Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)
2012-10-15 / 238. szám, hétfő
4 Külföld ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 15. www.ujszo.com WKSSEEWM Választások Montenegróban Belgrad. Előrehozott parlamenti választások voltak tegnap Montenegróban. Az Adria-parti törpeállamban harmadszor választtották meg a parlamentet, amióta a köztársaság 2006-ban különvált Szerbiától. Az előrehozott választások szükségességét a kormányzó pártszövetség azzal indokolta, hogy júniusban megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások az Európai Unióval, s az állami intézményeknek egy ilyen fontos időszaknak teljes, négy évre szóló törvényhozási periódussal kell nekiveselkedniük. (MTI) MPP új pártelnök Székelyudvarhely. Bíró Zsolt marosvásárhelyi újságírót választotta elnökévé a Magyar Polgári Párt (MPP) szombaton Székelyudvarhelyen. Az MPP Országos Tanácsa rendkívüli, tisztújító gyűlésén 69 küldött támogatta Bíró Zsolt megválasztását, 41-en ellene szavaztak. Székfoglaló elnöki beszédében Bíró Zsolt egy „új magyar erkölcsi többség” kialakítását nevezte fő feladatának. Kijelentette, hogy az MPP csakis a szervezeti önállóság megőrzése mellett tud elképzelni bármiféle választási együttműködést. (MTI) Alacsonyabb részvétel Moszkva. A márciusi elnökválasztáshoz képest alacsonyabb volt a részvétel a tegnapi oroszországi kormányzó, regionális parlamenti, és helyhatósági választáson. Az ellenzéki pártok visszaélésekről számoltak be. Korábban - 8 évig - az államfő nevezhette ki és válthatta le a legnagyobb közigazgatási egységek, a régiók és területek vezetőit. A parlamenten kívüli Jabloko képviselői a Moszkvától délre lévő Bogorogyick városban megakadályozták, hogy két fiatalember egy csomag szavazólapot dobjon, be az urnába. Az ellenzéki párt szaratovi tagját pedig kizárták a választási bizottságból, miután kérte a szavazók listáját és kifogásolta, hogy az urna pecsétjét a voksolás kezdete előtt felbontották. Az orosz törvényhozás áprilisban fogadta el az úgynevezett politikai reformcsomagot, amely rendelkezett a kormányzók közvetlen választásáról és egyszerűsítette a politikai pártok nyilvántartásba vételét, valamint a választásokon való részvételüket. (MTI) Parlamenti választások voltak tegnap Litvániában, ahol az előzetes felmérések szerint a baloldali ellenzék győzelmét várták. Andrius Kubilius miniszterelnök kormánya sokat vesztett népszerűségéből amiatt, hogy a nemzetközi válság következtében 2009-től kénytelen volt drákói megszorító intézkedéseket életbe léptetni. A parlamenti választással egyidejűleg népszavazást is tartanak. Ezen a litvánok véleményt nyilváníthattak arról, hogy épüljön-e új atomerőmű az ország keleti részén. A referendum konzultatív jellegű. (TASR/AP-felvétel) Az IMF és az EU a görög válságkezelésről Továbbra sincs egyetértés MTl-HÍR Tokió. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) a következő két évben 3 milliárd eurónyi hitelt folyósít az euróövezeti válság által leginkább sújtott délkelet-európai államoknak - mondta Suma Cha- krabarti, a bank elnöke a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank közgyűlésén a Reuters brit hírügynökségnek adott interjúban. Az elnök szerint a Világbank már érdeklődését fejezte ki, s egyes források szerint a teljes keretösszeg akár 5 milliárd euróra is nőhet. Továbbra sincs egyetértés az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) között arról, hogy miként folytatódjon a görög válságkezelés; Európa csak alacsonyabb hitelkamatot, illetve meghosszabbított futamidőt hajlandó fontolóra venni, míg az IMF további adósságrendezést sürget - mondták a Dow Jones üzleti hírügynökségnek vezető európai döntéshozók az IMF és a Világbank tokiói közgyűlésén. A források szerint több euróövezeti állam, így Németország is elsősorban „egy elhúzódó kiigazítási- és reformfolyamat” problémájának látja a görög helyzetet, míg az IMF inkább adósság- problémaként tekint rá, amit azonnal kezelni kell. „Még távol állnak az álláspontjaink, de már szorít az idő. Szükség lenne egy közös álláspontra” - mondta egy, a hírügynökségnek nyilatkozó euróövezeti szakember. Annál inkább szorít az idő, mivel a nemzetközi hitelezők még nem hagytákjóvá a második, 130 milliárd eurós mentőcsomag újabb, 31 milliárd eurós részletének folyósítását. A pénz nélkül a görög államháztartás már novemberben csődöt mondhat. A kifizetés azért várat magával, mivel a görög kormány nem haj tóttá végre a mentőprogramban vállalt költségvetési egyenlegjavító intézkedéseket. A hitelező Európai Unió, IMF és az Európai Központi Bank alkotta trojka szakemberei jelenleg is Athénban egyeztetnek a görög kormány képviselőivel. Egy prágai választókörzetben a kommunista jelölt az első helyen jutott be a második fordulóba Egyértelmű baloldali győzelem Prága. Jelentős ellenzéki, baloldali siker született a hét végi regionális ön- kormányzati és részleges szenátusi választáson Csehországban. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ A regionális önkormányzati választáson az ellenzékig Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) a 13 régió közül kilencben nyert, két régióban a szintén ellenzéki Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSČM), míg egy- egy régióban a kormányzó Polgári Demokratikus Párt (ODS), illetve egy független csoportosulás - Polgármesterek a Libereci Régióért - győzött. Petr Nečas kormányfő, az ODS elnöke szerint pártja arra „fizetett rá”, hogy az utóbbi években ő viselte a kormányzati felelősség legfőbb súlyát. Ugyanakkor megjegyezte: Csehországban már hagyomány, hogy a kormánypártok elveszítik a ciklus közepén megtartott regionális önkormányzati választásokat. Szintén baloldali sikert hozott a részleges szenátusi választás. A 81 felsőházi mandátum közül 27 mandátum, tehát egyharmad szenátusi hely sorsáról kellett szavazni. A mostani fordulóban senkinek sem sikerült szenátort mandátumhoz jutnia, tehát megszereznie a szavazatok több mint ötven százalékát. A második fordulóba, ahol a győzelemhez elég az egyszerű többség megszerzése, a két legtöbb szavazatot szerző jelölt jutott. A legtöbb jelöltjük - 23 - a második fordulóban a szociáldemokratáknak lesz. Őket a kommunisták követik 12 jelölttel, míg a polgári demokratáknak 10 jelöltjük maradt versenyben. Figyelemre méltó meglepetés, hogy egy prágai választó- körzetben a kommunista jelölt az első helyen jutott be a második fordulóba. A hagyományosan jobboldali bástyának számító Prágában az 1989-es rendszerváltás után ez az első jelentős kommunista siker. Bohuslav Sobotka szociáldemokrata pártelnök szombat esti sajtóértekezletén ismételten arra szólította fel a kormánykoalíciót, hogy mondjon le a kormány, és a parlamenti pártok egyezzenek meg az előre hozott választásokban. A választási ciklus 2014-ben jár le. Sok halott Nigériában Golyózápora muzulmánokra Lagos. Egy észak-nigériai faluban fegyveresek tüzet nyitottak muzulmánokra, akik kifelé jöttek egy mecsetből. A golyózápor legalább 20 ember életét kioltotta. Egyetlen szervezet sem jelentkezett a támadás végrehajtójaként, de alig van olyan terület az ország északi részén, ahol a Boko Haram iszlamista lázadószervezet ne követne el merényleteket. Általában a biztonsági erők tagjait és keresztényeket támadnak meg, de lecsapnak muzulmán papokra és mecsetekre is, főleg abban az esetben, ha a pap vagy a hívek nem az ő szélsőséges iszlám irányzatukat követik. (MTI) Közrejátszhatott az úgynevezett hirdetésügy Gyengült az osztrák kancellár támogatottsága Törökország nem enged be a légterébe szíriai polgári repülőgépeket Erdogan a Biztonsági Tanácsot bírálja tehetetlensége miatt MTl-HÍR Bécs. A várakozásoknak megfelelően ismét megválasztották az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) elnökévé szombaton Wemer Faymannt, Ausztria kancellárját, de a politikus meglehetősen gyenge eredményt ért el a St. Pölten-i pártkongresszuson. A küldöttek 83,4 százaléka szavazott az ellenjelölt nélkül induló Faymannra, aki 2008 óta áll a kormány élén. Faymannt abban az évben, a választások előtt még 98,4 százalékkal szavazták meg Alfred Gusenbauer utódjának. 2010-ben, első újraválasztásakor a delegáltak 93,8 százaléka adta rá a voksát. Hasonlóan gyenge eredményt eddig csak az 1987-ben SPÖ-elnökké választott Fred Si- nowatz mutatott fel: ő a küldöttek 88 százalékának bizalmát tudta megszerezni. Bár a tanácskozáson hivatalosan nem volt napirenden a téma, megfigyelők szerint Faymann támogatottságának visszaesésében közrejátszhatott az úgynevezett hirdetésügy, valamint az, hogy a kancellár nem jelent meg a parlamenti vizsgálóbizottság előtt. Az ügyészség tavaly óta nyomozást folytat a kancellár ellen azzal a gyanúval, hogy még közlekedési miniszterként állami vállalatok költségére hirdetési megbízásokat juttatott bizonyos újságoknak. Megosztja a pártot a hadkötelezettség eltörlésének kérdése is. A vezető tisztségviselők egy része az utóbbi hetekben nyilvánosan vitába szállt Norbert Darabos védelmi miniszterrel, aki a hivatásos hadsereg bevezetése mellett áll ki. SPÖ-s források szerint elégededenséget okozott, hogy Darabos anélkül állt a nyüvánosság elé javaslatával, hogy azt előbb a párton belül alaposan megvitatták volna. MT1-HÍREK Isztambul. A török miniszter- elnök élesen bírálta az ENSZ Biztonsági Tanácsát amiatt, hogy állandó tagjai mindeddig képtelenek voltak egyezségre jutni a szíriai rendezés ügyében. Recep Tayyip Erdogan szombaton Isztambulban tartott sajtóértekezletén nehezményezte, hogy a testület nem tett semmit az immár 20 hónapja tartó humanitárius tragédia megakadályozásáért. Szerinte ez a tehetetlen magatartás csak bátorítja Bassár el-Aszad elnököt, hogy naponta gyilkolja emberek százait, ezreit. Közvetetten utalt az ENSZ BT két állandó tagjára - Oroszországra és Kínára. E két állam ugyanis vétójával eddig 3 olyan határozati javaslat elfogadását is meghiúsította, amelyek révén összehangolt nyomást lehetett volna gyakorolni Damaszkuszra a belháború beszüntetése és egy politikai átmenet érdekében. Erdogan szükségesnek nevezte a világszervezet reformját, különösen a Biztonsági Tanácsét, amely szerinte „igazságtalan” rendszer szerint működik, ráadásul - mint mondta - nem is képviseli a legtöbb országakaratát. Eközben Ahmet Davutoglu török külügyminiszternek egy Isztambulban zajló nemzetközi értekezleten alkalma volt találkozni Nabil al-Arabival, az Arab Liga főtitkárával, akárcsak Guido Westerwelle német külügyminiszterrel. A német kollégájával folytatott találkozón jelezte: arra számít, hogy Szíria a jövőben ismét megsértheti Törökország határait. Törökország habozás nélkül válaszolni fog minden ilyen cselekményre - szögezte le Davutoglu. Westerwelle biztosította partnerét, hogy országa támogatja Törökországot, ugyanakkor mérsékletre intette NATO-partnerét. Davutoglu tegnap bejelentette: Törökország mostantól fogva nem enged be a légterébe szíriai polgári repülőgépeket. Harcok az autópályáért Bejrút/Ammán. A harci jelentések szerint egyre hevesebbek az összecsapások a szíriai Idlíb tartományban a Damaszkuszi és Aleppót összekötő, stratégiai jelentőségű autópálya birtoklásáért. Ebben a körzetben a kormányerők csapást mérteka felkelőkre, akik egy katonaikonvoj ellen intéztek támadást. (MTI)
