Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)
2012-10-17 / 240. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 17. Vélemény és háttér 7 A jobboldali szavazók többsége még nem bocsátott meg az SaS-nek Jobboldali négyes: újratöltve? Az elmúlt napokban egyre többet hallani a jobboldali pártok szorosabb együttműködéséről. Ebben részben nincs is semmi meglepő-aKDH, a Híd és az SDKÚ viszonya stabilnak mondható, és a három párt már többször és több féle módonjelezte, hogy szeretnék összehangolni a munkájukat. RAVASZ ÁBEL Az új elem az, hogy az eddig nagyjából páriaként kezelt Szabadság és Szolidaritás (SaS) is egyre közelebb sodródik a magát néppárti platformként definiáló trióhoz. Bár a szlovákiai parlamentben jelenleg nincs jelen a klasszikus szélsőjobb, sem pedig baloldali ellenzéki párt, az ellenzék mégsem mondható egységesnek. Ahármas szövetségtől a legmesszebb az Egyszerű Emberek állnak, és nincs is igazán esély arra, hogy ez a két pólus közelítsen egymáshoz. Matovičnak elemi érdeke, hogy harmadik erő maradjon a parlamentben, és ne váljon a jobboldal csatolmányává: a mérsékeltjobb pártjainak pedig terhes Matovič stílusa és politikája. E két pólus közé szorult be az SaS. Richard Sulik pártja ideológiailag nincs igazán közel a néppárti trióhoz, és elképzeléseik csupán részben kompatibilisek az Egyszerű Emberekével. A párt politikája jobboldali li- bertárius, ami nem a magyarországi közéletből megismert (bal) liberalizmusra hasonlít, sokkal inkább az amerikai republikánusok államellenes, individualista politikai irányultságára. A Radiéová-kormány bukása óta eltelt egy évben az SaS elszigeteltségben maradt. A párt „bűnei” a néppártiak szemében számosak: a kormány bukásától a kampánybeli Gorillázáson és a kultúr- és kisebbségpolitikai fiaskókon át közvetve Matovič parlamentbe juttatásáig. Ezzel szemben Sulíkék a kormány idő előtti végéért egykori partnereiket tartják felelősnek, egyéb szemrehányások mellett. Éppen ezért tűnt az politikai izoláció logikusabb stratégiának, mint az újbóli szorosabb kapcsolat. Most viszont úgy Sulik, mint a néppárti platform politikusai azzal érvelnek, hogy együttműködésük fő célja a Smerrel szembeni működőképes alternatíva kialakítása. E sorok írója azonban nem előlegezi meg ezt a bizalmat az újból összeálló Még mindig rengeteg olyan jobboldali szavazó van, aki kimondottan frusztrált az előző kormány bukása miatt. négyes fogat irányában: a Radiéová-kormány időszakát ugyanis nem csupán az tette nagyon nehézzé a koalíció számára, hogy parlamenti többségük minimális volt, és ezáltal minden ügyben teljes konszenzusra volt szükség. Az a kormány azzal is nagyon nehezen birkózott meg, hogy pártjai széles ideológiai spektrumot fogtak le, a kereszténydemokráciától a libertarianizmusig, és sokszor nagyon keményfejűen védték elvi pozícióikat. Semmi okunk feltételezni, hogy az SaS, amely dogmatikus viselkedésével elsőszámú felelős volt a kormány bukásában, most máshogy viselkedne. Sőt: akkor az SaS szavazótábora olyan fiatal jobboldali szavazókból állt össze, akik új politikai stílust követeltek a pártoktól. Ma az SaS mögött sokkal inkább egy euroszkeptikus réteg áll, amely sok tekintetben áthidal- hatatlanul messze vannak a néppárti hármas politikai irányultságától. Nem utolsósorban a jobbközép pártoknak azzal is számolniuk kell, hogy szavazóik memóriája nem olyan rövid, mint az aranyhalaké. Rengeteg olyan jobboldali szavazó van, aki kimondottan frusztrált a koalíciós kormány bukása miatt, és azért az SaS-t teszi felelőssé. Számukra az, hogy Sulik - egy gorillázós szólótánc után - gond nélkül visszasasszézik egykori partnerei mellé, nem biztos, hogy morálisan elfogadható. Könnyen lehet, hogynekikvan igazuk. Szöveg nélkül (Peter Gossónyi rajza) JEGYZET A nyúl VERES ISTVÁN P Van az a mese, amelyikben a székely meg a fia nyulat lát az erdőben. Megörülnek, hogy miután a nyulat lelövik, vesznek rajta kismalacot, azt felnevelik, az árán vesznek egy lovat, és szép fokozatosan meggazdagodnak. Mire az egészet kitalálják, a nyúl elszalad. Ugyanígyjárhatnak azok is, akik tegnap a kereskedelmi tévék ízléstelen műsorairól vitáztak a kulturális minisztériumban. Mondani sem kell, hogy a legtöbben (az előadók és a közönség közül is) a fiatalságra veszélyesnek tartják azokat a műsorokat, amelyek vulgáris megnyilvánulásokkal, erőszakkal és mezítelen testek mutogatásával próbálják növelni az adott csatorna nézettségét. Korlátozás márpedig kell, hangoztatják. Marek Maďarič kulturális miniszter szerint még mindig elfogadhatatlan érv, hogy az emberekre kell bízni, mit nézzenek. Azzal, hogy nem bízzuk az emberekre, mit nézzenek, hülyének nézzük őket. Oktondi Ids cserebogaraknak, akik nem képesek eldönteni, mi kell nekik, és mi nem. Ez egyébként sok esetben így is van: az üzletekben is az akciós áru fogy el a leghamarabb, készüljön akár darált gumicsizmából. A tévében is megnézi a nép a valóságshow-t, mert épp ez van. Az ilyen típusú emberek viszont akkor sem fognak Shakespeare drámafeldolgozásokat vagy dokumentumfilmeket nézni, ha egész nap azt sugározná a tévé. Érdekes, miért éppen a szexualitással és a vulgarizmu- sokkal van baja a miniszternek. Az, hogy generációk nőnek fel limonádé-szappanoperákon és a nem annyira brutális, de azért valamennyire mégiscsak brutális bűnügyi sorozatokon, az nem akkora baj, mert az a szürke közepet képviseli. 2012-őt írunk, eljutottunk oda, hogy a gyerekek gyakorlatilag azzal kerülnek kapcsolatba, amivel akarnak. Erőszakkal, szexsszel, drogokkal (na és persze a rock 'n rollt se hagyjuk ki). Nem megtiltani kell nekik a dolgokat, hanem megmagyarázni. Mert mindig a tiltott gyümölcs a legérdekesebb. Azon vitatkozni 2012-ben, hogy mi legyen a tévében - időpocsékolás. Tíz-húsz év, és már senkinek nem kell majd tévé, mindenki előkapja a hordozható zsebcomputerét (ahogy már most is sokan), és néz rajta, amit akar. Miniszter úr, hát elszaladt a nyúl! KOMMENTAR Tízmillió populista országa NAGY IVÁN ZSOLT Orbán Viktor lassan bármire képes azért, hogy 2014-ben el ne veszítse hatalmát. Ha kell, borpincében énekel, ha úgy adódik, kombájnt vezet, percekkel később megígér mindent, amit populista vezető megígérhet, kormánya meg közben milliók százait költi arra, hogy nevetséges hirdetésekkel győzködje az embereket e csodálatos ember csodálatos kabinetjének csodálatos harcáról mindenki, de legfőbbképpen a kegyetlen nemzetközi szervezetek ellen. Pedig ha nem rettegnének oly borzalmasan, elég lenni körülnézni és látni: nincs kitől félni! A túloldalon egy vezérfigura ugyan körvonalazódik, mellette azonban súlytalan arcok riszálják magukat, és egymást osztják. Egyelőre legalábbis itt tartunk. Miután kiderült, hogy Bajnai Gordon nem bírt ellenállni annyi udvarlásnak és istenítésnek, és október 23-án visszatérhet a politikai életbe, a civil, parlamenten kívüli ellenzéki mozgalmak, illetve a szocialisták és a Lehet Más a Politika hirtelen fontosnak tartotta közölni, kik azok, akikkel nem szövetkezni, de szóba állni sem akar, amitől aztán minden megnevezett ugyancsak megsértődött, és szintén elmondta, kit tart teljesen elfogadhatatlannak, és miért. Ja, és persze ne feledjük ki ebből a komédiából Gyurcsány Ferenc Demokratikus Koalícióját sem, amely szintén rossz néven veszi, hogy nem az ő volt kormányfőjüket választották megváltónak, pedig ő aztán ezért bármilyen bohóckodásra képet. Mostanság például három hétig Magyarország keleti részén haknizik: naponta jön valami vicces kép róla, amint éppen téglát pakol, trágyát lapátol, varr, vagy csak iszonyú komolyan néz szerencsétlen emberekre, akik közül sokaknak talán fogalmuk sincs, ki ez komikus pesti figura. Ez a helyzet tehát, és Orbán Viktor így is fél. Ami pedig roppant aggasztó, mert azt jelenti, hogy az országban a helyzet még annál is rosszabb, mint azt eddig hittük. Pedig már az is tragikus. Nem véletlen, hogy egyes számítások szerint csak az elmúlt két évben többen vándoroltak ki az országból máshol keresve boldogulásukat, mint 1956-ban. Más a helyzet nyüván, de az arány akkor is drámai. És hiába kacsint bele Orbán Viktor a tévébe, és mondja, hogy ha újraválasztják őket, akkor csudás világ lesz majd itt, a most elmenő fiatalok meg csak egyre jönnek majd vissza, mert ez éppen olyan átverés, mint amikor féltéglákkal verik a mellüket, mert lenyomtuk a vitákban az Európai Uniót. Hát nem nyomtuk le, és a most elmenő fiatalok hat év múlva sem jönnek vissza, mert nem hülyék. Ezért pedig Orbán Viktor éppen úgy felelős, mint borzalmas ellenzéke. Hogy Baj- nainak miért kell ez? A szerző magyarországi publicista Lesz román földtörvény is „A termőföldpiac 2014 január 1-jén életbe lépő liberalizációja után Románia korlátozni fogja a külföldiek föld- vásárlását”-jelentette be Dániel Constantin agrárminiszter. Mint mondta; 2013-ban az Állami Birtokok Ügynökségét felkészítik, hogy döntő szereplővé váljon a termőföldpiacon - ennek a hivatalnak kell majd engedélyeznie, hogy külföldi magánszemélyek földet vásárolhassanak Romániában. A miniszter hangsúlyozta: több EU-tagál- lam is korlátozza a földvásárlást. Nemrég Orbán Viktor magyar miniszterelnök jelentette be, hogy az új földtörvény véget vet a külföldiek földvásárlásának, visszaszer- zi „a zsebszerződéssel kilopott földet”, és megvédi a termőföldet a spekulánsoktól és a bankároktól. (Krónika) Perelnek a szerb ateisták Az ateisták beperlik a szerb elnököt az ENSZ- közgyűlés ülésszakán mondott beszéde miatt. A Szerbiai Ateisták Egyesülete diszkrimináció miatt panasszal fordult az alkotmánybírósághoz Tomiszlav Nikolics szerb elnöknek az ENSZ közgyűlése előtt tartott beszéde miatt. Az ateisták úgy vélik, az államelnök megsértette mindazokat, akik nem hisznek a Mindenhatóban amikor azt mondta, Szerbia „a hívő emberek országa, akik az Istent a keresztény templomokban és székes- egyházakban, dzsámikban és zsinagógákban keresik”, valamint azon állításaival, miszerint „bizonyos felelőtlen egyének gúnyt űznek olyan szent dolgokból, amelyekben az emberek hisznek”. (Vajdaságma.info)
