Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)

2012-10-17 / 240. szám, szerda

14 Régió-szülőföld ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 17. www.ujszo.com Kulcsfontosságú rendezvények helyszíne lesz Új ékességek Piacképes vendéglátó- és szállodaipari szakembereket képeznének - magyar nyelven A múlt kötelez - vallják a szakközépiskolában Határainkon innen és túl is van kereslet a képzett szállodaipari szakemberek iránt (Az iskola képarchívuma) Szepsi. Október 12-én ünnepélyesen átadták a városi művelődési köz­pont Néprajzi Múzeu­mának és Kovácsmű­helyének felújított udva­rát, valamint a kenyérsü­tő kemencét és szilva- lekvárfőző üstöt. MARSOVSZKY MIKLÓS Új idegenforgalmi látványos­ságokkal bővült a Fő utcai múze­um, melynek az 1850-es években épült kőépület ad otthont. A költ­ségeket a Kassa Megyei Önkor­mányzat Terra Incognita dotáci­ós programból finanszírozták, melynek célja a szellemi és kultu­rális értékek támogatása, a hazai idegenforgalom fejlesztése a há­rom jelentős turistaútvonal (a Gótikus út, a Vas út és a Borút) mentén. A Terra Incognita prog­ram az Európa Kulturális Főváro­sa Kassa 2013 projekt része. „Örülök, hogy a Néprajzi Mú­zeum és Kovácsműhely olyan elemekkel bővült, melyek életet lehelnek az épületbe. 2013-ban Szepsi egyike lesz annak a kilenc városnak, ahol az Európa Kultu­rális Fővárosa projekt fontos ren­dezvényei zajlanak. Biztos va­gyok benne, hogy sikeresen meg­birkózik a feladattal” - mondta Jana Kovácsová, a megyei ön- kormányzat kulturális és idegen- forgalmi osztályánakvezetője. „Brüsszelben egy rendezvé­nyen az Európa Kulturális Fővá­rosa projektet is bemutatták. Az egyik legsikeresebb volt. Több város képviselői dicsekedtek az­zal, hogy a kulturális fővárosok­nak és környéküknek minden be­fektetett 1 euró 8 euró bevételt hoz. Nálunk nem egészen lesz így, de szeretnénk, ha lenne ho- zadéka. Nemcsak anyagi, ha­nem erkölcsi, kulturális és tu­risztikai” - hangzott el Zacha­rias István, Szepsi polgármeste­re beszédében. ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Dunaszerdahely. A rend­szerváltás óta eltelt több mint két évtized az oktatásügyben is jelentős változásokat hozott. Az iskoláknak rá kellett döbbenni­ük, hogy az oktatás valójában szolgáltatás, s a piac törvényei­nek megfelelően csak azok a „szolgáltatók” maradnak tal­pon, amelyek megfelelően rea­gálnak az igényekre. A dunaszerdahelyi Vidékfej­lesztési Szakközépiskola ezek egyike, amely országos viszony­latban több szempontból is egyedülálló. Hogy mást ne em­lítsek: ez Szlovákia egyeden magyar tannyelvű mezőgazda­sági szakközépiskolája, amely élelmiszer-ipari, valamint lo­vaglás és lótenyésztés szakot is fenntart, illetve - közös igazga­tás alatt - működted az ország egyetlen magyar tanítási nyelvű sport gimnáziumát is. „Az iskola 55 éves - idézi fel a kezdeteket Szabó László igazga­tó. - Kezdetben mezőgazdasági­műszaki középfokú tanintéz­ményként működött, majd a rendszerváltás után mezőgaz­dasági és élelmiszer-ipari szak- középiskola lett. A múlt század kilencvenes éveinek elején megkezdődött az agrárvállalko­zási integrált szakon belül a me­zőgazdasági menedzser, a far­mergazdálkodás, később pedig az agroturisztika szakirány ok­tatása, a 2000-es évek elején pe­dig a kínálat élelmiszer-ipari menedzser, valamint minőség­ellenőr szakokkal bővült. Mivel a mezőgazdasági termelői ága­zatok iránt folyamatosan csök­kent az érdeklődés, és a duna­szerdahelyi cukorgyár felszámo­lása után az élelmiszer-ipari szak is hanyatlásnak indult, új utakat kellett keresnünk. Hat évvel ezelőtt idegenforgalmi szakot és sport gimnáziumot nyi­tottunk, ami jó döntésnek bizo­nyult; az iskola ismét felszálló ágbakerült.” A fejkvóta bevezetése vá­laszút elé állította az iskolákat: megőrzik színvonalukat, vagy kiszolgálják az igényeket, hogy elérjék a lehető legmaga­sabb diáklétszámot. „Az öt­venöt év bennünket arra köte­lez, hogy igényesek marad­junk önmagunkkal és diákja­inkkal szemben” - szögezte le az igazgató. Az iskola vezetése az idegen- forgalom terén szerzett tapasz­talatokra alapozva úgy döntött, hogy a következő, 2013/14-es tanévben magyar tannyelvű ho­telakadémiát nyit. A szakközép­iskolai szintű, érettségivel vég­ződő ötéves képzést követően olyan szakemberek hagyják el az intézményt, akik az idegenfor­galmi létesítmények közép­szintű menedzseri posztjain ér­vényesülnek - ugyanakkor pin­cér és szakács szakmunkás-ké­pesítést is szereznek. Az általá­nos műveltséget nyújtó tantár­gyak oktatása mellett a tanin­tézmény kiemelt figyelmet szen­tel az idegen nyelvek, így az an­gol és a német, valamint a szak- tantárgyak oktatásának és a gyakorlati képzésnek is; a diá­kok Dunaszerdahely és környé­ke legjobb, három- és négycsil­lagos szállodáiban, panzióiban végeznek szakmai gyakorlatot, de lehetőségük nyílik arra is, hogy a környező országok ven­déglátó-ipari létesítményeiben sajátítsák el a szakma fortélyait. A tankonyhával, étkezdével, 150 fős kollégiummal, szaktan- termekkel, tornatermekkel, fit- neszteremmel és uszodával is rendelkező iskola 2013. április 20-áig várja a 2,75-ös átlagon aluli tanulmányi eredményeket elérő diákok jelentkezését. A cél - az iskolaigazgató szavaival él­ve - „piacképes, sikeres szakem­berek képzése, akik a vendéglá­tó- és szállodaiparban épp úgy megállják a helyüket, mint az élet más területein.” (PR) Az egyik új ékesség az udvari kenyérsütő kemence (A szerző felvétele Életünkből lassan kiveszik a spontaneitás, pedig az önfeledt pillanatokra ugyanolyan szükség van, mint a mesékre A pedagógus, aki hisz a mesék varázserejében „Egy jó hangulatú családban nincs olyan probléma, amit ne le­hetne kezelni" — vallja (A szerző felvétele) GULYÁS ZSUZSANNA A Pozsonyi..Duna Utcai Ma­gyar Tannyelvű Alapiskola és Gimnázium speciális pedagógu­saként az integrált és tanulási nehézséggel küzdő gyerekekkel foglalkozik. Fontos feladatának tartja az iskola és a szülők együttműködésének koordiná­lását. „A gyermek képességei mellett az iskola hozzáállása, a pedagógusok felkészültsége, szakmai és emberi adottságai és a szülők lehetőségei, áldozatvál­lalásuk mértéke határozza meg az oktatás minőségét, hatékony­ságát” - állítja Málasi-Csomor Erzsébet. A Grimm-mesékkel sincs gond „Nagyon fiatalon lettem anyu­ka. Négy gyerekem van. Három felnőtt, a legkisebb nyolcéves. Gyermekeimnek is sokat mesél­tem, hiszek a mesék varázserejé­ben. Kísérletek és Boldizsár Ildi­kó meseterapeuta munkája bizo­nyítja, hogy a koraszülött, inku­bátorban fekvő kisbabák is job­ban fejlődnek, ha mesét hallgat­nak. Szeretem az archaikus nép­meséket, amelyekben minden szónak megvan a funkciója. A Grimm-mesékkel sincs gond, ha az anyuka hangján szólalnak meg” - mondta Erzsébet. Pálya­futását napközis nevelőként kezdte egy szlovák iskolában. „Soha nem figyeltek úgy rám a gyerekek, mint akkor. Mert javí­tani lehetett a tanító nénit. Nekik is sok mesét olvastam, ami hozzá­segített ahhoz, hogy birtokomba vegyem a szlovák nyelvet úgy, ahogy egy magyartól kitelik. A Komenský Egyetem Bölcsészka­rán előbb a szabadidő-szervező szakot, majd a Pedagógiai Karon az etopédia szakot végeztem el. Azt tapasztaltam ugyanis, hogy egyre több gyereknek okoz gon­dot az olvasás. Nekik szerettem Legközelebb Beke Sándor könyvvizsgálót mutatjuk be. volna segíteni” - mondta a kez­detekről. Papucs vagy tatucs? Speciális pedagógusként fontosnak tartja a szülőkkel va­ló kapcsolattartást. „Egy-egy tanulási zavar, hátterében gyakran olyan okok húzódnak meg, amelyekre a szülők nem is gondolnak. Meghatározó szerepet játszik a magzati lét és a születés körülményei is - de ezekre csak egy őszinte beszél­getés során derülhet fény” - jegyezte meg. A diszfunkciók feltárása és kezelése komplex feladat. „Előfordul, hogy a szakorvosi vizsgálat során de­rül ki, hogy a gyerek látásával és hallásával sincs gond, mi­közben mégis probléma van. Nálunk a legritkább esetben vizsgálják meg azt, hogy .a két szem együtt lát-e. A fülvizsgá­lat is ritkán teljed ki a fonéma­hallásra. Pedig ha egy hang rosszul rögzül, komoly gondo­kat okoz a tollbamondásnál. Például ha a gyerek a papucsot tatucsként hallja, akkor tatucs- nak is írja. Nagyon hatékony lehet a hallástisztítás és az arc­üregek tisztítása. Ha a kicsi gyerek folyamatosan náthás, a hallása sem fejlődik. Kétheti kiesés a hallásfejlődés idősza­kában jelentős károkat okoz­hat. Ráadásul a lerakodott vá­ladék miatt a hangok is rosszul rezonálnak” - magyarázta a speciális pedagógus. Alapozó Terápia és INPP módszer Málasi-Csomor Erzsébet Ranschburg Jenőhöz hasonlóan azt vallja, hogy egy jó hangulatú családban nincs olyan problé­ma, amit ne lehetne megoldani. „A diszfunkciók kezelésére sok­féle módszer létezik. Ez nem be­tegség, hanem állapot. Sőt spe­ciális mozgásgyakorlatokkal a kiváltó okot is tudjuk kezelni. A Marton-Dévény Éva által kidol­gozott Alapozó Terápia a moz­gáson keresztül fejleszti az ideg- rendszert és az agyat. Vissza­megy a fejlődéstani mozgások legelejére, és megkeresi azt a pontot, ahol elakadt a gyerek. Ehhez hasonló az INPP módszer is, amelyet húsz éve dolgozott ki Sally Goddard Blythe és férje. Sajnos nálunk egyik terápiát sem akkreditálták” - jegyezte meg. Az INPP módszer a primitív reflexekre épül. „A gyermeknek születésekor csecsemőkori vagy primitív reflexekkel kell rendel­keznie. Ezeknek fokozatosan három és hat hónapos, illetve hároméves korig gátlás alá kell kerülni. Helyüket egy magasabb rendű reflex veszi át. Ha ez az idegrendszer éretlensége miatt nem következik be, funkcióza­var alakul ki. A terápia során speciális mozgásokkal előhoz­zuk vagy gátoljuk ezeket a ref­lexeket” - mondta Málasi-Cso­mor Erzsébet. Dögönyözzünk, kacagjunkönfeledten! Napi 10 perces gyakorlás után, amelynek során végigkí­sérik a csecsemőkori mozgá­sokat, három hónap elteltével jelentkeznek az első eredmé­nyek. „Meghatározó a méhen belüli fejlődés is. Régen az ál­lapotos nők fizikai munkát is végeztek, például kapáltak. Nem feküdték végig a terhes­ség bizonyos szakaszát. Ma az orvosok gyakran parancsolnak ágynyugalmat, hogy megóvják a magzatot. így nem fejlődhet a gyerek egyensúlyérzéke, mert nincs mozgásban az anyuka. Ezekkel a gyakorla­tokkal ezt is kompenzálni lehet” - hangsúlyozza. Málasi- Csomor Erzsébet szerint az anyukák nem bíznak egészsé­ges ösztöneikben. „Életünkből lassan kiveszik a spontaneitás. Kevés időt töltünk gyermek­inkkel úgy, hogy látszólag nem csinálunk semmit. Elmarad­nak a dögönyözések, a csik- landozások. Pedig ezekre az önfeledt pillanatokra épp olyan szükség van, mint a me­sékre” - hangsúlyozza.

Next

/
Thumbnails
Contents