Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)
2012-10-17 / 240. szám, szerda
8 Karrier - hirdetés ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 17. www.ujszo.com A siker érdekében figyeljünk a részletekre is Munkahelyi szépségbakik ÖSSZEFOGLALÓ Életet ment a nővér. Az éjszakai ügyeletek megrövidíthetik az életet. ■ (Vladimir Šimiček felvétele) A több műszakos rend, a rugalmas munkaidő, az éjszakai és a hétvégi munka negatívan hat az egészségre A hosszú munkaidő gyilkolhat Azt szeretnéd, hogy komolyan vegyenek a munkahelyeden és ez lehetőleg anyagiakban és előmenetelben is tükröződjön? Nos, akkor ideje figyelni a részletekre, ugyanis a vezetők olyan apró részletekből vonnak le messzemenő következtetéseket, mint a rúzs minősége vagy a körömlakk állapota - legalábbis ez derült ki egy 2000 vezető bevonásával készült kutatásból. Az eredmények alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a megjelenés apró részletei a rutinos főnökök számára olyan árulkodó jelek, amikből a különféle személyiségjegyekre következtetnek. Lássuk, mire érdemes figyelni! Töredezett hajvégek A samponreklámok nem győznek figyelmeztetni, hogy ügyelj a töredező hajvégekre, de sokan részletkérdésként kezelik ezt a szépséghibát. Rosz- szul teszik, ugyanis sok vezető szemében ez a lustaság egyértelmű jele. Úgy vannak vele, hogy hogyan lehetne képes egy olyan ember megfelelően képviselni a céget, aki lusta elmenni a fodrászhoz egy egészségügyi vágásra vagy megfelelő készítményeket használni, amikkel megakadályozhatja a hajvégek roncsolódását. Ha jobban belegondolunk, nem teljesen irreális a gondolatmenet. Csokibama bőr Sokan gondolják azt, hogy a csokibama bőr szexi és a vonzó külső alapeleme, ami elősegíti a munkahelyi előmenetelt, ezért időt és pénzt nem kímélve látogatják a szoláriumot vagy a napon töltenek hosszú órákat. Nos, a végeredmény nyilvánvalóan szexi, ám semmiképp sem professzionális. A csokibama bőr ugyanis azt a benyomást kelti a főnökökben, hogy szívesen megfeledkezel a kötelességeidről a strand nyújtotta örömök kedvéért, így nem tartanak megbízható és motivált munkaerőnek. Füstös szemek A füstös szemek rendkívül látványosak és szexik, de nem ♦ Bútorasztalost és gyakorlattal rendelkező bútortervező hölgyet keresünk hegyétei JOER cégbe. Érdeklődni lehet a 031/552 4115-ös telefonszámon, illetve személyesen a JOER székhelyén: Kútniky631- es szám alatt. MR123115 véletlen, hogy a karrier tanácsadók nem javasolják állásinterjúra vagy munkahelyre ezt a sminket. Hat vezetőből egy ugyanis úgy nyilatkozott, hogy ez a smink súlyos kérdéseket vet fel benne. Olyan hatást kelt ugyanis, mintha viselője egyenest egy bárból érkezett volna a munkahelyére egy egész éjszaka tartó buli után, és minden vágya, hogy munkahelyi teendőit sutba dobva ott folytassa a partit, ahol abbahagyta. Ugyanilyen hatást kelt az elke- nődött smink is. Túl erős smink Nem nehéz belátni, hogy a feltűnő vörös rúzs, az erősen kihúzott szemek és az intenzív parfümfelhő csak néhány szakmában egyenlő a profesz- szionális megjelenéssel. Ennek ellenére sokan vannak abban a hitben, hogy erős sminkkel kell hangsúlyozniuk a megjelenésüket, mert így látszanak magabiztosnak. Tulajdonképpen nem járnak nagyon mesz- sze az igazságtól, mindössze az előjelben tévednek: a vezetők ugyanis a túlzott önbizalom és a nagyképűség jeleként értelmezik az erős sminket és a parfümfelhőt. Túl kevés smink Úgy tűnik, a smink mennyisége döntő kérdés, ugyanis az sem jó, ha teljesen hanyagoljuk a sminket vagy annyira szolidra készítjük, hogy nem is látszik. A legtöbb vezető ugyanis érzelmi problémákra következtet a túl natúr megjelenésből, és labilisnak tartja az ilyen munkavállalókat. Lepattogó körömlakk A kifogástalan, szolid körömlakk egyértelmű előny a vezetők szemében, ha azonban elkezd pattogni, azonnal be kell avatkozni. Sokan úgy vannak vele, hogy egy-két napig még el lehet húzni, ha elkezd pattogni a körömlakk, de súlyos árat fizethetnek a halogatásért: a pattogó körömlakkot ugyanis sok vezető úgy értékeli, hogy ideges és felkészületlen a dolgozó. (Cotcot) ROAD MASTERS s. r. o. kamionsofőröket keres nemzetközi fuvarozásra E típusú jogosítvánnyal, sofőrkártyával. Érdeklődni lehet: hétköznap 7,30-15,30. Tel.: 0914/351 222. MR123199 Akár találós kérdés is lehetne: mi az, ami jó a munkaadónak, de árt a munkavállaló egészségének? Talált: a rendszeresen hosszlíra nyúlt munkanap. Újra bebizonyították, amit eddig is tudtunk: minél több időt töltünk munkahelyünkön, annál nagyobb a testi és lelki panaszok felbukkanásának esélye. ÖSSZEFOGLALÓ Ha hozzászoktál ahhoz, hogy mindig te távozol utolsónak a munkahelyedről, akkor egy új kutatás nyomos indokkal szolgál arra, hogy változtass a rutinon. Egy amerikai tanulmány szerint ugyanis a munkavégzéshez köthető stressz, magas vérnyomás és egészségtelen táplálkozás kombinációja lehet az oka több ezer munkavállaló súlyos egészségügyi problémáinak. A tanulmány az elmúlt 50 év különböző vizsgálatainak eredményét vetette össze, és megállapította, hogy az irodában töltött túl hosszú idő miatt 40-80 százalékkal magasabb az esélye a szívbetegségek kialakulásának azokhoz képest, akik csak napi 8 órát dolgoznak. A Finn Foglalkozás-egészségügyi Intézet tudósainak felfedezése szerint - amelynek egy 2011-es brit tanulmány volt az alapja - aki napi 11 óránál többet dolgozik, annál 67 százalékkal nagyobb a szívbetegség kialakulásának a kockázata. A tanulmányok összesen 22 ezer résztvevő adatait tartalmazták Nagy-Britanniából, az USA-ból, Japánból, Svédországból, Finnországból, Dániából és Hollandiából. Szívpanaszok Számos lehetséges mechanizmus állhat a hosszú munkaidő és a szívbetegségek összekapcsolódásának hátterében, az egyik ilyen a hosszú ideig tartó pszichológiai stressz. A kutatók szerint más tényezők is emelhetik a stresszhormon, a kortizol szintjét, például a rossz táplálkozási szokások és a kevés testmozgás, melyek összefüggésbe hozhatók a szabadidő mennyiségének csökkenésével. így ha mindennap hosszú órákat töltünk el a munkahelyünkön, akkor érdemes mérlegelni, hogy igazán megéri-e, vagy sokkal többet árt, mint amennyit használ. A hosszú távon állandósuló túlórázás esetén hátfájás, alvászavarok és pszichikai problémák fellépésekor nem is kell csodálkozni. A Német Munkavédelmi és Munkaegészségügyi Intézet (BAuA) egyik Európa-szerte elvégzett vizsgálódása szerint az említett panaszok szerepelnek a túl sokat dolgozó munkavállalók listájának élén. Veszélyeztetett 40-54 évesek A munkavállalók egészségi állapotát firtató közvéleménykutatás összesen négy körkérdésére kereken 50 ezer résztvevő válaszolt, s az így összeállt négy adatbank mindegyike megerősíti a korábbi feltételezést: szoros összefüggés van a panaszok előfordulásának gyakorisága és a munkaidő hossza között. A kutatás során az is bebizonyosodott, hogy a több műszakos munkarend, a rugalmas munkaidő, az éjszakai munka, a hétvégi munka, valamint az előre kevésbé tervezhető munkaidő egyaránt negatívan hat a munkavállalók egészségére. A munkakörrel járó testi vagy szellemi megterhelés - azok mértékétől függően - ugyancsak befolyással bírnak az egészségi panaszokra. A nemzetközi felmérésben különösen feltűnőnek bizonyultak a német munka- vállalók eredményei: a rész- munkaidőben (kevesebb, mint heti 19 óra) foglalkoztatottak közül csupán minden tizedik panaszkodott arra, hogy alvászavarral küzd. Eközben a teljes munkaidőben gályázók (heti 35-44 óra) közül már minden ötödik esetében tapasztalható a probléma, míg a heti több mint 60 óra munkát teljesítők között minden negyedikben. A tanulmány szerint a 40 és 54 év közötti korosztályok tagjai közül kerül ki azoknak a többsége, akiket különösen hosszú munkaidővel „áldott meg” a sors munkaadójuk. A 25 év alatti foglalkoztatottak pedig még egyszerűen fittyet hányva lazábban kezelik a munkahelyi megterhelés kérdését, s mivel egészségügyi problémákkal (még) nem küzdenek, nem tulajdonítanak túl sok jelentőséget az egésznek. Érdekes módon az 55 év felettiek kevesebb egészségi panaszról számoltak be még akkor is, ha több mint heti 40 órát töltöttek munkával. Ám nem szabad elfelejteni, hogy e korosztályok esetében a betegségekkel küzdők többsége már nem a keresőképesek táborában, hanem a rokkantnyugdíjasok között található meg. Inkább szabadidő A kutatás vezetői munkájukban arra a következtetésre jutottak, hogy a munkaidő még rugalmasabbá tétele és a túlórázás esetében nem szabad, hogy a munkavállaló szeme előtt kizárólag az anyagiak lebegjenek, hanem elsősorban egészségi érdekeit tartsa szem előtt. Tulajdonképpen, ha némi rövidlátás miatt a több pénzt választja a kellő mennyiségű pihenés miatt, hosszú távon anyagi problémákkal is szembesülhet: akinek ugyanis egészségi problémái akadnak a túlzottan sok munka miatt, könnyen keresőképtelenné válhat... A munkával sok időt töltők az említettek mellett komoly szociális problémákra is számíthatnak: a rengeteg munka miatt kevesebb idő jut családjukra, ami újabb konfliktusokat szülhet, s az elhanyagolt baráti körből való kikerülés is jóval több veszélyt rejt, mint azt elsőre gondolnánk. Ha tehát a munkahelyi stresszért és túlórákért járó kompenzáció szóba kerül, elsősorban a szabadidő terén gondoljunk ellentételezésre pár ezer forintos pluszpénz helyett, (fitforfun, fókusz, forb) ALLASHIRDETESEK Wellness +7nap xn.évfotr«n,«.HÍl. J0U. októtw * Korunk szükséglete: f a masszázs Illóolajak és hatásaik Wellness minden évszakban Kezelések a gyógyfürdőkben Október 19-én melléklet
