Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)
2012-10-18 / 241. szám, csütörtök
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 18. www.ujszo.com Robert Fico bünteti az SPP résztulajdonosait Csak a 0%-os áremelés jó ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Szlovák Gázművek (SPP) francia és német résztulajdonosa Robert Fico kormányfő keddi felszólítására reagálva tegnap délelőtt ugyan levelet küldött a miniszterelnöki hivatalba, azonban a dokumentumban nem vonta vissza a lakossági gázárra vonatkozó áremelési kérelmet. Ezért a Fico-kormány tegnapi ülésén levette napirendi pontjáról a 49 százalékos SPP-rész- vénycsomag eladásának ügyét. A francia és a német kisebbségi tulajdonos már talált is vevőt a csomagra (a cseh EPH társaságot), ám ehhez a kabinet jóváhagyása is szükséges. „Mindenkinek üzenem, aki érdekelt a részvénycsomag eladásában, hogy addig nem hagyja jóvá a kabinet a gázművek 49%-os tulajdonrészének eladását, amíga német és a francia részvényes be nem jelenti: 2013. január 1 -jétől a lakossági vezetékes gáz kategóriájában 0,00 százalékos áremelés lesz. A mi feltételünk világos” - nyilatkozta tegnap Robert Fico. Az E.On Ruhrgas és a GdF Suez eredetileg mintegy 25 százalékos áremelési javaslattal rukkolt elő. (akt., só) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Bútoripari szakvásár Pozsony. Több mint 200 szlovák, cseh, magyar, lengyel, osztrák és német cég mutatja be termékeit a pozsonyi Incheba vásárvárosban tegnap megnyitott MODDOM nemzetközi bútoripari szakvásáron. A szakmai bemutató október 21-ig, vasárnapig tart nyitva, naponta 10 és 19 óra (vasárnap 17 óra) között, a belépődíj idén 5 euró. (TASR) Megvétózhatják a bankuniót Prága. Petr Nečas cseh miniszterelnök szerint Csehország kész megvétózni az európai uniós bankfelügyelet létrehozását, ha nem lesznek megoldva azok a problémák, amelyek veszélyeztetik a csehországi pénzügyi rendszer stabilitását. ,A csehországi bankpiac 95 %-át külföldi anyabankok ellenőrzik, ezért nagyon óvatosnak kell lennünk” - fejtette ki Nečas. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8115 Lengyel zloty 4,1029 Cseh korona 24,794 Magyar forint 279,00 Horvát kuna 7,5405 Román lej 4,5777 Japán jen 103,23 Svájci frank 1,2106 Kanadai dollár 1,2915 USA-dollár 1,3120 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volks bankOTP Bank 1,35-1,26 25,80-23,94 288,64-267,77 Postabank 1,35-1,26 25,72-23,98Szí. Takarékpénztár 1,35-1,26 25,50-24,09 290,13-265,15 Tatra banka 1,35-1,27 25,61-24,12 288,57-266,63 Príma banka 1,37-1,24 26,12-23,63 292,44-264,58 Általános Hitelbank 1,34-1,26 25,60-24,11 291,59-266,59 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A 200 millió euróból épült Central üzletközpont mától 150 bolttal és parkolóval várja a vevőket Egyedi boltok a főváros szívében Számos márkabolt a Pozsony belvárosában ma megnyíló Central- ban mutatkozik be elsőként Szlovákiában (SITA-felvétel) Pozsony. Ma nyitja meg kapuit a főváros egyik legfontosabb közlekedési gócpontjában, a fedett piac és az Istropolis által határolt térségben a 36 ezer négyzetméternyi területen 150 márkaboltnak helyet adó Central üzletközpont. Számos üzletlánc Szlovákiában elsőként éppen a Centralban mutatkozik be. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ 150 bolt, számos étterem és kávézó, egy 25 méteres medence, továbbá wellnessközpont és szauna várja mától a belvárosi Central üzletközpont látogatóit. A naponta mintegy 20-25 ezer vásárlóval számoló, Szlovákia legnagyobb tetőtéri parkjával dicsekedő ingatlanegyüttes a hazai Immocap ingatlan- fejlesztő 200 millió eurós ráfordítása révén valósult meg. A 150 üzlet közül legalább 30 márkabolt először mutatkozik be Szlovákiában, többek között a U. S. Polo, a Vagabond, a Pery, az Overnight, a Parfois vagy a Patten & Pannen Stanék divat-, illetve ékszerboltlánc. A 4 szintes, 1000 gépkocsit befogadó parkolóval rendelkező (hétköznap 3 órán át ingyenes a parkolás) Central meghatározó boltjai a Billa, az Electro World, a Zara (Szlovákiában a legnagyobb) , a New Yorker és a C & A. A 36 ezer négyzetméteres eladóterület 97 százalékát már bérbe adtuk - közölte tegnap Peter Lukeš, az Immocap Group elnöke, a beruházó szerint 10-12 éven belül térül meg a ráfordítása. A komplexum irodaházzal, egy 4000 négyzetméternyi összterületű magánklinikával egészül ki, 2013 tavaszán pedig átadják a német Lindner láncába tartozó, 222 szobát magában foglaló 4 csillagos szállodát - a szállodát is beleszámítva mintegy 1000 főnek ad munkát a komplexum. Az épületegyüttes sajátossága a jó földrajzi fekvésén kívül (27 menetrendszerű városi járat mellett fekszik) a 6000 négyzetméter területet lefedő tetőtéri park, ami országos viszonylatban a legnagyobbnak számít. A Central nemcsak ilyen formában minősül zöldnek, hanem egyben Szlovákia első, a nemzetközi normáknak megfelelő zöld, azaz környezetbarát épülete is. Az építtetők megígérték, hogy a rendezési tervek beszerzését követően az Istropolis előtti (Trnavské Mýto) aluljárókat is felújítják. Pozsony lassan telítődik a bevásárlóközpontokkal, sőt országos szinten az 1000 főre eső, bevásárlóközpontokban található eladóterület terén már megelőztük Csehországot. Nálunk 1000 főre 210 négyzetméternyi eladóterület jut, nyugati szomszédunknál pedig alig 200 négyzetméter, (shz) Ha ez így megy tovább, Magyarországon még további 10 évig nem lesz gazdasági növekedés Folytatódik Matolcsy „szabadságharca” ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A magyar kormány ismét a bankokon veri el a port, tegnapi ülésén ugyanis újabb 367 milliárd forintos kiigazításról döntött (október elején már bejelentett egy 397 milliárdos kiigazító csomagot), amelynek a legfőbb eleme, hogy a bankadó 2013-ban sem feleződik. így 72 milliárd forinttal több bankadót szed be jövőre a kormány. Ezzel együtt duplájára emelik a pénzügyi tranzakciós ületék (közismert nevén a csekkadó) mértékét, ami két ezrelék lesz. Ez plusz 90 milliárd forintos bevételt jelent. Matolcsy György nemzet- gazdasági miniszter szerint ebben „az az erős szándék van, hogy a kormány mindenképpen megteszi azt, hogy az EU kivegye Magyarországot a túl- zottdeficit-eljárás alól”. A Magyar Bankszövetség ugyanakkor megdöbbenéssel értesült arról, hogy a kormány a korábban közösen elfogadott és aláírt együttműködési megállapodásokat egyoldalúan megszegi. A tegnapi kormányzati bejelentésekben szereplő intézkedések - parlamenti elfogadásuk esetén - a bankok képviselői szerint veszélyeztetik a magyar gazdaság szereplőinek kiszámítható finanszírozását, minden elemükkel tovább csökkentik a bankok hitelezési képességét. Mindez jelentős mértékben visszaveti a reálgazdaság növekedési kilátásait, egyúttal akadályozza az elhúzódó gazdasági válságból való kilábalást. A hírre hatalmasat zuhant az OTP-rész- vények árfolyama. Azonnal gyengülni kezdett a forint is: a bankközi piacon tegnap délelőtt az eurót 279,13 forinton jegyezték, a reggeli 278,07 forint és a kedd esti 277,59 forint után, a nap folyamán viszont megnyugodott a pénzpiac. Matolcsy szavait negatívan értékelhetik a befektetők, hiszen a bankadó megtartásával (felezésének elmaradása) nehezebb lesz megállapodni egy hitelkeretről az EU-val és az IMF-fel. Mindezek alapján felerősödhetnek azok a hangok a piacon, akik szerint csak erős nyomásra állapodhat meg a kormány egy hitelkeretről. „Ha ez így megy tovább, akkor még 10 évig nem lesz gazdasági növekedés” - mondta a Reuters hírügynökségnek egy budapesti kötvénykereskedő. A kormány tegnapi döntése szerint változik a helyi iparűzési adó alapjának számítása is, ami a nagykereskedőknek jelent többletterhet. Végezetül közműadót vezet be a kormány, mely a teljes magyar szolgáltatószektort érinti. Giró-Szász András kormányszóvivő szerint a fogyasztóknak nem kell tartaniuk a plusz terhektől - a különadót a szolgáltatók, a rezsi befagyasztása miatt nem terhelhetik át rájuk. Szakértőkszerint a rezsi befagyasztása nem tartható fenn sokáig, ha plusz adóterhekkel is terhelik a szektort. (MTI,Vg) Manapság a lakások alig 5 százalékát veszik meg befektetési céllal, a fennmaradó 95 százalékot lakhatási szándékkal vásárolják A közeljövőben újra nőhet a lakóingatlanok ára Szlovákiában ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A jelenlegi stagnálást vagy enyhe áresést követően a jövőben újra megugor- hatnak az ingatlanárak, ezért aki lakásvásárlást fontolgat, annak ezt most érdemes megtennie - figyelmeztetnek az ingatlanpiaci elemzők. A lakó- ingatlanok ára Szlovákia dinamikus gazdasági növekedésének idején, 2002 és 2008 között 155 százalékkal nőtt, 2009-től azonban durva esés következett - nyilatkozta Marek Gábriš, a ČSOB elemzője. „Közvetlenül a rendszerváltás előtt, euróra átszámítva egy négyzetméternyi lakóterület átlagosan 22 euróra került, azaz egy 104 eurós átlagbérből közel 5 négyzetméter megvételére futotta. Napjainkban 5 négyzetméternyi lakóingatlan átlagára a 790 eurós átlagkereset nyolcszorosával egyenlő” - nyüatkozta Pavel Bagin, az IURIS Group ingatlanfejlesztő társvezetője. Hogy az árak az elkövetkező időszakban hogyan alakulnak, az jelentős mértékben függ a piaci ajánlattól is. Manapság rengeteg olyan lakás van ugyan a piacon, amin a tulajdonosaik képtelenek túladni, és ami lefelé hatja az árakat, az új építésű lakások száma azonban folyamatosan csökken, a jövőben így újra megindulhat egy enyhe drágulás. Az ingatlanárak látványosabb növekedéséhez azonban nőnie (Tomáš Benedikovič felvétele) kellene a keresletnek is, ami a jelenlegi gazdasági helyzetben nem valószínű. „Hogy nőjön a lakóingatlanok iránti érdeklődés, ahhoz stabil gazdasági növekedésre és a munkanélküliség csökkenésére lenne szükség” - vallja Gábris, hozzátéve, hogy a lakosságnak ráadásul le kellene küzdenie az eladósodástól való félelmét. A lakáspiac jövőbeni alakulására jelentős hatást gyakorolhat az a tény is, hogy a 25 és 34 év közötti fiatalok 52 százaléka Szlovákiában még mindig a szüleivel él, míg az Európai Unió országainak az átlaga 27,5 százalék. Szlovákia azonban lemarad az ezer főre jutó lakások számában is. Míg Szlovákiában ezer főre csak 326 lakás jut, addig Lengyelországban 348, Magyarországon 429, Ausztriában pedig 436. 1989-ben Szlovákiában 20 700 új lakást adtak át, emellett 9820 családi ház készült el. Azonban 1990-ben ez a teljesítmény a felére esett vissza, 1995-ben is alig 6000 új lakás készült el. Ezt követően ugyan lassan felfutott a produkció, ami 2009-ben, tehát már a válság évében kulminált 18 880 lakással, ami viszont még mindig jócskán elmaradt a 20 évvel előttitől. Ezért nem csoda, hogy az ezredfordulót követő gazdasági fellendülés éveiben elképesztően megnőtt az érdeklődés az ingatlanok iránt, ami egyben azt is jelentette, hogy elszabadultak az árak. Pozsonyban például 2004 után évente 15-20 százalékkal vágtattak az árak felfelé, miközben a fővárosban vásárolt ingatlanok bő 60 százalékát befektetési céllal vették meg. A fordulat 2008 őszét követően következett be, megkezdődött az áresés, hirtelenjében nem az ingatlanépítők, hanem a vásárlók diktálták a tempót. „Fontos fejlemény, hogy azóta már csak a lakások 5 százalékát veszik meg befektetési céllal, a fennmaradó 95%-ot lakhatási szándékkal vásárolják” - magyarázta Adriana Benková, az IURIS Group képviselője. Emellett érezhetően csökkent a jelzálog- hitel kamatszintje is, amit az ügyfelek arra használnak fel, hogy a régi, magasabb kamatú jelzáloghitelüket kiválták egy új, ám alacsonyabb kamatterhűvel. (shz, mi, SITA)
