Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)

2012-10-17 / 240. szám, szerda

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 17. www.ujszo.com RÖVIDEN Könyvbemutató az Arthe Caféban Dunaszerdahely. A Vámbéry Irodalmi Estek újabb ren­dezvényeként a Vámbéry Polgári Társulás, valamint a Lilium Aurum Könyv- és Lapkiadó szervezésében ma 18 órakor mu­tatják be Kulcsár Ferenc: Ámen és Ómen és a Pillangó szárnyverése című könyveit. A köteteket Szászi Zoltán és Tóth László ismerteti. Az estet Nagy Erika vezeti. A bemutató helyszíne az Arthe Cafe, (t) Nyelvjárási atlasz bemutatója Losonc. Cs. Nagy Lajos nyelvész, egyetemi docens Med­vesalja magyar nyelvjárási atlasza című könyvét holnap 17 órakor mutatják be a Losonci Magyar Kulturális Központban. A kiadvány 750 térképlapon ismerteti a legjellemzőbb ha­gyományos paraszti élet, használati tárgyak, ételek megne­vezéseit, ezek nyelvjárási változatait. Az érdeklődők többek között megtudhatják, hogy a kötetben feldolgozott területen a fanyelű bicskát bicsaknak, bugylibicskának, halbicskának, halasbicskának, sőt jancsibicskának is nevezték. A macska, ha simogatják, nemcsak dorombol, hanem bőgőzik, brúgó- zik, duruzsol, morog, morgattyúzik vagy éppen muzsikál. A Medvesalja magyar nyelvjárási atlasza című könyv szerző je­lenleg a Pozsonyi Magyar Tanszék vendégtanára, (tb) Elhunyt John Clive brit színész London. Elhunyt John Clive brit színész, bestselleríró, akinek játékát a Mechanikus narancs és Az olasz meló című filmekben, ületve a Folytassa-sorozatban is láthatta a közön­ség. A 79 éves művész rövid betegséget követően halt meg Londonban. Clive egyik legemlékezetesebb jelenetét Az olasz melóban játszotta Michael Caine oldalán 1969-ben. Stanley Kubrick Mechanikus narancs című 1971-es kultfílm- jében kisebb szerepben tűnt fel a filmvásznon. Sikert aratott két Rózsaszín párduc-epizódban is. A hetvenes évek végétől főleg tévésorozatokban dolgozott, és elkezdődött írói karri­erje. Első nemzetközi bestsellere, a KG200 - Hitler fantom légiereje a második világháború idején játszódik. (MTI) Hizsnyai Zoltán és mentoráltjai (A szerző felvétele) Tsúszó Sándorral kapcsolatos műveket alkottak Folytatódott a Text-túra NAGY ERIKA Ipolyszakállos. Az olyan összejövetel, amelyen megje­lenik tizennégy fiatal, akik sze­retnek és tudnak írni, vannak mentorok, akik terelgetik őket a helyes úton, csak jól sikerül­het. S az ilyen összejövetelek, mivelhogy évek óta zajlanak, még jó alkotásokat is ered­ményezhetnek, olyanokat, amelyek megállják a helyüket, ha publikálásra kerülnek. Óktóber 12-én kezdődött el az újabb Text-túra, gyönyörű természeti környezetben, Ipoly- szakálloson. (Text-túra elneve­zéssel 2009 márciusában indult műhelymunka fiatal, szárny­bontogató tehetségek számá­ra.) Ezúttal három csoportban folyt a műhelymunka, Hizsnyai Zoltán, Z. Németh István és Szászi Zoltán segédletével. A pénteki és a vasárnapi ugyan nem, ám a szombati idő­járás kegyes volt a részivé vök­höz, a napsütéses délután még a füves területet is kihasználták a fiatalok, hogy ihletet merít­senek. Természetesen a napok és az órák nem a természet szépségeinek, hanem a fiatal költők, írók verseinek, prózái­nak elemzésével, szerkesztésé­vel telt. Izgalmas felolvasások­nak sem voltak híján, sőt: a csapat tagjai feladatul kapták, hogy Tsúszó Sándorral kapcso­latos cikkeket, tudósításokat alkossanak. Ágota Kristóf drámája, az Egy elsurranó patkány a budapesti Nemzeti Színházban Elszomorítva és úgy hagyva Gergye Krisztián, a darab rendezője, koreográfusa és egyik szerep­lője (Szkórossy Zsuzsa felvétele) Francia nyelven írta meg drámáját, az Egy elsur­ranó patkányt a Svájcban élt, magyar származású írónő, Ágota Kristóf, aki nem sokkal a halála előtt vette át Kossuth-díját, Budapesten. SZABÓ G. LÁSZLÓ Takács M. József fordította magyarra a művet, amely a nemrég megjelent Mindegy című kötetben olvasható, szín­padi változatát pedig a Nemze­ti Színház koreográfus-rende­zője, Gergye Krisztián készítet­te most el Hollósi Frigyes, Mak- ranczi Zalán, Murányi Tünde és Bánfalvi Eszter főszereplé­sével. Szürrealista történelmi játék a múltról, a túlélésről, az em­beri viszonyokról, a diktatúra nyomásáról, a hatalom súlyá­ról, hazugságokról és metsző igazságokról. Bár a szerző nem jelöli meg a történések idejét, a kor, amelyben a dráma játszó­dik, nagyon ismerős, s ahogy Gergye Krisztián mondja: „Csak igen differenciáltan, igen sokrétűen, széttartóan lehet vagy érdemes beszélni róla.” Rabruhát öltött patkány (Gergye Krisztián) trónol a lét­ra tetején a Nemzeti Színház negyedik emeleti termében, ahol magas drótkerítés választ­ja ketté a teret s az egymással szembefordított közönséget. Határvonal is ez, tütott övezet, társadalmi-politikai zónákat elválasztó vasfüggöny, amely jelez 56-ot, Keletet és Nyuga­tot. Van „itt” és van „ott”, lehet vizsgálódni, elemezni, magya­rázni, alámerülni, sebeket fel­tépni, jelenből a múltba szaba­don átjárni, következtetéseket levonni, rádöbbenni, felfedez­ni, felmérni, sajnálni, semmire se jutni, képzeletben sötét cel­lában ülni, menekülni, politikai perbe keveredni, rendszerelle­nes tüntetésen részt venni, ille­galitásba vonulni. Van áruló­nak nevezett ártatlan, két há­borút és két forradalmat meg­élt idős asszony, van politikai fogoly, összeesküvés, tisztoga­tás, letartóztatás, vannak eltűntek, halálra ítéltek, meg- kínzottak és megalázónak, be­csapottak és legyőzöttek, vé­resre vertek. Ágota Kristóf, vagy ahogy nekünk kedvesebb: Kristóf Ágo­ta világszerte nagy sikerrel ját­szott drámái közül magyar színpadra sokáig egy sem jutott el. Megszűnése előtt nem sok­kal a Budapesti Kamaraszínház A hajnal teljes szépségébent mutatta be, most pedig az írónő talán legjobb és legkülönösebb, de mindenképpen a legizgal­masabb színműve került közön­ség elé a Nemzetiben, s már Szász János is leforgatta új film­jét, amelynek forgatókönyve A Nagy Füzet alapján készült. Az Egy elsurranó patkány színház, irodalom és tánc szo­ros egysége Gergye Krisztián rendezésében. Egy óra negy­ven perc hol egy lakás nappali­jában, hol egy börtöncellában. Van szolga és börtönőr, bíró és elítélt, elnyomó és elnyomott, Anyácska és újságíró (Szatory Dávid). A laza szálakkal össze­kötött történéseket, a külön- külön is megrázó mozzanato­kat egy „idomított” Patkány kommentálja szuggesztív moz­dulatokkal. Gergye Krisztián megformálásában az emberi alakot öltött állat (vagy állattá változott ember) mindent lát és mindent hall, végig jelen van a színen, ahol családi dráma, erőszak és elnyomás elleni vádbeszéd tanúja. Súlyos előadás. Nem hagyja hidegen az embert. Beleváj a leikébe. Bele is mar néha. Vé­resre karmolja. Bedarálja. El­szomorítja, és úgy hagyja. Nem ad feloldozást. Terheket aggat a vállára, és úgy bocsátja útjára. Vigyed, cipeljed a múlt minden kínját, fájdalmát, kiáltja. Nin­csenek nagy ívű szerepek a da­rabban, csak nagy drámai pilla­natok vannak. Mozaikok. Epi­zódok. Rövid történések, apró fogaskerekek, amelyek fokoza­tosan egymásba illeszkednek. A „túloldalon” játszódó esemé­nyeket fehér mozivásznon lát­juk. Ami a szemünk előtt, kar­nyújtásnyira tőlünk zajlik, azt a velünk szembe ülők kapják ugyanígy. Összezárva ülünk egy nem nagy teremben, össze­zárva egymás jelenében. Mély és sötét a múlt kútja, vizének tükrében mégis meglátjuk ma­gunkat. „Nagyon érdekes: van egy nem magyar író, aki magyar könyveket ír, és messziről nézi ugyanazt, amit mi innét” - írta nem is olyan régen Esterházy Péter. Az előadás utolsó perce­iben Murányi Tünde Kristóf Ágotává változik. Nem tesz so­kat. Fejére húz egy fekete pa­rókát. Elképesztő hasonlóság. Riporter kérdez, írónő vála­szol. Sötét, szomorú dolgokról beszél, rémálmokról, szörnyű, már-már elviselhetetlen titkok­ról, lehangoló történésekről. A természetes gonoszságról - vé­lekedik a riporter. Az élet is szomorú, sőt olykor gonosz és kegyetlen, mondja Ágota Kris­tóf. De nem szavakkal. A sze­mével. Az arcával. Az Egy el­surranó patkány is ezt sugallja. Ezt a pusztító érzést. Ezt a lé­lekbevágó megállapítást. A rotterdami Kunsthal Múzeumból Picasso-, Matisse-, Monet- és Gauguin-művek tűntek el Az utóbbi évek egyik legnagyobb műkincslopása MTl-TUDÓSÍTÁS Hága. Elloptak hét nagy értékű festményt a rotterdami Kunsthal Múzeumból, köztük Picasso, Matisse, Monet és Gauguin műveit - jelentette be a holland rendőrség. A képeket betörők vitték magukkal kedd­re virradó éjszaka arról a jubi­leumi kiállításról, amely a ran­gos intézmény fennállásának 20. évfordulója alkalmából nyűt október 7-én. A tulajdo­nosok beleegyezésével a rend­őrség közzétette az ellopott festmények listáját. A kiállításról Pablo Picasso Tete d’Arlequin, Henri Matisse Liseuse en blane et jaune, Claude Monet a Waterloo Bridge, London és a Charing Cross Bridge, London, vala­mint Paul Gauguin Femme de- vant un fenetre ouverte, dite la fiancée, Meyer de Haan Auto- portrait és Lucian Freud Woman with eyes closed című festménye tűnt el. A rendőrség cáfolta, hogy Van Gogh egy művét is ellopták volna. Az okozott kárt egyelőre sem a múzeum, sem a rendőrség nem tudta megbecsülni, de az biztos, hogy az utóbbi évek egyik legnagyobb műkincs­lopásáról van szó. „Az ügyben nyomozást indítottunk, és szakértők is a helyszínre érkez­tek. Elsőként azt próbáljuk ki­deríteni, hogyan jutottak be a múzeumba a tolvajok, mikor érkeztek, és ki lehetett a megrendelő” - mondta a rot­terdami rendőrség szóvivője. „Úgy tűnik, a bűntényt jól előkészítették” - tette hozzá. A rendőrség még az éjjel a helyszínre érkezett,- miután megszólalt a múzeum riasztó- rendszere, de az elkövetőket már nem találták ott. A címke mutatja az eltűnt kép helyét (TASR/ AP-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents