai az elkövetkező hetekben-hónapokban tovább emelkednek. S ez a folyamat egészen a 2013-as gabonater­més betakarításáig minden­képpen eltart. Óriási figyelmez­tetés ez a hazai őstermelők, de legfőképpen az agrárágazatot irányítók számára. Mert ha a tenyésztők nem érik el az álta­lunk fentiekben jelzett kilo­grammonkénti értékesítési ára­kat, vagyis a sertések esetében az 1,69, a csirkéknél pedig az 1,20 eurót, az ágazat már telje­sen a szakadék szélére kerül, és nagyon könnyen bekövetkez­het a tragédia. Egyszerűen nem lehet tovább mínuszba vinni az állattenyésztést, mert akkor szinte teljesen megszűnik a ba­romfi- és a sertéshús-előállítás Szlovákiában. Legalábbis a ha­zai gazdák részéről” - nyoma­tékosította Uhrík, a takarmány- gyártók szövetségének elnöke.

Next

/
Thumbnails
Contents