Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)

2012-10-15 / 238. szám, hétfő

www.ujszo.com Egészség ■ 2012. október is. GYÓGYHÍREK-HIRDETÉS 13 A feledékenység és az öregedés kapcsolata Olvasónk írta Kérdések a depresszió kapcsán Az elmúlt napokban az Alzheimer-kór nem gyógyszeres kezeléséről és a nyugdíjasok aktivizálásáról tartottak nemzetközi konferenciát Pozsonyban. A betegséggel kapcsolatos kérdések megvitatására a Szlovákiai Alzheimer Társaság tág teret biztosít. E gyre több városban van lehetőség arra, hogy a betegek család­tagjai megbeszéljék a gondoskodás kérdése­it. Olvasóinkat bizonyára megör­vendezteti, hogy már Nagyme- gyeren is van mód erre. Ott ma­gyarul nyújtanak segítséget a be­tegeknek, hozzátartozóiknak, gondozóiknak, de azoknak is, akik szeretnének tenni valamit a betegség elkerüléséért. ... ha aktivizáljuk me­móriánkat, idős kor­ban is el tudunk sajátí­tani új ismereteket. A statisztikai adatok szerint Szlovákiában 50-60 ezer beteg van, de csak egyötödük diagnoszti­zált, mert a szakember segítségét csak a betegség nagyon előrehala­dott stádiumában kérik. Tudni kell, hogy a feledékenység az öre­gedés nem természetes velejárója. A betegek 40 százaléka azt állítja, hogy kirekesztettnek érzi magát, és azt érzi: a betegség miatt másképp bánnak vele, mint az egészségesek­kel. Ez az oka annak, hogy még maguk az érintettek sem vallják be betegségüket. Nagymegyeren magyar segítőköz­pont-hozzátartozói klub működik, amelyet Hencz Annamária vezet. Az a feladata, hogy a hozzátartozó- kat/gondozókat felvilágosítsa a be­tegségről, arról, hogyan lehet a csa­lád és a beteg számára is tartalmas­sá tenni az életet. Az érintettek in­gyen 2 magyar nyelvű kiadványhoz juthatnak hozzá, és közösen beszél­hetik meg problémáikat. Az Alzheimer-kór ugyan gyógyít- hatadan, de lehet késleltetni, lassí­tani a folyamatot. A baj az, hogy a családtagok nem tudják, miként lehetne megkönnyíteni a beteg és gondozója/hozzátartozója életét. Legnagyobb figyelmet azonban a megelőzésre kell fordítani! Mivel az Alzheimer-kór leggyakrabban idő­sebb korban alakulhat ki, sokkal több energiát kellene fordítani a megelőzésre. Magyar nyelven első­ként Nagymegyeren indult meg­előző memóriatréning időseknek. A tréningek vezetője szintén Hencz Annamária. Jelenleg is folyik egy, melyre az Orange Alapítványtól szereztek támogatást. Olyan egész­séges, idősödő emberek vesznek rajta részt, akik fontosnak tartják, hogy memóriájukat frissen tartsák! Különféle memóriajavító módsze­reket sajátíthatnak el, melyek alkal­mazásával az ember jobban meg tud jegyezni új információkat, és azokat kellő i d ő ­tudja idézni. Tapasztalhatják, hogy ha kellőképpen aktivizálják memó­riájukat, idős korban is képesek új ismereteket elsajátítani. Ez sikerél­ményt, önbizalmat ad az ember­nek. Hencz Annamária szerint az önkormányzatok segíthetnének abban, hogy az ilyenfajta memó­riatréningek rendszeres tanfolyam­má váljanak, hiszen ez egy lehető­ség a betegség megelőzésére. A WHO adatai szerint 2010-ben 7,7 millió új esetet jegyeztek, ez azt jelenti, hogy négy másodper­cenként diagnosztizálnak egy új beteget. Tekintettel a globális el­öregedésre, 2050-re az újonnan diagnosztizált betegek száma elér­heti akár az évi 24,6 milliót is. Az elkövetkező 40 évben várhatóan 682 millió Alzheimer-kóros em­ber lesz. Ez a betegség nemcsak a beteg és családja, hanem a társa­dalom szempontjából is súlyos gazdasági és szociális probléma. Mind a szakemberek, mind pedig az állami vezetők elismerték, hogy a mentális és neurológiai rendelle­nességeknek, ideértve az Alzheimer-kórt és más demenciát is, hasonló figyelmet kell szentel­ni, mint a cukorbetegségnek, a daganatos betegségeknek, a tüdő-, valamint a szív- és érrendsze­ri betegségek­nek. (ki) en fel » Tartsa szem előtt • A demencia nem tekinthető a korral járó „állapotnak". • A betegség magas kezelési költségei és a növekvő esetszám jelentős kihívást jelentenek az egészségügyi ellátó rendszerek számára. Világviszonylatban e költségeket évi 604 milliárd dollárra becsülik. • A demencia első tüneteinek megjelenése után számos beteg képes arra, hogy a társadalom hasznos tagja maradjon, minőségi életet élhessen - és ezt lehetővé kell számára tenni. • Az országok közegészségügyi stratégiájában szerepelnie kell a demenciának. Szükséges minden érdekelt bevonása nemzetközi, nemzeti, regionális és helyi szinteken. • A demens embereket és gondozóikat is be kell vonni az őket érintő stratégiák, a tervek, tör­vények és szolgáltatások kialakításának folyamatába. Pár héttel ezelőtt hallottam, hogy megnőtt az öngyilkosságok szá­ma. Múlt héten a depressziósok­ról olvastam. A kettő itt is kéz a kézben halad. Segíteni kellene. Azzal biztatják az olvasót, ne szégyelljen segítsé­get kérni, ha már nem bírja, ha túl nagy a teher, ha már elhara­pózott a családon belüli erőszak, ha még ugyan van állása, de a fő­nök tudván, hogy mindenki reszket az állásáért, a munkahe­lyén éli ki szadista hajlamait. A szerencsétlen ember pszicholó­gushoz megy. Sok a beteg, kevés az idő. Mire feloldódna, vége a beszélgetésnek, és csak hetek múltán jut ismét vissza. Közben a pszichológus is fásulná válik, hiszen ő is emberből van. Két egymástól független esetet ismerek. Az egyiknek öngyilkos szülője tette tönkre az életét, a másik családon belük erőszak ál­dozata. A két nő nem ismeri egymást, mégis van bennük vala­mi közös. Mindkettőjüknek ke­vésnek tűnt a havi egyszeri be­szélgetés. Ekkor a pszichológus azt ajánlotta, hívják fel a Bizalom vonalát vagy a Remény vonalát, ahol szintén pszichológusok ad­nak tanácsot. Az összes számot felhívták a Bizalom vonala cím alatt. Végre Kassán felvették a telefont. A többi vonal idő­közben megszűnt. A kassai vonal napi 24 órán át működik. A telefonáló névte­len maradt, a vonal másik végén pszichológus volt. A Bizalom vo­nalát kissé megváltoztatták. Csak éjszaka, hétvégeken és ünnepna­pokon működni. Az is csak az év végéig, mert a kórháznak nincs pénze az efféle szolgáltatásokra. Az ember tehát megint nehezeb­ben jut vonalhoz, aztán az a vo- - nal is elhallgat. Rendelőbe nem szeretne járni, mert hátha isme­rőssel találkozik. Mennyi idegszanatóriumot, kli­nikát szüntettek meg az utóbbi időben, mert nincs pénz? Hány embernek segítene a Bizalom vonala? Hány beteg szaladgál a világban, akik veszélyesek a tár­sadalomra? Hány beteget kellene megakadályozni abban, hogy kárt tegyen önmagában vagy környezetében? Hány gyereknek segíthetnének, hogy ne igyanak, ne drogozzanak, ne raboljanak, ne gyilkoljanak? Hányán tudná­nak kimenekülni a családon be­lüli erőszak szörnyűségéből? Hány fiatal nem válna molesztá- lás áldozatává? Ezekkel ki foglal­kozik? A sajtó közli a hírt, tudo­másul vesszük, aztán lesz, ami lesz? Miért vagyunk ennyire kiszolgál­tatottak? Az nyer, aki a legdur­vább, legerőszakosabb? Mi pedig már nappal sem merünk kimen­ni az utcára, nemhogy sétálni egy parkban vagy erdőben. Lehet, hogy ezek az erőszakos- kodók a depressziósok közül ke­rülnek ki, mert nekik már min­den mindegy? Hisz ha alaposab­ban megnézzük, majdnem mindegyik problémás családban nőtt fel. Még ha gyerekkorában nem is voltak anyagi problémái, két dolog jellemző volt: vagy a családon belüli erőszak, vagy a szülők érdektelensége. Most itt a válság. Biztos, hogy csak a válság az oka a de­pressziónak? Milyen generáció fog felnőni? Igenis kellenek a pszichológusok, akik segítenek Nem lehetne segíteni nekik is, mondjuk, néhány telefonvonal­lal? Olcsóbb lenne, mint egyes klinikák fenntartása. Vagy nem? Nagyon sajnálom azt a két nőt (ki tudja, hányán vannak még?), akik most nehéz helyzetbe kerül­tek. A gondjuk az, hogy ismét élőről kell kezdeniük kiépíteni a kapcsolatot a pszichológussal. El kell járni otthonról, nem lehet beszélgetni akkor, amikor szük­ség lenne rá. Mit lehet tenni azon kívül, hogy rábeszéljük őket: mégis kérjenek segítséget? Éva ÚJRA NŐ A HAJ Az üzenetet Stano küldte általunk Arankának Mia- vára, Katalinnak Túróc- szentmártonba, Péternek Nagyszombatba, akiket bánt, hogy hull a hajuk. Stano urat mindaddig za­varta, hogy gyorsan fogy a haja, magasodik a homlo­ka, amíg nem találkozott a speciális SALON TEXTURES készítményekkel, a 23 eu- rós (692 korona) sampon­nal és a 16 eurós (482 koro­na) kondicionálóval, ame­lyeket már két hónapja használ, és nem győz elég­gé dicsérni. Elküldte a cí­met is, ahol ezek a készít­mények utánvéttel is meg­rendelhetők. Ez a: KVATROFIN s. r. o., Škarnidovská 1, 909 01 Skalica, tel.: 034/664 74 35 MP120237

Next

/
Thumbnails
Contents