Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)
2012-10-17 / 240. szám, szerda
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 17. www.ujszo.com RÖVIDEN Könyvbemutató az Arthe Caféban Dunaszerdahely. A Vámbéry Irodalmi Estek újabb rendezvényeként a Vámbéry Polgári Társulás, valamint a Lilium Aurum Könyv- és Lapkiadó szervezésében ma 18 órakor mutatják be Kulcsár Ferenc: Ámen és Ómen és a Pillangó szárnyverése című könyveit. A köteteket Szászi Zoltán és Tóth László ismerteti. Az estet Nagy Erika vezeti. A bemutató helyszíne az Arthe Cafe, (t) Nyelvjárási atlasz bemutatója Losonc. Cs. Nagy Lajos nyelvész, egyetemi docens Medvesalja magyar nyelvjárási atlasza című könyvét holnap 17 órakor mutatják be a Losonci Magyar Kulturális Központban. A kiadvány 750 térképlapon ismerteti a legjellemzőbb hagyományos paraszti élet, használati tárgyak, ételek megnevezéseit, ezek nyelvjárási változatait. Az érdeklődők többek között megtudhatják, hogy a kötetben feldolgozott területen a fanyelű bicskát bicsaknak, bugylibicskának, halbicskának, halasbicskának, sőt jancsibicskának is nevezték. A macska, ha simogatják, nemcsak dorombol, hanem bőgőzik, brúgó- zik, duruzsol, morog, morgattyúzik vagy éppen muzsikál. A Medvesalja magyar nyelvjárási atlasza című könyv szerző jelenleg a Pozsonyi Magyar Tanszék vendégtanára, (tb) Elhunyt John Clive brit színész London. Elhunyt John Clive brit színész, bestselleríró, akinek játékát a Mechanikus narancs és Az olasz meló című filmekben, ületve a Folytassa-sorozatban is láthatta a közönség. A 79 éves művész rövid betegséget követően halt meg Londonban. Clive egyik legemlékezetesebb jelenetét Az olasz melóban játszotta Michael Caine oldalán 1969-ben. Stanley Kubrick Mechanikus narancs című 1971-es kultfílm- jében kisebb szerepben tűnt fel a filmvásznon. Sikert aratott két Rózsaszín párduc-epizódban is. A hetvenes évek végétől főleg tévésorozatokban dolgozott, és elkezdődött írói karrierje. Első nemzetközi bestsellere, a KG200 - Hitler fantom légiereje a második világháború idején játszódik. (MTI) Hizsnyai Zoltán és mentoráltjai (A szerző felvétele) Tsúszó Sándorral kapcsolatos műveket alkottak Folytatódott a Text-túra NAGY ERIKA Ipolyszakállos. Az olyan összejövetel, amelyen megjelenik tizennégy fiatal, akik szeretnek és tudnak írni, vannak mentorok, akik terelgetik őket a helyes úton, csak jól sikerülhet. S az ilyen összejövetelek, mivelhogy évek óta zajlanak, még jó alkotásokat is eredményezhetnek, olyanokat, amelyek megállják a helyüket, ha publikálásra kerülnek. Óktóber 12-én kezdődött el az újabb Text-túra, gyönyörű természeti környezetben, Ipoly- szakálloson. (Text-túra elnevezéssel 2009 márciusában indult műhelymunka fiatal, szárnybontogató tehetségek számára.) Ezúttal három csoportban folyt a műhelymunka, Hizsnyai Zoltán, Z. Németh István és Szászi Zoltán segédletével. A pénteki és a vasárnapi ugyan nem, ám a szombati időjárás kegyes volt a részivé vökhöz, a napsütéses délután még a füves területet is kihasználták a fiatalok, hogy ihletet merítsenek. Természetesen a napok és az órák nem a természet szépségeinek, hanem a fiatal költők, írók verseinek, prózáinak elemzésével, szerkesztésével telt. Izgalmas felolvasásoknak sem voltak híján, sőt: a csapat tagjai feladatul kapták, hogy Tsúszó Sándorral kapcsolatos cikkeket, tudósításokat alkossanak. Ágota Kristóf drámája, az Egy elsurranó patkány a budapesti Nemzeti Színházban Elszomorítva és úgy hagyva Gergye Krisztián, a darab rendezője, koreográfusa és egyik szereplője (Szkórossy Zsuzsa felvétele) Francia nyelven írta meg drámáját, az Egy elsurranó patkányt a Svájcban élt, magyar származású írónő, Ágota Kristóf, aki nem sokkal a halála előtt vette át Kossuth-díját, Budapesten. SZABÓ G. LÁSZLÓ Takács M. József fordította magyarra a művet, amely a nemrég megjelent Mindegy című kötetben olvasható, színpadi változatát pedig a Nemzeti Színház koreográfus-rendezője, Gergye Krisztián készítette most el Hollósi Frigyes, Mak- ranczi Zalán, Murányi Tünde és Bánfalvi Eszter főszereplésével. Szürrealista történelmi játék a múltról, a túlélésről, az emberi viszonyokról, a diktatúra nyomásáról, a hatalom súlyáról, hazugságokról és metsző igazságokról. Bár a szerző nem jelöli meg a történések idejét, a kor, amelyben a dráma játszódik, nagyon ismerős, s ahogy Gergye Krisztián mondja: „Csak igen differenciáltan, igen sokrétűen, széttartóan lehet vagy érdemes beszélni róla.” Rabruhát öltött patkány (Gergye Krisztián) trónol a létra tetején a Nemzeti Színház negyedik emeleti termében, ahol magas drótkerítés választja ketté a teret s az egymással szembefordított közönséget. Határvonal is ez, tütott övezet, társadalmi-politikai zónákat elválasztó vasfüggöny, amely jelez 56-ot, Keletet és Nyugatot. Van „itt” és van „ott”, lehet vizsgálódni, elemezni, magyarázni, alámerülni, sebeket feltépni, jelenből a múltba szabadon átjárni, következtetéseket levonni, rádöbbenni, felfedezni, felmérni, sajnálni, semmire se jutni, képzeletben sötét cellában ülni, menekülni, politikai perbe keveredni, rendszerellenes tüntetésen részt venni, illegalitásba vonulni. Van árulónak nevezett ártatlan, két háborút és két forradalmat megélt idős asszony, van politikai fogoly, összeesküvés, tisztogatás, letartóztatás, vannak eltűntek, halálra ítéltek, meg- kínzottak és megalázónak, becsapottak és legyőzöttek, véresre vertek. Ágota Kristóf, vagy ahogy nekünk kedvesebb: Kristóf Ágota világszerte nagy sikerrel játszott drámái közül magyar színpadra sokáig egy sem jutott el. Megszűnése előtt nem sokkal a Budapesti Kamaraszínház A hajnal teljes szépségébent mutatta be, most pedig az írónő talán legjobb és legkülönösebb, de mindenképpen a legizgalmasabb színműve került közönség elé a Nemzetiben, s már Szász János is leforgatta új filmjét, amelynek forgatókönyve A Nagy Füzet alapján készült. Az Egy elsurranó patkány színház, irodalom és tánc szoros egysége Gergye Krisztián rendezésében. Egy óra negyven perc hol egy lakás nappalijában, hol egy börtöncellában. Van szolga és börtönőr, bíró és elítélt, elnyomó és elnyomott, Anyácska és újságíró (Szatory Dávid). A laza szálakkal összekötött történéseket, a külön- külön is megrázó mozzanatokat egy „idomított” Patkány kommentálja szuggesztív mozdulatokkal. Gergye Krisztián megformálásában az emberi alakot öltött állat (vagy állattá változott ember) mindent lát és mindent hall, végig jelen van a színen, ahol családi dráma, erőszak és elnyomás elleni vádbeszéd tanúja. Súlyos előadás. Nem hagyja hidegen az embert. Beleváj a leikébe. Bele is mar néha. Véresre karmolja. Bedarálja. Elszomorítja, és úgy hagyja. Nem ad feloldozást. Terheket aggat a vállára, és úgy bocsátja útjára. Vigyed, cipeljed a múlt minden kínját, fájdalmát, kiáltja. Nincsenek nagy ívű szerepek a darabban, csak nagy drámai pillanatok vannak. Mozaikok. Epizódok. Rövid történések, apró fogaskerekek, amelyek fokozatosan egymásba illeszkednek. A „túloldalon” játszódó eseményeket fehér mozivásznon látjuk. Ami a szemünk előtt, karnyújtásnyira tőlünk zajlik, azt a velünk szembe ülők kapják ugyanígy. Összezárva ülünk egy nem nagy teremben, összezárva egymás jelenében. Mély és sötét a múlt kútja, vizének tükrében mégis meglátjuk magunkat. „Nagyon érdekes: van egy nem magyar író, aki magyar könyveket ír, és messziről nézi ugyanazt, amit mi innét” - írta nem is olyan régen Esterházy Péter. Az előadás utolsó perceiben Murányi Tünde Kristóf Ágotává változik. Nem tesz sokat. Fejére húz egy fekete parókát. Elképesztő hasonlóság. Riporter kérdez, írónő válaszol. Sötét, szomorú dolgokról beszél, rémálmokról, szörnyű, már-már elviselhetetlen titkokról, lehangoló történésekről. A természetes gonoszságról - vélekedik a riporter. Az élet is szomorú, sőt olykor gonosz és kegyetlen, mondja Ágota Kristóf. De nem szavakkal. A szemével. Az arcával. Az Egy elsurranó patkány is ezt sugallja. Ezt a pusztító érzést. Ezt a lélekbevágó megállapítást. A rotterdami Kunsthal Múzeumból Picasso-, Matisse-, Monet- és Gauguin-művek tűntek el Az utóbbi évek egyik legnagyobb műkincslopása MTl-TUDÓSÍTÁS Hága. Elloptak hét nagy értékű festményt a rotterdami Kunsthal Múzeumból, köztük Picasso, Matisse, Monet és Gauguin műveit - jelentette be a holland rendőrség. A képeket betörők vitték magukkal keddre virradó éjszaka arról a jubileumi kiállításról, amely a rangos intézmény fennállásának 20. évfordulója alkalmából nyűt október 7-én. A tulajdonosok beleegyezésével a rendőrség közzétette az ellopott festmények listáját. A kiállításról Pablo Picasso Tete d’Arlequin, Henri Matisse Liseuse en blane et jaune, Claude Monet a Waterloo Bridge, London és a Charing Cross Bridge, London, valamint Paul Gauguin Femme de- vant un fenetre ouverte, dite la fiancée, Meyer de Haan Auto- portrait és Lucian Freud Woman with eyes closed című festménye tűnt el. A rendőrség cáfolta, hogy Van Gogh egy művét is ellopták volna. Az okozott kárt egyelőre sem a múzeum, sem a rendőrség nem tudta megbecsülni, de az biztos, hogy az utóbbi évek egyik legnagyobb műkincslopásáról van szó. „Az ügyben nyomozást indítottunk, és szakértők is a helyszínre érkeztek. Elsőként azt próbáljuk kideríteni, hogyan jutottak be a múzeumba a tolvajok, mikor érkeztek, és ki lehetett a megrendelő” - mondta a rotterdami rendőrség szóvivője. „Úgy tűnik, a bűntényt jól előkészítették” - tette hozzá. A rendőrség még az éjjel a helyszínre érkezett,- miután megszólalt a múzeum riasztó- rendszere, de az elkövetőket már nem találták ott. A címke mutatja az eltűnt kép helyét (TASR/ AP-felvétel)
